Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 14. Hangszerek Perei Zoltán kisgrafikái Jászberényben Perei Zoltán grafikusmű­vész mindig szívesen vállal­kozik arra. hogy a famet­szet sajátos kifejezési esz­közeivel jelenítse meg tár­gyiasult világunk — első­sorban művelődéstörténeti — jelenségeit. Ilyen grafikai sorozatai például a Szobrok és domborművek vagy a ré­gi történelmi személyiségek portréit ábrázoló Urak és hölgyek. Mindezt azért em­lítjük meg a Hangszerek című sorozatának bemuta­tója alkalmával. mert ezeken a képeken talán még bonyolultabb feladatra vállalkozott. E grafikáin ugyanis el kellett távolod­nia a látvány élményétől, sőt egy érzékszerviig más­ként élvezhető különös vi­lágot a hallható muzsikát kellett látvánnyá, képpé va­rázsolnia. Kiállított metsze­tei ugyanis a régi korok vagy napjaink hangszereit a megszólalásuk pillanatá­ban ábrázolják. Ennek sike­re pedig nyilvánvalóan nem a különböző zeneszerszámok részletes vagy kevésbé rész­letes megjelenítését, hanem az azokat megszólaltató muzsikus személyiségének ihletett ábrázolásán múlik. Perei Zoltán grafikáin a zenészek testtartása, gesztu­saik, elrévülő vagy reánk figyelő tekintetük. olykor korhű ruházatuk mind olyan miliőt teremt, hogy valóban képes felzengeni bennünk a hangszerek szi­nergiáit. Külön érdekessége a jász­berényi városi könyvtárban rendezett kiállításnak, hogy a majdnem 100 képet tar­talmazó sorozatot a ren­dezők a hangszerek tudo­mányos felosztásának meg­felelően mutatták be. Ezt tükrözi af kiadott katalógus is amely mindemellett három — az eredeti dúc­ról nyomtatott-metszetet is tartalmaz. A. A. Az Alkotó emberért pályázat győztesei Szakmai tanfolyamok, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások A Ságvát'i Endre Szakszer­vezeti Művelődési Központ Alkotó emberért pályázatá­nak egyik első díját idén a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzemigaz­gatósága nyerte el. A három megye területén dolgozó, öt- száztíz embert foglalkoztató vállalat már a kezdetekor ott volt a pályázók között. — A pályázat jól keretbe foglalja az oktatási és kul­turális munkát — mondja Hajdú György, a szakszerve­zeti bizottság titkára. — Tar­talommal viszont nekünk kell kitölteni. A munkahelyi mű­velődés irányítói jól ismerik az itt dolgozó emberek igé­nyeit, igyekeznek olyan prog­ramokat, kulturális és sport- rendezvényeket szervezni, amelyek találkoznak ezekkel az igényekkel. — A szervező munkát nyil­ván befolyásolja, hogy az em­berek szétszórtan, különböző munkahelyeken dolgoznak. — Különösebben nem érez­zük ennek hátrányát. A ki- rendeltségekkel piindennapo'- sak a kapcsolataink. Arra ösztönözzük őket, hogy a he­lyi közművelődési intézmé­nyeket látogassák. Számukra is vásárolunk színházbériete­ket, szervezünk kiránduláso­kat, minden kirendeltségen megtalálható a szépirodalmi és a műszaki könyvtár, van­nak folyóiratok. — Egyébként itt Szolnokon, az üzemigazgatóságon is azt a szokást alakítottuk ki. hogy a városi intézmények rendez­vényeit látogatjuk, nem pe­dig mi szervezünk, drága pénzért, jól-rosszul sikerült kulturális rendezvényeket — veszi át a szót Zombori Ist­vánná közönségszervező. — Rendszeres színházlátogatók vagyunk, bérletet váltottunk a Megyei Művelődési és If­júsági Központ pódiumest-so- rozatára, a természet- és tár­sadalomtudományi ismeret- terjesztő előadásokra, hang­versenyekre is eljutunk. Idén már hat alkalommal jártunk Budapest színházaiban, mú­zeumaiban, most a szegedi Szabadtéri Játékokra készü­lünk. Általában az emberek nem restek kimozdulni, ha egy- egy rendezvény tetszett ne­kik, szívesen jönnek máskor is. A vállalat szolnoki szék­házában többnyire kiállításo­kat rendezünk, de a Táncsics és a Kossuth Könyvkiadó, va­lamint a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat bizományo­sainál könyvvásárlásra is le­hetőség nyílik. Az elmúlt év­ben több, mint 80 ezer fo­rint értékű könyv talált gaz­dára. A szabadidő hasznos el­töltését szolgálja majd most épülő teniszpályánk, valamint az Áchim úti Általános Isko­la tornatermében rendszere­sek a foci meccsek, ott edze­nek röplabdásaink is, vala­mikor női tornát is szervez­tünk. Az asztalitenisz, a sakk, a tv, lemezjátszó, magnó itt és valamennyi kirendeltsé­günkön megtalálható. A Va­sas Sportkör természetjárói, az MHSZ lövészszakosztályá­nak tagjai, az elektrotechni­kai egyesület, a bélyeggyűjtők köre is rendszeresen tart fog­lalkozásokat. Az MHSZ-esek idén Csehszlovákiába, a KISZ-esek az NDK-ba, nyug­díjasaink pedig a Balatonhoz mennek kirándulni. — A munkahelyi művelő­dés fontos része az általános és szakmai képzés. — A fő hangsúly a szak­mai képzésen van — jegyzi meg Pirók József, a közmű­velődési bizottság titkára. — Oktatási célokra idén 850 ezer forintot fordíthatunk, elsősor­ban a különböző szakmai tanfolyamokra. Sokan to­vábbképzésen, sokan szak­munkássá minősítő tanfolya­mokon vesznek részt. Szor­galmazzuk a második szak­ma elsajátítását is. Csaknem háromszáz szakmunkás, több, mint száznegyven középisko­lai, technikumi végzettséggel rendelkező szakember dolgo­zik nálunk. Az általános is­kolai végbizonyítvánnyal min­den negyven év alatti dolgo­zónk rendelkezik. Tulajdon­képpen csak a szakember­. utánpótlással Vannak gond­jaink. A fiatal szakmunkáso­kat elsősorban a munkakö­rülmények riasztják, kényel­mesebb gyárban, üzemben dolgozni, mint a. szabad ég alatt. T. E. Előttük a „nagy találkozás” Terveikről beszélnek a jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet végzős tanulói Milyen tervekkel jöttek ide, és miért pont ezt az iskolát választották, hogyan váltak valóra az elképzelé­sek? Milyen érzésekkel mondatlak majd búcsút az iskolának, és milyen remé­nyekkel lépnek ki az élet­be? Jászapátin a Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző In­tézet százkilencvenöt tanu­lója közül az idén negyven­ötén vehetik át a vizsgák után szakmunkásbizonyítvá- nyukat zöldségtermesztő, baromfitenyésztő és szar- vasmarhatenyésztő szak­mában. Igaz. hosszú hetek vannak hátra addig, a kér­dések mégis mind gyakrab­ban elhangzanak. Valóban, .milyen alapokat kaptak a jászapáti iskolá­ban, és merre visz majd onnan az útjuk? Három olyan fiatalt kérdeztünk, aki rövidesen szakmunkásként mond búcsút az iskolának, a pontos munkára nevelő tangazdaságnak és a luxus­szállónak is beillő kollé­giumnak. Konyárj Ferenc Tiszaigar- rói jött. a zöldségtermesztő szakmát tanulta ki. és elsa­játította a szőlő- és gyü­mölcstermesztés alapvető tudnivalóit. A családban egyedül ő szánta rá magát, hogy mezőgazdasági szak­mát tanul, és bízik benne, hogy jól választott. — A tiszaörsi Petőfi Tsz kötött velem társadalmi-ta­nulmányi ösztöndíj szerző­dést gyakorlati időmet mindhárom esztendőben ott töltöttem, el. Szívesen fogad­tak, és olyan türelemmel foglalkoztak velem. hogy jócskán „belekóstolhattam” a gazdaság paprika-paradi- csomtermesztési módszerei­be. Az iskolában arra taní­tottak, hogy csak jól felké­szülten. pontos munkával le­het bárhol is helytállni. A tsz-ben pedig megszerettet­ték velem a munkát, annyi­ra- hogy tavaly például már egész nyáron ott dolgoztam, és az volt eddigi legszebb nyaram. Bozsókj Ottó Szolnokról jött. és a baromfitenyésztői szakmát választotta. A Pa- lotási Állami Gazdaság ösz­töndíjasa három éve. és az idén az ifjú szakimukást oda várják vissza.-— Én is leendő munkahe­lyemen töltöttem ' a nyári szünidőben a 30 napos gya­korlatot, de csak néhány napig gondoltam arra. hogy az kötelező. Az a sok szép és ió_ amivel az állami gaz­daság korszerű, a 1 após szak­mai tudást igénylő baromfi- telepén találkoztam, meg­győzött arról, hogv szükség van mindarra, amit az is­kolában tanultam, és a ta­nultaikat jól tudom miajd hasznosítani. Kellemes em­lékek fűznek az iskolához, a minta-tangazdaságainkhoz és a minden kényelmet, ta­nulást és szórakozást egy­aránt biztosító kollégium­hoz. Tudom, nehéz lesz a búcsú, csak az vigasztal, hogy a korszerű iskolából egv ugyancsak korszerű munkahelyre kerülök. Aranvi Gvörív martfűi fiatalember eredetileg Ken­deresen akarta folytatni a tanulást, a gépészet vonzot­ta. Nem vették fel, így félig-meddig kényszerből vá­lasztotta a szarvasmarha te­nyésztői szakmát. — Véletlenül kerültem ide de nem bántam meg. 'Azóta is csodálkozom azon. hogyan is jutott eszembe valamikor az állattenyészté­sen kívül másra gondolni. Szüleim ugyan gyári dolgo­zók. de évek óta hizlalnak sertéseket, juhokat, barom­fit tenyésztenek szerződéses alapon a tiszaföldvári Le­nin Tsz-nek. Gyermekkorom óta segítek ebben apuéknak, és most már tudom, azért, mert mindig szerettem az állatokat. Szerencsém is volt hogy ide kerültem, hogv olyan korszerű tan­gazdaságban tanulhattam meg a szakmát, ahol ott van mindaz a szarvasmarha fajta, amit a magyar gaz­daságokban tenyésztenek... örömet is leltem a tanulás­ban, és ez csak fokozódna, ha Gyomán, a Szakma Ki­váló Tanulója országos ver­senyen — amire nagyon, ké­szülök- — jó helyezést ér­nék el. Korábban szaba­dulnék és hamarabb -fog­lalhatnám el helyemet a ti­szaföldvári Lenin Tsz sza­kosított szarvasmarha-tele­pén. ahol a tsz ösztöndíja­saként várnak. Terveim? Mint mondtam. munkába állni majd folytatni a ta­nulást a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Szakiközép­iskolában. — illés — Személyes hangú líra, káprázatos virtuozitás Vásáry Tamás zonaoraestje Szolnokon Angliában élő magyar zon­goraművész szólóestjét hir­dette a plakát, s jelentette be a műsorközlő a szerda esti filharmóniai hangverse­nyen. A műsor Mozart zené­jével kezdődött, a csipkefi- nom felszín mögötti, szavak­kal le nem írható, mélysé­gek felé vezette hallgatóit a művész a c-moll fantáziá­ban, a gyászos hangvétel és démoni kromatika e sajátos ötvözetében. Vásáry hihetet­len ökonómiával adagolta a műben egyre fokozódó fe­szültséget, a piano hangerő és puha hangszínek megany- nyi váltazatán keresztül. Mo­zart c-moll szonátájának Beethoven markáns zenéjét hírlelő és Mozart zongora- versenyei lassú zenéinek meghitt vallomásos hangját idéző tételeiben úgy énekel­tette a hangszert, hogy az a képtelenségnek tűnő benyo­másunk támadt, Vásáry meg tudja vibrálni a zongorahan­got. Chopin rendkívül széles ér­zelmi skáláját példázó da­rabjainak előadása az egyé­ni látásmód és a zenei-tech­nikai teljesség ötvözeteként hatalmas sikert aratott. A zenei varázslat Liszt Két le­gendájával folytatódott. A szerző fiatalkori természet­ábrázolásának és a kései évek áhitatos elmélkedései­nek karakterisztikumait Május 18. Múzeumi világnap Az ICOM, a Múzeumok Nemzetközi Szervezete 1977- ben Moszkvában tartott kongresszusán ügy döntött, hogy a kultúra e területén is legyen világnap- amikor a Föld valamennyi országá­ban a múzeumokra irányul a figyelem. Ennek értelmé­ben 1978 óta május 18-a a Múzeumi világnap. Az idén ezen a napon a budapesti múzeumok ingyen látogat­hatók s néhány múzeum változatos programot is kí­nál. A magyar Nemzeti Mú­zeum nyitot't napot rendez. A vendégek többek között megismerkedhetnek a régé­szek sokoldalú munkájával, a restaurálás műhelytitkai­val. azzal hogvan lesz egy ásatási lelet kiállítási tárgy. A résztvevők ellátogathat­nak a restaurátonműhelvbe. ahol e munka néhány fon­tos mozzanatát kísérhetik nyomon. Megtekinthetnek olyan leleteket is a régésze­ti raktárban, amelyek még nem kerültek a közönség elé. Szabad­kőművesek Magyar­országon A magyarországi szabad­kőművesség történetét dokumentáló, páratlan gyűjtemény került.a Ma­gyar Nemzeti Múzeum birtokába. A mintegy 1500 jelvényt, iratot, könyvet, metszetet, üveg- poharakat, fényképeket, textilt tartalmazó törté­nelmi tárgygyűjteményt most dolgozzák fel a múzeum szakemberei. — Képünkön: Aezél Eszter muzeológus a szabadkő­műves gyűléseken viselt bőrkötényekről méretet egyesítő művek előadásában megindítóan ölelkezett a gyöngédség és erő. Vásáry mestere annak, hogyan csal­ja elő a zongorabillentyűk­ből a legmegfelelőbb hang­zást, a viszonylag egyszerű kísérő figurák szép tágassá­gától a pompás akkordzuha- tagok csillogásáig. A kíséret nélküli dallamban, a két- hangos motívumokban vagy a többszólamúság különböző rétegeiben éppúgy megkeres­te, és felmutatta a szépséget, mint a teljes klaviatúrát be­járó passzázsokban, virtuóz futamokban. Pianisztikus erényei és művészi kvalitásai legtelje­sebben, legösszetettebben ta­lán a Kodály-művekben bon­takoztak ki. Nemesen zen­gett a havasok tiszta levegő­jét felidéző, magyar paraszt­dalra komponált Székely nó­ta. A Marosszéki táncokban — melyek inkább zenekari feldolgozásban ismerünk, bár eredetileg zongoramű­nek íródott — elkáprázta­tott technikai megoldásaival, a heves iramú tempóval, ugyanakkor ezernyi zenei meglepetéssel szolgált. A hajdani Kodály-tanítvány hű és eredményes propagátora Kodály hangszeres művésze­tének. A művész több alkalommal elhárította a fergeteges és kitartó ünneplést. Szavaiból természetes kedély és ked­vesség áradt. Önmagát kon­ferálva két Liszt-művet (Consolations: Vígasztalások) iátszott még leheletfinom hangon, az érzelmek végső letisztultságával. Lisztnek Mozart Don Juan , című operájára írt fantáziáját, Liszt egyik legnehezebb mű­vét. könnyedén és elegánsan, a romantika végleteit fel­mutatva adta elő. Ez a mű az est szenzációja volt, a közönség állva perceken át önneDelte a nagy zongoris­tát. kinek játéka közvetle­nül. magától értetődő termé­szetességgel talált utat a hallgatók szívéhez. Labáth Valéria

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom