Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
1982. MÁJUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiböjtölik a jó időt a füredi dinnyések Rendkívüli rizsvetés Karcagon Ahogy jónéhárxy más. kofán földbe kívánkozó növények. úgy a rizsnek a vetésével is alaposan megkéstek az idén a lassú kitavaszodás miiatt a mező- gazdasági nagyüzemek. Tavaly ilyenkor már a megyében mindenütt végeztek ezzel a munkával, most az előirányzott 6486 hektárnyi rizstábla 70 százalékán tudták csak befe.iezjni a vetést a ..vízigabonát” termesztő 9 téeszben és 4 állami gazdaságban. Tavaly május elsejére már el is árasztották a bevetett rizsföldeket a karcagi Magyar Bolgár Barátság Tsz- ben. A megye legnagyobb rizstermelő gazdaságában az 1982-re előirányzott 922 hektárnak eddig .alig egynegyedén került földbe. pon-_ tosabban vízbe a mag. A térségben ugyanis nappal .legalább 14. éjjel 8—10 fok melegre lenne Szükség a rizs biztonságos kicsírázásá- hoz ezzel szemben még április utolsó napjaiban is fagypont alá süllyedt hajnalonként a hőmérő higany- szála. Ezenkívül 60 milliméternél több csapadék áztatta az utóbbi hetekben a ,ka''csoi határt ami a szántóföldi. gumikerekes gének számára lehetetlenné tette a munkát a rizsfeleneken. Az 1980 évi rendkívüli tavaszon kipróbált technológia alkalmazására, az úgynevezett vízbeművelési'e és repülőgépes vetésre kényszerülnek most is a karcagi szövetkezetben. Mivel most már félő, hogy nagyon kitolódik a tenyészidő, a sok eső miatt ellágyult .rizsföldek elárasztása megelőzte a vetést. A vízzel borított táblákban rácskerekekkel ellátott MTZ erőgépekkel munkálják el a talajt, és növényvédő regülőgépről szórják azaz vetik el az előcsírázott magot. A 922 hektár bevetése így repülőgén- pel a naponként engedélyezett tizenegy légi órával számolva nem venne három napnál több időt igénvbe. Az embert és a gépet próbáló talajmunkákka! azonban nem tudják tartant ezt az ölemet, nedig huszonnyolc gép hétközben és a hétvégeken is nyújtott műszakban dolgozik a rizste'e- peken. Az MTZ ugyanis nem kétéltű. és a nem egy helven tengelyig érő vízben sárban sorra mennek tönkre a gépek. A tavaszi munkákat megelőző gépszemlét .jószerivel újabb- nyár eleji felülvizsgálat követheti majd a karcagi téeszekben. ha befejezik a riz.svetést. A Embert és gépet egyaránt próbára tesz a vetőágy elkészítése az clárasztatott karcagi rizsföldeken és még jónéhány napig csak a fóliasátrakban szorgoskodhatnak a kertészek. Pásztí József dinnyés irányításával kigyomláljákszétrakják a gyeptéglában, napfény és meleg híján eddig a fólia alatt.is lassan fejlődött palántákat A kiültetéssel még várnak, úgy mondják, most már kiböjtölik a fagyosszenteket. Hűvösek, ködösek ugyanis még a hajnalok a reggelek, könnyen megfázhatnának az amúgy sem túl erős fiatal növények. Már pedig nem lenne miivel pótolni a kifagyott palántákat, és a sikertelen kiültetés során nagyon megrongálnák a sok munkával és enegriával előkészített talajt. A harmincegynéhány kertész három fóliasátor alatt- 2500 négyzetméteren ötvenöt hektár beültetésére elegendő palántát nevelt. Elmondták a dinnyések, hogy ebben az évben csak tizenöt hektáron termelnek a környékbeli zöldségboltok ellátásához elegendő .menynyi ségű úgynevezett áru- dinnyét. Negyven hektáron szigetcsépi és hevesi fajták keresztezésével magot állítanak elő a Kertészeti Egyelem szakembereinek irányításával.. a Vetőmagtermeltető Vállalat megrendelésére. A hibridmagot adó diny- nyének kevésbé lényeges, hogy eltolódik-e néhány nappal az érése nem úgy mint a piacra szánt termésnek. Ezért is várhatnak még vaav két hetet az apa.növé- nvek azaz a hevesi palánták kiültetésével a füredi dinnyések. Türelemre inti őket az is hosfv nem kevés a tét: másfél-két tonna dinv- nyernag azaz mintegy négymillió forintos árbevétel. T. F. Kiültetés előtt kigyomlálják. szétrakják a palántákat a tiszafüredi dinnyések vetőmag előcsíiáztatása, a vízbemű védésnél elhasznált sok energia alaposan megnöveli a rizstermelés költségeit. de . a Magyar-Bolgár Barátság Tsz szakemberei bíznak benne, ha meleg május köszönt rájuk, szá- mollhaltnak még jó rizstermeléssel a karcagi határban. Más esztendőkben már április közepén de legkésőbb Szentgyörgv napján kiültették a palántákat a hagyományosan dinnyeiter- mcsztő gazdaságnak számító tiszafüredi Hámán Kató T ermelőszövet kezet ben. Csakhogy az időjárás a giaz- <la — mondják a téeszfoe- liek — ezért ezen a héten. Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk (1000) Devizanem Angol font Ausztrál dolla Belga frank Dán korona Francia frank Hollandi forint Japán yen Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és Cl. rubel USA dollár Érvényben: l!)82 vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6 235.35 3 676.64 78.73 437.22 569.59 1 337.85 146.84 2 824.88 12 090.81 575.96 1 484.96 26.74 210.95 48.80 33.39 1 778.51 596.13 2 597.40 3 453.13 6 241.59 3 680.32 78.81 437.66 570.16 1 339.19 146.99 2 827.71 12 102.91 575.89 1 486.45 26.77 211.16 48.85 33.42 1 780.29 596.73 2 600.00 3 456.59 6 247.83 3684.00 78.89 438.10 570.73 1 340.53 147.14 2 830.54 12 H5.01 576/47 1 487.94 26.80 211.37 48.90 33.45 1 782.07 597.33 2 602.60 a 460.03 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. május 11-től. Pénznem vásárolható vételi eladási legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban Angol iont 5o 6 054.34 6 428.84 Ausztrál dollár 50 3 569.91 3 790.73 Belga frank 5 000 76.45 81.17 Dán korona 1 000 424.53 450.79 Finn márka 100 742.25 788.17 Francia frank 500 553.06 587.26 Görög drachma 500 54.91 58.31 Hollandi forint 1 000 1 299.01 1 379.3T Japán yen (1000) 10 000 142.58 151.40 Jugoszláv dinár 100 63.52 69.58 Kanadai dollár 100 2 742.88 2 912.54 Kuvaiti dinár 10 11 739.82 12 466.00 Norvég korona 1 000 558.61 593.17 NSZK márka 1 000 1 441.86 1 531.04 Olasz líra (1000) 50 000 25.97 27.57 Osztrák schilling 1 000 204.83 217.49 Portugál escudo 5 000 47.38 50.32 Spanyol peseta 5 000 32.42 34.42 Svájci frank 1 000 1 726.88 1 833.70 Svéd korona 100 578.83 614.63 Török líra 1 000 23.39 24.83 USA dollár 100 3 352.89 3 560.29 Zsebkönyv vállalkozóknak A címlapon az ébresztőóra azt sugallja, itt az ideje hogy miinél többen átgondolják: milyen vállalkozásra futja erejükből. idejükből, tehetségükből? S, ha megszületett az ötlet, az első mozdulat ezután az legyén. hogy felütik a kezdeményezők bibliáját, amelynek címe Vállalkozók zseb- I könyve 1982. Az igen hasznos künyvecs- [ ke talán legnagyobb érdeme. túl az aktualitáson — hiszen szerkesztését 1982. februárjában zárták le — a közérthetőség. Nem jog- szabály-gyű j t amény t la p< izgat az olvasó, csupán azok mindenki számára jól értelmezhető m a gy a i <1 /.a t á t kapja . kézhez. A zsebkünyv első fejezetében a különböző vállalkozási formákkal ismerkedhet meg ily érdeklődő. ötletének tudatában eldöntheti, közülük melyik visz,j sikerre az elképzeléséi, A kisipartól kezdve, a közkereseti társaságon át. a leányvállalatig. ..végigzongo- rázza” a- könyv' a lehetőségeket, megismerteti az olvasót azzal, hogy kik é.s milyen célból hozhatják létre ezeket a vállalkozásokat, leiket foglalkoztathatnak. s miilyen pénzügyi szabályzatok szerint dolgozhatnak a működő szervezetekben. A második fejezet hasznos tudnivalókat tartalmaz. Hogyan kössünk szerződést? Ki kaphat helyiséget? Ki, kinek hitelez? Csak néhány alcím a zsebkönyvből. bizonyíték gvanánt arra. hogy néhány apró .de a működés szempontjából igen fontos részletkérdés megválaszolására is vállalkoztak a könyv szerzői. A harmadik fejezet praktikus tanácsokkal és címjegyzékkel szolgál. Például: mi mindent nyújt a posta... CB rádió. . . Díjelőleges levelezés. Áttekinthető táblázatok. ,s hosszú címlista — intézményeké, tanácsadóké — segítheti az érdeklődőket. s elsősorban azokat a vállalkozókat vagy vállalkozni vágyókat, akik valamilyen társadalmi igényt kielégítendő, hasznos kezdeményezésüknek keresnek gazdasági szervezeti formát. H. .1. Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés Tegnap befejeződött a XXI. közdazclász vándorgyűlés. A Balatonfüreden tartott tanácskozás második napján a szakemberek négy szekcióban foglalkoztak a gazdaság új növekedési pályájával kapcsolatos tervezési feladatokkal, a gazdasági szabályozó rendszer tovább-' fejlesztésének irányaival, a növekedési pálya nemzetközi összefüggéseivel és a gazdaság szervezeteinek fejlesztésével. Május 15-én: újítók kongresszusa Viták, változások, viták... gondolkodó ember legemberibb tulajdonsága a kreativitás, az. új megoldásokon való töprengés é.s kísérletezés, ha úgy tetszik, akkor az „újítás”. Őszintén szólva soha nem értettem, hogy miért „mozgalom” az újílómozgalom. S hogy lehet ebben az okoskodásban némi logika, azt — legalábbis számomra — az újítók é.s a feltalálók közelgő országos kongresszusára készített néhány dokumentum bizonyítja. Sehol a „mozgalom” szó; ehelyett úgy fogalmaznak, hogy „újítási tevékenység”. Nem éppen .stilisztikai bravúr. de azért jelez valami nagyon is lényegesnek tűnő szemléletbeli változást. Es fontos változásokat jeleznek egyéb lények is. Hosszú évek reménytelennek tűnő vitája után. január elsejétől rendezték az új húsok megvalósításában közreműködők anyagi ösztönzését. (Egy 197(>-ban kelt rendelet értelmében „közreműködői díj” nem fizethető, mert ez visszaélésekre ad lehetőséget, s egyáltalán: maga a „közreműködők” kategóriája is el- lorlendő az újítómozgalom szóhasználatából. A lörvény- hozó okkal gyanakodott a visszaélési lehetőségre; ettől függetlenül képtelenség feltételezni, hogy egy valameny- nyire is jelentősnek ígérkező újítás műszaki kidolgozása, alkalmazástechnikai lag is kifogástalan előkészítése elképzelhető különböző közreműködők nélkül. Márpedig ha elképzelhetetlen, akkor a közreműködőket valami módon meg keli fizetni. Januártól már nincs ennek akadálya. Változott az újítási díjak pénzügyi elszámolásának rendje is; s talán ez a legfontosabb intézkedés. A változás lényege, hogy az újítási díjakat ma már nem a mindenki között szétosztható részesedési alapból, hanem az úgynevezett adózatlan nyereségből fizetik. Az újítások „remélhető” gazdasági hasznát említettem az imént, s‘ csak azért az idézőjelek közé tett jelző, mert az újítások gazdasági haszna valójában egyre kevesebbeket érdekelt a vállalatoknál. Olyannyira, hogy az elfogadott újítások jó háromnegyedrészénél egyáltalán nem vizsgálták a várható gazdasági hasznot. Következésképpen az újítóknak is csak úgynevezett eszmei díjat — magyarul: néhány ezer forintot — fizettek újítási díjként. A korábbi pénzügyi előírásokhoz igazodva ugyanis ez volt a legegyszerűbb,’és legkisebb kockázattal együttjáró megoldás. Mert ha egyszer az újítási díjak, a mindenkit megillető részesedési alapból fizetendők, akkor melyik vállalatnál kockáztatnák, hogy az. újítási díjak jelentős mértekben megcsapolják ezt a részesedési alapot? S mert jószerével sehol nem kockáztatták, így fordulhatott elő — sokak szerint —. hogy az. újítások kalkulált hasznából mindössze — é.s átlagosan — 2 százalékot fizettek ki az újítóknak. És így fordulhatott eiö, hogy míg 1975 és 198(1 között az elfogadott é.s bevezetett újítások gazdasági haszna 2,5 milliárd forintról jóval négy milliárd fölé emelkedett, ugyanebben az. időszakban a kifizetett újítási díjak összege 174 millió forintról csuk 244 millióra növekedett. A szakemberek egy része sokáig vitatta — de végülis belátta —, hogy ilyen elszámolási rend mellett az újítás sem a vállalat, sem az újító számára nem üzlet. Más kérdés. hogy miért - kellett ezen több mint egy évtizedig vi- ’ tázni, s hogy miért kellett minden ésszerűsítési javaslatot — még a legutóbbi időkben is mereven visszautasítani. Hogy a pénzügyi szabályozás szempontjából hirtelenjében milyen fontossá vált az újító-tevékenység, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy megváltoztatták — nagyon kedvező módon . — az újítási dijat terhelő jövedelemadózást is. A korábbi 50 ezer forintról 70 ezer forintra emelkedett a jövedelemadó-mentesség összeghatára. Mindez csupa kedvező, régóta sürgetett, s végre megvalósult változás, rendeletmódosítás. De azért nem lennénk hűek önmagunkhoz, ha nem kezdtünk volna újabb vitákba. Az újítótevékenységgel — mondjam így: újítómozgalommal? — kapcsolatban most újabb két, s egymással homlokegyenest ellenkező nézet foglalkoztatja a szakembereket. an aki úgy tartja — többnyire a vállalatvezetők .körében —, hogy ahol csaknem hibátlan a vállalatvezetői munka, ott aligha van keresnivalójuk az újítóknak. Minden rendszer komplett és komplex, ha egy-egy részletébe „beleújítanak”, akkor annak nem biztos, hogy kedvező következményei lesznek a rendszer egészére vonatkozóan. Mások meg úgy tartják, hogy gazdasági életünk irányításai, szervezeti és szervezési feltételei korántsem elégségesek ahhoz, hogy komplett, hibátlanul működő komplex rendszerekben gondolkodjunk. Vagyis: van mit újítani, ésszerűsíteni, racionalizálni; mi több: kifejezetten ösztönöznünk kell az újításra, a racionalizálásra: Vértes Csaba A tiszafüredi Gépipari Szövetkezet egyéb szolgáltatásai mellett fenntart egy címfestő részleget is. Az egyszemélyes műhely a nagyközség és környéke igényeit el tudja látni A kései kitavaszodás miatt
