Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

1982. MÁJUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 a XXI. közgazdász vándorgyűlés Tegnap Balatonfüreden a SZOT Oktatási Intézetében mintegy hatszáz résztvevővel megkezdődött a XXI. közgaz­dász vándorgyűlés, amelyet a Magyar Közgazdasági Társa­ság, a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság, a TIT közgazdasági vá­lasztmánya és Veszprém me­gye szervezetei rendeztek. A közgazdászok immár hagyo­mányos eszmecseréjét Csikós- -Nagy Béla, a Magyar Köz- gazdasági Társaság elnöke nyitotta meg, majd (q ven­déglátó megye nevében Pap" János, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára kö­szöntötte a résztvevőket, vá­zolta a megye iparának, me­zőgazdaságának fejlődését és terveit. A XXI. közgazdász vándor- gyűlés vitaindító plenáris előadását Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bi­zottság tagja tartotta. Az új növekedési pálya kibontako­zását, jellemző vonásait és az ezzel összefüggő gazdaság- politikai alternatívákat érté­kelte és elemezte vitaindító­jában. Áttekintette gazdasági fejlődésünk legjellemzőbb szakaszait, szólt azokról a mérföldkövekről, amelyekhez egy-egy fejlődési szakasz köthető. Rámutatott, hogy az inten­zív fejlődés igénye már a 60- as évek elején mutatkozott. Több tényező már akkor je­lezte, hogy az extenzív fej­lesztés lehetőségei kimerülő­ben vannak. Többek között erre a felismerésre épült az 1968-as gazdasági reform, amelyet a gazdasági fellen­dülés időszaka követett. Ezek az évek egyébként nemcsak nálunk, hanem szerte a vilá­gon a nagyarányú növekedés esztendei voltak. Ebben az időszakban úgy látszott, hogy a magas növekedés mellett is biztosítható az egyensúly. 1973 után kedvezőtlenné váltak gazdasági életünk kül­ső feltételei, ami a külgazda­sági egyensúly megindulásá­hoz, majd megbomlásához vezetett. A kialakult feltéte­lekhez való alkalmazkodás, a •versenyképesség javítása el­engedhetetlen követelménnyé vált. A kiút keresésekor rész­ben a reformok fejlesztésére, de esetenként egyes korábbi módszerek felújítására is sor került. Ebben az időszakban ipari termelésünk legfőbb gondját az importnövekedés okozta, amelynek értékét nem tudtuk versenyképes áruval kiegyenlíteni. Éppen ezért az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1978-as határozata már fő célként a külgazda­sági egyensúly megteremtését tűzte ki, az életszínvonal megőrzése mellett. A továbbiakban a Közpon­ti Bizottság titkára értékelte az 1978—82-es időszakban bekövetkezett változásokat, Ez idő alatt javult az egyen­súly, az export 16,5 százalék­kal nőtt, ezen belül a tőkés export 20 százalékkal emel­kedett. Csökkent a népgaz­daság importigényessége is. Az ipar anyagfelhasználásá­nak mértéke 1981-ben 1978- hoz képest 1,4 százalékkal csökkent, s ez mintegy 10 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Az energia­felhasználás 1973 és 1979 kö­zött már egy százalékkal csökkent. Nőtt a termelé­kenység, a magyar iparban dolgozók létszáma 1982-ben 100 ezerrel volt kevesebb, mint három évvel ezelőtt. A további feladatokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy javítani kell pozíción­kat a tőkés és a szocialista piacon, s kijelentette: az új növekedési pálya megkíván­ja, hogy továbbfejlesszük a gazdaságirányítás rendszerét, a tervezést, a szabályozókat és a gazdasági szervezeteket. A megnyitó plenáris ülést követően a vándorgyűlés résztvevői négy . szekcióban összegezik az intenzív, keres­letvezérelt növekedés eddigi tapasztalatait és a további tennivalókat. „Gabi bácsi győzelme” Lapcskúszás, céllövészet, átkelés a kötélhídon Ifjúgárdisták harci túrája Versenyek, tréfás vetélkedők Járási ifjúsági fesztivál Tiszafüreden Az idei forradalmi ifjúsá­gi napok járási zárórendez­vényeként vasárnap Tisza­füreden egésznapos ifjúsági fesztivált rendeztek. Noha az időjárás nem fogadta kegyei­be a fiatalokat, a járás ki- sebb-nagyobb településeiről mégis mintegy háromszáz KISZ-tag érkezett a reggeli órákban a tiszafüredi műve­lődési központba. Ez a nap a győzelem nap­ja volt, ezért a megérkezés után a résztvevők delegációi elhelyezték a megemlékezés és a hála koszorúit a helyi szovjet hősi temetőben. Ez­után Gáspár József, a járási pártbizottság titkára köszön­tötte az ifjú kommunistákat és megnyitotta a rendez­vényt. A hol csepergő, hol elálló eső ellenéré sok kíván­csiskodót vonzottak a Kis- Tisza-parti kemping szom­szédságában rendezett érde­kes szabadtéri versenyek. Volt kispályás fiú foci-vil- lámtorna, szögbeverés, zsák- banfutás, csónakverseny, fek- vőtámaszverseny a fiúknál és a lányoknál, horgászver­seny. A tréfás vetélkedők közben egy közeli tisztáson az MHSZ megyei repülő- klubjának résztvevői hőlég­ballon-bemutatót tartottak. Délután az East együttes adott messzehangzó koncer­tet, majd a művelődési köz­pont nagytermében rende­zett politikai kaszinó von­zott nagy tömegeket. Itt a versenyzők felfrissíthették irodalmi, politikai, művé­szeti, társadalomtudományi ismereteiket, bemutathatták ügyességüket. Az est illetve a nap discóval zárult. Hungisol Hazai pvc-ből, NSZK-beli technológia alapján újfajta vízszigetelő rendszerek gyár­tását kezdték meg a Hungá­ria Műanyagfeldolgozó Vál­lalatnál. A Hungisol nevű szigetelő rendszer egyik típu­sa a lapos tetőket védi meg a beázástól, a másik pedig a talajnedvesség ellen szigetei, így alkalmas víz- és ivóvíz- tározók, úszómedencék belső burkolására. Pénteken délután a megye Ifjú Gárda munkásőr-szakal- egységeinek legjobb nyolc ra­ja sorakozott fel szabályos alakzatban Kunhegyesen, a megyei munkásőrbázis gon­dosan ápolt, szép parkjában. A köszöntő szavakkal, az ün­nepélyes megnyitóval — ame­lyen részt vett Vass Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára — elkezdődött az IG munkásőr-szakalegységek me­gyei találkozója és versenye, melynek politikai tartalmát __ két jeles történelmi évfordu­ló — a Munkásőrség megala­kulásának és a KISZ zászló­bontásának 25. évfordulója — adta. Az est hangulatos kul­turális műsorral, tapasztalat- cserével, ismerkedéssel telt el, ám a rendezők ezúttal nem lehettek vajszívűek: ko­rán ágyba parancsolták a fia­talokat. Szombaton aztán bebizo­nyosodott, mekkora szükség „ volt a kiadós pihenésre. Reg­gel 9 órától — rövid egymás­utánban — nekivágtak a csa­patok a 12 kilométeres, aka­dályokkal telitűzdelt pályá­nak. Előkerültek a gondosan megrajzolt térképek, szükség volt tájolóra és távcsőre is. És nem kevésbé a képzési év során elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretekre, hi­szen vizsga volt ez a javából; térkép- és terepismeretből, a terepen való tájékozódásból, magasság- és iránymérésből, történelmi mozgalmi és aktu­ális politikai, polgári védelmi és katonai tudnivalókból. A harci túra szervezői — a Munkásőrség Szolnok megyei Parancsnokságának tagjai — mellett ezúttal az időjárás sem „kegyelmezett” a részt­vevőknek: időnként csak sze­merkélt, közben-közben ki­adósán megeredt a langyos májusi eső. És ha a bőrig ázott rajoknak sikerült meg­találniuk a kunhegyesi Nagy­erdőben elbújtatott állomáso­kat, máris záporoztak \a kér­dések, a fiúk-lányok pedig szorgalmasan gyűjtögették a pontokat. Nagy becsvággyal küzdöt­tek a szolnoki MÁV Jármű­javító, a karcagi Mezőgazda- • sági Szakközépiskola, a jász­berényi és a.kunszentmártoni járás gárdistái. Időnként és helyenként bizony el-elvétet­ték a helyes irányt, így né­hány kilométerrel „túlteljesí­tették” az előírt távot; gyalo­goltak esőáztatta, térdig érő búzában, bokáig süppedtek a csatornák iszapjába, maradék erejükkel átkeltek a két ha­talmas nyárfa közé függesz­tett kötélhídon, kúszva, mász­va, fülig sárosán, de becsü­lettel teljesítették a nem min­dennapi megpróbáltatásokkal járó harci túrát. A holtfáradt, meggyötört seregből aztán a forró zu­hany és a kiadós ebéd után ismét tettrekész, kíváncsi fia­talok csoportja lett, szemlél­ték a technikai bemutatón kiállított eszközöket; a pisz­tolyokat és a géppisztolyokat, a rádió adó-vevő készüléke­ket. És várták természetesen leplezetlen izgalommal a ver­seny eredményhirdetését, amelyen Szokola József, az Ifjú Gárda megyei parancs­noka értékelte a képzési év során végzett munkát és a harci túrán nyújtott teljesít­ményt, a díjakat pedig j}ósa István, a Munkásőrség me­gyei parancsnokhelyettese nyújtotta át. A küzdelemben a jászságiak győzedelmesked­tek: első lett a jászberényi járás I. számú — jászladányi fiatalokból álló — csapata, második a járás II. számú — jászapátiakból toborzott — csapata, a harmadik helyen a szolnoki járás csapata vég­zett. A jutalmak átvétele után a jászlladányi fiatalok szorí­tásából alig tudott megszaba­dulni Varga Gábor, a csapat felkészítő munkásőre. — Ezt magának köszönhet­jük Gabi- bácsi — mondogat­ták a fiúk, a lányok. Mert ki ne felejtsük, ez volt az egyetlen raj, amelyben lá­nyok is indultak, mégpedig hárman; Holló Gertrúd, Po- mázi Katalin és Major Zsu­zsanna a fiúkkal együtt áll­ták a sarat. A megyei győztes rajnak most csupán néhány nap áll rendelkezésére, hogy tagjai felkészüljenek az Ifjú Gárda munkásőr-szakalegységek IV. országos találkozójára és ver­senyére, amelyet Zalaegersze­gen rendeznek a hét végén. — E — A műszaki, közgazdasági hetek programjából A bútoripari szakemberek holnapi tanácskozásának té­mája az ipari formatervezés lesz. A rendezvény helye a Megyei Művelődési és Ifjúsá­gi Központ. Csütörtökön Szolnokon az NKFV-nél az energiagazdálkodás időszerű feladatairól tart előadást Varga Sándor az Ipari Mi­nisztérium főenergetikusa. Ugyanezen a napon az agrár és élelmiszeripari szakembe­rek egyesületeinek szolnoki rendezvényén Kovács Imre, a MÉM miniszterhelyettese, az élelmiszergazdaság háttér­ipari kérdéseiről tart elő­adást. Az ontozo­verseny eredményei A fiatal öntöző szakmunká­sok és betanított munkások szombaton, Mezőhóken meg­tartott megyei versenyének győztesei a következők: Vízügyi ágazatban — első a TRVVV 3. csapata, második a Nagykunsági Vízgazdálko­dási Társulat, harmadik a Vízügyi Szakközépiskola csa­pata. A mezőgazdasági ága­zatban első lett a kisújszál­lási Nagykun Tsz csapata, második az öcsödi Szabad­ság, harmadik a mezőhéki Táncsics Tsz csapata. A po­litikai vetélkedő győztese Bordács László, a mezőhéki Táncsics Tsz versenyzője lett, a TÖGE különdíját az öcsödi Szabadság Tsz csapa­ta kapta meg. I Keddi jegyzetünk I Temető az erdőben Tiszafüred déli szélén, ahol lassanként elmara­doznak a lakóházak, és a tekintet szabadon kóborol­hat a szelíden hullámos vidéken, domb emelkedik ki a földből. Tetején körös­körül faóriások susognak, lombkoronájuk alatt mada­rak trilláznak, a fészkük­ben fiókákat nevelnek, élelemmel hazatérő párju­kat várják. A fák tövében, a hantok alatt pihenő orosz, ukrán harcosokat viszont már hiába várja a család, a tá­voli Volga, Don, Dnyeper, Dnyeszter környékén, Uk­rajna szélkócolta, füves sztyeppéin. Kergették, űz­ték a fasiszta csapatokat, és talán maguk sem sejtet­ték, hogy ebben az élettel teli, madárdalos erdőben lelnek prök hazát. Hogy tu­lajdonképpen hányán pi­henhetnek itt, nem tudjuk pontosan. Előttem Filipp Gyenyiszov Kiva néhány hete küldött visszaemléke­zése, aki zászlóaljparancs­nokként küzdött a község felszabadításáért. „A mi egységünk mindig a legelső vonalban har­colt” — írja —. Kemény csaták után 1944. novem­ber 6-án jutottunk ki Ti- szaörménynél a folyó bal partjára. Hűvös, hideg idő volt, havas esőt vágott a szemünkbe a szél. A túlol­dalon a németek beásták magukat, és nem, gondol­ták, hogy a legnagyobb nemzeti ünnepünket meg­előző éjszaka támadunk. Mi mégis e\mellett a dá­tum mellett döntöttünk, és november 7-re virradó éj­szaka pontonhidakon átkel­tünk, majd rövid, de véres közelharcban felmorzsoltuk a védőket. Két nap múlva Poroszló is elesett, de mi is nagy árat fizettünk ez­ért a bokros, ingoványos, csalitos vidékért. Minden ligetért, ártéri hídért, árok­ért harcolni kellett, és a golyók sajnos, minket sem kíméltek.” A front tovább haladt, de a súlyos sebesülteket mintegy száz kilométeres távolságról Tiszafüredre szállították. A Zrínyi isko­lában tábori kórházat ren­deztek be, és a betegek kö­zül volt. aki felgyógyulva tovább folytatta a harcot, míg másoknak a Tisza-par- ti Nagyközség az utolsó ál­lomást jelentette. Több helyre temették a hősi ha­lottakat: a község központ­jába, a vasút mellé, az árokoldalakra és erre a dombra is. Sőt, amikor a két tömegsír már szűknek bizonyult, az egész erdő egy nagy temetővé vált. Ma a dombon egy emlék­mű emelkedik, rajta ne­vek, mellette vörös csilla­gos, katonásan egyszerű sírok annak a huszonkét tisztnek a nevével, akik e rögök alatt nyugodnak. Szinte minden évben ér­keznek hozzátartozók a tá­voli ukrán falvakból; né­mán tisztelegni a fiú, a férj, az édesapa, a testvér sírjánál, egy marék földet hazavinni a hantokról. Talán egy éve sincs, hogy elhatározták. a temetőt rendbehozzák. Nem mintha elhanyagolt lett volna, csak éppen az eddiginél is méltóbb emléket akartak állítani a felszabadítóknak. Az MHd MSZBT-tagcso- portja kezdte a munkálato­kat: ők új kerítést készí­tettek, az Alumíniumáru- gyárban a sírokra helye­zett vörös csillagokat min­tázták, a KÖTIVÍZIG dol­gozói téglákkal burkolták körül a hantokat, az Erdé­szet füvesített, díszcserjé­ket ültetett a területre, de a Gépipari Szövetkezet, a Hámán Kató Termelőszö­vetkezet, valamint a KUN­TEJ szocialista kollektívái, brigádjai is kivették a ré­szüket az átalakításból. Több mint kétszázötven ti­szafüredi dolgozott azért, hogy május 9-re egy kör­nyezetében megváltozott, rendezett temető adjon méltó emléket azoknzk a szovjet hősöknek, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták azért, ami napja­inkban is valamennyi nép és nemzet legszentebb ügye. Azért, amelyet egyet­len szóval így fejezhetünk ki: BÉKE. D. Szabó Miklós Tavaszvárás Kisújszálláson Tisztasági nap, parkosítás, fa- és virágültetés A kisújszállási Városgaz­dálkodási Vállalat szakembe­reinek munkája nyomán mintegy tízezer kétnyári vi­rágpalánta — árvácska — került a település parkjaiba. A kiültetett ötezer tulipán is szépen mutat a zöld öve­zetekben, az összesen több mint tízezer négyzetméter nagyságú parkokban. A ta­vaszi környezetcsinosítás el­engedhetetlen tartozéka a te­reprendezés, a fűkaszálás, amelyekkel április végére már mindenhol végeztek a városban. Jói sikerült a közelmúlt­ban megrendezett, úgyneve­zett tisztasági nap. Ezt az akciót a tanácstagok és az utcabizalmiak szervezték a körzetükben, ezek eredmé­nyeképpen a helybeliek túl­nyomó többsége saját háza, portája előtt az árkot, az utcát, a virágoskertet rend­behozta, felgereblyézte. Az összegyűjtött hulladékkupa­cokat, szemetet, a város gaz- dálokdó egységei, magánfu­varosai szállították a sze­méttelepre. A Szabadság téri lakótelepen élők pedig még parkosítottak, fát ültettek és felújították a játszóteret. Ugyancsak a tavaszi nagy- takarításhoz tartozik, hogy tovább folytatódik az állo­más melletti Liget mélyen fekvő területeinek feltölté­se. Az északi részen, az állo­más környékén emellett fa­irtást is végeztek, illetve vé­geznek, mivel a távlati ter­Parkcsinosítás a városközpontban vek szerint erre bővítik majd a jelenleg ugyancsak kes­keny buszfordulót. A zöld­terület további részeinek „emelése” is időszerű, mivel változatlanul a nyári és őszi városi, szabadtéri rendezvé­nyek zömét (a május else­jei nagygyűlés, augusztus 20-a, a szeptemberi ligeti na­pok stb.) itt tartják. Hama­rosan elkezdődik a központ­ban egy 72 lakásos társasház alapozása, és az innen kiter­melt föld túlnyomó többsé­gét is a Liget mélyebben fekvő ingoványos, pocsolyás részeinek feltöltésénél hasz­nálják fel. A szemétszállításnál ja­vulás tapasztalható; május 3-tól a burkolt utakkal ren­delkező utcákból rendszeres lesz az elszállítás. Ugyanak­kor változatlanul gond, hogy a település szélén jpnéhány helyen ma is illegális sze­métlerakodó helyek éktelen­kednek. Megnyugtató viszont, hogy aki szépíteni, csinosítani sze­retné a háza előtt húzódó utcarészt, a Városgazdálko­dási Vállalat kertészeti rész­legénél mintegy 100 ezer boj- tocska. szalvia, szegfű, petu­nia, agerátum palánta kö­zött válogathat. Hasonlóan bőséges a konyhakerti, kis- kerti zöldségféleségek pa­lántakínálata .is. D. Sz.-M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom