Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

XXXIII. évf. 106 sz. 1982. május 8., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ — ... .............. .........................— ----------- ,, ■ ■ --------... ... ­K ét szabad nap Milánói makarónival, ezzel a sokaik álltai kedvelt étel- fajtával egyik sógornőm várt bennünket családi összejöve­telre. Gyermekeim még soha nem kóstolták és — rossz szokás, de mit tegyek? — nem akarták megízlelni sem. Mi. felnőttek nem so­kat kérettük magunkat, hozzáláttunk a teljes meny- nyiség elpusztításához. Egy idő múlva a fenséges étket újra felkínáltuk a gyerekek­nek, ínycsiklandó jelzőkkel ecsetelve annak nagyszerű­ségét. és a nagyobbik fiam végül megkóstolta. Láttam rajta hogy ízlik neki a fa­lat. és csak megalapozatlan véleményéhez való konok ragaszkodása miatt húzza el a száját. Amikor második alkalommal, másutt vendé­geskedvén. ismét találkoztak gyermekeim a milánói ma­karónival. a nagyobbik már szó' nélkül tüntette el a sa­ját adagiát. S mostanában, otthon ha Gergőn múlna a vízcsapból is milánói maka­róni ereszkedne alá. Még rövidnadirágos nép­művelő koromból tudom, hogy az új kezdemé­nyezések nem arattak tomboló sikert csupán attól, hogy újak voltak és kezde­ményezések. Hosszú harc­nak, a közönség meggyőzé­sének. a lappangó igények felkeltésének kellett követ­nie az adott program vagy művelődési forma meghir­detését. Hogyne lenne szük­séges az a küzdelem akkor,- amikor a magyar történe­lemben először szeretnénk kulturális lehetőségeket te­remteni milliós tömegek szá­mára heti két szabad napon? Mert el kell ismernünk. — élegendő tapasztalatunk van már róla —>, hogy nem csu­pán a munkáira nevelés okoz­hat problémákat egy társa­dalomban. A szabadidő bölcs eltöltésére való késztetés legalább ilyen gondokkal jár. Sőt! A munka elvégzé­sére rákényszerít az anyagi szükség, kereteit megterem­ti a képzettség a munkaidő és *a munkahely. De mi kényszerít arra. hogy a sza­bad időben művelődjünk, szórakozzunk. sportoljunk? Nagy az iskolák és a köz- művelődési intézmények fe­lelőssége. Az iskoláké, mert érzékenyebb emberi életkor­ban alakíthatnak ki új szo­kásokat, az intézményeké' mert hétvégi kulturális kez­deményezéseik életmódifor- rnáló lehetőséggé válhatnak. S hogy a népművelőnek is szüksége van a szabad nap­ra? Igen. De legyen az .a nap a kedd. a csütörtök, vagy a péntek. Akár mind a három. De a szombat, a vasárnap és a tévéadás nél­küli hétfő nem. S ha ehhez az szükséges, hogy a va­sárnap is dolgozó pékekhez, buszvezetőkhöz vagy bá­nyászokhoz hasonlóan túl­óradíjat kapjanak, ám kap­ják meg azt. Őket is meg kell fizetni azért, mert a hétvégét nem a családjuk­kal, hanem a köz szolgála­tában töltik! S hogy miből? A hét végi kulturális vállal­kozások nyereségéből. A játszóházak. a szombatra- vasámapra áthelyezett köz­hasznú tanfolyamok, az uta­zási irodákkal közösen szer­vezett kirándulások, a já­téktermek és a szórakoztató programok bevételéből. Mert lehet, hogy a milá­nói makaróni kezdetben nem ízlik az ember fiának. De ha rájön az ízére, mert ízlése szerint van elkészít­ve, biztosak lehetünk ben­ne, hogy megfizeti az árát. N. G. A teljesítménynövelés útjai A cél: a 200 milliós termelés elérése Az ötletek a mezőtúri KAEV üzemtől V^lók A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat mezőtúri gyára a vállalaton belüli a „Kiváló gyár” címet nyerte el. Tíz év óta első ízben sikerült ezt elérniük, és ehhez — sok más tényezővel együtt — a termelés emelkedésének nagysága is hozzájárult. Az 1980-as ‘ termelési szint Me­zőtúron 123 millió forint volt. Az idén már 180,3 milliót terveztek, rendelés- állományuk pedig a 200 mil­lió forintot is /meghaladja. A kapacitás növelésére több út is kínálkozott, és a KAEV-ben megpróbálják valamennyit kihasználni. A gyártmányáteresztő ké­pesség növekedésének 30 százalékát külső partnerek bevonásával érik el. A ki­adott részmunkákkal olyan vállalatokat, szövetkezetéket is bevonnak a termelésbe, amelyek neve első hallásra szokatlannak tűnik ipari te­vékenységgel kapcsolatban. A törökszentmiklósi Ba7 romfifeldolgozó Vállalatnál például 18 dolgozó foglalko­zik esetenként egyszerűbb alkatrészek készítésével, a mezőtúri Fazekasok Népmű­vészeti Háziipari Szövetke­zetben pedig egy kis részleg indult, ahol egyszerűbb, be­tanított munkát igénylő da­rabokat készítenek a csoma­golok, amikor nincs munká­juk. A második út a gyártmá­nyok fejlesztése olyan irány­ban, amely a könnyebb gyámhatóságot teszi lehető­vé, a minőség szintentartá- sa mellett. A közkedvelt for­gószékcsaládnál már koráb­ban elkészült erre a prog­ram, de ezzel nem fejező­dött be a fejlesztés. Jelenleg a csőből hajlított alkatré­szek kiváltásán dolgoznak az olcsóbb és könnyebben megmunkálható laposacéllal. Hamarosan elkészül a doku­mentáció a jelenleg próba­üzemelésnek alávetett talp­felnyomó gép értékelemzésé­ről. A központi gyár képvi­selői mellett ebben a mun­kában részt vettek a me­zőtúri gyáregység műszaki és fizikai szakemberei is. A csoport munkájának ered­ménye a termelői ár mint­egy harmincszázalékos csök­kenése, amely után a gép a nyugati piacon versenyké­pes árral indulhat. Az ötle­tek részben az anyag, rész­ben a munkaidő csökkenté­sére irányultak. Egyszerűsí­tették a hidraulikus szerke­zetet, felhasználtak olyan alkatrészeket (például az automata mosógépdob zár- szerkezetét), amelynek soro­zatgyártása egyébként is az üzem feladata. Az alkatrész-tömeggyártás területén az átfutási idő csök­kentését tűzték ki célul. A présműhelyben három gépet automatizálnak, a Hajdúsá­gi Iparműveknek készített alkatrészeknél a gyártást szalagrendszerbe szervezik át. Ez 20 százalékkal növeli az egység áteresztő képes­ségét azonos létszám esetén. Ugyanilyen rendszer beveze­tését tervezik a szók és a kerék készítésénél is. Évek óta gyakorlat, hogy a dolgozók mellékfoglalko* zása is a gyárhoz kötődik. A szakmunkásoktól a mér­nökökig munkaidő után jó- néhányan dolgoznak még négv órát — természetesen más munkaterületen. A többletjövedelmen túl ez biztositja a gyár dolgaiban való tájékozottságot. Az, esztergályos megismeri a marós munkaterületét, és a fejlesztőmérnök is okosabb lesz az íróasztalnál, ha tud­ja. tegnap milyen fogások­kal készítette el a gépen az alkatrészt. F. E. Befejezte munkáját az akadémia közgyűlése Tegjnap zárt üléssel foly­tatódott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 142. közgyű­lése az MTA Vár i kon gresz- szusi termében. A tanácsko­záson részt vett Komidesz Mihály, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága tudományos, közoktatási é«. kulturális osztályának vezetője. Szentágothai János, az MTA elnöke beszámolt az elmúlt közgyűlés óta végzett akadémiai testületi munká­ról. Az elnökség és az általa esetenként kiküldött többfé­le munkaibizottság számos országos érvényű, nagy je­lentőségű témában tájékozó­dott és foglalt állást. Egye­bek között megtárgyalta és véleményezte a közokita/tás helyzetéről szóló jelentést és javaslatot tett a fejlesztés fő irányaira. Pál Lénáird. az MTA fő­titkára jelentést tett az aka­démiai kutatóintézetek 1976—1980 közötti tevékeny­ségéről!. Az elnöki és főtitkári re­ferátum utánvita követke­zett­Az elnöki és főtitkári be­számoló. valamint a vita alapján a közgyűlés határo­zatot fogadott el. amely az Akadémia feladatául tűzte ki az átfogó problémák elő­térbe állítását a kutatásban, valamint a különböző tudo­mányterültetek és szerveze­t ;k együttműködésének job- ítását. A határozat elfogadásával — majd Pollinszky Károly al elnök zárszavával — befe­jeződött az MTA 142. köz­gyűlése. Vállalkozóbb Zöldért-ek A Zöldért vállalatok meg­kötötték az idei zöldség­gyümölcs szerződéseiket me­zőgazdasági partnereikkel. A szerződött áru mennyisé­ge 11 százalékkal nagyobb a tervezettnél — jelentette be Kovács Sándor, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese teg­napi sajtótájékoztatóján, amelyen a termelés, a felvá­sárlás, az értékesítés hely­zetét ismertette. A Zöldért­ek mellett a napi ellátásiban mindinkább növekszik az áfészek, a közvetlenül érté­kesítő termelők valamint a magánkereskedők szerepe. Az egészséges verseny vár­hatóan kedvezően hat az áruk választékára és minő­ségére egyaránt. Dunaújvárosban megkezdődött az állami nagyberuházással épülő új kokszolómű építése. A 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói — ácsai és vasbetonszerelői — jó ütemben haladnak a Dunai Vasmű új üzemének alapozási munkálataival A ké­pen: Munkában az építők fl TARTALOMBÓL: Szűkös hitel, nagy beruházások Ha megszakadnak a gyökerek Józan hangvétel, nyílt szó 12 hónap, 12 község Tanácskozás a Parlamentben Napirenden: a békehónap prograuisorozata Kallai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, az OBT elnöksé­gének tagja nyitotta meg tegnap délelőtt a Parlament Vadásztermében az Országos Béketanács Elnöksége és az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságának Elnöksége kö­zös tanácskozását, amelyet a béke és barátsági hónap al­kalmából rendeztek. Beszámolót Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketa­nács főtitkára tartott: ismer­tette a békehónap program­ját. A Budapest Sportcsar­nokban a KISZ és a Ma­gyar Úttörők Szövetsége ren­dezésében május 9-én ifjú­sági nagygyűlés lesz. Az or­szág minden nagyobb váro­sában és a fővárosban is több békegyűlést, barátsági estet rendeznek majd. Május 9—16. között lesz az európai hét, amelynek keretében tu­dományos tanácskozásokat tartanak. 25 év után először Utazó búza a Tiszán Negyedszázad óta először kötött ki tegnap gabonaszál­lító uszály a Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat szolnoki Tisza-parti tárházá­nál. A MAHART 1324-es je­lű 1200 tonna űrltartalmú nagy vízi járművét vasárnap estig színültig megtöltik és a Dunán,. majd a Fekete­tengeren keresztül szállítják ed export rendeltetési helyé­re. Szolnokon 1942-ben épí­tették meg a két Tisza-parti gab on a tá rh ázat, h ogy a me­gye jelentős kenyérgabona- tenmésót is az olcsó víziúton jutassák el a fogyasztókhoz, később csökkent majd telje­sen megszűnt az előnyös ví­ziót mezőgazdasági célú ki­használása, amit az is Sga­zol, Hogy a két tárház, a folyó vizéig kiépített rakodó- hídját is lebontották. Jelen­leg három, egyenként 15 méter hosszú Mobil rakodó- szalagoikkal továbbítják a gabonát az uszály gyomrába. A korszerű nagyfolyami és tengeri utazásra egyaránt al­kalmas uszályban tolótető védi a rakományt az időjá­rás viszontagságaitól, ugyan­akkor biztosítja a gabona szellőzését is. A szolnokiak úgy vélik, hogy a negyedszá­zados szünet után újból meg­jelent gabonauszály kezdetét jeletjtí a tiszai víziközleke­dés és szállítás' újbóli föl­lendülésének. Erre utal, hogy a nyáron már kiránduló sze­mélyi járatok is közlekednek majd a folyó középső szaka­szán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom