Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

1982. JÚNIUS 3.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Naponta 50 ezer liter tejet dolgoznak fel a karcagi tejüzemben. A tej felét zacskókba töltik, ezenkívül iskolatejet és naponta 24 mázsa étkezési túrót készítenek

B vasutasok munkájáról

Szakszervezeti

tanácskozás

Tegnap délelőtt Szolnokon együttesi ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának 'titkársága és a Vasutas Szakszervezet- titkársága. A tanácskozáson részt vett Koszorúsi Ferenc, a Vasutas Szakszervezet főtitkára, Árvái István. az SZMT vezető t itkára, és Deák Zoltán, a MÁV Debreceni Vasútigazgatóságának helyettes vezetője. Az ülésen megvitatták a Debreceni Vasútiga-zgatóság Szolnok megyei munkahelyein dolgozó vasutasok munkakörülményeivel kapcsolatos kérdéseket, értékelték a szervezési intézkedések hatását és a helyi szaksizervezeti szervek termelést segítő tevékenységet.

Mutasd meg a boltodat, megmondom, ki vagy

Lesz ez még jobb is (!?)

— „Mutasd a boltodat, megmondom, ki vagy...” — jegyezte meg tréfásan nemrégiben egy kereskedő ismerősöm. Azt hiszem, igazat kell npki adni, hiszen egy üzj.:t' sokat elárul a településről, a lakóiról. A tiszasasi iparcikkboltba érdemes még akkor is betérni, ha nincs vásárlási szándéka az embernek. Az ott dolgozó kereskedők értik a dolgukat. Sok jót hallani a tiszaugi élelmiszer ABC-ről is. A csépaiak sűrűn mondják, hogy nekik is elkelne egy hasonló. Vajon Csépán, Tiszasason, Tiszaugon a kereskedelemről csak szépet és jót lehet mondani? Erről és még egy hasonlóan fontos témáról, a szolgáltatásokról szólunk az alábbiakban.

A három község kereskedelmi ellátása, a .szolgáltatások helyzete régóta központi téma. (A csépai Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai is nemrég tárgyaltak e két fontos témáról.) A településeken összesen több mint ötezren élnek. Őket látja el, szolgálja ki a 25 élelmiszer-, iparcikk-, zöldségüzlet, eszpresszó, kisvendéglő — a magánkereskedők száma mindössze kettő — és a mintegy száz kisiparos.

Csépa. A legfontosabb cikkekből az ellátást a községben három élelmiszerbolt biztosítja. Ebből kettő a régi szatócsboltokhoz hasonlít: szűk eladó-, és raktártérrel. Csúcsforgalom idegén a boltok előtt hosszú sorokban állnak az emberek, mert nem tudnak beljebb menni. A két pici, zsúfolt boltban nincsenek mélyhűtők, így nem is tarthatnak mirelit árukat, félkész ételeket,

pedig az igények Csépán is megnőttek az ilyen és hasonló élelmiszerek iránt. Keresik a megoldást: az iparcikküzletet kiköltöztetik a jelenlegi helyéről, és ott alakítanak ki' egy megfelelő élelmiszerboltot. (A Kun- szentmárton és Vidéke Áfész illetékesei elmondták, hogy Csépán két-három hónap múlva elkészül az új bolt, ahol tőkehúst, zöldséget, gyümölcsöt is lehet majd kapni. Modern berendezésekkel látják el az üzletet, mélyhűtők, hűtőpultok teszik lehetővé, hogy a mirelit árukkal helyben ismerkedhessenek a csépaiak.)

Olyan hírek terjedtek el a községben, hogy az átalakítás miatt bezárják mind a három élelmiszerboltot, így a csépaiak csak egy helyre járhatnak vásárolni. Továbbra is három élelmiszerüzlet marad. Az iparcikkboltnak pedig megfelelő helyet biztosítanak.

Délután már csak konzervet

Sokan panaszkodnak a húsellátásra. Kevés az olcsóbb húsárú, a szakboltban füstölt és töltelékárut nem tartanak. Nincs húsdaráló. A zöldség-, gyümölcsellátás a zöldségbolt feladata. (Csak fél műszakban tart nyitva!) A lakosság kis kereslete ellenére a boltvezető a választékot kistermelőktől vásárolt áruval bővíti.

A községben az étkeztetést, a szórakoztatást két kisvendéglőben és egy presszóban oldják meg. A Vadász vendéglőben kevesen étkeznek, délután pedig már csak konzervvel tudnak szolgálni az éhes vendégnek. Egyébként az ételek minőségével szemben is vannak kifogások. A presz- szóban folyamatosan lehet kapni édességeket, de a kiszolgálás kulturáltsága kívánnivalót hagy maga után. (A cukrászdában üvegvisz- szaváltás is van!) Az iparcikkboltban sokmindent lehet kapni, de gyakran előfordul, hogy a mindennapos szükségleteket kielégítő cikkeket — szögeket, kisebb kerti szerszámokat, pérme- tezőszereket — nem találják meg a polcokon. A TÜZÉP- telepen az év elején probléma volt a szén- és tüzelőolaj-ellátással. Ennek ellenére elégedettek a helybeliek.

Lesz-e „fülemüle per”?

A két másik községben, Tiszasason és Tiszaugon modern, szépen berendezett és jól ellátott, Forfa elé- mekből épült élelmiszer ABC-áruházakban vásárolhatnak. Tiszaugon a zöldség-, gyümölcsellátás hiányos, az igényeket a magánkereskedők választéka azonban kielégíti. Az iparcikküzlet kínálatát tekintve az alapvető cikkeket megtalálhatják a vásárlók. A jobb ellátást kötött áruból, gvermekholmikból tudják biztosítani. A vendéglátást a Halásztanya jelenti, ahol az étel-, italválaszték megfelelő. A cukrászdára viszont rengetegen panaszkodnak. ..Nem is presszó az, hanem kocsma...” —

mondják az ugiak. Alig kapni süteményt és fagylaltot italt annál többet. A legnagyobb gondot a helybelieknek azonban a TÜ- ZÉP-telep megszüntetése okozza. Az ügy kezd hasonlítani a „fülemüle perhez”.

Már két éve, hogy a telepen megszüntették a szén és ■ fa árusítását. Tüzelőolajat jelenleg is lehet kapni. De két év nagy idő, a fűtésben is változtak a szokások. Többen visszatértek a hagyományos tüzelésre, fára, szénre van szükségük. De honnan szerzik be? El kell utazni Sasra vagy Csé- pára, majd miután megrendelték a szükséges fűtőanyagot, fuvarost is fogadni kell. Mindez több napot is igénybe vesz és nem biztos. hogy sikerrel jár a vásárlási akció. Panasz van a fuvarosokra, mert túl sokat kérnek, előfordul, hogy törvénytelenül jutnak több pénzhez. Ideje lenne végleg rendezni •' az ügyet.

Tiszasason legnépszerűbb az iparcikküzlet, ahová nemcsak a helybeliek, hanem a környező települések lakói is eljárnak vásárolni. A bolt megoldja a műszaki cikkek, a vasáruk és a mezőgazdasági kisgépek árusítását is. Jó ellátást biztosítanak a TÜZÉP-telepen, építőanyagért sok helyről felkeresik őket. Egyetlen gondjuk: nincs telefonjuk!

Háromnak van egy cipésze

A szolgáltatás helyzetén van mit javítani. A három községben csaknem száz kisiparos lakik és dolgozik. Ez így kimondva szépen hangzik, de .. . De nincs elegendő női és férfifodrász. Csépán a napokban kapja meg egy fiatalasszony az iparengedélyt, Tiszaugon pedig — a lakosság segítségével — szolgáltatóház épül, amelyben helyet kap majd egy fodrászüzlet is. Kevés a kőműves, a villanyszerelő, a vízvezeték-szerelő, a műszerész, a fuvaros.' Örömmel fogadták a községben a tavaly kezdődött Patyolat-akciót. Hetenként egy alkalommal jön az autó, felveszik a rendeléseket, hozzák a tiszta ruhát, viszik a szennyest. Tiszasason a Bőr- és Textilipari Szövetkezet cipőjavító részlegében dolgozik egy nyugdíjas cipész, azonban a rengeteg rossz lábbelit nem győzi javítani. (Egyetlen cipész a három faluban.) A TITÁSZ kunszentmártoni kirendeltsége és a GELKA szakemberei a bejelentésekre jönnek és kijavítják a hibákat, de ez több napot is igénybe vesz. A gázkészülékek javítása pedig több hónapig is elhúzódik.

A kialakult összkép: a községben a kereskedelmi alapellátással nincs különösebb gond. Azonban az igények növekedésével a választék bővítésének együtt kellene haladni. A kereskedőknek ebben a munkában sokat segíthetne egy közös .szállító jármű. (Az Áfész talán megoldhatja ezt a gondot!) A vendéglátás még gyermekcipőben jár. Ennek egyik oka.'hogy régi épületekben üzemelnek, sokszor alapvető feltételek hiányában. | (Például víz.) Ez természetesen nem jelenti azt. hogy a kocsmák, számát szaporítsák. A szolgáltatás helyzetére a megfelelő kifejezés: kielégítő. Talán az új szolgáltatóház felépülése lendít valamit a jelenlegi állapoton. De segíthetnek az ügyes kezű szakmunkások is: működési engedélyt minden tanácsnál adnak. S a mellékes kereset nem mellékes senkinek! SZ. E.

Beszélgetés dr. Lőrinczi Györggyel, ____a MNEB elnökével____

v

izsgálataik témájának kiválasztásáról, munkájuk hasznáról, ellenőrzéseik k övetkezményeiröl, a közérdekű BEJELENTÉSEK TAPASZTALATAIRÓL

Alapos és tárgyilagos vizsgálatok

— Gyakran hallom a népi ellenőrök munkáját érdeklődéssel figyelő emberektől, hogy a NEB-ek mindig a sűrűjébe nyúlnak. Olyan területeken és témákban vizsgálódnak, gmelyekben nemcsak feltételezhetők, hanem érzékelhetők is a problémák. Tévednek, akik így vélekednek?

— Van benne igazság. A népi ellenőrök azonban nemcsak a hibákat keresik. Igyekszünk körültekintő, alapos helyzetfelismerést végezni, a témát sokoldalúan megközelíteni, sok helyütt megvizsgálni. Az a tapasztalatom, hogy ha egészében véve rendben is találtatnak a dolgok, az alapos „felderítő munka” felszínre hozza az a'pró-cseprő hiányosságokat, a kifogásolható részmegoldásokat, legyenek azok elavult, egymásnak ellentmondó rendeletek vagy törvénysértő, esetleg elhamarkodott intézkedések. De nem csupán a 'problémák indítják útjára a NEB-vizsgála- tot. Témaválasztásunkat egyszerűen az élet diktálja. Bennünket is az érdekel, ami az embereket. Vizsgálataink két csoportra oszthatók: a gazdálkodás körébe tartozókra, valamint közérzetet befolyásoló, a lakosság ellátásával kapcsolatos kérdésekre.

— Nagyon következetesen vissza-visszatérnek azokra a területekre, amiket nem találtak rendben. Például a gyermek- és közétkeztetést 1978 óta minden évben vizsgálják.

— A négy évvel ezelőtti vizsgálat meglehetősen sok kivetnivalót talált. Nem volt rendben az éttermek és az üzemi konyhák házatája, sem a higiénia, sem a kulturáltság, sem a menüválaszték szempontjából. A dolgozók és a gyerekek jó részének nem tudták megoldani a közétkeztetését. Akkor az utolsók között volt Szolnok megye. Azóta rengeteget javult a helyzet, természetesen nemcsak azért, mert a népi ellenőrök felhívták rá a figyelmet, de mi is segítettünk. Jó néhány korszerűtlen, egészségtelen kisvendéglőt bezártak, helyette újak épültek, a régiek szabad kapacitásából bőségesen futotta a közétkeztetésre. Ma ebből a szempontból az elsők között van Szolnok megye.

— Sokat foglalkoztak tavaly gyermekeket érintő kérdésekkel: vizsgálták a

gyesen lévő kismamák helyzetét. az általános iskolai tanterem-ellátottságot, utánajártak annak is, hogy milyen szempontok szerint ítélik oda a szülőknek a különböző segélyeket.

— Országos vizsgálathoz kapcsolódva térképeztük fel a megyei helyzetet. Módosítást, korszerűsítést igényelt az alapjaiban egyébként bevált gyermek- és anyacent- rikusi, sajátosan magyar megoldás. Mit és hogyan kell megváltoztatni. ehhez nyújtottak segítséget a NEB- vizsgálatok. A következmény már közismert, a kormány rugalmasabbá tette a gyesrendelkezéseket.

Ésszerűen összehangolva

— Egyeztetik-e terveiket, összehangolják-e munkájukat más, ellenőrzésre jogosult szervekkel? Korábban ugyanis sok volt a párhuzamos vizsgálat. Előfordult, hogy ugyanazon a területen vagy témában egymás tudta nélkül több szerv is vizsgálatot végzett.

— Örülök a kérdésnek. Nagyon fontosnak tartom az ésszerű, átgondolt együttműködést az ellenőrző szervek között. Az elmúlt évben, úgy érzem, ez sikerült is. Több közös vizsgálatunk volt a' szakszervezetekkel, a Hazafias Népfronttal, a ME- SZÖV-vel, a megyei tanács szakigazgatási szerveivel, és ha a fiatalokat is érintette a vizsgálatunk témája (például pályakezdők beilleszkedése), bekapcsolódott a KISZ is. Ez több szempontból jó: alaposabb diagnózis készül, mert több szakember végzi, többféleképpen közelíti meg a témát, arról nem is beszélve, hogy így megszűnnek az ésszerűtlen ismétlések. Tavaly a szakszervezetekkel, a népfronttal és a MESZÖV- vel közösen vizsgáltuk például a lakásszövetkezeteket. Épp ideje volt. Ugyanis fennállásuk óta ez volt az első eset, amikor működé— A tavalyi gazdaságpolitikai vizsgálataik .közül melyiket tartotta a legfontosabbnak?

— Nehéz választani. De ha már kell. elsősorban az energiával és a folyékony üzemanyaggal Való gazdálkodást említem. Az első vizsgálatunk lí)H0-ban volt. és tavaly ismételten megnéztük, hogy miként valósítják meg az iizpmekben a középtávú programot. Summás tapasztalatunk: még mindig döbbenetesen sok a tartalék. Ha minden apró részletre odafigyelnek. rengeteg energiát meg tudnak takarítani a gépek szigorú és rendszeres

sük és annak jogi szabályozása nagyító alá került. Hosszú lenne felsorolni, hogy mennyi korrekciót igényel ez a lakásépítő és -fenntartó szervezeti forma. Szintén a szakszervezetekkel közösen vizsgáltuk az üzemi demokrácia érvényesülését a gyárakban, az intézményekben és a szövetkezetekben. Ami a fórumokat és a dolgozók aktivitását, munkahelyük iránti érdeklődésüket illeti, rengeteg jó tapasztalatunk volt.

— És negatív megállapításuk?

— Sokalltuk a formális tanácskozásokat. Azt tapasztaltuk, hogy a gyáregységek és központjaik között nem jó az információcsere. A gyáregységek túl későn kapják meg a tájékoztatást, így kollektíváik érdemben nem tudnak beleszólni, nem tudják befolyásolni a döntéseket. Több helyütt az volt a benyomásunk, hogy rosszul választják meg a vitára, véleménynyilvánításra lehetőséget adó fórumokat. Nem a közvetlenül érintett és érdekelt körben tárgyalják meg a gazdálkodással vagy a szociálpolitikával összefüggő elképzeléseket.

felülvizsgálatával. karbantartásával, az üzemanyag- normák betartásával. Sok mezőgazdasági üzemben a norma eddig ismeretlen volt. Most pedig a túlfogyasztó gépkocsivezetőkkel már kártérítést is fizettetnek. Sok jó elképzelés született a drága energia kiváltására. Reméljük, hamarosan megérjük, hogy a központi fűtést is szabályozhatóvá teszik.

— Hogyan fogadják a népi ellenőröket ott. ahol a vizsgálatokat végzik?

— Csak jót tudok mondani. Végül is minden vezetőnek érdeke, hogy rend legyen az üzem, az intézmény kapuin belül, hogy eredményesen és jó légkörben dolgozzanak. Azt nem mondom, hogy örülnék, ha a népi ellenőrök olyan hiányosságokra derítenek fényt, amelyekről a vezetők nem tudtak.

— És javaslataik alapján az intézkedések sem maradnak el?

— Ez egy gyenge pontja a munkánknak. Nem tudjuk olyan rendszeresen követni vizsgálataink utóéletét, ahogyan szeretnénk. Feltétlenül több utóvizsgálatot kell tartani, gyakoribbá kell tenni a helyi tájékozódásokat és> beszámoltatásokat.

Közérdekből és névtelenül

— A nagy, átfogó vizsgálatok mellett kell, hogy jusson energiájuk a közérdekű bejelentésekre, panaszokra is, amelyek száma évek óta kétszáz körül mozog.

— Hozzátartozik a munkánkhoz. Aránytalanül sok utánajárást és tengernyi munkát elsősorban a névtelen bejelentések igényelnek. Ügy kell mozgásba hozni az apparátust, hogy tulajdonképpen nincs támpontunk, nincs segítségünkre a levélíró, nincs, akitől bővebb tájékoztatást kérjünk. Az a legbosszantóbb, ha hetekig tartó, nagyon körültekintő ás tapintatos vizsgálódás uán kiderül, hogy a bejelentés alaptalan volt. Tavaly a korábbi évekhez képest kirívóan sok volt az ilyen bejelentés.

— És akik vállalják a nevüket. általában milyen tartalmú bejelentést tesznek?

— Elég sok az olyan bejelentés, amely mögött egyéni sérelem van, amelyet tisztán közérdekűnek nem lehet nevezni. Egyébként legtöbben az áruellátással, a szolgáltatással kapcsolatos, kifogásaikat írják meg, változatlanul gyakori az olyan levél, amelyben a gazdálkodási, a pénzügyi, a bizonylati fegyelem megsértésére, vagy a társadalmi' tulajdon hanyag kezelésére hívják fel a figyelmünket. Hadd tegyem hozzá, hogy minden bejelentést kivizsgálunk, és a bejelentő nevét senkivel sem közöljük.

— Erre az évre milyen vizsgálatokat terveztek?

— Országos helyzetfelmérés és elemzés készül az egészségügyi intézmények integ iticiójéról, elsősorban Wrók hogyan segíti ez az új szervezeti forma a gyógyító munkát. Népi ellenőrök vizsgálják országszerte az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézését. Bekapcsolódik Szolnok megye is ezekbe az országos vizsgálatokba, amelyet a Szakszervezetek megyei Tanácsával és a Hazafias Népfront megyei Bizottságával közösen végzünk. Június, július hónapira terveztük az 5 napos munkahét tapasztalatainak összegyűjtését. Ebben a vizsgálatban is részt vesznék a szak- szervezetek, a területi nép- frontbizottságok, valamint a megyei tanács vb munkaügyi osztálya éppúgy, mint ahogyán a csökkent munkaképességűek rehabilitációjának vizsgálatában is. Továbbra is folyamatosan figyelemmel kísérjük a lakosság áruellátását, és ebben az évben ismételten megnézzük több munkahelyen és szervnél. hogy miként tartják be a közérdekű bejelentésekről. javaslatokról és panaszokról szóló törvényt.

Kovács Katalin

Az ellenőrzések utóélete