Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

Ära: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 107. sz., 1982. május 9., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A remény ünnepe A sortüzek fénye is le­het szép, nemcsak döb­benetes. Sőt, lehet lélek­emelő, örömet keltő ak­kor, ha nem vad csaták kezdetét jelzi, hanem tű­zijáték-csillagokat bontó ünnepet köszönt, mint évtizedek óta sokfelé a győzelem napján. 1945- ben ezen a napon — má­jus 9-én — ért véget a második világháború, ezért él ez a nap kitöröl­hetetlen emlékként a né­pek emlékezetében. A fasiszta csapatok ke­letre indulásától kezdve fegyverletételükig hosz- szú volt az út, tengernyi a népek szenvedése. És kimondhatatlanul nagy volt a tét: a fasizmus győzelme, vagy egy em­berközpontú, szebb élet, a kizsákmányolást nem tűrő társadalmi rend tér­hódítása, az elnyomott népek felszabadítása. Sokáig csökkenőben volt a remény, és fellán­golóban a nácik győze­lembe vetett hite. Főleg akkor, amikor a voloka- lamszki országúiról ki­bontakoztak előttük a Kreml tornyai. A népek \ összefogása azonban í szertefoszlatta hiú remé­nyeiket, megsemmisítő vereségre késztette őket. A pokol öt éve, nyolc hónapja és nyolc napja után a karlshorsti német hadmérnöki iskola egyik termében Keitel náci tá­bornagy a szövetséges hatalmak képviselői előtt aláírta a hitleri hadigé­pezet feltétel nélküli megadásáról szóló ok­mányt. Amikor tisztelettel em­lékezünk azokra a népek­re, amelyek felbecsülhe­tetlen áldozatok árán megszabadították a vilá­got a fasiszta tébolytól, tudatában vagyunk an­nak, a szövetséges hatal­mak között a Szovjetunió szenvedett legtöbbet a fa­siszta hordák tárhadásai- tól, megsemmisítésükért ő folytatta a legszívósabb, legnagyobb áldozatokkal járó harcot, ő mérte rá­juk a leginkább megsem­misítő csapásokat. Az a régi májusi nap döntően meghatározta Európa új arcát. Több or­szág fiainak lehetőséget biztosított arra, hogy a szocializmus útjára lépve emberi életet éljenek. Márcsak azért sem halvá­nyodik ennek a napnak a fénye több évtized távla­tából sem. És nem lehet kitörölni azt a napot az emberiség emlékezetéből azért sem, mert óriási mementóként emlékeztet arra, hogy mit jelent Eu­rópa népei számára a bé­ke, hogy idejében le kell fogni a világot lángralob- bantani akaró őrültek kezét. Vannak ugyanis olyanok, akik nem tanul­tak a történelmi leckéből, akik milliók életét is fel­áldozták azért, hogy őrült elgondolásaik való­ra váljanak. És ma, a tömegpusztí­tó fegyverek felhalmozó­dásának korszakában még inkább nem szabad ját­szani a tűzzel. A nyugat­európai nagyméretű bé­kedemonstrációk arra vallanak: a népek tisztá­ban is vannak ezzel, hiá­ba fenyegetik őket a NA­TO vezetői a keletről jö­vő támadás nemlétező ve­szélyével. Tudják, hogy régi, elavult fogás ez, hi­szen Hitler is ezzel ré- mítgetett. Világszerte mindenki tisztában van azzal, hogy mit jelentene egy korszerű háború az emberiség életében. Ezért él és mindinkább erősö­dik mindenfelé a béke­harc. A szocialista országok lakói számára jóleső, a zavartalan életbe vetett hitet erősítő érzés az, hogy szívükből szakadó emberi vágyaik kormá­nyaik békét védő kezde­ményezéseiben öltenek testet. S. B. Falkland- válság Brit előkészületek a partraszállásra További 40 Harrier típusú helyből felszálló brit harci repülőgép, valamint 4 raké- tás romboló van úton a Falk­land (Malvin)-szigetek felé, vagy áll indulásra készen — jelentették tegnap London­ból nyugati hírügynökségek. A brit hadügyminisztérium közölte, hogy a szigetcso­port felé tartó Harrier repü­lőgépek közül 20 aznap lan­dolt az Anglia és a Falklan- dok között mintegy félúton lévő Ascensión-szigeten, ahol az AFP szerint „nagy a sürgés-forgás”, „igen sok” hadi és polgári hajó tartóz­kodik a sziget térségében, s a fedélzetükön lévő hadfel­(Folvtatás a 2. oldalon.) Harisnyák Szabolcsból. Az aranyosapáti Oj Elet Terme­lőszövetkezetben száznegyven főt foglalkoztató harisnya- gyártó melléküzemágat létesítettek. A kis szabolcsi tsz üzemében egymillió pár női, gyermek és férfi harisnyát gyártottak az év első negyedében. A késztermékek jó minősége lehetővé tette, hogy ánnak egy részét már kül­földön — Dániában* Hollandiában, az NSZK-ban és a Szovjetunióban értékesítsék Az iskolák építését „gyorsították” Kommunista műszak az építőknél Kommunista műszakot tar­tottak tegnap a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat munkahelyein. A sza­bad napot munkával töltő építők együtt az adminiszt­ratív dolgozóikkal — megkö­zelítően kétezren — elsősor­ban az iskolák építését gyorsították. Több százan szorgoskodtak a szolnoki Széchenyi városrészi és a Töröik utcai új általános is­kolák kivitelezésén, továbbá a szakmunkás kollégium és a Verseghy Gimnázium épí­tésén. felújításán. Török- szentmáklóson ugyancsak az úi általános iskolánál dol­goztak. hogy szeptemberre már az úi tantermekben kezdődhessék meg a tanítás. A Szolnoki Papírgyár ki­emelt nagyberuházásán, több százan vettek részt az V-ös számú papírgép nagy­csarnokának az építésén, zsaluztak, vasbetont szerel­tek és betonoztak. Ezzel eigyidőben Szolnokon, Me­zőtúron és Jászberényben a második negyedévben át­adásra kerülő' 255 lakás szakipari munkáit végezték. A műszak bérét a vállalati lakásfejlesztési alapra illet­ve a Kambodzsában épülő magyar oktatási intézmény céljaira ajánlották fel. Eredményes szénhidrogén-kutatás kisebb költséggel Meg szippantott rétegek Hazai eszközök Felújított csövek Aki nem jártas az olaj­bányászat szakmai rejtel­meiben, még ha tisztában van is a számok és a szavak pontos értelmével, nehezen méri fel, mit jelent az, ha egy szénhidrogének után kutató vállalat a hatékony- sági mutatóját méterenként három tonnával túlteljesíti. Az már minden bizonnyal többet mond, hogy az or­szágban általa megtalált, feldolgozható, eltüzelhető szénhidrogénkészlet ennek következtében több millió­nyi tonnával növekedett. (Földgázt is találtak termé­szetesen, de ezt átszámítják úgynevezett olajegyenérték­re.) S ez utóbbi — a milliós készletnövekedés — sokat jelent. Köztudott, nem va­gyunk olajnagyhatalom, vi­szont ismert, hogy csak miL Hókban lehet kifejezni az évenként elfogyasztott szén­hidrogénmennyiségek ton­náit. Nem szükséges illuszt­rálni tehát!: igen jelentős súllyal esik latba a hazai olajbányászok által felszín­re hozott kőolaj és földgáz az ország energiamérlegé­ben. Joggal vetődik fel a kérdés viszont: mennyiért kerül napvilágra itthon az energiahordozók ezen fajtá­ja? Ezt az értéket a kiter­melés, a későbbi szállítás és a feldolgozás együtt hatá­rozzák meg a kutatás költ­ségeivel. Ez utóbbinál, például a fúrásoknál fizikai törvények szabják meg a technológia menetét, vagy az alkalma­zandó szerszámok, anyagok minőségét és mennyiségét. A kutatás költségei mégis jelentős mértékben befolyá­solhatók, mint ezt a Kőolaj- kutató Vállalat eredményei bizonyítják. Korábban már szó esett lapunkban a nagy- ■ üzem tompahegesztő beren­dezéséről, amely az elkopott menetes csonkok helyén le­hetővé teszi újak rögzítését. Tavaly több mint 4500 cső felújítását oldották meg így, az esztendő folyamán. (Eny- nyivel kevesebbet kellett be­szerezni tőkés importból. A gazdasági eredmény: 60 millió forint.) Mit hozott a vállalatnak s a népgazdaságnak az az „apróság”, hogy a fúróisza­pot átszállítják egyik beren­dezéstől a másikhoz, fel- használás után? Húszmilliós hasznot, igaz a KV dolgo­zóinak ezzel együtt többlet- munkát, hiszen gondoskod­ni kell az anyagtöbblet szál­lításáról, a „diszponálásról” s így tovább. S ha már az úgynevezett tőkés import kiváltásánál tartunk — amellyel a vállalat hozzájá­rul kevesebb tőkés deviza kiadásához — a hazai spi­rálhegesztésű béléscsövek felhasználása majd hét ti­zed millió, az itthon gyár­tott fúrási eszközök alkal­mazása pedig ennek tízsze­resét, pontosabban 7,5 mil­lió forint értékű import ki­váltással járt. E témához tartoznak a teszteres vizs­gálatok, amelyek száma megszaporodott tavaly a KV fúrásainál. A lényege dur­ván annyi: mintha több­száz baros vákuummal meg­szippantanák a Föld mé-‘ lyét, hogy megtudják, mi ta­lálható a rétegekben? A dolgok tekihtélyes egyszerű­sítése helyet egy szám': a vizsgálatok haszna — mi­vel nem kell beépíteni újabb béléscsőrakatokat — tavaly 17,5 millió forint volt. Az anyag- és az energia­takarékosság vagy az import „kiváltása” a berendezések­nél azonban nem járt a veszteségidők növekedésével, ellenkezőleg. csokikenteik, R a teljesítmények pedig emel­kedtek. Ami elsősorban a vállalataikon — tehát nem a javuló, az előző évekhez vi­szonyítva kedvezőbb termé­szeti vagy gazdasági körül­ményeken múlott. A nagyüzemnél igen sok, összesen 126 szocialista és munkabrigád dolgozik. Te­vékenységük, munkájuk szo­ros összefüggésben van az említett mutatókkal, ered­ményekkel. Vállalásaik tel­jesítése jelentősen hozzájá­rult ezek eléréséhez. Most _ búcsúzunk és elmegyünk... Most búcsúzunk, és elmegyünk. . . az ismert dal ismét felcsendült a hét végén országszerte. Ballagtak a végzős diákok. Megyénkben több mint kétezer érettségi előtt álló fi­atal vett búcsút tanáraitól, társaitól, az alkalomra vi­rágokkal feldíszített alma matertől. Ugyancsak a hét végén tartották meg hagyományos valéta- ünnepségüket a mezőtúri főiskola hallgatói is. A leendő üzemmérnö­kök. búcsúfáról az ötödik oldalon képes beszámolót adunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom