Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-17 / 140. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 17. IA tudomány világa 1 3» Nagy kapacitású hajókirakodó berendezés Franciaország hosszú tengerparttal rendelkezik, kikötői igen nagy forgalmat bonyolítanak le. A Ports Maritimes et Voies Naviigables folyóirat szerint például 1978-ban a francia kikötők 290 millió tonna áruforgalmat bonyolítottak le. A legnagyobb áruforgalmat lebonyolító tengeri kikötők sorrendje: Marseille, Le Havre, Dunkerque, Rouen, Nantes- St. Nazaire és Bordeaux. A tengeri kikötők árurakodását korszerű gépi berendezések segítik elő. St.Malo nem tartozik Franciaország óriási kikötőihez, de áru- és személyforgalma azért jelentős, Ebben a kikötőben működik a képen látható nagy kapacitású hajókirakodógép az ömlesztett áru gyors kirakodása erdőkében. A világon az első ilyen rendszerű kirakodó- gépeiket a francia Société Delattre-Levibier gyárban készítették el. A gép teljesítménye 1000 tonna ömlesztett áru kirakodása egy óra leforgása alatt. A bemutató kirakodás sorén 40 tonna foszfátot raktak ki segíts'é(gével mindössze két perc alatt. A gép a mozgó-, daru, a serleges felvonógép és a forgópad kombinációja. Működése teljesen automatizált, a központi vezérlőpult mellől egyetlen ember kezeli a gépet, és irányítja a kirakodási folyamatokat. Szórakoztató technika A -világ nagy városaiban mindenhol van egy terület, ahol különféle technikai eszközök állnak a szórakozni vágyók rendelkezésére. Egyszerűbb esetben megfelel ilyen célra a ringlispíl vagy a hajóhinta, de természetesen az igazi szórakozást az ijesztő hullámvasutak, óriáskerekek és társaik jelentik. Ilyen — és nem is akármilyen — szórakoztató lehetőség például a budapesti Vidám Park, amely ugyan nem vetekedhet a nagy amerikai szórakoztatóparkokkal, például a Walt Disney-falu játékaival, Sokan nem tudják azonban hogy Európában csak a koppenhágai Tivoli és a római szórakoztatópark múlja felül, de a budapesti sajátos hangulatát a sók fával és virággal a külföldiek is méltán irigylik. A budapesti Vidám Park területén már 1838 előtt is pezsgő élet volt: csúszda, tánchelyiségek, mutatványosok vonzották a közönséget. Itt ismerkedhettek meg sokan a műszaki újdonságokkal a villa ny áram mai, a fényképezőgéppel, a fonográffal;, a telefonhírmondóval és a mozival. 1862-ben a fő szenzáció a „rázómedence” volt, a medence aljára két aranytallért tettek, s aki a pénzt ki akarta venni, azt megrázta a víz; a medencébe ugyanis gyenge áramot vezettek, amelyet gyerekek által hat jött generátor táplált. A körhintát előbb egy ló forgatta, majd emberek, de 1885-ben megjelent a gőzgép a hinta forgatására, sőt 1909-ben a villanymotor. 1908-ban megnyílt a sárkány vasút, majd felépítették a siklót, a hullámvasutat, a csodatükrökkel és egyéb furcsaságokkal csábító, nemrég leégett elvarázsolt kastélyt. E szórakoztatóeszközöket követte a villanyautó, az azóta is népszerű dodgem. A park ma is egyik legnépszerűbb eszköze a hullámvasút, amdlybe évente mintegy 80 kilométer fagerendáit kell beépíteni az elhasználódottak cseréjére. A legújabb típusú szórakoztató technika a játékteremben található. Ugyancsak új berendezés az olasz gyártmányú ciklon, amely hasonló a hullámvasúihoz (legnagyobb hullámmagassága 13 méter), de annál gyorsabb: a sebesség néhol eléri az óránkénti 57 kilométert. Képünkön: az „Óriás Loch Ness” nevű pálya látható az egyik amerikai szórakoztatóparkban. Az utasok keresztülmennek a kétszeresen hurkolt, mintegy 1000 méter hosszú pályán. A napraforgó útja Olajat adó növényeink közül a napraforgó világviszonylatban is az egyik legfontosabb ipari nyersanyag- bázis, hazai viszonyok között pedig a növényolajipar legfontosabb nyersanyaga. A növényi olajok mindig nagy jelentőségűek voltak, a mai kornak pedig egyik olyan fontos termékcsoportja, amely mind az emberi táplálkozás, mind sok-sok más köznapi szükséglet szempontjából szinte nélkülözhetetlen. Hazánkban a múlt század elején kezdték termeszteni, de valószínűleg már előbb is ismerték, és egyes jelek arra mutatnak, hogy még tengerentúli országokba is hazánkból került vissza a napraforgó (a növény őshazája Peru). Nálunk először az ország keleti megyéiben, így elsősorban Szabolcsban, de Somogy és Tolna megyében is termesztették. Éghajlat tekintetében me- legigén.ves növény, de jól akklimatizálódott a hazai éghajlathoz. Általában mindazon helyeken kockázat nélkül termeszthető, ahol a közepes érésű kukorica beérik. Talajban nem válogatós, egyedül a nagyon hideg, mély fekvésű, erősen kötött talajokat nem szereti. Sikerrel termeszthető viszont homokon, vályogon, agyagos vályogon, tőzeges talajon és nem hideg agyagon is. Jó erőben levő talajokon, különösen sovány homokon megkívánja a nitrogéntartalmú trágyát. A talaj jó megmunkálásával nagyobb a termés; .talajelőkészítése megegyezik a kukoricáéval. Nagyüzemi termelésre az alacsony szárú, rövid tenyészidejű, egy.tányérú napraforgók a legmegfelelőbbek. A hazai nap- raíorgótermelés jelentőségét és tradicionális helyzetét alátámasztják az országban folyó szerteágazó nemesítési munkálatok. A világviszonylatban legfontosabb olajnövények — mint a kókusz, olajpálma, földidió, gyapot és szója — termelési szintje lényegében nem változott az utóbbi években, ellenben a napraforgótermelés többszörösére emelkedett, és ez az emelkedés elsősorban az európai országok között oszlik meg. A napraforgónövény termesztése már teljes egészében gépesített, a napraforgó-feldolgozás a növényolaj- gyártásban korszerű gépi berendezésekkel és technológiával történik. Anyagszállítás széles nyomtávon Képünkön: széles nyomtávú vasúti pálya építése Hengerek munkában A kohászat áltat előállított acél nagy részét hengereléssel dolgozzák fel tovább, amelynek során számos fontos terméket- gyártanak, különféle vastagságú lemezeket, rudakat, stb. A folyamat lényege, hogy az acél- tömböket hengersoron, hengerpárok között engedik át. A nagy méretű acéltuskók, blokkok méretét először rendszerint blokksoron csökkentik. Az itt kihemgerelt fóltenméket, a bugát az elő- nyújto soron, majd a készsoron hengerük tovább, egymáshoz egyre közeledő hengerek között. A nehéz idoim- és rúdvasakat a durvasoron, a közepeseket, a középsoron, a könnyebeiket, abroncs- acélt, és drótot finomsoron nyújttiiák. a hengerművekben több hengerálliványból álló hengersoron történik a hengerelés, ennek alakító szerszámai a hengerek. Sima hengerek között lemezt, profi Hozott hengerek között idomacélokat hengereltnek. A7, anyag korlátozott képlé- kenysége miatt a kiindulási szelvényből a kész szelvény csak többszöri áthengerelés- sél, vagy ahogy a szakma mondja, szúrással, több kaliberen *át alakítható ki. A hengerelés általaiban magas hőfokon, az anyag izzított állapotában történik: a darabokat izzó kemencében hevítik fel. A normál hőmérsékletű anyag is hengerelhető, ily módon finomlemezek, szalag- vagy abroncsacélok készülnek. Újfajta teleszkóp Az amerikai csillagászok „hatlövetű pisztolynak” keresztelték el azt a különleges csillagászati műszert, amelyet Arizonában, a Mont Hopkins csillagvizsgálóban állítottak fel. Ez az újszerű teleszkóp ugyanis minden tekintetben különbözik az eddigiektől. Köztudott, hogy nem sikerült idáig hat méternél nagyobb csillagászati lencsét előállítaná. Az új készüléknek a tervezői ezért úgy vélték, hogy egy nagy — 4,5 méteres — tükörlencse helyett hat, egyenként 1,8 méteres tükörtlencsét használnak. Hogy az új műszer beválik-e, azt egyelőre nem tudjuk, de az bizonyos, hogy ha a hattükrös műszer jó felvételeiket tud produkálni, a világ egyik legjelentősebb csillagászati központja lesz a Mont Hopkins csillagvizsgáló, A Budapest—iKijev-LMoszk- va vasútvonalon közlékedő expresszvonatok hálókocsijait Csapon, a szovjet határállomáson felemelik, s futóművüket körülbelül 30 perc alatt kicserélik. E műveletre azért van szükség, mert a magyar vasúti hálózat nyom- távolsága 1435 milliméter, a Szovjetunióban ellenben 1524 milliméter. Ez a 89 mm-es különbség bizony sok gondot okoz, de nemcsak nálunk fordulnak elő efféle gondok, hanem sok más ország vasúti kapcsolatában is. Európában — Finnország, Írország, Portugália, Spanyolország és a Szovjetunió kivételével — 1435 mm a vasúti fővonalak pályáinak a nyomtávolsága és ugyanilyen az Egyesült Államokban is. Ezt a méretet 1846- ban Angliában, a vasútépítés őshazájában vezették be, s ez a nem kerek szám abból adódott, hogy az első angol vasútépítők 4 láb és 8,5 hüvelyk távolságot hagytak Ü postászékerfek * mlimtáljára tervezett vasúti kocsik és lokamotívok kerekeinek a belső peremei között És minthogy Európa és a világ legtöbb országa az első gőz- mozdonyokat Angliából, Stephenson gyárából szerezte be általánossá vált az 1435 mm-es nyomtávolság. Óriási gondot okoz a nyomtávok különbsége a vasúti áruszállításban is. Emiatt a határokon vagy átrakják a szállítmányokat, vagy a vasúti kocsik íutósaerkezetét cserélik ki a másik nyomtávra. Mindkettő időveszteséget Okoz, és jelentősen megdrágítja az áruszállítást a Szovjetunió és a KGST többi országa között. Különösen költséges és munkaigényes a vasérc átrakása, mert az érc félen befagy. a vagonba, és átrakás előtt fel kell melegíteni. A többlet- költségek megtakarítása érdekében már néhány év óta széles nyomtávú vasúti pályáik épülnek a Szovjetunió területén kívül a nagytömegű, (rendszeres szállítmányok rendeltetési helyéig. Az első, tizennégy kilométer hosszú széles nyomtávú pályaszakasz a szovjetundó- belii Renyi hegységet a romániai Galati városával köti össze. Ezt követte 1964-ben egy 100 kilométeres szakasz Ungvár és Kassa között. Nemrégiben elkészült az ukrajnai Vlaigyimir-Volinsz- kijt Katowicével összekötő 440 kilométeres pálya, amelyen gyorsan és gazdaságosan szállítható a szovjet vasérc Lengyelországba, illetve a lengyel kőszén és kén a Szovjetunióba,
