Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 5. IA szerkesztőség postájából-! A tavasz legszebb ünnepe Cserkeszőlőn hagyomány már, hogy a tavasz legszebb ünnepét, május elsejét egésznapos, színes programmal köszöntjük. Nálunk ez a nap nemcsak a nemzetközi munkásosztály ünnepét jelenti, hanem a „hírünket- nevünket” adó idegenforgalom főidényének kezdetét, a nyári fürdő nyitását is. Az idén zenés ébresztő — a fürdő szignálja hangzott fel 6 órakor. A sportpályán tízkor kezdődött a nagygyűlés, amelyet az úttörők kulturális műsora követett. Ekkor mutatkoztak be a balett- és tánctanfolyam kis növendékei. Május elsején volt a jórészt társadalmi Az elmúlt hetekben, napokban — noha a naptár már április második felét mutatta — gyakran hallottuk a rádióban, a televízióban ezt a kifejezést: .......az é vszakhoz képest hideg idő...” Ugyanezt olvashattuk a napilapok hasábjain. Fanyalogva fogadtuk a hírt, dehát tehettünk ellene? Csupán annyit, hogy újból és újból elővettük a szekrényből a szövetkabátot, a sálat, a sapkát. Aki nem ezt tette, maga látta kárát... Mindezek ellenére sok hem unkában épült községi sportöltöző átadása. Volt gyermekrajzverseny a teniszpálya aszfaltján, majd játékos sportvetélkedő — kicsiknek, nagyoknak... Késő délután az öregek— fiatalok, illetve a kövérek— soványak labdarúgó-mérkőzésen mérték össze tudásu-. kát. A majálist, amelyet hagyományos utcabál zárt, nagyon kedvelik a járás fiataljai. Az ünnepi hangulathoz az enni-innivaló se hiányzott... Erről a Kunszentmárton és Vidéke Áfész üzletei és kitelepült egységei gondoskodtak — kaptuk a tájékoztatást Boros Lászlóné tanácselnöktől. lyen észlelhettük — ha csak a szemünkkel is, hogy vitat- hatalanul itt a tavasz. Például a szolnoki Kossuth téren — ahol a felvétel készült. Gondos kezek tulipánerdőt varázsoltak a tér közepére. Naponta féltő szeretettel figyeltük a bimbóját bontó növényeket: megfagynak szegények. Nem tett kárt bennük a hajnali, éjszakai dermesztő hideg: íme, teljes pompájukban díszlenek! Kár, hogy vidéki olvasóink nem láthatják színesben! Tulipánerdö Nyugdíjasok, vendégségben A Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat (FŰSZERT) vezetősége és társadalmi szervei évenként megrendezik a nyugdíjas-találkozót. Így történt ez április 23-án is. A központból reggel autóbusszal indultunk a békéscsabai raktárház megtekintésére. A másfélórás úton Csikós Sándor igazgató mikrofon segítségével tájékoztatott bennünket az elmúlt két évtized munkájáról, a jövő felada- .tairól. Kellemes, jó hangulatban érkeztünk úticélunkhoz, ahol rendkívül szívélyesen fogadtak bennünket. Megismerkedtünk a hatalmas, korszerű, új építménnyel, a választékos árukészlettel. Természetesen mindenki jó étvágy- gyal fogyasztotta az ízletes, finom ebédet, miközben a csabai fiók belső életéről, a jó vevő- és munkatársi kapcsolatról hallottunk. A Munkácsy Mihály Múzeumban Szolnok, valamint Békés megyei iparművészek kiállítását néztük meg. Nagy boldogság számunkra a vállalat figyelmessége, örültünk a békéscsabai hangulatos óráknak. Köszönjük mindenkinek a szép napot, a Rekord Szocialista Brigádnak a jó szervezést — írta nyugdíjastársai nevében Gere . Lajos szolnoki olvasónk. Gondtalanabb az életem A jászkiséri úttörők figyelemmel kísérik a rokkant emberek életét. Dr. Nagy Rezsőné tanárnő irányítja tevékenységüket; a hetedikes Újszászi Zoltán szervezőkészsége úgyszintén nagy segítség. A tavaszi szünetben nehéz fizikai munkára vállalkoztak a gyerekek. Átrostálták a maradék tüzelőmet. A tároló is javításra szorult. A TÜ- ZÉP-telep vezetője faanyagot biztosított, Halász József, a Lenin Tsz dolgozója pedig elvégezte a szükséges munkát. A közelmúltban ennyit tettek csak nálam. Tudom azonban, hogy a nagyközségi tanács szak- igazgatási csoportjának vezetője is azon fáradozik, hogy minél jobban megkönnyítse az idős emberek sorsát. Akiknek kell, házhoz szállítják az ebédet, másokat mentesítenek a megterhelő munkától. Ennek érdekében sokat fáradozik a két házigondozó anyuka is. Ezúton köszönöm mindazok segítségét, akik egy emberként fogtak össze, hogy életem minél gondtalanabb legyen. Karcagi Péterné Jászkisér Csecsemőfürdető tizenévesek Tizenhét szakmunkásképző intézet, gimnázium és szak- középiskola öt-öt tagú csapata vett részt április 24-én a szolnoki módszertani bölcsődében megrendezett megyei csecsemőgondozási vetélkedőn. A családi életre felkészülésből „vizsgáztak”, főként gyakorlati jártasságukat bizonyították a tizenéves versenyzők: hogyan kell a kisbabát füröszteni, öltöztetni, hőmérőzni, milyen játékokat válasszanak ki a csecsemő számára? Újszerű volt az elméleti■ próbatétel is: propagandaanyagot kellett szerkeszteniük kismamák részére az anyatejes táplálás fontosságáról. A bizonyítás a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközép- iskola csapatának• sikerült a legjobban, második az újszászi Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola, harmadik a szolnoki Varga Katalin Gimnázium együttese lett — kaptuk a beszámolót a Vöröskereszt megyei vezetőségétől. Különösen annak örültünk, hogy a versenyzők között fiúcsapat is vott, s ha nem is jutott dobogós helyre, gyakorlatból minden tagja remekül helytállt. Vigyázzunk fűre, fáraí A tavasz közeledtével egyre több helyről hallom: mindenki munkálkodjon, tegyen valamit lakóhelye szépítéséért. A napokban nézelődve sétáltam el az Abonyi úti boltba. Örömmel láttam, hogy az árkokat kitakarították, itt-ott virág díszük. Egyszer csak feltűnt a szemétszállító gépkocsi. A kuka fedele nyitva volt, a szél kedvére szórta a papírt, a szemetet végig az úttesten, ahonnan az árkokba is jutott. Bosszankodtam. Szerettem volna megkérni a gépkocsivezetőt, jöjjön velem és kicsit „gyönyörködjön”, miként csúfítja a szemét a zöld gyepet. De ő dolgozott, tette, amit tennie kellett — csak éppen nem figyelt. Két nappal később ismét arra jártam. Viharos szél borzolta az utcát. Találkoztam a szemétszállító autóval is. Ezúttal a kukák fedele zárva volt, egyetlen papírszelet se szabadult környezetcsúfítónak. Szívesen beszéltem volna ennek a gépkocsinak a vezetőjével is. Mit mondtam volna neki? Csak így tovább, s kérem, hogy társait is tanítsa meg a hasonló, értelmes munkavégzésre. Csak a közös igyekezet, mindannyiunk összefogása lehet eredményes. Együtt kell vigyáznunk fűre, fára, rétre, vizeinkre, környezetünkre — egészségünk, jó közérzetünk érdekében. Molnár Ferencné Szolnok Válaszolt az Illetékes Elítélendő magatartás A szolnoki Aranykanna ABC-ben húsvét után egy héttel még a kettős ünnepre rendelt kalácsot árulták — tette szóvá egy olvasónk. „Töprengés a kalácsról” címmel közöltük április 21- én észrevételét. Kifogásolta az egyik eladó, valamint az üzletvezető állásfoglalását Is... Polgár István áruforgalmi igazgatóhelyettes és Tóth Béla áruforgalmi osztályvezető írta alá a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattól érkezett választ: ..A cikkben foglalt és közölt vevőpanasz tartalma belőlünk, kereskedőkből is kellemetlen érzéseket váltott ki. A magatartás, amelyet eladó és a helyettes boltvezető tanúsított, mindenképpen elítélendő. Felelősségre- vonásuk megtörtént. A problémát felvető kedves vásárlóval egyetértünk és ezúton kérjük szíves elnézését. Bízunk abban, hogy a kalácsüggyel kapcsolatban megállapított szemlélet nem általánosítható sem az érintett boltban, sem más egységünkben. Sajnáljuk, hogy két dolgozó felelőtlen magatartása ilyen súlyos sérelmet hagyott a kedves levélíróban. A történtekből okulva reméljük, hasonló eset nem ismétlődik meg.” Gép van, ember nincs... „A napokiban voltam a Volán Ságvári körúti irodájában szenet és fát rendelni. Azt mondták, csak hasábfa van a Tüzép-tele- pen. Nem értem, hogy a megyeszékhelyen, ilyen nagy városban miért nincs gép a favágáshoz a telepen. Sok nyugdíjas, idős ember é! Szolnokon. Van — biztosan szép számmal — akinek nehezére esik már a nehéz fizikai munka. Megdrágítja a fát, ha „maszekot” fogadunk, aki géppel felvágja; nem olcsóbb, ha alkalmi munkást keresünk ha egyáltalán találunk!). Erre se telik nekünk, kisnyugdíjasoknak. Gondoskodjanak Szolnokon is a Tüzép illetékesei arról, hogy mint másutt, itt is legyen állandóan vágott fa” — írja K. A. szolnoki, 74 éves olvasónk. • * • Attól tartunk, a felvetés jogos... Adhatunk-e megnyugtató választ levélírónknak és a többi idős embernek? Nyeste Istvántól, a Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat Szolnok megyei Képviseleti Iroda vezetőjétől a következő információt kaptuk: Jelenleg fűrészelt tűzifa valóban nem kapható. A korszerű új telep átadásával egyidejűleg megtörtént a géppark felújítása, vásároltak egy új fűrészgépet is. A KIOSZ megyei szervezete segítségével tűzifa-fűrésze- lésre magánfűrészesekkel tárgyalnak, azonban a kisiparosok olyan magas árat kérnek, mely — véleményünk szerint — irreálisan terhelné a lakosságot. A vállalat egyidejűleg tárgyal fűrészelt tűzifa közvetlen beszerzésére is. 1981-ben 35 ezer mázsa tűzifát értékesítettek, 21 ezer mázsát fűrészelve. Tavaly a felkészülés tehát megfelelő volt. Hasonlóan kívánják biztosítani az ellátást az idén is. Amint már említettük: tárgyalnak a KlOSZ-szal, ezen kívül felvették a kapcsolatot a városi tanács illetékes osztályával, segítséget kérve. (Lapunkban többször hirdetett a Tüzép fűrészes dolgozókat keresve. Eddig eredménytelenül...) Nyeste István munkatársaival együtt reméli, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek, s hamarosan értékesíthetnek fűrészelt fát.- Addig is kérik a lakosság türelmét. Jogi kérdések ♦ Kié legyen a gyerek? Mostanában sokakat foglalkoztató kérdés: lehetséges-e egy olyan emberi magatartás, amely felülemelkedik bosszún, gyűlöleten. Segít a legkisebb megrázkódtatással túljutni a megromlott házasságon, és a gyereket is minél kisebb pszichés megrázkódtatásnak teszi ki. A válások a családi életre nevelés hiányosságaival kezdődnek. A fiatalok jó része „beleugrik” a házasságba anélkül, hogy végiggondolná, mit vállal. Hamar kiderül az alkalmazkodás, a tolerancia hiánya. A házasfelek egyike feldúltan érkezik munkahelyére a késő éjszakába nyúló vita után. Mit vacakolsz, mondják a kolleganők (ritkábban kollegák), váljatok el! Anya- és nővédelem van, mondják a nőnek, tied a lakás, a gyerek. Még szép tartásdíjra is számíthatsz. És sok esetben a még helyrehozható kapcsolat végleg megszakad. Kereset- levelek özöne érkezik a bontóperes bírósághoz. Mi a helyzet a gyerekelhelyezések körül? Az élet alakította ki azt a gyakorlatot, hogy a bíróságok mindkét szülő alkalmasságát vizsgálják. Túl vagyunk azon a szemléleten, hogy a gyereket csak az anyja tudja gondozni, nevelni. Vasárnap délelőttönként több fiatal férfi található a gyerekkocsik mögött a sétálóutcákban, meg a játszótereken, mint anya. Az esti vacsorafőzést, netán még a pelenkázást is nyugodtan rájuk lehet bízni. A serdülők ellátására pedig teljes értékűként vállalkozhat a legtöbbjük. A válópereknél egyre több azoknak az apáknak a száma, akik „új életükbe” magukkal viszik gyereküket, gyerekeiket. És ez előfordul olyan esetbep is, amikor nem az asszony alkalmatlansága miatt dönt így a bíróság. Pontosabban, az anya is alkalmas lenne a gyerek nevelésére, gondozására, de valami plusz az apa oldalán biztosabbá teszi a gyerek helyzetét. Ilyen esetekben kétségbeesik az anya. Mert sújtja az, hogy „elvesztette” gyermekét, továbbá a társadalmi megítélés, vagy mondjuk inkább úgy, elítélés erkölcsileg is lehetetlenné teszi a helyzetét. Olyan hibát kezdenek neki tulajdonítani, amiről soha szó sem esett. Mert milyen anya az, akitől még a gyerekét is elveszik! Nem feltétlenül festett, erkölcstelen, bűnöző az a nő, akinek a gyereke kikerül" szülői felügyeleti joga alól. És ehhez kapcsolódik a következő megoldásra váró problémakör. Jelenlegi gyermekelhelyezési gyakorlatunkban a vagy-vagy szituáció éleződik ki. Vagy az apáé vagy az anyáé a szülői felügyeleti jog. Sok országban annak a módját keresik (a mi jogászaink is foglalkoznak vele), hogyan lehetne kizárni a döntésnek ezt a merev módját. A szülői felügyeleti jogot kizárólagosan gyakorló szülők gyakran visszaélnek helyzetükkel. Igen leleményesek abban, miként akadályozhatják meg a másik szülőt még a „láthatás” jogának gyakorlásában is. Ha ezen a címen indított gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló nyertes perek lennének az ítélkezési gyakorlatban, jobban meggondolnák a szülők a gán- csoskodást. Érdemes lenne a bontóperek folyamatát lassítani. (Természetesen nem a hosz- szú évek óta külön élő házaspárok esetében.) Az idő talán pozitív gondolatérlelő lehetne. És talán, ha a bírók között pszichológus is működnék, külön is foglalkozna az együttélésüket „lehetetlennek érző” párokkal, további házasságokat lehetne megmenteni. Különösen a gyerekes családok esetében nagy szükség lenne erre. A csonka családban felnövő gyerek — túl a számtalan pszichés, anyagi és egyéb hátrányon, a férfi és női viselkedési formát sem tanulja meg helyesen. És ez már eleve alkalmatlanná teheti a gyereket az ő későbbi családi életére, harmonikus házasságára. Valószínűbb, hogy az ilyen gyerekek felnőve, előbb fordulnának bontókeresettel a bírósághoz. dr. Kertész Éva Jegenyefák, jegenyefák - eljárt felettük az idő Kivirulnak a „kopasz” utcák Lekopasztották a Sportpálya utca mindkét oldalát. Jól kifejlett jegenyefákat vágtak ki, két hosszú sort és ugyanezt tették néhány utcával odébb is”. Jászberényiek panasza alapján érdeklődtünk a városi tanács vb műszaki osztályán: miért volt erre szükség? Megtudtuk, hogy az említett utcában közlekedésbiztonsági szempont indokolta az intézkedést, hasonlóan a Vécsey utcában is. Ezek a fák 60 esztendősek, vagyis túlkorosak voltak. Mert a jegenyenyár ideális életkora 35—40 év — addig egészségesek. Utána törzsük — belül, ahol senki nem látja — korhadni kezd. Az ágakat, még a nagyobbakat is könnyen letöri a szél, és a 20—30 mgter magasból az útra, a járdára zuhanó, néha több kilós ág életveszélyes. Különösen az volt a Sportpálya utcában, ahol a fák lombja a Gyakorló Általános Iskola udvarára nyúlt be, oda, ahol több száz kisgyerek játszadozik naponta. A fákat tehát ki kellett vágni, és a tanács ezt a környezetvédelmi előírások betartásával tette. Szándékáról értesítette a Debreceni Erdőfelügyelőséget, ahonnan bizottságot küldtek a helyszínre, meggyőződtek arról, hogy valóban túlkoros fákról van szó. Különben a két utca — és várhatóan még néhány Jászberényben — esetében a fakivágás része a város idei fásítási programjának. A k;- vágottak helyére ugyanis előnevelt facsemeték — harsak, vérlevelű szilva-díszfák — kerülnek, a tanács ebben az évben 50 ezer forintot költ csemeték vásárlására. A városban egyébként továbbra is szigorú előírások szabályozzák a fakivágást. Hatósági engedély kell hozzá, és azt a tanács csak valóban indokolt esetben adja meg. Változatlanul érvényes a rendelkezés, mi szerint a kivágot fát — legfeljebb egy éven belül — pótolni kell újjal. I. A.
