Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
12 A tudomány világa 1982. MÁJUS 8. Az angol vaskorszaki kísérlet résztvevői szalmakunyhóik előtt Készül a vacsora vaskorszaki módra Európa több országából is érkezet hír arról, hogy vállalkozókedvű fiatalok vaskorszakot „játszanak”. Dániából, Koppenhágától 40 kilométerre vaskorszaki falut építettek a hajdani élet tanulmányozására. A házfalakat agyagból, a tetőket fűből rakták. Családok egy-két hetet tölthetnek ebben a faluban, s közvetlen tapasztalatból ismerhetik meg a vaskori ember életmódját. A földeket kezdetleges ekével művelik meg, a gabonát tűzkőből készült sarlóval aratják le. Rekonstruált vaskorszaki égetőkemencékben e kor fazekasmunkáinak másait állítják elő, festésre a helyszínen található növényeket használnak fel, az akkori idők módszereivel kovácsolnak szerszámokat, stb. A falu mindinkább a történelemoktatás intézményévé "válik, évenként mintegy 80 000 látogatója van, s közel 400 iskola küld oda csoportokat saját tapasztalatok szerzésére. Angliában öt házaspár és egy háromgyerekes család vett részt abban a kísérletben, amelyet a BBC szervezett, hogy filmsorozatot készítsen az i. e. III. században élt britek életéről. A kelta kultúra tanulmányozása után korabeli eszközökkel maguk készítették el lakhelyüket, ruházatukat, eszközeiket, és egy éven át élték elődeik életét. Őseikhez hasonlóan a kísérlet résztvevői nyílt tűzön, nyárson a közös lakóépületben készítették ételeiket, sót viszont cserekereskedelemmel szereztek: tojásért, baromfiért vették a televíziós stáb munkatársaitól. Bravúros műtét a POTE-n Visszavarrták a karját Leszakította a karját a szállítószalag Gerlecz Józsefnek, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság építészeti részlege segédmunkásának. A mentők a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikája traumatológiai osztályára szállították, ahol tizenegy órás műtéttel karját visszavarrták. A helyszínen Szolgálati lakásépítkezés Pécsett, a Jurisics útnál. Reggel 8 óra tájban megszorult a homokot az emeletre szállító szalag, Gerlecz József tisztította meg a szalag felső végét, testvére állt a kapcsoló mellett. Pillanatnyilag még nem tisztázott részletre menően, hogy hogyan történt a baleset, de a tény, hogy a szállítószalag megindulása után Gerlecz József még benyúlt a szalag felső végénél a dobhoz. A szalag elkapta bal kezét, s könyöke fölött nyolc centire leszakította testéről. „Csak azt éreztem, hogy leszakad a karom. Eszméletemnél maradtam, lementem az öltözőbe, hogy levegyem a munkaruhám, ne a piszkosban vigyenek el a mentők.” A mentők Dr. Melczer László orvossal érkezett a Mercedes rohamkocsi a baleset színhelyére: — Kezdődő sokkot 'állapítottam meg, ezért folyadékinfúzióban részesítettem: fájdalomérzete megszűnt, a sokkos állapot sem alakult ki. A baleset után 45 perccel a sérült már a POTE I. számú sebészetének traumatológiai osztálya műtőjében feküdt. Azt hiszem ez meghatározó lehet, karját illetően. Számomra teljesen természetes volt, hogy a leszakított karját is bevigyük a műtőbe, hiszen ott dolgozom én is, tudtam, hogy ilyen jellegű műtétekre képesek kollégáim. A műtét Tizenkét ilyen jellegű műtétet végzett eddig dr. Nyá- rády József, a POTE tanársegéde, de azok során „csak” láb- illetve kézujjakat varrt vissza. Az első ilyen műtét', — egy leszakadt lábujj visz-, szavarrása — 1979 nyarán’ történt, két évi előkészület, kísérletezés után. — Sebészeti szempontból jó állapotban érkezett a műtőbe a sérült — mondta a"' műtét után. — Igaz, felkarjának csontja szilánkosan tört, de nem volt túlzottan zúzott a seb. A tizenegyórás műtét, azt hiszem, az asszisztenciának fárasztóbb lehetett, mint nekem. A műtét a csontok összeillesztésével, rögzítésével kezdődött, npajd a keringési rendszert varrtuk össze. Ezután érkeztünk a döntő- részhez, a mozgató és érző idegek összevarrásához, ennek sikere jelenti majd, hogy Gerlecz tudja-e használni a karját? De erre egy fél évet várnunk kell, annyi idő szükséges az idegek regenerálódásához. Végül az izmokat varrtuk össze, s a bőrt a karon. Reméljük, nem lép fel komplikáció a következő napokban. A műtétet természetesen nem egyedül végeztem, ez csoportmunlja. Dr. Vilmos Zsuzsa és egy egyetemi hallgató volt közvetlen segítségemre, s természetesen a nővérek, műtősök, akik pontosan, szépen, jól dolgoztak. A munkahely Az erdőgazdaság saját kőművescsoportja készíti a Jurisics úti szolgálati lakásokat a gazdaság dolgozóinak. Az építkezés művezetője nem nyilatkozott *a balesetről, a gazdaság vezetőihez irányított, pedig nem ők voltak ott a balesetnél. A gazdaság vezetői különben megkezdték az üzemi baleset körülményeinek a kivizsgálását. B. L. A nap földünk minden tájára sugároz energát. Bár az egyes földrészek évente kapott energiamennyisége függ a földrajzi és klimatikus viszonyoktól, mégis mindenütt lehet több-kevesebb napenergiát hasznosítani. Természetesen ahol évente mintegy 4000 órát süt a nap, a hasznosítás egyszerűbb és olcsóbb, mint például Skandináviában. ahol csak 1200 a napsütötte órák száma, és a sugárzás intenzitása is kisebb. A napenergia egyik legfontosabb alkalmazási területe a vízmelegítés. Ha valamely felületet napsugárzás ér. annak hőmérséklete a környező levegőé fölé emelkedik. Ez a nagyobb hőmérséklet annak a következménye, hogy a felület elnyeli a napsugarakat. Ha a felületet üreges testként alakítjuk ki, és abban vizet keringtetünk, akkor a víz felmelegszik. Hogy adott mennyiségű víz milyen gyorsan ér el egy bizonyos hőmérsékletet, attól függ. hogy mennyi hasznosítható hőt szállít a nap, és milyenek az elemek (kollektorok, hőtárolók). A korszerű szolár-vízme- legítők két fő részből állnak: a kollektorokból és a melegvíztárolóból. A síkkollektorok a vizet 50—80 G-fokra tudják melegíteni, de parabolikus sugárzásgyűjtőkkel ennél sokkal nagyobb hőmérséklet is előállítható. Amennyiben nagyobb meny- nyiségű melegvízre van szükség, például ipari célokra vagy kórházak, laktanyák, fürdők, sátortáborok, szállodák, diákotthonok részére, a kollektorok többszörözhetők, és ezáltal a napi teljesítmény fokozható. Észak-Áfrikában és a Közép-Keleten olyan berendezések is működnek, amelyek napi teljesítménye 5000—10 000 liter meleg víz. A Szovjetunióban is intenzívebben kutatják a napenergia ipari hasznosításának a módszerét. A kutatások középpontja a „Szolen- ce” (Nap) ipari komplexum, amelyet a Türkmén Tudományos Akadémia Napenergia Intézete irányít. A „Szo- lence” szakemberei kísérleti üzemet hoztak létre klorella nevű algafaj termesztésére, amelyet napenergiával melegített vízben folytatnak. A kísérleti üzem kapacitása napi 2000 liter klorella. Az első kísérleti üzemet Asha- bad közelében állították fel. Képünkön; az építés alatt álló napenergiával működő üzem. Európa legnagyobb repülőtere Párizsban A Párizs melletti roissy-i Charles de Gaulle repülőtér Európa legnagyobb és a világ talán legmodernebb ilyen létesítménye. A repülőtér 16 évi előtanulmány és tervezés, majd sokévi építés után 1974 márciusában nyitotta meg kapuit, összesen 23 millió munkaóra fekszik benne, és 1650 millió frank érték. A repülőtér a Notre Dame székesegyháztól 27 kilométerre fekszik, mintegy 3116 ha területen. Méreteire nézve hatszor akkora, mint a Le Bourget-i és kétszer akkora, mint az orly-i repülőtér. A Charles de Gaulle repülőtér tervezésénél figyelembe vették a Los Angeíes-i, a bostoni és a houstoni repülőterek felépítését. A repülőtér fogadó centrumában 200 m átmérőjű és 50 m magas iköralakú épület „van, körülötte csillag alakban vannak elhelyezve a kisebb épületek. A légikikötő kiépítése még mindig folyik. 1985- ben a roissy-i légikikötő naponta 1000 gépet fogadhat és 120 000 légiutast tud majd kiszolgálni. A repülőtér ellenőrző tornya 80 m magas. Összesen 49 önjáró hídja biztosítja az utasok ki- és beszállását a gépekbe. A Charles de Gaulle légikikötő a nemzetközi légiforgalmat bonylítja le. A hatalmas légikikötő kiépítésében 460 vállalat dolgozói vettek részt, és 1,2 millió tonna súlyú vasbetont dolgoztak be az. épületekbe és a leszállópályákba. 1982-ben nyitja meg kapuit a Roissy II. repülőtér. A Jupiter tizennegyedik holdja A Naprendszer egy-egy bolygója új holdjának felfedezése ma már nem nagyon számít szenzációnak, hozzászoktunk az ilyen újdonságokhoz. A Jupiter 14. holdjának felfedezése is inkább mulatságos volta miatt érdekes. A felfedező ugya»is egy fiatalember volt, aki a Kaliforniai Technológiai Intézetből jött az obszervatóriumba, hogy diplomát szerezzen. Az amerikai Voyager—2 egyik szabványfényképét tanulmányozta. A fiatalember, David Jewftt megállapította, hogy a Jupiter gyűrűjében látható két fényes pont közül egyik a bolygó eddig ismeretlen új •holdja. A legjobb specialisták segítségével kiszámította az új hold jellemzőit: átmérője 20—40 km, keringési ideje 7 óra 8 perc, ami másodpercenként 30 kilométert jelent. Képünkön: a légikikötő légtérellenőrző radarját látjuk amelyre a belföldi légiforgalom kiszolgálása hárul. A francia nemzeti vasúti társaság, az SNCF, a párizsi Gade du Nord és Roissy között külön szerelvényt járat, amely 19 perc alatt teszi meg az utat. Konyhasóval a nagyobb termésért A Szovjet Tudományos Akadémia Baskiriai Biológiai Intézetében érdekes kísérleteket végeztek el a közelmúltban: cukorrépa magjait vetés előtt egy napig konyhasóoldatban és nátriumnitrát oldatban áztatták. Az ily módon előkezelt magokkaíl bevetett mező termése 30 mázsával megnőtt, s a gyökerek cukortartalma is növekedett. A még egyelőre nem teljesen tisztázott jelenség okát a tudósok abban látják, hogy a növény növekedését időlegesen gátló anyagok a magokból átvándorolnak az oldatba Továbbá, hogy a nátriumok aktivizálják a fer- mentumokat, és gyorsítják a fehérjeszintézis folyamatát. A cukorrépa magjainak már eleve igen magas a nátriumtartalma: 9 százalék, de még ez is csak rövid ideig elég a növénynek. A nátriumtartalom mesterséges fokozásával intenzívebbé tehető a cukorrépa légzése, növekedik a szárazanyag felvétel, nő a levelek felülete, és javul a növény vízelraktározási képessége. Ezek a változások azt eredményezik, hogy a cukorrépa korábban érik és több cukrot tartalmaz. A posz- méhek nyomában A hártyásszárnyúak közé tartozó poszméhek- nek mintegy 300 faja van, ezek nagy része az északi féltekén él, sőt nem egy faj hidegkedvelő. Vannak Grönlandon élő fajok, a Himalájában 4250 méter magasságban és a Sziklás hegységben 3650 méter magasságban is élnek poszméhek. Elképzelhető, hogy a testüket borító dús szőrzet hideg elleni védőberendezés is. A poszméhek- nek igen jelentős a szerepük a virágok megtermékenyítésében, és ezért igen nagy veszedelmet jelent, hogy számuk jelentősen csökkent. Ennek egyik oka a különböző növényvédőszerek használata. A nyugtalanító csökkenés miatt a francia agronómiái kutató intézet felhívással fordult a közönséghez, hogy küldjenek az intézetnek fényképeket a környéken élő poszméhekről a felvétel helyének megjelölésével. Vaskorszak a XX. században? Nappal fűtött üzem
