Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 11 Szolnok mogyoi résztvevőkkel Székely Mihály zeneI napok Téma: a lakodalom Néprajzosok tanácskozása Nagykőrösön A Vándor Kórus hangversenye Jászberényben Liszt-díjas karnaggyal Az ősi mezőváros, Nagykőrös rendszeresen otthont ad a néprajzi tudományos élet egy-egy eseményének. Két évvel ezelőtt itt rendezték meg a néprajzkutatók — és régészek — részvételével a halottkultusszal foglalkozó tanácskozást, amely számos eredményt hozott, s újabb kutatási lehetőségeket villantott fel. A múlt hét végén pénteken kezdődött, s vasárnap fejeződött be a nagykőrösi Arany János Múzeum, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem és a TIT Pest megyei Szervezete által rendezett „Lakodalom szimpó- ziön”, amelyen hazai és a határokon túl élő magyar néprajzkutatók vettek részt. A három nap alatt közel harminc előadás hangzott el az eddig meglehetősen ösz- szegezetlen témáról, a legkülönbözőbb folklorisztikai és társadalomnéprajzi megközelítésben. Természetesen a kutatások — az eddigiek és a jövőbeniek — számos elvi és gyakorlati kérdése is terítékre került az előadásokat követő vita során. (Így például meglehetősen heves vita bontakozott ki a lakodalom, a házasságkötés ünnep jellegének megítélése körül.) Végeredményben méltán jellemezte az egyik, szintetizálásra törekvő szót kérő a szimpoziont: „Bevezetés a lakodalom, a házaságkötés kutatásába”. A háromnapos nagykőrösi tanácskozás egyszersmind jól reprezentálta a Szolnok megyében folyó néprajzi kutatómunkát is. A különböző szekciókban hat Szolnok megyei néprajzos tartott előadást. A karcagi örsi Julianna és a szolnoki Szabó István a házassági kapcsolatokról, Gulyás Éva a lakodalmi jegyajándékokról, Szabó László a lakodalmi szövegek, játékok esztétikai kérdéseiről, Bathó Edit a jász lakodalom szokásrendszerérői, Bereczki Ibolya pedig a tiszasülyi lakodalom XX. századi változásairól számolt be. A nagykőrösi eszmecsere keretében a szolnoki Damjanich Múzeum 1978-ban bemutatott, „Lakodalom” fcí- mű kiállításának anyagából nyílt tárlat az Arany János Múzeum időszaki kiállítótermében. A kiállítást dr. Szabó László kandidátus, a szolnoki Damjanich Múzeum tudományos főmunkatársa nyitotta meg. A „Lakodalom szimpozion” előadásainak anyaga később kötetben is megjélenik. — sz. j. — Popmajális a fővárosban Májú® 29-én 14 órai kezdettel az Ifjúsági Magazin, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és a Budapest Sportcsarnok popmajálist rendez a 12 ezer személyes csarnokban és az épület körüli Kerengőn. A nagyszínpadon a hazai zenekarok mellett fellép a csehszlovák Olympic együttes is. JUBILEUMI NAPOK AZ ABONYI ÜTŐN Kerek évfordulót ünnepelnek a napokban Szolnokon az Abonyi úti Általános Iskola nevelői és diákjai. ugyanis húsz esztendeje kezdődött meg a tanítás az intézményben. Tegnap délután fél ötikor ünnepélyes megnyitóval kezdődött a rendezvénysorozat. • Ezzel egyidőben nyílt meg egv kiállítás is, amelyen az iskola ügyes kezű tanulóinak alkotásaiból tekinthetnek meg néhányat az érdeklődők. Ezt követte az iskola tornatermében megrendezett énekzenei bemutató. Ma délután a Csodatevő hétszínvirág című mesejátékot nézik meg közösen a gyerekek. Majd a IV. A osztálv tanulói ünnepélyes raj névadót tartanak. Holnap délután a felső- tagozato.s diákok Névadók napja címmel rendeznek vetélkedőt. Az alsós kisdiákok pedig a Nem térkép e tái című helyismereti vetélkedőn mérhetik össze tudásukat. Csütörtökön délután 4 órakor szavalóverseny színhelye lesz a második emeleti könyvtár. Pénteken 14 órakor kezdődik a felsősök részvételével a honvédelmi nap. Szombaton délután fél ötkor találkozhatnak az öreg diákok az iskola jelenlegi tanulóival, este pedig a régi nevelőket látják vendégül. A Vándor Kórus a jászberényi hangversenyen Az elmúlt hét végén Jászberényben megkezdődtek a tizennegyedik alkalommal rendezett Székely Mihály zenei napok. Szombaton este a főiskola dísztermében a budapesti Vándor Kórus adott hangversenyt. Az együttes 1936-ban alakult, vezetésére Vándor Sándor kommunista zeneszerzőt nyerték meg. A karmester-zeneszerző halála után négy esztendőn át többen is dirigálták az énekkart,\ 1949 óta Révész László Lisztdíjas karnagy vezeti a kórust. — Örömmel jöttünk újra Jászberénybe a Székely Mihály zenei napokra, ugyanis régebbi szerepléseink nagyon kellemes emlékeket hagytak bennünk — mondja a karmester. — Egy kórus számára különösen megtisztelő abban a városban fellépni, amely oly kivételes egyéniséget adott a világnak, mint Székely Mihály. •— A Vándor Kórus munkásénekkarként vált híressé. Mennyiben őrizte meg az együttes eredeti arculatát? — Jelenleg is munkáskórusnak tartjuk magunkat. Az együttes tagjainak nagy része fizikai dolgozó, műsorpolitikánkat változatlanul a mozgalom dalai határozzák meg, és szerepléseinkkel egyfajta közművelődési küldetésnek is szeretnénk eleget tenni. Gyakran dalolunk üzemekben, vállalatoknál, s nem utolsó sorban szakmunkás- képző intézetekben, diákkollégiumokban. — Van-e "utánpótlásgond- juk? — Spontán érdeklődő igen ritkán akad. Kifejezett gondunk nincs, de lehetne jobb a helyzet. Ha már a tanítóképzőben szerepelünk ide kívánkozik egy gondolat. Nagy baj, hogy nem minden hallgató egyben énekszakos is. Ez fokozza azok felelősségét, akik e tantárgyat választották szakkollégiumként. Az énekoktatásban országos bajok1 vannak. A tanítók nagyon sokat tehetnének a felnövekvő nemzedék zenei ízlésének nevelésében, a muzsika iránti szeretet kialakításában. ArróU viszont már nem a pedagógusok tehetnek, hogy egyes iskolatípusokban hiányzik az ének oktatása. Ügy gondolom, a szomorú tényt, a Kodály-centenárium évében „il'lik” megemlítenünk. Milyen programok szerepelnek még az együttes idei hangversenynaptárában ? — Visszafelé haladva, december 21-én a Budapest Körcsarnokban rendezendő országos Kodály-ünnepségen mi is énekelünk. A nyáron egy külföldi fesztiválra vagyunk hivatalosan Olaszországba, amely egyúttal verseny is, különben a szokásos tempóban dolgozunk, országszerte koncertezünk. F. S. A balassagyarmati Horváth Endre Galériában vasárnap megnyílt Pataki Ferenc festőművész kamara- tárlata amelyen a Szegeden élő. alkotó húsz grafikáját láthatják az érdeklődők. Jubileumi koncert 120 éves a Palotásy kórus Nagyszabású jubileumi ünnepség keretében adott hangversenyt Jászberényben a Déryné Művelődési Központban pénteken este a 120 éve alakult Palotásy Jánps Szövetkezeti vegyeskar. Jászberény nagymúltú kórusát Búzás Sándor, a városi tanács elnöke köszöntötte. Kifejezte elismerését azért a kulturális munkáért, mely- lyel a város ének-zenei hírnevét öregbíti. A Székely Mihály Általános Iskola kisdobos kórusának (vezényelt Ur- bán Piroska) üdén szárnyaló éneke bensőséges hangulatot teremtett ■ a zsúfolásig megtelt teremben. A közel hetven dalos az ünnepi eseményhez méltó lelkesedéssel és színvonalon énekelt Bakki Katalin karnagy és Husznay Mária másodkarnagy vezényletével. Három évszázad zenetörténetén átívelő műsorukban a könnyed madrigál-hangvétel, a kontrasztteremtő készség s a drámai formálás iránti érzékenység szép példáját adták. Gyönyörűen szólt a Monteverdi-mű (vezényelt Husznay Mária.) Emlékezetes pillanatokat hozott a vonós- kamarakísérettel megszólaltatott Mozart-mű, s kétségtelenül az est csúcspontja volt Kodály Akik mindig elkésnek című alkotásának drámai előadása. A műveket vezénylő Bakki Katalin vérbeli karmester módján tudta magával ragadni a kórust. A kétórás ünnepi hangversenyt a Palotásy Zeneiskola tanárainak és hajdani növendékeinek hangszerszólói színesítették. A jeles jubileum alkalmából a Kórusok Országos Tanácsának díszoklevelét és serlegét Buday Péter, a szervezet megyei titkára nyújtotta át a kórusnak. Labáth Valéria A mezőgazdaság diákszemmel Kisdiákok alkotásaiból nyílt kiállítás vasárnap a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel ’82” című pályázat legsikerültebb 200 alkotása került közönség elé. A zsűri a szegedi Balázs Béla Űttörőház alkotógárdájának ítélte oda az egyik fődíjat, az irodalmi alkotások közül pedig a Vaszari körzeti Általános Iskola diákjainak dolgozatait találta legérdekesebbnek. A kiállítás augusztus végéig várja az érdeklődőket. 25 éves a Magyar Televízió. Ez alkalomból ötször 75 perces műsor készült Horváth Ádám rendezésében. A műsor május 14-töl péntek esténként kerül a képernyőre. A televízió változó arculatát, a műsorkészítőket és televíziós személyiségeket bemutató adások műsorvezető riportere Baló György. — A képen: Lukin László, Forrai Miklós, Kerekes János és Antal Imre a kamerák előtt , Kiállítás A rádió | hullámhosszán I Hívja a 33-43-22-es telefonszámot Illetve most már ne hívja! Hétfőn és csütörtökön várták ezen a telefonszámon a műsor szerkesztői a hallgatók kérdéseit Szinetár Miklós főrendezőhöz, a Magyar Televízió művészeti elnökhelyetteséhez és Nemes- kürty István íróhoz. Az adás első háromnegyed órájában Szinetár Miklós volt a műsor vendége, a főszereplője viszont a televízió. szinte ugyanazok a kérdések hangzottak el, mint a tv Hatvanhat című műsorában Nagy Richárdhoz. Am amíg a televízió elnöke valóban illetékes volt a negyedszázad eredményeinek, s a megoldásra váró gondok elemzésében, addig Szinetár nem adott, nem is adhatott kielégítő választ a technikai feltételekről, a műsoridő, a csatornák bővítéséről. A Wi- singer István tolmácsolta hallgatói kérdések sajnos nem a művészeti elnökhelyetteshez szóltak, pedig szívesen hallottunk volna a jövő művészeti műsorairól, a tervekről. S ha már a telefonálók nem tettek fel erre vonatkozó kérdéseket — egyébként ez szinte hihetetlen — a műsorvezető bizonyára megtehette volna, hogy rövidebbre fogja a tárgyi feltételekre vonatkozó kérdéseket, s inkább a művészeti törekvésekről faggatja az elnökhelyettest. Mintha nem is ugyanazok a szerkesztők készítették volna a műsor második % óráját. Pergő, színes, érdekes kérdések, s hasonló válaszok tartották fogva a hallgató figyelmét. Hallhattuk miként vélekedik Nemeskürty Martinovitsról, Mohácsról, a Don kanyarról, a magyar történelem sorsfordulóiról, az iskolai tanításról, filmezésről. irodalomról, s bepillanthattunk az író műhelytitkaiba is. Ügy tűnt. Nemeskürty Istvánt nem kell bemutatni a rádióhallgatóknak, jól ismerik munkásságát, s már egyben ez is válasz arra a kérdésere, hogy szükség van-e olyan formában írni a történelemről, mint ahogyan ezt ő teszi. Hiába „rekesztették ki a történészek a tudományból” — egyébként szemére vetette ezt a műsor egyik, magát meg nem nevező, szakmabeli kérdezője — írásai sikerkönyvek. S, hogy mi ennek a titka? Nemeskürty úgy véli — s ebben vitathatatlanul igaza van — a történészek könyvei, folyóiratokban megjelenő publikációi csak a szűkebb szakma képviselői körében érthetőek, népszerűek. A történelem iránti megnövekedett érdeklődést azonban nem tudják minden réteg számára kielégíteni. Az ő köteteiben, viszont lebilincselő stílusban elevenednek meg történelmünk nagyságai, végzetes események, pillanatok, s a történések előzményei. Noha lényeges tévedéseket nem lehet találni Nemeskürty könyveiben, „történészi munkásságának” fogadtatását mégis furcsa kettősség jellemzi: a szakembérek támadják, az olvasók elfogadják, napok alatt eltűnnek a boltokból kötetei. S ez igazolja az írót, jelzi, hogy igény van a magyar történelem ilyenfajta, közérthetőbb feldolgozására is. — tg —
