Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
10 Kulturális kilátó 1982. MÁJUS 22. Július 23- augusztus 21 Mit játszanak a „csillagszínházakban” Öt bemutató a szegedi szabadtéri n Szegeden 1931-ben tartottak először színházi bemutatót a Dóm téren, folyamatosan 1933-tól, de csak 1959 óta zökkenőmentes a naptár, vagyis jövőre lesz negyed- százada. 1983-ra viszont a félszázados jubileumot tervezik, így az idei nyári évad a jubileum előszezonjának számít. Hagyományosan most is öt bemutatóra készülnek, 16 előadásra, a színpadi műfajok majd mindegyikéből, mint máskor — kivéve a drámát. Magyarázata: az elmúlt esztendők kritikai észrevételéi, valamint hogy a tervbe vett zenés színművet, Brecht— Weill Koildusoperáját, időközben bemutatta a budapesti Nemzeti, Ljubimov rendezésében, valamint a Szolnoki Szigligeti Színház, Sándor Pálnak ugyancsak izgalmas kiállításában. Minthogy egyikük sem vállakozott e produkciók szabadtéri átültetésére, s mások is elálltak a kísérletektől — lemondtak Szegeden róla. Daljátékok, opera, klasszikus balett, néptánc tehát az idei ajánlat. Kodály Zoltán születésének centenáriumi eseménysorozatába illeszkedik a nyitány, julius 23-án: Háry János négy kalandja elevenedik meg a dómszínpadon. A Háry már a harmincas években beköltözött a szegedi szabadtérire, s ott maradt a hatvanas évektől is: az 1962-es előadásait ugyanaz a Kórod! András vezényelte és Békés András rendezte, akik az idei bemutatót. 1975-ben a Háryt prózai színész énekelte—játszotta, Bessenyei Ferenc, a szerep most visszakerült Melis Györgyhöz, aki mellett örzse: Mészöly Katalin. A Háry János még július 25- én, 31-én és augusztus 8-án szerepel a műsoron. A Koldusopera helyére „valóságos opera, Verdi A trubadúr ia került a - műsornaptárba, július 24-én, 30-án és augusztus 1-én, Pál Tamás vezetésével, a rendező Mikó András. A címszerepre és Azu- cenának szovjet művészeket várnak az olasz- nyelvű előadásra, Vjacseszlav Pjafkót és Irina Arhipovát, a Moszkvai Nagyszínházból. Luna: Miller Lajos, Leonóra a szegedi konzervatórium egykori növendéke, Tokody Ilona lesz. A keringőkirály Johann Strauss operettje, A cigánybáró, zajos siker mindig a szegedi játékokon. Hat nyári évadban szerepelt a műsornaptárban, három változatban is: előbb Szinetár György, később Abody Béla fordításában, szövegével, majd visszatértek a Szine- tár-féle változathoz, amit Tarbay Ede dolgozott át: így- ment tavaly is. Az idei előadásokra (augusztus 6., 7., 14., 19.) még megvannak az elmúlt nyáron használt díszletek, jelmezek, csak Pál Tamás karmesteri pálcáját örökli Jármai Gyula, a címszerepet meg Ilosfalv.y Róberttól Berkes János veszi át. Ez a változat Jókai regényéhez közelít inkább, Horváth Zoltán rendezésében. A nagyhírű szovjet balettet idén a permiek képviselik. A játékok 1959-es fölújítása óta föllépett a moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenkó Színház, a Nagyszínház társulata, a grúz, a kievi, a novoszibirszki balett — a rigaiak pedig 1968-ban, a minszkiek 1974-ben éppen a Hattyúk tavával. Erre a zenére, Csajkovszkij muzsikájára, táncolnak most a permiek is, Petipa és I. Ivanov hagyományos koreográfiája szerint. A nálunk kevésbé ismert permi társulatról — mely a szegedi előadások mellett bemutatkozik Budapesten is, és a magyar— szovjet kulturális, művészeti csereegyezmény keretében utazik hazánkba — annyit mindenesetre lehet tudni, balettjének fölvirágoztatásá- ban elévülhetetlen érdemeket szereztek a leningrádiak. A Nagy Honvédő Háború idején ugyanis Permbe eva- káultá'k a leningrádi társulatot, melynek nem egy izgalmas tehetsége ottmaradt később is, s kivette részét a klasszikus-romantikus repertoár kialakításában. A Hattyúk tava, Nyikolaj Bo- jarcsikov rendező-balettmes- ter elképzelései szerint, augusztus 13-án és 15-éh látható. Az előadásokat Via-. gyimir Rilov és Oleg Belun- cov dirigálja. Odette—Odolia szerepében előbb Ljubov Kunakova lép fel, majd Szvetlána Szmirnova; a herceg : Szergej Alekszandrov. Az idei nyárévadot a Magyar Állami Népi Együttes kétrészes műsorösszeállítása zárja augusztus 18-án, 20án és, 21-én, Lakodalmas címmel, amelyben természetesen néhány korábbi siker- szám is föltelhető. Székelyföldi, .la'kócsai táncok, rábaközi dús, délalföldi ugrós és csárdás meg Halmos—Daró- czi—Tímár: Lakodalmasa adja. az első rész anyagát, szünet után pedig gyimesi táncokat, Sebő—Farkas— Zsuráfszki: Párhuzam című kompozícióját, két Sárköz táncait, botos táncokat, zempléni karikázót, szatmári táncokat láthat a publikum, miközben széki muzsikát hallhat. A Tímár Sándor művészeti vezetésével föllépő együttesben helyet kapnak az Állami Balettintézet néptánc tagozatának növendékei valamint a Szeged Táncegyüttes legfiata- labbjai is. Az Állami Népi Együttes tizenkettedik alkalommal ad műsort a szegedi játékokon — amelynek idei előadássorozatára máris elkelt 74 ezer jegy, a lehetséges 92 ezerből. Az ünnepi hetek közel félszáz egyéb rendezvénye közül ismét gazdagnak ígérkezik a kiállítási és a koncertprogram, s megtartják július 23.—augusztus 1. között az ipari vásárt, ahová valamennyi hazai megyéből várnak kiállítókat, külföldről pedig a szabadkaiak mellett meghívták az odesszaiakat,. a temesváriakat és a turkuiakat is. Székely János drámája Gyulán A hagyományoknak megfelelően ezen a nyáron is gazdag. színes. kulturális programban válogathatnak az igényes műsorokhoz szokott gyulaiak s a városba érkező vendégek. A gyulai nyári kulturális események középpontjában idén is a gyulai Várszínház ' műsorai állnak. Az immár 18 esztendős gvulaj Várszínház hű maradt vállalt feladatához a magyar történelmi drámák színrevite- léhez. Újdonságnak számít azonban, hogy programjába iktatta a Békés megyei Jókai Színház néhány produkcióját is. Az idei várszínház,! évad. nyitó előadása június 13-án lesz. amelyen Shakespeare — Sztevanovity — Madarász kétrészes musical-ét. a Tévedések vígjátékát mutatják be a Jókai Színház művészei. Július 2-án Székely János újabb történelmi drámája, a Vak Béla király ősbemutatójára kerül sor Marton László rendezésében. A darabot július 12-ig tartja műsorán a gyulai Várszínház. Július 23-án ismét ősbemutató színhelye lesz Gyula. Iglódi István rendezésében Jékely Zoltán Oroszlánok Aquincumban című vígjátéka kerül színre. A darabot augusztus 3- ig játsszák. Augusztus 5- én a Magyar Televízió Szegedi Stúdiója és a gyulai Várszínház közös estjét rendezi meg Sík Ferenc, a Várszínház főrendezője a Magyar líra fesztiválja címmel. A hagyományoknak megfelelően idén is kiemelkedő produkciónak ígérkezik a vár udvarán és a tószínpadon bemutatandó Kodály Zoltán est, amelyen Sík Ferenc rendezésében, és Ober- frank Géza vezényletével mutatják be. több együttes közreműködésével, a Székelyfonót és a Psalmus hun- garicus-t. A vérfürdőben július 17- én délután 2 órától éjjel 2 óráig tart majd a Várszínház produkcióiban közreműködő művészeik fellépésével a gálaműsor. Ezen a napon öt különböző műsorral szórakoztatják a fürdő vendégeit. Ugyancsak a gyulai várfürdőben mutatják be a Jókai Színház Galamb Sándor rendezésében a Hogyan házasodott meg Petruslka című mesejátékot, amelyet július 10-től, Csukás István Gyalogcsillag című zenés mesejátékának ősibemutatója követ Rencz Antal rendezésében. Az Universitas együttes július 13 és 30 között több alkalommal is fellép a békéscsabai és gyulái lakótelepeken Koffer című műsorával. A várszínház műsorain kívül egyéb hagyományos rendezvények is várják - a zenét és képzőművészetet kedvelő közönséget. Június 4- től 6-ig rendezi meg a gyulai Városi Tanács a harmadik gyulai zenej versenyt, az ország öt zeneművészeti főiskoláján tanuló tanárképzős növendékek számálra. Most tizenkét város vetélkedik majd a Tátrai Villmos vezette zsűri előtt. Ugyancsak jelentős eseménynek Ígérkezik a július 4-től 10-ig tartó XX. eszperantó nyári egyetem, amelyen a kerek évforduló miatt bizonyára a szokásosnál is több eszperantista vesz részt, s amelyet megtisztel jelenlétével az Eszperantó Világszövetség elnöke is. Ugyancsak hagyomány immár a pedagógus képzőművészeik július 9-től 28-ig tartó művésztelepe, valamint az 1968 óta működő gyulai nyári művész- vésztelep. A fotósok országos alkotótelepére a rendezők augusztus 10-től 14-ig várják a fotóművészeket. A gyulai nyári kulturális -programok között számos hangverseny, képzőművészeti kiállítás, valamint rock-koncert is szerepel. — B. S. E. — LAKODALOM Néprajzi tanácskozás Nagykőrösön A nagykőrösi Arany János Múzeum a közelmúltban adott otthont a néprajzkutatók „Lakodalom-szimpözion”- jának, amelynek keretében három napon át tanácskoztak, vitatkoztak a téma legjobb hazai ismerői, de néhány, határainkon túl élő magyar néprajzkutató is bekapcsolódott a munkába. A munkába, amelyről, kiderült, hogy — legalábbis ami az adott témát illeti — meglehetősen az elején tart. Éppen ezért tekinthető jelentős eseménynek a nagykőrösi eszmecsere; hiszen itt sikerült tisztázni — vagy legalább megíontolásra méltóvá tenni — néhány olyan elvi és gyakorlati kérdést, ami a következő években alapvetően meghatározhatja a házasság- kötést, a lakodalmat a legkülönbözőbb szempontból vizsgáló néprajzosok munkáját. Hogy csak egyetlen dolgot emeljünk ki: a jelenlévők, akik a néprajzkutatás szinte minden „irányzatát” képviselték, egyetértettek abban, hogy a házasságkötést, a lakodalmat (a talán legnagyobb közösségi ünnepet) megelőző napok alapos vizsgálata legalább olyan fontos, mint magának az ünnepnek a vizsgálata. A „Lakodalom-szimpózion” sikere érdekében jelentős munkát végeztek a Szolnok Lakodalmi kalácsok és népviselet — részletek a kiállításról megyei múzeumi hálózatban dolgozó kutatók, akik a különböző szekciókban — önálló kutatásokra, gyűjtésekre támaszkodva — hat, meglehetősen nagy érdeklődést kiváltó, előadást tartottak, s természetesen bekapcsolódtak (a leghevesebb) vitákba is. A szimpózion keretében, az Arany János Múzeum időszaki kiállítótermében megnyílt a „Lakodalom” című kiállítás (közvetlenül előtte Papi Lajos Kisújszálláson élő szobrász alkotásait mutatták be), amelyet a szolnoki Damjanich Múzeum anyagából válogattak. A „Lakodalom tárlat” június végéig látható Nagykőrösön. — szj — Egerben A nyári egyetem témája: a parkok A parképítés néhány évszázada — ahogy egy leírás meghatározta — „a természet alakításának művészete” volt. Persze nem a klimatikus vagy geológiai viszonyok megváltoztatására kell gondolni, még csak biológiai képtelenségekre sem, csupán arról van szó, hogy a királyi udvarok, egyáltalán a gazdag emberek versengtek, kinek szebb a parkja. A jómódú polgárvárosok is őrizték a művészi parképítés hagyományait, — sajnos a háború a legszebb parkjainkat elpusztította. De éppen a lakótelepi építkezési forma veti fel legsürgetőbben a parképítések, rekonstrukciók kérdését. Az egri jiyári egyetemen, amelynek hallgatósága az „öreg” kontinens számos országából verbuválódik, a parkrekonstrukciókról is előadásokat hallgathatnak az érdeklődők. René Pechere francia professzor hazája történeti parkrekonstrukcióiról számol be, Bódi Ferenc, a bécsi egyetem tanára pedig az osztrák parkrekonstrukciókról tart előadást. A nyári egyetem filmművészeti tagozatán 18 magyar filmet vetítenek. A középpontban Ranódy László életműve áll, de műsorra tűzik Huszárik Zoltán legjobb alkotásait is. Bácskai Bertalan kiállítása A szegedi ifjúsági házban június végéig látható Bácskai Bertalan Túrkevén élő grafikus kiállítása. Képünkön: Szélmalom Csorbán. (Linó, 350x350 mm.) Hatvani Galéria Képzőművészetikönyvvásár A Hatvani Galériában május 31-én nagyszabású képzőművészeti könyvvásárt rendeznek. A könyvvásáron Csapó György dedikálja a kunhegyesi születésű Ilosvai Varga István festőművészről írt könyvét. Hová menjünk a hétvégén? Szolnoktól jó másfélórányi autózásra — a Salgótarjánba vezető országúiról a szécsényi elágazásnál fordulunk balra — találjuk, festőién szép környezetben Hollókő kisközséget. A műemlék falucska romantikus, házacskáiban igen olcsó szállást lehet kapni, könnyű gyalogtúra után a hollókői vár most felújítás alatt álló romjaiban, a környék panorámájában gyönyörködhetünk. (Fotó: Tiszai Lajos)
