Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

1982. MÁJUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé képernyője előtt Három televíziós dráma, mind három, hazai termésű a Tüzet viszek, a II. József császár és A kitüntetés az elmúlt hét programjából: bár tárgyukban. hangvéte­lükben messze esnek egy­mástól — a7. első mai té­májú tragédia, a második szintén tragédia, de törté­nelmi tárgyú, a harmadik pedig könnyed bohózat — azért egyaránt tükrözi a te­levízió alkotó — teremtő kedvét, ugyanakkor sajnos, a tévéjátékokban gyakorta előforduló gyengeségeket is. A kitüntetés Itt van mindjárt a Tele­pódium bemutatója (szom­bat este). A kitüntetés. Egy régóta kísértő alkotói be­tegség tüneteit viselte ma­gán. méghozzá igen feltű­nően. Azt tudniillik ho«v egv rövid jelenetre való drámai anvn°'ból. rétestészta módiára nyújtván- hogvan készülhet csaknem egyórás komédia különböző formai ügyeskedéssel azt a látsza­tot keltvén mintha akár pusztán a függönv leeresz­tésével ic valami igazi for­dulat következnék be, hol­ott ezzel a játékban jelfor­mán csak a helyzetek vál­toznak de a cselekmény körbejár, előbbre nem ha­lad. A két kitűnő színész­nek ' Körmendi Jánosnak és Gálvötgvi Jánosnak ígv az­után nem iq volt könnyű dolga: a semmit kellet jó­formán eladniok. Sok eset­ben saját. kifogyhatatlan •öt­lettárukból kellett előven­niük egv-egv hatá'ns gesz­tust. egr_egv mulattató tük­röt csnkho«v unalomba ne merüljön végkóon a játék. Persze rajtuk már akikor is nevetünk, ha csupán meg­jelennek előttünk, ők és a nevetés úev összekapcsolód­tak a tudatunkban. De még ígv is a-r lehetett az érzé­sünk mintha e két kiváló színész is mindenféle móká­val csak húzta volna az időt hátba .hözben megér­kezik majd az igazi játék­ra módot és lehetőséget adó komédia-” tehetségükhöz méltó. Erre azonban ezen az estén hiába vártak ők is s mi nézők is. A televízió szórakoztató műsora, a Telepódium a kabaré hagyományainak ápolása mellett többek kö­zött az eayfelvosásoq komé­diáik ügvének felkarolását is vállalta, hátha ígv maid több és iobb születik ebből a ma még hiánvzó ..szóra­koztatási árucikkből.” Amit. láttunk belőle A kitüntetés, abból csak az derült ki: vatami van. de ez még ko­rántsem az igazi. Tüzet viszek A Hubay Miklós drámá­jából készült Tüzet viszek bár figyelemre méltó mun­kának bizonyult. mégsem igazán hatásos televíziós mű: nem tudott felfűzni, felkavarná, adós maradt a tragédiák tisztító erejével. Pedig elmélyült író gondo­san megírt, gazdag tartal­mú műve került a képer­nyőre Karinthy Márton rendezésében. És az is tény. hogy a kezdeti kissé lan­gyos jelenetek után a két főhős. Máté és Éva külö­nös lelkiküzdelime egymás­ért a vonzás és taszítás fe­szültsége. a fojtott szenve­dély a végletes be’ső nvug- talanság szuggesztív képi tálalásban került elénk. A tömörítés folytán azonban mégis olyan elemek sik­kadtak' el. amelyek szüksé­gesek lettek volna a két ember tragédiájának mé­lyebb átéléséhez. Am,: ter­mészetesen nem kérdőiele- zi meg. hoev az önmagával meghasonlott művész sorá­ban — Soós Imre volt hoz­zá a modell — n^ érzékel­hetjük volna annak az em­bernek a tragédiáját, aki kevésnek érzi magát a reá háruló feladatokihoz s mert kellő támaszt nem talál, hogy a avőzelem remén vő­ben szálljon szembe a foj­togató körülményekkel, ezért összeroppan: jöjjön a megsemmisítő tűz. Múrcsak azért sem- mert Cserhalmi György izzó ala­kításában olykor valóban sisteregtek a szenvedélyeik. Nagysizerű színészi teljesít­mény az övé de Éva szere­pében Borbát.h Ottilia is hasonlóan • magasszínvonalú játékot nyújtott: különös, érdekes, bonyolult női figu­rát teremtett. II. József császár A kalapos király drámá­ja: a magára maradt, magá­nyos uralkodó szomorú his­tóriája: hisz hiába hozza felvilágosult császárként üdvözítő intézkedéseit. vé­gül saját kezével kell visz- szavonni .őket. mintha mit sem tett volna, úgv kell tá­vozni a világból. Jót akar* ezért hadakozik minden erejével de közben hibát követ el. súlyosat, nem szá­mol alattvalóinak nemzeti önérzetével. Túlzott néme­tesítés! programja ezért szül a magyar nemesség kö­rében is rossz vért. ellen­állást. Ahoev mondanánk, ez volt a császári felség tra­gi kai vétsége, q ebbe kellett belebuknia. Sa'jnos Szomory Dezső drámáin helyenként még a televíziós változatban iq úgy festett, mintegy öt­letesen dramatizált történe­lemkönyv hogv mégis, él­mény lett belőle az a II. Józsefet alkotó Avar István zseniálisan pontos, kidolgo­zott és tiszta játékának köszönhető Képernyőn rit­kán tapasztalható ilyen el­mélyült színészi . munka, mint a? övé. ahogv finom öniróniát vegyítve a játék­ba ábrázolná tudta az. el­lentmondásba- keveredő s helyzetét bölcsen szemlélő és megítélő és e'viselő ural­kodót. A Málnay Levente rendezte tévéjáték valójában Avar színészi teljesítménye révén emelkedik ki a té­véjátékok sorából. Röviden Megint ..szóbeszéd” tár­gya lett a Kék fény. fél­ország hördülhetett fel a fő­városi ragaszkodó kisajátí­tók a kisajátítókkal való ravaszkodásból milliókat be­zsebelő köztisztviselők, jo­gi emberek űzelmeinek, bűneinek hallatán. Döbben­ten figyelhettük. hogy a munkanélküli pénzszerzés­nek a csalásnak, a meg­vesztegetésnek milyen for­mái lehetségesek, hogy a köztulajdonnal való vissza­élésnek milyen nagy a csá­bító ereje! Szabó László műsora nemcsak rávilágí­tott e sötét üzelmek részle­teire. meg is mozgósította igazsógérzetünk;et. a látot­takkal. hallottakkal tisztító vihart indított el. A Stúdió ’82-ben Szegvá­ri Katalin legutóbb olyas­mit tett. atmára eddig nem volt a magazinban példa: megszólaltatta azokat is, akik a kulturális javak fo­gyasztói ellátogatott az egyik fővárosi munkásszál­lásra. hogy megtudakolja tőlük, mit is kedvelnek, sze­retnek a kulturális kínálat­ból. Mondhatnánk azt is, megmutatta a7 érem másik oldalát. Sajnos, mindszociog- ráfiájából az derült ki. hogy a lakók Jó részének igényeit kielégíti a közelben lévő italbolt az ő szolgáltatásai­val, hogy az igények több­nyire a sarká mulatóig vi­szik el őket. ígv azután n°m igen élnek az egyéb­ként hozzáférhető kulturális tavakkal. Jó ezt is. az ilyet •*s tudni azoknak, akik a kultúrát csinálják, akik a kulturális értékek tömegek­hez való eljuttatásán fára­doznak. érte felelősséggel tartoznak. Ezért tartam fon­tosnak ezt a kis helyzetje­lentést, helyzettapogatást, mely következtetéseiben nvilván hatássiai, lesz majd a? alkotók, a kultúrater­jesztők szemléletére is. V. M. KI JÁR JOBBAN? Érettségiző diákok között Törökszentmiklóson Tanulás, kikapcsolódás az írásbeli vizsga előtt Hétfőn kezdődik Országos színházi találkozó A szolnoki Szigligeti Szín­ház vendégjátékával május 17-én Budapesten megkezdő­dik az országos színházi ta­lálkozó; a csaknem három hétig tartó eseményen vala­mennyi vidéki színházunk részt vesz. Az utóbbi időben számos szakmai fórumon megfogal­mazódott a korábban rend­szeresen megtartott, majd megszüntetett országos talál­kozó újbóli összehívásának igénye, annál is inkább, mi­vel a tapasztalatok szerint a társulatok nem mindig kísé­rik figyelemmel mások mun­kásságát. A vidéki előadások­ról pedig különösen nehezen nyerhetnek képet, hiszen vendégjátékokra is csak rit­kán van mód. A produkciókat a Katona József Színházban, a Tháliá-» ban, a Víg-, és a Pesti, vala­mint a Fővárosi Operett Szín­házban mutatják be. A szak­emberek a szemlét felhasz­nálják a belső szakmai kér­dések széleskörű megvitatá­sára is. A rendezvényeken külföldi szakemberek is részt vesznek. Goethe-szobrot állítanak A német költőfejede­lemnek, Johann Wolf­gang Goethének állítanak szobrot az ország egyik legnépesebb német nem­zetiségű településén. A Baranya megyei Bolyban. Halálának 150. évfordu­lójára az idén emléke­zünk, szobra megalkotá­sának is ez adta az idő­szerűségét. A bolyi em­lékmű egyszersmind a német nemzetiségű lakos­ság kulturális hagyomá­nyainak ápolását szolgál­ja, akárcsak a közeli Somberek községben 1979- ben felavatott Heine-szo- bor. A Baranya megyei Tanács egy bolyi szárma­zású művészt, Trischler Ferencet bízott meg a feladattal: formálja meg szülőfaluja számára a né­met költőóriás szobrát. A mű az új általános isko­la elé kerül; az oktatási intézmény a terv szerint Goethe nevét veszi majd fel. A hét végén befejeződött a tanítás a középiskolák végző­seinek. Elballagtak, a diák- hagyományok szerint búcsút vettek a tanároktól, tanuló­társaktól a virágokkal feldí­szített alma matertől. Még nem végleges azonban a bú­csú, hiszen csak ezután kö­vetkezik az utolsó erőpróba, az érettségi vizsga. Az idén a szakközépiskolák egy részében már az új rend­szer szerint kerül sor az érettségi és az egyetemi fel­vételi vizsgára, a gimnázi­umokban pedig majd csak a következő tanévtől. A török­szentmiklósi Bercsényi Mik­lós Gimnáziumban a hetven­egy végzős diák „szerencséjé­nek tartja”, hogy még a régi rend szerint vizsgázik: — Aki a humán tárgyakat kedveli, annak bizony nem könnyű jó eredményeket el­érni a természettudományok­ból. Jövőre viszont már hat tantárgy eredményéből áll össze a vihető pontok száma, így sokkal nehezebb lesz el­érni a maximumot — magya­rázza társai egyetértésével Kovács Ildikó. — Melyik tantárgy a „mu­mus”? — A matematika — mond­ják kórusban a volt IV. B- sek. Az A-sok viszont kiváló „természettudósok”. Szinte évről évre hagyomány, hogy a törökszentmiklósi gimnázi­um matematika—fizika tago­zatos diákjai az élvonalban szerepelnek az országos kö­zépiskolai tanulmányi verse­nyeken. Mi több, elvitték már az iskola jó hírét a nem­zetközi diákolimpiára is. Az idén Kuna János a fizika di­ákolimpia magyar csapatá­nak egyik tagja. Neki felvé­teliznie sem kell, eddigi jó szereplésével megváltotta a belépőjegyet az egyetemre. Fizikusnak készül. — Hova pályáznak a töb- beik? ' — Orvostudományi egye­temre, tanítóképzőbe, tanár­képzőbe, jogi egyetemre... — hangzanak a válaszok. — Előbb azonban még az érettségi vizsga következik. Ettől vagy a felvételitől tar­tanak jobban? — Az érettségitől, mivel az előbb van — mondja Bozsó Eszter. — Bár a tanév ele­jétől részt vettünk felvételi előkészítőn a gimnáziumban, s ez sok segítséget ad az érettségihez is. — S a tavaszi szünet óta már csak a tételeket vettük át — teszi hozzá Juhász At­tila. — Az írásbeliig van még néhány nap, újra átvesszük közösen a témákat a kollégi­umban. Az iskola eredményeit is­merve az idei végzősöknek sem kell kudarcra számítani. A gimnáziumból a továbbta­nulásra jelentkezők általában 70 százaléka sikeres felvételi vizsgát tett. — Hányán jelentkeztek egyetemre, főiskolára az idén — kérdezzük Lukács Ferenc igazgatót. — ötvenhármán szeretné­nek továbbtanulni. Orvosnak öten, tanárnak tizenhármán, tanítónak és óvónőnek is öt­öt diákunk, jogásznak pedig hárínan készülnek, de jelent­kezett tanítványunk tiszti is­kolára, külkereskedőnek, me­zőgazdásznak, a Kereskedel­_ mi és Vendéglátóipari Főis­kola szolnoki tagozatára, s NDK-beli főiskolára. — A diákok örülnek, hogy ők még nem az új érettségi­felvételi rendszer szerint startolnak. A pedagógusok közül is sokan úgy vélik, hogy a fakultáció és az új felvételi rendszer között el­lentmondás van. — Nekem más a vélemé­nyem. A fakultatív tantár­gyak anyagát alaposabban kell elsajátítaniuk a diákok­nak, de ugyanakkor a gim­náziumnak nem az a felada­ta, hogy szakosodjanak a ta­nulók, csak egy-két tárgyból kapjanak alapos ismeretet. Az általános műveltséget ké­ri számon a gimnáziumtól — jogosan — a társadalom. Ép3- pen ezért örülök, hogy kibő­vül a felvételi vizsga ered­ményébe beleszámító tantár­gyak köre, a diákok nem ha­nyagolhatják el sem a hu­mán, sem a természettudo­mányokat. S ez mindenkép­pen az ő érdeküket is szol­gálja. A nagyobb terhelésről pedig csak annyit, hogy az ő korukban ez természetes kell, hogy legyen, nem okoz­hat számukra gondot. T. G. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola könyvtárának olvasótermében készülnek a hall­gatók a szemináriumokra, referátumokra. Munkájukhoz a 60 ezer kötetes könyvállo­mány mellett 130 féle folyóirat nyújt segítséget " Fotó: D. G. Nyári program a zalai Balaton-parton Változatos programot kí­nálnak a hazai és a külföldi vendégeknek a Balaton-part zalai települései a nyáron. A kulturális események so­rából kiemelkedőnek a keszt­helyi Kastélymúzeumban és a Karmelita templomban ren­dezendő hangversenyek: Fel­legi Ádám zongoraestje, a Moszkvai trió, az Éder vonós­négyes, a Capella Savaria koncertje, a Magyar Rádió gyermekkórusának műsora. A könnyű muzsika hívei sem maradnak élmény nélkül; él­vonalbeli magyar énekesek és rock-csoportok mellett olasz, valamint NDK-beli együttesek szerepelnek Keszt­helyen. A folklórt kedvelők számára az Állami Budapesti Táncegyüttes, illetve az olasz- országi Gorizia és a Sard né­pi együttes műsora ígér em­lékezetes estét. Számos kép­zőművészeti kiállítás várja a közönséget: a szentendrei al­kotók műveit felvonultató tárlat mellett érdeklődésre tarthat számot Váci György könyvkötő míves kollekciója és az Éremművészet ’82 be­mutató. A numizmatikusok számára más eseménnyel is szolgál a Balaton-parti város: június 6-án ott lesz az érem­gyűjtők 8. dunántúli találko­zója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom