Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

1982. MÁJUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Emlékezni jó, visszatekin­teni a megtett útra; különö­sen, ha az az út nehézségei ellenére is szép volt, tele iz­galommal, meglepetéssel, várakozással, beteljesüléssel. Emlékezik a Televízió, az el­múlt negyedszázadra, hu­szonötéves múltját idézi öt­részes műsorban, külön-kü- lön 75 percnyi időben. Az el­ső kérdés, amely felötlik az emberben, főképp abban, aki végigélte a televízióval a képernyő előtt ezt a tiszte­letre méltó időszakot: vajon lehet-e hűséggel és igaz mó­don, teljességgel felidézni ennyi időben ezt a mérhetet­lenül gazdag, eseménydús negyedszázadot. Múltidézés öt részben Az első rész láttán — pén­tek este kezdődött a sorozat —, úgy érzem, a lehetetlen szorításában vagy mégin- kább kihívására a műsor ké­szítői erejüket megsokszoroz­va, eredményesen birkóznak meg vállalt feladatukkal. Szerencsére sokan élnek még azok közül, akiknek emlé­kezete „élő archívum”, s egy-egy kérdésre emlékeze­tükben, mint filmszalagon a hívóvegyszerre jelennek meg a múlt képei. Jó választás Baló György a műsorvezető szerepére. Általában is kí­váncsi kérdező — riportjai­ban sokszor tapasztalhattuk az ebben a szakmában oly dicsérendő tulajdonság ka­matozását —, de ezúttal az eredendően benne meglévő kíváncsisághoz az elődei iránti fokozott érdeklődés is párosul. Ő ugyanis már az új televíziós nemzedék tag­ja, a huszonöt esztendőből alig ha tízet élt meg a tele­vízióban. így a múlt idézése nem egyszerű lapozgatás a televízió történetében, ha­nem szenvedélyes „oknyo­mozás”: hogyan is jutottunk el idáig, ahol most tartunk? Megnyugtató a nézőnek, hogy ez a visszapillantás nem annak a hegymászónak a büszkeségével történik, aki felérvén a csúcsra, elé­gedetten néz aló fentről az alatta elterülő mélységekre. Ellenkezőleg. Hivalkodás­mentes visszapergetése ez képben, szóban, dokumentu­mokban a huszonötéves múltnak. S bár a televízióra emlékeztet, kétségtelen, a korra is emlékezünk általa, hisz ami a képernyőn hu­szonöt év alatt elfolyott, az életünk tükre is egyben. Sok figyelemre méltó vonása kö­zött a mi televíziónknak ugyanis legdicséretesebb tu­lajdonsága: szoros kapcsola­ta mindennapjainkkal. Ezért is ülök szívesen a képernyő elé ezeken a televíziónk múltját vallató estéken, egy­más után öt pénteken. Csak megjegyzem, miköz- ben múltját idézi a televízió, egyre több szó esik különbö­ző fórumokon mostanság a televíziózás új útjairól, na­gyobb lehetőségeiről. Erről beszélt például most Miskol­con is, ahol a hagyományos févéfesztivál eseményei zaj­lanak (épd* ma este hirdet­nek eredményt) Sándor György műsorigazgató a jö­vőt festegetvén hallgatósága elé: azokat az időket, amikor majd a technika fejlődésével oly egyszerűvé válik a mű­sorok készítése, hogy bárki odahaza saját otthonában is berendezheti a maga kis „házi televízióját”. És ez nem ábránd, ha nem is már a holnap valósága. De ami en­nél is fontosabb, a fejlődés- . sei, amikor az egyetlen fő­műsoros televíziózást a két­vagy három teljes programos adás váltja fel, ez bizony aiaposan megnöveli majd válogatási, Választási lehető­ségeinket. Már nem egyetlen kötéllel köti magáihoz néző­jét a televízió, hanem a mű­sorok sokszálú hálóját fon­ja köréje. Persze korántsem azért, hogy fennakadt hal módjára vergődjünk benne, hanem azért, hogv növeked­jék nézői szabadságunk. (Több műsor párhuzamosan — „szálaira bontott kötél”J Ez már részint gyakorlat is, bár a kettes csatorna még most alakítja arfculatát, s korántsem teljes adásidő­ben sem, részint viszont a műholdak belépésével kerül majd elérhető közelségbe. Televíziónk a korszakvál­tás idejét éli. A társadalom életében végbemenő változá­sok és a technika rohamos fejlődése sürgetően vetik fel a tömeges tájékoztatás, ne­velés, szórakoztatás eszkö­zének, intézményének meg­újulási szükségességét. Ami­kor „elmerengünk” a régie­ken, mi nézők is közösen egykori és mai televíziós kedvenceinkkel, akkor nem árt erre is gondolnunk. Hisz végül is a múlt is csak arra jó, hogy általa, belőle a jövő épüljön. Röviden Üjra itt van Columbo, de amióta nem láttuk, kissé mintha megváltozott volna, teátrálisabb lett, gesztusai, a jól ismert felemelt kéz. ben­ne a ki nem alvó szivarral, szélesebb, hangsúlyosabb, va­lahogy mozgásában nem a régi, viszont látszólagos kö-- zömbössége, hihetetlen nyu­godtsága ugyanolyan, ahogy megszoktuk. És a kopott bal­lon is.. És Dersze megmaradt az az élményünk is, hogy ha őt látjuk, pillanatra sem le­het kétségünk afelől, hogy ez a jelentéktelen kis ember a leghatalmasabb gazembert is előbb-utóbb elkapja. Eb­ben vagyunk „cinkosai”, szinte előre beavatottjai Co­lumbo hadnagynak. Ezért örülünk, ha a képernyőn fel­tűnik. Hegedűs Géza nagy mesé­lő; a legsúlyosabb igazságo­kat, a legkomolyabb ismere­teket is úgy tudja hallgatói­val közölni, hogy állandóan az az érzésünk, mindez csak mese, maga Hegedűs Géza találta ki. Ez az ő igazi va­rázsa, s ebben részesülhettek mindazok most is, vasárnap késő délután, akik a 70 éves írót köszöntő műsort megte­kintették. Valójában a gyer­mekeknek szóló Cimbora „különkiadása” volt ez a lá­togatás, de nem járunk messze az igazságtól, ha azt- mondom: mindnyájunk cim­boráját üdvözölhettük a kel­lemes. csaknem egv órát me­sélő Hegedűs Gézában. Mi a hosszú élet titka? — hányszor de hányszor tesszük fel a kérdést magunknak, s alig tudunk rá válaszolni megnyugtatóan. A 90 eszten­dős dr. Szalai, akit a Hét mutatott be. megtestesült vá­lasz a nyugtalanító kérdésre. A hosszú élet titka: a sok mozgás. Az idős ember he­gyeket mászik meg. ország­részeket jár be gyalog, s tú­rázik még ma is 90 évesen — és végtelenül vidám. De ahogy szavaiból a gondolko­dására is fény derült, abból az is kiderült, hogy nemcsak testét tudta megőrizni jó erőben, szelleme is friss és eleven. Ép testben ép lélek! A mosolygós arcú öregem­ber igazán vonzó példája az értelmes emberi életnek. Jó, hogy a képernyőn ilyenekkel is találkozhatunk, nemcsak elesettekkel, bajbajutottak­kal, s netán olyanokkal, akik negative, rossz oldalukkal fi­gyelmeztetnek emberi köte­lességeinkre. Lám, a jó, a szép is lehet a képernyőn ér­dekes. Még szerencse, hogy A Hét ezt nem felejtette el. V. M. Tíz együttes fellépésével Színjátszó majális lászfényszarun Ötödik alkalommal ren­deznek Jászfényszarun — vasárnap délelőtt 9 órától _ s zínjátszó majálist. A majá­lison a megye tíz iródalmi színpada illetve színjátszó csoportja mutatkozik be. A színhely a Homoktanya, ahová a hagyományok sze­rint a faluból lovaskocsival érkeznek meg a csoportok. Az érdeklődők többek között az abádszalóki Radnóti Mik­lós irodalmi színpad, az ugyancsak abádszalóki Ajde- jó és Kapocs együttes, a ti- szaszőlősi-színjátszó csoport, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium irodalmi színpa­da, a Jászberényi Tanítókép­ző Főiskola Pitypang együt­tese, a jászfényszarui Fortu­na színjátszó csoport és a KISZ Központi Művész- együttese műsorát láthatják. Hanglemezújdonságok Zongoradarabok, mesék A Hanglemezgyártó Válla­lat májusi újdonságai közt található Jandó Jenő Nép­szerű zongoradarabok című lemeze, amelynek műsorát Händel, Mozart, Rahmanyi- nov, Mendelssohn, Weber közismert darabjaiból állí­totta össze. Egy másik leme­zen Bach szólócsellóra írt hat szvitjét szólaltatja meg Perényi Miklós. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Bélé énekkarának felvételén Bartók Négy szlo­vák népdala, Hét magyar népdala és Szokolai tíz Jó­zsef Attila-töredéke szólal meg. Néhány nemrég felvett le­mezújdonság is magnósza­lagra került: így Márkus László lemeze, a Vük, a Nap­lopó és lókötő című mesejá­ték, valamint Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitány-fan­táziája is. Liliom (Lukáts Andor — a díványon) és Ficsúr (Nagy Sándor Tamás) — immár a rablótámadás latolgatása közben Fehér Anna (Julika) — az előtérben —, Csák György (Hu­gó) és Fehér Ildikó (Marika) Megkezdődött az országos színházi találkozó A Kállai Ferenc szín­művész által felolvasott beköszöntővel kezdődött tegnapelőtt Budapesten az országos színházi ta­lálkozó, melynek kereté­ben több vidéki társulat mutatkozik be produk­cióival a főváros közön­sége előtt. Az Operettszínházban felolvasott köszöntő után a szolnoki Szigligeti Színház mutatta be Mol­nár Ferenc Liliomját, „legfrissebb” produkció­ját. Az eredeti tervben a Sándor Pál rendezte Koldusopera szerepelt, különböző okok miatt azonban végül a Liliom­mal utazott Budapestre a szolnoki társulat. A kaposvári szíiiügazgató, Babarczy László rende­zésében (gyönyörű vízió­jában) színpadra vitt Li­liom kirobbanó sikert aratott, sok nyíltszíni tapssal és hatalmas vas­tapssal az előadás vé­gén. Képeink a szolnoki Liliom pillanatait rögzí­tették. Szex-KRESZ Miből, mire, mennyi? Központi támogatás a közművelődésre Amikor egy-egy település adott időszakra szóló köz- művelődési tervét készítik, tervezés közben —1 mindig, mindenütt — óhatatlanul felvetődik a kérdés: miből, mire, mennyit. A kérdés megválaszolását esetenként segíthetik a különböző köz­ponti pénzalapokból is, ame­lyeket elsősorban jelentős közművelődési kísérletekre, a közösségi művelődés fej­lesztésére, s a folyamatos művelődés elősegítése érde­kében lehet — előzetesen elkészített program, forgató- könyv alapján — „mozgósí­tani”. Ebben az évben Szolnok megyében több kezdeménye­zés, intézmény, szerv, együttes részesült a megyei tanács közművelődési alap­jából, illetve az Országos Közművelődési Tanács köz­ponti alapjából. A megyei tanács egymil­lió forintos alapjának a fe­lét fordíthatja a szolnoki Vá­rosi Tanács és ’a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont a megyeszékhely nyá­ri kulturális kínálatának bő­vítésére. Ezzel a segítséggel vált lehetővé a Damjanich Múzeum udvarának renová­lása; a hangulatos múzeum­udvar a nyár folyamán több érdekes színházi, irodalmi és zenei esemény színhelye lesz. Jászkiséren komoly erőket mozgósított a helyi tanács a művelődési ház bővítése. korszerűsítése érdekében. Ezek után kaphatott a jász- kiséri intézmény tavaly je­lentős támogatást az OKT alapjából. A régi épület több lépcsőben történő kor­szerűsítéséhez ebben az év­ben 200 ezer forintot szavaz­tak meg a megyei közműve­lődési alapból, amit beren­dezések, felszerelések vásár­lására lehet fordítani. (Az átépítés teljes befejezését egyébként í984-re tervezik.) A nyaranta nagyon jelen­tős — de kulturális létesít­ményekkel ellátatlan — üdülő- és fürdőhely, Cser- keszőlő 100 ezer forintot ka­pott az alapból szabadtéri kulturális eseményekre, il­letve a strand közelében le­vő szabadtéri színpad tech­nikai korszerűsítésére. Jász- apátin a nagyközségi könyv­tár zenei részlegének ki­építésére ugyancsak 100 ezer forintot használhatnak fel, míg Karcag és Kunszent- márton szintén könyvtári célokra kapott 50—50 ezer forintot. Megjegyzésre méltó, hogy a megyei közművelődési alapra érkezett igénylések, pályázatok végösszege az idén is, mintegy a négysze­rese volt az alap összegének. (Igaz, a pályázatok között ezúttal is akadtak megala­pozatlanok, illetve jelenték­telenek.) Az Országos Közművelő­dési Tanács elnöksége ta­valy a második félévben másfél millió forintot szava­zott meg az OKT közműve­lődési alapjából Szolnok me­gyei intézmények támogatá­sára. Az alap idei első és második félévi felosztása ezekben a napokban várha­tó. A Szolnok megyei pá­lyázók közül, a megyei ta­nácstól „zöld utat” kapott — többek között a Szigligeti Színház iskolaszínházi prog­ramsorozatának negyedmil­lió forintos igénye, a me­gyei könyvtár hálózatának komplex fejlesztési terve, a mezőtúri városi művelődési központ iskolai tanulók be- szédkultúráját szolgáló kez­deményezése. Az OKT alap­jához érkezett igénylések kö­zött — hasonlóan a megyei közművelődési alaphoz — akadtak az idén is komoly­talanok, előfordult, hogy egy viszonylag jól felszerelt szakszervezeti intézmény sztereórádió vásárlására kéri — és természetesen nem ka­pott — húszezer forintotl Mindez azt jelzi, hogy a vá­rosi tanácsok és a járási hi­vatalok nem szűrik meg a beadott igényeket, pályáza­tokat. Mindettől függetlenül azonban az intézmények eb­ben az évben is jelentős és fontos segítséget kaptak — és kapnak — a megyei és az országos közművelődési alap jóvoltából — sz. j. — Nemi életről, védekezésről — okosan A szexualitás ma divatos té­ma, sokak szerint kissé túllihe­gett is, ennek ellenére a ma­gyar családok többségénél a fia­talok nemi felvilágosítása még mindig tabu. Pedig bizonyítható tény, hogy a tizennyolc év alatti fiúk és lányok egy része már rendelkezik szexuális tapaszta­lattal, nem szűzen megy a há­zasságba. Sajnos, nem ritka a fiatalok abortusza. Ki tudja miért, a szülők lazt hiszik, hogy ha nem beszélnek róla, akkor nem kö­vetkezik be a ,,baj**. A napok­ban látott napvilágot a Medi­cina gondozásában Szex-KRESZ címmel egy füzet, ,mely ez el­len ,az álszemérem ellen veszi fel a küzdelmet röviden, oko­san, ügyesen. Figyelemre méltó a szerzők ajánlása a szülőkhöz, nevelők­höz. „Ne riadjanak meg, ha ezt a füzetet meglátják a gyerme­kük kezében. Elolvasása jó al­kalom arra, hogy gyermekükkel őszintén elbeszélgessenek olyan kérdésekről, amelyekről eddig esetleg azt hitték, hogy nem illik róluk beszélni. \A tények előtt nem hunyhatunk szemet.” A kiadvány a nemi élet kér­déseivel foglalkozik, a fő hang­súlyt azonban a nem \kívántt terhesség elleni védekezésre he­lyezi. A fiatalok olyan kérdé­sekre kapnak választ, hogy örö­met okoz-e az első közösülés, menstruációkor szabad-e nemi életet élni, hogyan jön létre a megtermékenyítés, fontos-e ve­zetni a menstruációs naptári, miből áll a nőgyógyászati vizs­gálat, a szerelmi előjáték során teherbe eshet-e a lány. A fogamzásgátló módszerek közül bő teret szentel a 'tablet­táknak, tanácsot ad hozzájutá­sukhoz. Foglalkozik az esemény1 utáni tablettával (Postinor), s azzal is, hogy kiknek ajánlható. A zsebben elférő kiadvány fiataloknak íródott, mert „joguk van a tudáshoz” csak bízni le­het abban, hogy e jogukkal él­nek is. A kiadón és -a könyv­kereskedelmen ezúttal nem mú­lik . . . A Szigligeti Színház sikerévei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom