Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-29 / 124. szám

1982. MÁJUS 29. 6 Nemzetközi körkép Bajban az OPEC Lefelé „robbanó” olajár Az idei év már mindenkép­pen a nagy fordulat eszten­deje a nemzetközi olajkeres­kedelemben. Alis néhány hó-' nap telt el 198á-ből, máris olyasmik történtek, amik ko­rábban elképzelhetetlennek tűntek. , Például legutóbb, május első napjaiban a Kő­olajexportáló Országok Szer­vezete, az OPEC elhatároz­ta. hogy jövő év decemberé­ig befagyasztja a jelenlegi olajárat. Csökken a bevétel A döntésben két érdekes­ség is van. Az egyik manap­ság már köztudomású: ezút­tal a világ legnagyobb olaj- szállítóit nem a fogyasztókat és az egész világgazdaságot kímélő önmérséklet vezette, hanem kizárólag az ellen a veszedelem ellen védekeztek, amely őket magukat fenye­geti. Korábban ugyanis, a felfelé rohanó olajárak ide­jén, az OPEC — mindig nagy viták után — azért fagyasz­totta be az árakat, hogy — a józanabb olajexportálók rá­beszélésére — ne tegye vég­képp tönkre a világ olajfo­gyasztóit és a nemzetközi gazdasági viszonyokat. Most viszont zuhan az olaj világ­piaci ára, s az OPEC-tagok mind kevesebbért tudnak csak vevőt találni a fekete aranyra. Amiért aztán per­sze rohamosan — és már- már riasztóan — csökken a bevételük. A mostani befa­gyasztással tehát az érvényes alapár (34 dollárba kerül egy hordó nyersolaj) védel­mére keltek. A másik érdekesség ezzel szorosan összefügg. A nagy olajfellendülés idején elfoga­dott befagyasztások mindig rövid időre, legfeljebb fél év­re szóltak. Most viszont más­fél évre előre próbálják megszabni napjaink legfon­tosabb fűtőanyagának árát. Próbálják — de maga az OPEC sem biztos benne, hogy ez sikerül. A szervezet egyetlen eszköze ugyanis az alapár megvédésének nehéz küzdelmében a termelés csökkentése. Ennek a lehető­ségnek azonban mostanában már igencsak a végén járnak az olajexportálók. Könnyen felmérhető, hogy miért. Az OPEC-államok alig két éve még közel napi 30 millió barrelt (hordót) exportáltak, míg ma a kivitelük alig 16 millió .naponta. Csökkenő árak mellett ez legalább 50 százalékos bevételcsökkenést jelent, ami a legszilárdabb gazdaságú országokat is megrázná, nem hogy a köz­tudottan főként, vagy kizá­rólag az olajtermelésre ala­pozott, fejletlen iparú olaj­államokat. A fegyver visszaüt Hiteles információk szerint 1982 dereka felé közeledve ■a 13 OPEC-állam közül már csak négynek nincs deficitje. Tehát a többi — hajdan iri­gyelten gazdag olajállam! — elkezdett eladósodni, s ma­napság, a nemzetközi gazda­sági pangás idején nem könnyű hiteleket szerezni. Egyes olajországoknak ezért gvökeresen át kell alakíta­niuk az olajboom idején szü­letett nagyralátó gazdasági terveiket. A leggazdagabb OPEC-társak — mint Szaúd- Arábia, vagy Kuvait — csak átmeneti időre húzhatják ki a bajból segélyeikkel az olyan, pénzügyi katasztrófá­hoz közeledőket, mint Nigé­ria. amelynek olaját a nem­zetközi olajtársaságok a ma­gas ár miatt egyszerűen nem veszik át. A kőolajexportálók szerke­zete ekként fennállásának legsúlyosabb válságát éli át. Részben saját hibájából. Mostanában ütnek ugyanis vissza az elmúlt esztendők túlhajszolt olajárai. 1973-tól 1981-ig még a viszonylag leg­olcsóbb maradt szaúdi olaj ára is a tizenhatszorosára emelkedett: kettőről har­minckét dollárra. Ez pedig olyan óriási nyomással ne­hezedett a fogyasztókra, hogy radikálisan takarékoskodniuk kellett. A fogyasztás vissza­fogása mellett gyorsan fel­lendült a más energiahordo­zókat kiaknázó ipar. Kifize­tődő lett a széntermelés, a vízi- és az atomenergia felé fordulás. Emellett a legna­gyobb fogyasztók óriási olaj­tartalékokat halmoztak fel. Mindennek következtében az elmúlt esztendőben rohamo­san esett vissza a kereslet az olaj iránt. A tendencia tar­tósnak bizonyult, s ezt a ma­gasra tornászott olajárak sínylették meg. Romló kilátások Ma már a 34 dolláros hor­dónkénti árat is csak egy nemzetközi gazdasági fellen­dülés erősíthetné meg. erre viszont nincs sok kilátás. Az OPEC pedig kínlódva csök­kenti — szinte havonként — az exportot, hogy a nemzet­közi olajkínálat szűkítésével védje az árat. Hogy ez a fegyver meddig használható, az nagyon is bi­zonytalan. Irán például már­is bejelentette, hogy nemso­kára növelni fogja termelé­sét, hiszen a háború miatt nagy szüksége van az olaj- bevételekre. Könnyen lehet, hogy a katasztrofális hely­zetbe jutott Nigériának is bele kell majd mennie a drasztikus árcsökkentésbe és a termelésnövelésbe. Hiába határozott el tehát befa­gyasztást az OPEC. ha a szervezet egységét hamaro­san szétzülleszthetik a gaz­dasági . kényszerűségek. A.K. Berlini beszélgetések 3. ül NDK — magyar kapcsolatok mindennapjai Amit a Hans Beimler gyár­ban „kicsiben" láttunk a ha­zánk és az NDK közötti test­véri együttműködésről, azt „egészében” a berlini külügy-, kereskedelmi- és kulturális minisztériumokban folytatott beszélgetések során tekint­hettük át. A külügyminisz­tériumban Helmut Schön, a. szocialista országok osztályá­nak vezetője a két ország kö­zötti politikai együttműködés­ről beszélt. Megállapította: céljaink azonossága határozza meg közös fellépésünket a nemzetközi arénában, a világ­politikai fórumokon. Együtt­működésünk szoros. Külügy­minisztereink nemrég ' talál­koztak egymással, s az ilyen véleménycserék, konzultációk rendszeresek testvéri álla­maink között, csakúgy mint a delegációk cseréje a legkü­lönbözőbb állami és párt­szinteken. Kapcsolataink elmélyítésé­nek és ápolásának jó és meg­bízható keretet biztosít az NDK és a Magyar Népköz- társaság között 1977-ben meg» kötött barátsági szerződés. Kapcsolataink rendkívül sok­rétűen. szerteágazóan fejlőd­nek:-társadalmi szervek, in­tézmények között alakul ki szerződésben rögzített idősza­kos érintkezés. Ezek közvet­lenségét bizonyítja például az is, hogy nyolc NDK-beli me­gye pártbizottsága tart kap-' csolatot magyar partnereivel. Jelentős szerepe van a két or­szág testvéri kapcsolatának elmélyítésében a turistafor­galomnak is: tavaly hatszáz­ezer magyar járt az- NDK- ban. onnan pedig 1.6 millióan utaztak Magyarországra. A két ország közötti keres­kedelmi kapcsolatokról Lot­har Bauer, az NDK Külkeres­kedelmi Minisztériumának- osztályvezetője tájékoztatott. A két ország közötti áru- és termékforgalmat, valamint a gazdasági együttműködést az 1981—85^ös évekre aláírt megállapodás szabályozza. Ennek az egyes évekre vo­natkozó tételeit minden esz­tendőben külön szerződésben konkretizálják. Ez az idén a lipcsei vásár alkalmával tör­tént meg. Magyarország az NDK negyedik legnagyobb szocialista külkereskedelmi partnere. A Német Demok­ratikus Köztársaság elsősor­ban mezőgazdasági gépeket, közlekedési eszközöket, nyom­dai berendezéseket szállít Magyarországnak. Hazánkból a gabona-, bauxit-, timföld­szállítmányoktól, félig kész alumíniumblokkokon át a legkülönbözőbb gépekig sok, termék érkezik az NDK-ba. Jelentősen • elmélyült a gyártásban -való együttműkö­dés. A darusautóknál például az alváz a magyarországi Rába gyárban, a kocsi felső része . pedig a babelsbergi üzemben készül — az össze­szerelés az NDK gyárában tör­ténik. Kooperációban gyár­tunk villanyvonatokat is. Az alkatrészek egyrésze Magyar- országról érkezik, nemegy­szer egész motorokat is az NDK-ban szerelnek be az ott gyártott kocsitestekbe. Lothar Bauer elmondotta: együttműködésünk konstruk­tív és mindent elkövetnek, hogy a szerződéseknek meg­felelően teljesítsék vállalt szállítási kötelezettségeiket. Vannak még ugyan kiakná­zatlan lehetőségek, ezeket majd számbaveszik az 1983-ra megkötendő megállapodások­nál. amelyekre már most fel­készülnek. A magyar—NDK kulturális kapcsolatok fejlődéséről Evegret. Meitz asszony. az NDK Kulturális Minisztériu­mának osztályvezetője adott tájékoztatót. Rámutatott: a két testvéri .ország között szí­vélyes magas szintű személyes Kölcsönös érdekek ■ .........■.......... Pe king és Tokió jó viszonyra törekszik Mozambik n nacalai kikötő '■■■ re m jovoje Mozambik három nemzet­közi kikötője közül uz ország északi részén fekvő Nacalát Afrika egyik legszebb termé­szetes kikötőjének tartják. A nagy forgalmú kikötő három északi tartomány — Nampula, Niassa, Cabo Delgado —. va­lamint a tengertől elzárt or­szág, Malawi vízi szállítását bonyolítja le. Észak-Mozam- bik egyetlen vasútvonala in­nen indulva halad a malawi határig. A 30 éve megépült 615 kilométer hosszú vasútvo­nal forgalma nagyon erős, hi­szen itt szállítják Malawi ex­portcikkeit. a dohányt, a teát, a földimogyorót, továbbá az. ide irányuló-importárut, kü­lönböző gabonaféléket és vegyszereket. A jövőben a Nacala—Ma­lawi vasútvonal forgalma várhatóan a jelenleginek a négyszeresére bővül, ezért elengedhetetlenné vált a vo­nal rekonstrukciója. A dél­afrikai országok fejlesztésé­nek koordinációs tanácskozá­sán döntés született a vonal felújításáról. A tervek elké­szítésére 30 millió dollárt ígért a portugál kormány, ami a rekonstrukció költségeinek egyharmadál teszi ki. A ki­vitelezését portugál—francia konzorcium végzi majd el. A nacalai kikötő forgalmát 35 százalékban Malawi köti le, a többi Mozambik kulcs­fontosságú exportcikkeinek, a gyapotnak, a kasudiónak, a szizálrostnák és a teának _ t ovábbítására szolgál. A nacalai kikötőben jelen­leg háromezren dolgoznak, ami szám szerint elegendő is lenne, de még kevés közöt­tük a szakmunkás. Azelőtt a kikötői szakmunkások és a képzett irányítók portugálok voltak. Többségük elhagyta az országot, és mivel annak idején a portugál kormány egyáltalán nem gondoskodott a mozámbikiak képzéséről, most ezzel a problémával is meg kell küzdenie az ország­nak. Nemcsak új gépekre van szükségük, de meg kell szervezniük a szakemberkép­zést is. A szakszervezet sze­repét betöltő Termelési Ta­nácsok és a FRELIMO kikötői pártszervezete e feladat ellá­tásában is segíti a kikötő ve­zetőségét. . kapcsolatok épültek ki, a megállapodások a két nép kultúrájának kölcsönös jobb megismerését fejlesztik. Éven­te munkatervek készülnek a könyvkiadásban. a filmek, valamint kiállítások és együt­tesek cseréjébe. Tavaly enilékezetes sikert aratott az NDK-ban Varga Imre kiállítása és a Győri Ba­lett bemutatkozása — mon­dotta a többi között Evegret Meitz. Mind az NDK-ban. mind -Magyarországon ünnepi esteket. • heteket rendeztek egymás kultúrájáról. Sok ösztöndíjas végzi tanulmá­nyait egymá1- egyetemein, fő­iskoláin. Eredményes a kiadói együttműködés és sikerült jó műfordítói gárdát létrehozni. 1981-ben 33 magyar író és költő kötete jelent meg né­metül. Céljuk, hogy mind a magyar klasszikusokat, mind pedig a mai írókat és költőket — Bárhogy alakuljanak a kínai—amerikai kapcsolatok, Peking jó viszonyra es együtt­működésre törekszik “Japán­nal. A kétoldalú viszonyt oly­módon kell tovább erősíteni, hogy ne legyen kitéve a nem-- zetközi diplomáciái hullámzá­sok veszélyeinek — egyebek között ezt hangsúlyozta japán újságírók előtt a közelmúlt­ban Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök. A két magas szintű látoga­tás jelzi, hogy Kína és Japán között véget ért a bizalmat­lanság időszaka. A diplomá­ciai kapcsolatok felvétele óta a normalizálódás — kisebb zökkenőktől eltekintve — tö­retlen. Fontos állomás volt ebben 1978 augusztusa, ami­kor a két ország „béke- és barátsági szerződést” kötött egymással. Az államközi kon­zultáció tulajdonképpen et­től az időponttól vált rend­szeressé, s a politikai-diplo­máciai érdekegyeztetés mel­lett mindenekelőtt gazdasági és katonai területre terjed ki. Tokióban megkülönbözte­tett jelentőséget tulajdoníta­nak Csao Ce-jang kínai mi­A kínai—amerikai kapcso­latok vonatkozásában Tokió a közelmúltban több ízben adott hangot aggodalmának amiatt, hogy Tajvan kapcsán feszültség támadt Peking és Washington viszonyában. A japán kormány mindent el­követ a tajvani fegyverszállL tás okozta viszály elsimítá­sára. Még közvetítő szerepet is vállal. Megfigyelők nem utolsósorban a tokiói erőfeszí­tés sikerének tudják be azt, hogy a Reagan-kormány — bár kitart a katonai felszere­lés leszállítása mellett — el­állt a legkorszerűbb fegyve­minél szélesebb körben meg­ismertessék műveiken át az NDK lakosságával. Az idei kulturális program kiemelkedő eseménye lesz a Drezdai Balett budapesti és a magyar Kodály kórus őszi .berlini szereplése. Több könyv-, iparművészeti kiállí­tás mellett mindkét országban filmfesztiválokat és szíházi napokat tartanak. A Kodály- évforduló alkalmából magyar művészek közreműködésével ünnepi hangverseny lesz a Berlini Operában. S így lehet­ne sorolni a kulturális együtt­működés mind megannyi töb­bi eseményét, de — mint mondottam — az általános törekvésünk az. hogy a kultú­ráink kölcsönös megismerése a mindennapi éle! gyakorla­tává váljék — fejezte be a tájékoztatót Evegret Meitz. Arkus István A pekingi kormány* veze­tője május 31-én hatnapos hi­vatalos látogatásra Tokióba érkezik. S bál' a diplomáciai naptárban az ilyen gyorsaság szokatlannak számít, Szuzuki Zenko japán kormányfő már szeptemberben viszonozni akarja e látogatást: Pekingbe utazik, hogy részt vegyen a kínai—japán diplomáciai kap­csolatok felvétele 10. évfordu­lójának ünnepségén. niszterelnök látogatásának. A pekingi vendég több ízben tárgyal majd Szuzuki Zenko kormányfővel, s fogadja őt Hirohito császár is. A felfokozott japán érdek­lődés aligha szorul különö­sebb magyarázatra. Néhány hónap óta ugyanis olyan poli­tikai áramlatok érezhetők, amelyek nagy hatással lehet­nek az ázsiai, és ezen keresz­tül az egész nemzetközi hely­zet alakulására. S minthogy a kétoldalú kapcsolatok ki­egyensúlyozottak, a japán ér­deklődés középpontjában a kínai—amerikai, illetve a kí­nai-szovjet viszony jövője áll. E kapcsolatok alakulása elválaszthatatlan Japán érde­rek, elsősorban modern va­dászgépek Tajvánnak történő eladásától. A japán fővárosban minden bizonnyal megkönnyebbülés­sel vették tudomásul, hogy a pekingi fenyegetőzés ellenére — legalább egyelőre — (lem értékelték le a kínai—ameri­kai kapcsolatokat. Másfelől viszont hiába szólította fel Peking „külföldi barátai” kö­zött Japánt arra, hogy vállaljon közvetítő szerepet a Tajvannal való újraegyesítés céljából — Tokió ez ügyben nem mozdul. Annyi minden­esetre bizonyos, hogy Tokié kizárólag a tajvani problé­ma békés megoldásában ér­dekelt. Választ várnak A japán vezetők több ízben hangoztatták azt is, hogy erő­sen érdekeltek a szovjet—kí­nai kapcsolatok normalizálá­sában. Tokióban most azt vár­ják Csao Ce-jangtól, hogy minden eddiginél világosab­ban fejtse ki .ez ügyben a pe­kingi álláspontot, nevezetesen azt, hogy miképp reagál Kína a Leonyid Brezsnyev által előterjesztett bizalomerősítő, a kétoldalú viszony javítását célzó javaslatra? Vajon a ko­rábbinál valamelyest „hatá­rozatlanabb” pekingi elutasí­tás jelenthet valami válto­zást Kína „Szovjetunió-politi­kájában”? Vagy Peking csak az Egyesült Államokkal szem­ben próbálja kijátszani a „Szovjet, kártyát”? A japán fővárosban választ várnak arra is, hogyan vélekedik Kí­na a kétoldalú fegyverkorlá­tozással kapcsolatos szovjet, illetve amerikai elképzelések­ről. Végezetül a napirend szin­tén nem mellékes pontja: Pe­king leküzdte „gazdaság-ki­igazítási”, illetve fizetési ne­hézségeit és most már újabb japán hitelek folyósítását sze­retné: Tokió pedig szintén érdekelt — nem utolsósorban kínai nyersanyagok miatt — a kínai piacon. Pietsch Lajos összeállította: Majnár József Jászberényből érkezett a lipccsei II. folklórfesztiválra a Jászsági Népiegyüttes. A zeneelméleti, népdalelőadói, já­téktechnikai műhelybeszélgetéseket táncbemutatókkal is színesítették Egy korszak lezárult keitől. Japán közvetít? Az OPEC legutóbbi miniszteri ülése Bécsben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom