Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-25 / 120. szám
xxxni. évf. 120. sz. 1982. május 25., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Karbantartás Valóságos csodaszámba megy, hogy a gépek egyáltalán működni képesek — hallani nem egy gyárban termelési vezetőktől, s a „csoda” említése nem csupán a karbantartók mesterségbeli tudását jelzi. Kritika is egyúttal: ilyen nálunk a karbantartás színvonala! Háromszáz milliárd forint. Ekkora értéket képviselnek ma az állami ipar gépei, berendezései. Óriási érték ez, s mégha frázisszerűen hangzik is, le kell szögezni: ekkora értéket illik megóvni, s ha elérkezik az idő, felújítani. Annál inkább, mert elromlott gépeken nem lehet dolgozni; nemcsak 300 milliárd forint, hanem a gépeken termelendő áru várható haszna is kockán forog. Ugyanakkor ennek a hatalmas értéknek az összetételét is érdemes megfigyelni : nem párszáz forint értékű gépekből tevődik össze ez az állomány; egy-egy gyárban többszáz milliós értékű gépek töltenek be kulcsfontosságú feladatot a termelésben. A tervszerű, megelőző karbantartás fontossága, ha lehet, csak nőtt a műszaki fejlődéssel. Miért hát, hogy mégis baj van ezen a téren? Joggal feltételezhetnénk, hogy a vállalatok vezetői, mint anya a gyermekét, karjukban tartják a karbantartást, hiszen az drága gyermek, nélküle kétségessé válik a termelés gazdaságos továbbélése. A folytonosság. De az a tapasztalat, hogy a vezetők jelen-centri- kussága „ma még csak megy a gép, holnap meg majd lesz valahogy” szemléletben nyilvánul meg. Ha bérköltséget, s egyéb pénzkiadást kell csökkenteni, — márpedig a költségcsökkentés ma mindenütt fontos — akkor a tmk felé fordul a figyelem. Erős túlzás volna a vállalatvezetők szemléletében keresni egyedül a hibát. Mert mit csinálhat a műszaki ve-' zető, ha nem kap alkatrészt. Levelet írhat, telefonálhat. Attól ugyan még nem lesz alkatrész, néha filléres sem. Ma már — s ezt külföldi szakemberek is állítják —, csakis korszerű műszerekkel, bonyolult diagnosztikai berendezésekkel lehet megvizsgálni a gépeket, több szakmában otthonos szakemberek irányításával. Mindez szépen hangzik, de figyelembe kell venni, hogy a karbantartó bázisok kialakítása végül is beruházás, amire csak korlátozott mértékben vállalkozhat az ipar. Egyébként, is alapkérdés, hogy miilyen szinten kell megszervezni a karbantartást, a vállalatok feladata-e, vagy pedig az ágazati szerveké. A hazai szakemberek szerint a gépek folyamatos felülvizsgálata és konkrét javítása mindenképpen vállalati feladat, de nyilvánvaló, hogy például az alkatrész-ellátás már irányítási probléma. Az érdekeltségi rendszer finomítása —- átdolgozása — sem a vállalatvezetők dolga, mint ahogyan a valahol már bevált tmk szervezési módszerek terjesztése sem rájuk hárul. A karbantartásra is születnek másutt is hasznosítható modellek, amelyeket nem csak hasonló profilú vállalatok alkalmazhatnának. A MTESZ gépipari tudományos egyesülete megkezdte a hosz- szútávú karbantartási irányelvek kidolgozását, előre gondolva a kilencvenes évekre, amikorra a ma vásárolt gépek is öreg masinák lesznek. De szerepük várhatóan semmivel sem csökken. Anglia katonai győzelmet akar Margaret Thatcher válasza a papának John Nőtt brit hadügyminiszter hétfőn délután a parlamentben kijelentette, hogy a Falklandi argentin helyőrség „napjai meg vannak számlálva” — csak idő kérdése, amíg a szigeteken helyreállítják „a teljes brit közigazgatást”. A miniszter hangoztatta, hogy sem tárgyalásokról, sem tűzszünetről nem lehet szó, amíg a szigetek nincsenek ismét brit kézen. Nőtt szerint a San Carlos kikötőjében partra szállított brit erők „szilárdan megvetették a lábukat” és a f lot ft újabb hajóegységekkel erősödött. Ez utóbbiak pótolják az időközben elpusztítottakat is. A hadügyminiszter megnevezte azt a hajót, amely a vasárnapi harcokban súlyosan megsérült. A 3250 tonnás Antelope nevű fregattról, a már elsüllyesztett Ardent testvérhajójáról van szó. Legénységéből egy fő életét vesztette, további öt megsebesült. Beszámolt Nőtt egy haditengerészeti Harrier repülőgép pusztulásáról is, de azt mondta, lezuhanását szerencsétlenség, nem pedig az argentinok tüze okozta. Margaret Thatcher elutasította II. János Pál pápa tűzszüneti felhívását. A brit miniszterelnök világosan értésre adta, hogy katonai győzelmet kíván a Falklan- dokon — még mielőtt bárkivel is tárgyalna. Azt is értésre adta, hogy csak olyan tűzszünetben volna érdekelt, amely együtt jár az argentin erők kivonásával a sziget- csoportról. „Mi békét akarunk, de olyat. amely szabadságot hoz, nem pedig olyat, amely a szabadságot áldozza fel” — közölte Thatcher asszony a római katolikus egyház fejével, akinek négy nap múlva kellene megkezdenie Nagy Britannia-i látogatását. A látogatás sorsa a brit katolikus püspökök kezében van — ha ők nem tanácsolják, akkor II. János Pál nem látogat el a brit szigetre. A Biztonsági Tanács tagjai egyébként tegnap folytatták a pénteken megkezdett vitát a Falkland- (Malvin) szigetek körüli argentin—brit válságról. (Folytatás a 2. oldalon.) Fejlődés és környezetvédelem harmóniája a cél Megnyitották a megyei környezetés természetvédelmi napokat Tegnap délután Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban megnyitották a megyei környezet- és természetvédelmi napokat. Simon József, a városi pártbizottság első titkárának bevezető szavai után Straub F. Bruno akadémikus, az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnöke tartott előadást. Bevezetőül emlékeztetett az utóbbi tíz évre, melynek során egyre szélesebb körben tért hódított a felismerés, hogy az ipari fejlődés következtében határozott intézkedések kellenek ahhoz, hogy az ember egyensúlyban élhessen a természettel. Ehhez nem valami változatlanság szükséges, hanem az, hogy az ember ne tegye tönkre saját életfeltételeit. A környezeti ártalmak ismertetése után aláhúzta: nem nélkülözhetjük a modern technikát, de egy-egy új gyár építése előtt mérlegelnünk kell, hogy termelésének milyen következményei lesznek. Hangsúlyozta, hogy ésszerűbb arányt kellene kialakítani a vízvezeték- és a csatornahálózat között. A Továbbiakban azt emelte ki, hogy hazánkban a környezeti kultúra elmaradott. Vonatkozik ez nemcsak az emberekre, hanem az üzemekre, gazdaságokra is. Bár Szolnok megye ebben a tekintetben jobb az országos átlagnál, a természet és a környezet védelmét szívükön viselők itt sem lehetnek elégedettek. Sok mindent elértünk, de sok még a tennivaló. Az előadó feltette a kérdést: a mai gazdasági helyzetben mit lehet tenni? Választ is adott a kérdésre: nagyon sokat. A környezeti kultúrára neveléstől kezdve addig, hogy a lehető legkisebb költséggel a legnagyobb eredményt érjük el. Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy 1990-ig legfeljebb addig juthatunk el, hogy megállíthatjuk a szennyezés növekedését. Felhívta a figyelmet arra, hogy ne csak a szemünkkel látható dolgokra ügyeljünk. Ránézésre ugyanis sok minden nem látszik. A résztvevők egy csoportja Említett is néhány példát a víz- illetve a levegőszennyeződés témaköréből. A mérgező hulladékok tárolásáról szólva elmondta, hogy előbb járunk sok más, iparilag fejlett országnál. A jövő kilátásait elemezve hangsúlyozta: a víz a termelés növekedésének és a megélhetésnek kritikus tényezője -lesz. Straub F. Brúnó befejezésül a környezetvédelem akadályait elemezte. Közöttük a kellő mérlegelés hiányát, a nemtörődömséget, és azoknak a gondolkodásmódját, akik figyelmen kívül hagyják, hogy csupán tiltakozással nem lehet eredményes a védelem. Sehová sem vezet, ha csak tiltakozunk a fejlődés ellen, mint ezt Nyugaton az úgynevezett zöldek teszik, de nem mondjuk meg, hogy mit, hogyan kell tenni. A technikával jól élés művészete az igazi környezetvédelem. Az előadás után a résztvevők megtekintették a környezet- és természetvé'delmi országos pályázat díjnyertes munkáit. Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat tatabányai üzemében ultrapasztőrözött féltartós tejet gyártanak, amely hűtés nélkül hét napig tárolható. A finn gépsoron óránként kétezer tartósított tej állítható elő- félliteres csomagolásban. A huszonnyolcmillió forintos beruházásból részt vállalt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a MÉM, valamint a forgalmazó és gyártó tejipari vállalat Losonczi Pál és Lázár György fogadta a mexikói külügyminisztert Vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Jorge Castaneda, a Mexikói Egyesült Államok külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója. Púja Frigyes külügyminiszter fogadta. Ott volt Alfonso Herrera Salcedo, Mexikó magyarországi nagykövete. Jorge Castaneda, a Mexikói Egyesült Államok külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, tegnap a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Púja Frigyes és Jorge Castaneda között. Áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a magyar—mexikói kapcsolatok eddigi eredményeit, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A megbeszélésen jelen volt Alfonso Herrera Salcedo, Mexikó magyarországi nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap, a Parlamentben fogadta Jorge Castane- dát. A megbeszéléseken áttekintették a Magyar Nép- köztársaság és a Mexikói Egyesült Államok kapcsolatainak alakulását, valamint az előtérben álló nemzetközi kérdéseket. A találkozókon jelen volt Púja Frigyes és Alfonso Herrera Salcedo. Este Púja Frigyes a Külügyminisztérium vendégházában díszvacsorát adott Jorge Castaneda tiszteletére. Színes és gazdag program a vásáron Vasárnap egész nap a nagyközönség látogathatta a tavaszi BNV-t. A délelőtti borúsabb idő ellenére a pénztárnyitás előtti órákban ezrek várakoztak a kapunyitásra. A vásárlátogatókat gazdag és színes program várta a BNV-n; a hagyományos divatbemutatók és látványosságok ezúttal sem maradtak el. Sokan tekintették meg a bűvös kockát forgató manipulátor-robotot, a Vi- deocentrum-ot, az Ikarus repülőtéri autóbuszát, a Roth- ring rajzológépet és a Bosch házi asztalos műhelyét. Sok százan tettek körsétát a vásári mikrobuszon. A tavaszi BNV-n tegnap folytatódott a szakmai rendezvények eseménysorozata. Számos üzleti tárgyalás eredménnyel járt. Több vállalat tájékoztatta terveiről az újságírókat, Svájc és Olaszország nagykövete pedig országa részvételét elemezte a sajtó képviselőinek. A vásáron a Magyar Kereskedelmi Kamara újszerű kiállítást, szervezett. Háttéripari termékek sorozatgyártására 92 iparvállalat, szövetkezet és kisvállalkozás kapacitás-kínálatát ismertetik. A BNV-n valóságos háttéripari börze alakult ki. Naponta mintegy 50 iparvállalat vagy szövetkezet tárgyal a kiállításon részt vevő cégekkel. A katalógus szerint szolgálatukat elsősorban vas-, fém-, gép-, elektromos és műanyagipari termékeket, kellékeket, továbbá csomagoló és építőanyagokat gyártó vállalatoknak ajánlják fel. A Dunai Vasmű például szabad forgácsolókapacitást keresett és vagy 20 olyan vállalat és szövetkezet ajánlatát kapta meg, amelyek képesek az alkatrészek jó minőségű gyártására. A tárgyalókban külföldiek is megfordulnak, például egy NSZK-beli cég takaros fűtőolaj-felhasználást biztosító készülékek magyarországi gyártásához keresett és talált partnert. Do Muoi, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, tegnap körsétát tett a beruházási javak tavaszi szakvásárán. Elkísérte őt Borbándi János, a kormány elnökhelyettese is. A vendégeket Kőrösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója kalauzolta. Ma délelőtt ismét szakmai napot tartanak a BNV-n, 14 órától a nagyközönség is látogathatja a vásárvárost. Afrika napja (KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A 2. OLDALON) K. S.
