Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-13 / 110. szám
1982. MÁJUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Or jóitól Szolnokig Egy csokor virág a sírra Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok egyik egységének és az MHSZ megyei vezetőségének meghívására harmadik alkalommal látogatott Szolnokra Drakin Nyikolaj Fjo- dorovics, a Nagy Honvédő Háború veteránja. A hatvanéves, őszhajú, pirospozsgás, szálfaegyenes tartású férfi szemében minden alkalommal megjelennek a fájdalom könnyei, amikor testvérbátyja sírja fölé hajol, hogy elhelyezze az emlékezés, a szeretet csokrát. Drakin Nyikolaj Fjodorovics testvére, Drakin Alekszandr Fjodorovics ugyanis Szolnokon tette le örökre fegyverét 1944. december 24-én. — Meghatódottan vettem részt a győzelem napja alkalmából rendezett koszorú- zási ünnepségen. Láttam, hogy a magyar elvtársak mekkora tisztelettel köszöntötték és köszöntik minden évben azokat a szovjet harcosokat, akik a magyar föld felszabadításáért adták életüket — mondotta Nyikolaj Fjodorovics. — önök. magyarok is tudják, hogy 20 millió szovjet ember vesztette életét a második világháborúban. A Szovjetunióban talán még ma sincs olyan család, amelyik ne gyászolná valamelyik tagját. Én a bátyámat gyászolom, és rá emlékezni utazok kétezer kilométert az otthonomtól azzal a csokor virággal. A háború után sokáig vártuk haza. míg megtudtuk, hogy elesett. Édesanyám élete végéig reménykedett, hátha sikerül megtalálni fia sírját. Nem adatott meg neki. Nem is olyan régen, több mint 30 évvel a győzelem után jutott csak tudomásomra, hogy drága testvérem Szolnokon nyugszik. Azóta, ha az egészségem engedi, minden évben a győzelem napján ellátogatok ebbe a csodálatos Tisza- parti városba. — Nyikolaj Fjodorovics, ön szintén katona volt a második világháborúban, sőt Magyarországon is harcolt. — Igen. Közgazdasági technikumba jártam, amikor 1941-ben annyi fiatal társammal együtt behívtak "katonának, és 1946-ig viseltem az egyenruhát. Közkatonaként harcoltam, mindjárt a háború elején megsebesültem. a Novgorod környéki harcokban. Nehezen gyógyultam. úgy volt, hogy amputálni kell a lábamat. Szerencsére az orvostudomány legyőzte a betegséget. — Kérem mesélje el sebesülésének történetét! — Mint említettem közkatona, illetve rajparancsnok voltam, tíz embert irányítottam. Nagy dicsőségnek számított. hogy a mi rajunknak gyorstüzelő géppisztolyokat osztottak ki, hiszen akkoriban a háború elején az 5 millió szovjet katonának csak 100 ezer ilyen géppisztoly jutott, azaz minden ezrednek egy géppisztolyos szakasz. Mivel a gyalogságnál ez volt a leghatásosabb, legkorszerűbb fegyver, természetesen ezeket a szakaszokat állították a legveszélyesebb helyekre. Nos egyszer negyven társammal kellett megvédenünk egy rövid szakaszt. Szakszerűen álcáztuk, beástuk magiunkat, és csendben vártuk a németek támadását. Egyszer csak három-négy századnyi katona tűnt föl velünk szemben, azaz tízszeres túlerőben voltak. Egész közel engedtük őket. hetven méterről nyitottunk tüzet rájuk. Sok német elesett, a többiek futásnak eredtek. Megállították a támadást, és értesítettük a parancsnokságot, hogy még komolyabb német erők összevonása várható ezen a részen. Ebben nem is csalódtunk. A fasiszták most már nemcsak gyalogsági, hanem nehéz fegyverekkel is szórták ránk a tüzel. Menekülnünk nem volt hova, nagyon sok társunk elesett: az én tíz emberemből négyen haltak hősi halált akkor. Én is megsebesültem. Közel egy évig ápoltak a kórházban, majd ismét a frontra kerültem. Megkaptam a Vörös Csillagot. Később részt vettem a Debrecen mellett vívott páncélos ütközetben, majd tiszthelyettesi iskolát végeztem. A háború befejezésekor a lengyel népi hadsereg felkészítését segítettem instruktorként. — Hol dolgozik jelenleg? — Orjolban dolgozom egy tervezőintézetben, a gazdasági és tervezési osztály vezetője vagyok. Intézetünkben háztartási gépeket tervezünk. szerencsére ez nagyon békés foglalkozás. Egri Sándor Fotó: Dede Múzeumtemplom a Mecsekben Új játékok Csillebércen Haranghinta, ördögkerék Javában folyik a munka a Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtáborban, ahol szombaton űj játszóteret avatnak. 1976-ban már épült hagyományőrző játéktér a táborban. ahol a gyermekjátékok létesítéséhez és díszítéséhez a népművészet eszközeit és motívumkincsét használták fel. Ennek helyén — az elhasználódott játékokat felváltandó — most a miskolci Városi Művelődési központ fafaragó stúdiója hozza létre az új játszóteret. A diákok szombattól vehetik birtokukba egyebek mellett a haranghintát, a libikókákat, az ugrófát és az ördögkereket. Baranya Árpád-kori templomait állandó kiállításon mutatják be az érdeklődőknek. A művészettörténeti kiállításnak — stílszerűen — hetvenhelyi Árpád-kori temp- Jom ad otthont, amely a jövőben múzeumként fog működni. A Mecsek hegyei között fekvő falucska templomát a XIII. század utolsó negyedében emelték, építtetője világi birtokos — nemesember — volt. A következő században gótikus átalakításokat végeztek rajta, belsejét pedig freskókkal díszítették. A török hódoltság után a pécsi székeskáptalan helyreállíttatta ugyan a romos templomot, a múlt században azonban — az új templom elkészültekor — megszűnt szakrális használata, és attól fogva gazdasági épületként szolgált. A templomot Schő- nerné Pusztai Ilona tervei alapján restaurálta az Országos Műemléki Felügyelőség, és most a közművelődésnek adta át a Baranya megyei Tanács. A nyolcszáz éves falak között fénykép- és dokumentumkiállítást rendeznek a baranyai Árpád-kori templomokról. Egyelőre azt a tíz épületei mutatják be. amelyeknél megtörtént a régészeti kutatás és a műemléki helyreállítás. Színes fotók ábrázolják a templomok külsejét és belsejét, továbbá mindegyikről pontos alaprajz készül, s ismertetik a történetüket is. A később feltárásra és helyreállításra kerülő középkori templomok dokumentációja ugyancsak helyet kap a mecseki múzeumtemplomban. Szélesítik a Tiszagyendárói Kunhegyesre vezető utat. A munkák során a KI’M szaíüredi üzemegységének dolgozói több éles kanyart levágnak. Távlatokban a HolMiszáról Volt olyan év, hogy öthat. sőt esetenként nyolc szennyezett vízhulláim szaladt le a Tiszán. Mondani sem kell. hogy a szolnoki felszíni vízimü szempontjából nézve igen nagy gondot jelentett ez. Egyre sürgetőbbé válik egv tartalék ivóvízbázis létesítése. Igen ám de milyen legyen az? A szakemberek több lehetőséget mérlegeltek. Gondoltak például a' Körös-vidék hasznosítására, nagyméretű tároló építésére. és így tovább. A különböző változatok közül legkedvezőbbnek a Holt-Tvsza ivóvízbázissá történő kiépítése látszik. Az utóbbi években több tanulmány látott napvilágot ebben a témakörben. Általános megállapítások szerint mindenekelőtt a szennyező forrásokat kellene megszüntetni. Előfordul ugyanis, hogy naponta ezer köbméter szennyvíz folyik a Holt-Tiszába. Csökkenteni kellene az iszapréteg vastagságát és megoldani a vízcserét. Nem bővül az üdülőkörzet Minderről érdekes vitaülést tartott a közelmúltban a Magyar Hidrológiai Társaság szolnoki területi szervezete. A szakemberek szerint — az imént felsoroltak mellett — a kulcskérdések közé tartozik az üdülőterület fejlesztése, és újabb. kb. 700 telekből álló üdülőterület kialakítása. A város vezetőinek ez utóbbi igényét azonban a MÉM a földvédelmi törvényre való hivatkozással elutasította. flz elsődleges célok A központi szervek viszont döntöttek abban, hogy az ezredforduló után épülő autópálya nyomvonala északon kerülje meg Szolnokot, így az alcsiszigeti fejlesztéseket'ez a 'távlati cél nem zavarja. Szó van viszont arról. hogy egy úi Tisza-híd- hoz vezető útszakasz keresztezi majd Alcsiszigetet. Egyelőre ez is a távlati tervek között (1990 után szerepel. ’ A vízparti sávok felszabadítása nem szerepel annyira az elsődleges célok között- ahogy korábban. Sokkal inkább a vízszennyeződés megszüntetése. Az elképzelések szerint az alcsiszigeti szennyvizet — a Kertvároson át — a tiszali- geti főgyűjtőbe vezetik majd. A repülőtér szennyvízvezetéke (természetesen ez is távolabbi cél) á szan- daszöllösi főgyűjtőre csatlakozik majd. Az ÁFOR-telep szennyvize pedig a kengyeli főcsatornán át Martfű körzetében jut majd a Tiszába. Tanulmányozzák a szolnoki felszíni vízművel való összeköttetést biztosító szivattyútelep építési helyét is. Mindennek elkészülte után i.s keli egy-két év, hogy kellően tiszta legyen a Holt- Tisza vize. A távlati célok mellett napi feladatok is foglalkoztatják majd a környék lakosságát, mind a szakembereket. Ilyen például a Tisza magas vízállásakor a Kertvárosban rendszeres belvíz. Ennek megszüntetésére a tanácsnak nincs anyagi lehetősége. Az lenne célszerű ha lakótelke feltöltéséről mindenki saját maga gondoskodnék. Területfelhasználási terv A napi feladathoz sorolható az is. hogy területfelhasználási terv készül a kajak-kenu pálya környékére. Ennek a nyárra elkészülő tervnek tartalmaznia kell a sportolók elhelyezését. a nézőknek valamilyen szálláshelyet. gépkocsipankolót és így tovább. A tervet egyébként vitára bocsájtja a városi tanács. Egészében véve több milliárdos beruházásáról van, szó. Megvalósítása ezért nem lehetséges egyik évről a másikra. Az egészben az a jó. hogy a távlatok mindinkább kirajzolódnak, egyre iinikáibb lehetővé válik a most még ugyan kisméretű fejlesztés összehangolása. S. B. Ká vé tejszín, vajkrém, tubusos tej Bővül a választék A tejipar a választék bővíSzép könyvek az NDK-ból Két lipcsei könyvkiadó legszebb köteteit bemutató kiállítás nyílt tegnap Budapesten az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjában. Áz 1826- ban alapított bibliográfiai intézet kiadója általános lexikonjait, enciklopédiáit hozta el. de kiállított kötetei között megtalálhatók a német nyelvtanulást szolgáló kézikönyvek is éppúgy, mint a tavaly kiadott, gyorsan népszerűvé vált Biológiai Ifjúsági Lexikon. Az Enciklopédia Kiadó majd minden európai nyelven, s több afrikai és ázsiai^ nyelven szótárakat, nyelvkönyveket. a nyelvtanulást segítő hanglemezeket, szöveggyűjteményeket ad közre. A közös igazgatású két lipcsei kiadó az Akadémia Kiadóval nemrégiben együttes gondozásban jelentette meg a hazánkat bemutató zseblexikont. A tárlaton mintegy 3Őü könyv és több folyóiratpéldány látható május 25- ig. A kötetek megrendelhetők. vagy a kiállítást követőén megvásárolhatók. lésére, a vásárlók által keresett termékek gyárfásának fokozására használja fel azt a növekvő mennyiségű „többlet'’ — tejet, amelyet a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők kínálnak fel. Az elmúlt két-három évben egyenletesen emelkedett a hazai tejtermelés: az ipar a nagyobb lehetőségeket rugalmas belső szervezéssel és javuló kereskedelmi munkával is használja. 1982. első negyedében — az elmúlt év azonos időszakához képest — 23 millió literrel több alapanyagot vásároltak fel. A csaknem 5,5 százalékos többlet a tervezettnél is nagyobb volt. Ennek nyomán tovább javult a lakosság ellátása tejből és tejtermékből. A terrrtelés szerkezetében változások figyelhetők meg; erőteljesen, több mint 12 százalékkal több natúr tehénsajtot értékesítettek és 8 százalékkal fokozták a vajgyártást. Az új cikkek az önkiszolgáló-boltok választékát tovább gazdagítják. Az üzemek új termékek gyártására készültek fel. Egv részük már be is mutatkozott a kereskedelmi hálózatban, — sikerrel. A Budapesti Tejipari Vállalat a> kávétejszínnel jelent meg, ez alacsony zsír- tartalmú és egy dupla kávéhoz „méretezték”. A Fejér megyei vállalat a hét napig hűtés nélkül is eltartható tej gyártására rendezkedik be; a tatabányai üzem készíti az új terméket, amelyet egyelőre a környékbeliek vásárolhatnak, de. tervezik, hogy nyái;on a Velencei tó környékére is küldenek belőle. Egyelőre a keresletet mérik fel és ennek megfelelően szervezik meg később a gyártást. A győri vállalat az alacsony zsírtartalmú vajkrémmel. a Hajdú-Bihar megyei üzem pedig a gyümölcs ízesítésű joghurtokkal, valamint a csokoládés-cukrozott tubusos tejjel gazdagítja a választékot. A Baranya és Zala megyei tejipari vállalatok új csomagológépeket állítottak munkába, ezekkel különböző darabolt, szeletelt és reszelt sajtokat állíthatnak elő, bővítve ezzel az önkiszolgáló boltok áruválasztékát. Az újdonságok egy részét a május 25-i nemzetközi tejnap alkalmával kapcsolatos bemutatókon népszerűsítik a tejipari vállalatok.
