Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

1982. MÁJUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Traffipaxszal a 4-e$en Vezess figyelmesen, szabályosan! Vasárnap délután 2 óra. A nap melegen süt a 4-es főútra. A forgalom foghíjas, a hétvégi kirándulók közül még csak kevesen ültek a volán mellé, s indultak el a főváros felé. Szombaton, május 15-én kezdődött az országos se­bességakció, vasárnap a fo­kozott közúti ellenőrzés má­sodik napja. Helyszíni bírság Fotó: Hargitai Lajos Előz a motoros Hegedűs János rendőr fő­törzsőrmesterrel a városi rendőrkapitányság közleke­dési osztályának munkatár­sával ülünk a traffipaxos kocsiban, amelyik az Abo- nyi úton áll. Lakott terüle­ten vagyunk, így a traffipa- jcot 70 km/óra sebességre állította* a főtörzsőrmester. (Ez 10 km órával több a megengedett maximálisnál.) Hosszú percek telnek el. Gépkocsizúgás, kattanás, a traffipax vörös számjegyek­kel írja ki a mért sebessé­get. Üjabb gépkocsi, újabb számjegyek. A vasúti felül­járóról csendesen, lassan ereszkednek le az autók. Már három óra felé jár az idő, amikor hirtelen meg­szaporodnak a gépkocsik, s mintha növekednék az iram is. Hegedűs János egymás után három kocsit „olvas le” és rádió adóvevő készüléken értesíti néhány száz méter­rel távolabb álló kollegáját. — Egyes, jelentkezz! Egyes, jelentkezz! Vétel! A zöld Ladát megállítani, mert hetvennyolccal megy, a zöld 1200-as Combi hetvenegy* gyei, utána a Trabant het­vennyolccal. — Egyes, jelentkezem. Nyugtáztam. — Egy kis idő múlva tájékoztat a bünte­tésekről is. — Egyes, jelent­kezem. Vétel. A zöld Lada vezetőjét 300 forint, a zöld Combiét 100 forint, a Tra­bant vezetőjét pedig szintén 300 forint helyszíni bírság­gal büntettem. Ahogy múlik az idő, s délutánba hajlik a nap, egyre többször csillannak meg a sugarak a gépkocsik tetején. „Helyszínt változta­tunk” s a traffipaxos kocsi már a Tisza-hídon túl, a 4- es főútvonal Debrecen felé vezető szakaszán halad. Az egyre sűrűbbé váló forga­lomban egy motor válik ki az autók közül, s előz ren­dületlenül!, Sebessége több mint kilencven kilométer/ óra. — Hová siet? — Kérde­zi Hegedűs főtörzsőrmester, amikor végre sikerül meg­állítani az OZ 72-37-es rend­számú MZ-t. Megbánó mosolyféle az arcon. — A hobbira megyek. Ma már voltam kint egyszer, de akadt még egy kis munkám. — S miközben a 300 forint helyszíni bírságot kifizeti, bólogatva mondogatja — Igen, igen, egy kicsit gyors voltam. Egy piros Volkswagen sza­bálytalanul előz, nem törő­dik a szembejövő forgalom­mal, erőszakosan bepréseli magát két előtte haladó au­tó közé. Fékezés, csikorog­nak a kerekek. — Nem volt ez olyan ve­szélyes előzés. — Véli a TV 98-27-es rendszámú Volks­wagen tulajdonosa. — Gép­kocsivezető vagyok, tudom, Hogy mit csinálok. — Ha a mögötte jövő Wartburg nem fékez, baj is lehetett volna -r- mondja Hegedűs főtörzsőrmester. — Számítottam a wart- burgos rutinjára. Tudtam, hogy fékezni fog. Végül is... nem történt, baj. öt órakor a 4-es főútvonal Abony felé vezető szakaszán, a megyehatár közelében el­lenőriz a traffipaxos autó. Most van az igazi csúcsfor­galom, Budapest felé egy­mást étik a kocsik — és a szabálysértések. Egyszerre négy-öt autót is meg kell állítani sebességtúllépés mi­att. Száztízzel, százzal haj­tanak, a szolidabbak kilenc­ven nel. — „Már így is késésben vagyok”, „programom van este Pesten”, „későn _ indul­tunk el” —hallatszanak a szabadikozások. Fényjelzés nappal Egy osztrák úr derűs arc­cal fizeti ki a helyszíni bír­ságot és tört magyarsággal kérdi. — A baj... itt... micso­da? — Száztízzel jött, pedig csak nyolcvannal lehet. — Szűcs Tibor -türelmesen fe­lel, ma már ki tudja, há­nyadszor és hány vezetőnek mondja el ezt. — Nyolcvan — kukkant ki az ezüstkék Mercedes ab­lakán az ősz hajú férfi. — Nyolcvan... az nekem csak egy kerék ... a kocsinak pe­dig még három kerék van. S elegánsan becsúszik a forgalomba. Egy szemben jövő Lada fényjelzést ad. Minden au­tós ismeri ezt, a „betyárbe­csület” jele, figyelmeztet, hog" vigyázzatok, mert el­lenőrzés van. — Nem az a baj, hogy je­leznek — mondja Szűcs őr­mester. — Mert legalább ad­dig is óvatosabban vezetnek az emberek. A baj az, hogy amikor elhagynak bennün­ket. még vadabbul hajta­nak, mert megúszták az el­lenőrzést. A Lada vezetője szóbeli figyelmeztetést kap: — Ne tessék jelezni. Is­mernie kell azt a szabályt, hogy megfelelő látási viszo­nyok mellett tilos a fényjel­zés. T rabant — 90-nel Este hét órakor újra bel­területen vagyunk, az Abo- nyi úton. Meglehetősen ro­zoga Trabant jön — kilenc- vennel. Vezetője — buda­pesti, középkorú hölgy — először nem szólal meg, mo­solyogva nyújtja át ellenőr­zésre az iratait. — Miért hajt gyorsan? Si­et valahová ? A kérdések válasz nél­kül maradnak. — Hallott róla, hogy or­szágos sebességakció van? Nem olvasta az újságban, hogy fokozott közúti ellen­őrzést tartanak? — próbál­kozom. Erre a hölgy megszólal végre: — Nem tudok mit mondani. Később beszédesebbé vá­lik, és megtudom, hogy a Trabant kilencvcpnél többet nem képes teljesíteni, vala­miint azt, hogy azért' jött ki- iencvennel, mert meg akart előzni egy negyvennel ha­ladó mikrobuszt. Jó utat! Suhanó, csillogó autók, könnyed, puha gurulós az aszfalton, fókcsikorgások, erőszakos, izzadtságszagú előzések, sajnálkozó moso­lyok, gondterhelt fejvakará­sok. pimasz könnyelműsé­gek' — mindennel találkoz­hattunk ezen a meleg, va­sárnapi délutánon a 4-es fő­úton. A traffipaxszal dolgo­zó rendőrök több mint négy­ezer-ötszáz forint helyszíni bírságot szabtak ki, és né­hány esetben szabálysérté­sért feljelentést tettek. És a tekintetekből, a cin­kos fényjelzésekből érezni lehetett, hogy nehéz megér­tetniük, nem a gépkocsive­zetők ellen, hanem értük, mindnyájunk életéért, épsé­géért történik mindez. So­kan talán nem is figyeltek oda, vagy mérgükben nem hallották meg. hogy az el­lenőrzést végző rendőr’, bár­milyen vétségért állította is meg őket, így búcsúzott: — Jó utat! Paulina Éva Jogászok szövetségben Bánhalmán Szakmunkásképző épül Szakmunkásokat nevelő oktatóközpont épül Szolnok «negye legnagyobb mezőgaz­dasági nagyüzemében, a több mint 20 ezer hektáron gazdálkodó Középtiszai Ál­lami Gazdaság bánhalmi kerületében. A négy és fél millió forint értékű beruhá­zás kivitelezése a tervezett ütemben halad. Jelenleg a tanműhely és a hozzá csat­lakozó szociális épület külső és belső munkáit végzik. A tágas tanműhelyt leg­alább tíz szakma gyakorlati ismereteinek elsajátításához szükséges gépekkel, techni­kai eszközökkel szerelik fel s a gazdaság 131 ipari ta-< nulóját képezik lakatosnak, hegesztőnek, villanyszerelő­nek, autószerelőnek, aszta­losnak, kőművesnek és más mesterségek művelőinek. Kétszáz éves papírgyár Kétszáz éves az ország legöregebb és legkisebb pa­pírgyára, a diósgyőri. Csej- tei Martinyi Sámuel gömöri papírkészítő mester 1782-ben telepítette ide papírmalmát a Szinva partjára, közel a Hámori-tóhoz, ahol az év­forduló alkalmából állandó kiállítást nyitottak az egy­kori munkaeszközökből és anyagokból. Az ide látoga­tók a korhű kézi merítőmű­helyt munka közben tekint­hetik meg, ebben vízjeles papír készül korabeli eszkö­zökkel. A jubileum alkalmá­ból május 29-én megrende­zik „a fehérművesség nap­ját”, melyen a diósgyőri papírgyártás múltját eleve­nítik fel. Vadvédelem Vízügy— MAVOSZ megállapodás Az apróvadban gazdag Szolnok megye állományá­nak a védelmére együttmű­ködési megállapodást kötött a MAVOSZ megyei intéző- bizottsága és a Középtisza- Vidéki Vízügyi Igazgatóság. Az egyezség értelmében a Vízügy kezelésében levő te­rületek egy részét, csatorna és folyó menti erdőket egyéb kevésbé használt, me­zőgazdasági művelésre al­kalmatlan területeket hasz­nálatra átengedik a vadász- társaságoknak. A kijelölt te­rületeken, a csatornák men­tén gyarapítják az élőhelye­ket, a íasított cserjés sávo­kat. A vadásztársaságok a VI. ötéves tervben 120 hek­táron telepítenek csendere­seket, vadbúvóhelyeket. Er­re a célra körülbelül 800 ezer csemetét, cserjét ültet­nek el. Jogász Szö­vetség. 1948 óta létezik a jogászoknak ez az érdek­képviseleti szervezete, amely­be — jelképes összegű tag­ságii díj fejében — minden jogj diplomás beléphet. Leg­magasabb szintű fóruma a küldöttközgyűlés. Választott országos vezető testületéi a 95 tagú választmány és a 15 tagú elnökség. Működnek különböző bizottságai és a jogágaknak megfelelő tago­zódás szerint szakosztályai. És természetesen vannák te­rületi (fővárosi, megyei) szer­vei, élükön választott tisztség- viselőkkel. vezetőséggel. A szövetség két havi folyóira­tot jelentet meg. amelyek elsődleges feladata a gyakor­lati jogászok munkájának segítése. Cikkei nyomon kö­vetük a jogalkotás esemé­nyeit. ismertetik a legújabb jogszabályokkal kapcsolatos tanulmányokat és lehetősé­get adnak a lapok, a .viták folytatására. Ennyit röviden a felépítésé­ről, a formájáról annak a szervezetnék, amely ' igyek­szik összefogni és mozgósí­tani a jogásztársadalmat és sókat tesz azért hogy a jo­gászok politikailag is. szak­mailag is magas színvona­lon lássák el feladataikat. Ezzel szerves egységben kép­viseli, védi érdekeiket, elő­segíti. hogy a jogi munka társadalmi megbecsülése to­vább növekedjék. A szövetség alapszabályá­ban megfogalmazott célok summázása is érzékelteti, hogy nem kévét, az. amire 34 ezer jogász érdekében vál­lalkozott. Közülük több mint hatszázan élnek Szol­nok megyében. Nem tagjai valamennyien a szövetség­nek. Ahogy mondani szok­ták. a szervezettség 50 szá­zalékos. Sok vagy kevés? Megítélése tulajdonképpen nézőpont kérdése. Végtére is egy szakmai szervezet érde­mi munkájáról nem lehet pusztán az alapján véle­ményt mondani, hogy há­nyán nem lépték be tagjai sorába, holott megtehetnék. Mégis érdemes lenne rajta eltöprengeni a szövetségnek éppúgy, mint a kívülmara- dottaknak. Annál is inkább, mert úgy tűnik, hogy zömmel egy nagy szakmai csoporthoz tartozók: a vállalati ég a szövetkezeti jogászok azok. akik közül sokan kívül ma­radnak. Közömbösebbek lennének. mint mások? Aligha. Tény. hogy munká­júik természeténél fogva — hiszen az intézmény, válla­lat közösségéhez tartoznak — ők élnek legelszigeteltebben kollégáiktól. Van igazság abban is. hogy a szövetség megyei szervezetének kissé Szólnék centrikus életébe nehezen tudnak bekapcsolód­ni a vidékiiék. A közeledés útját a szövetség és a ma­guk érdekében is érdemes volna kölcsönösen keresni. A szövetségnek többet tenni azért, hogy a szervezethez kötődjön minden olyan szak­mabeli — éljen vagy dol­gozzék bárhol — aki igé­nyes a munkájára, a napra­kész szakismeretére és ép­pen ezért igényt tartana ar­ra. hogy a megyei szervezet által megrendezett színvona­láé szákmai előadásokon, vi­tákon részt vehessen és ma­ga is szívesen vállalna a szövetség révén kör életi miegbí zatásokat. Ha valahol akkor ebben az országban van igazán ha­gyománya a haladó szelle­mű jogászok aktív közéleti tevékenységének, közvéle­mény-. jogtudatformáló szerepének, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az élet minden területén. Sókat te­hetnének a bonyolult, olykor szövevényes jogrend megis­mertetéséért. Igénylik és joggal várják el tőlük az emberek, hogy a jogászok szakmai és politikai felelős­ségük tudatában vállalják ma is ezt a feladatot. Vál­lalják minél többen! Van­nak a megye jogászai közül — nem is kevesen — kik élen járnak ebben. A szö­vetség megye, szervezetének pedig ió elképzelései vannak arra hogy az eddiginél még jobban szervezze, koordinál­ja — együttműködve a ME- TESZ-szel. a Közgazdasági Társasággal, a TIT-tel. a MESZÖV-vel. a TESZÖV-vel, a Népfronttal — azt az ismeretterjesztő tevékenysé­get. amely segítheti a jog sa­játos társadalmi rendelteté­sének érvényre juttatását. Nemcsak szákmad körök­ben! A követésre méltó kezde­ményezésekben az utóbbi években élen járt a Magyar Jogász Szövetség Szolnok megyei szervezete. Lépést tartva a jogalkotással, a jogszabályok változásával, szaktekintélyek bevonásával rendezett számtalan szakmai találkozást. Népszerűek vol­tak a könyvankétjaik. A ke­reskedőkkel, a szocialista» brigádokkal szervezett véle­ménycseréjük, egy sajátos fórumuk, amelyen az igazga­tók és a jogtanácsosok vi­tatkoztak egymással. Egy-ide- je pedig két évenként meg­szervezik a megye jogászai­nak találkozóiéi;, politikai, szakmai tapasztalatcseréjét. a hét vé­gén sor ke­rül erre a találkozóra, melynek központi témája a gazdaság és a jog összefüggése lesz. Nem vé­letlenül. A jogászok kérték, hogy az új gazdasági szer­vezetek, kisvállalkozások, tár­sulások jogi szabályozása és annak alkalmazása so­rán felmerülő problémák, el­lentmondások kerüljenek el­sősorban a szakmai nap fókuszába. Nem vitás, kulcs- fontosságú szerepük és fe­lelősségük van a gyakorló jogászoknak abban. hogy a társadalmi öntevékenysé­get erősítő, az eddiginél sza­badabb mozgást biztosító jogszabályok rugalmas al­kalmazásával zökkenőmen­tes legyen az egészséges fo­lyamat kibontakozása, támo­gatást kapjon minden olyan ésszerű vállalkozás. amely a szükségletlkiielégítést és a szocialista gazdálkodás fej­lődését szolgálja. Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. május 18-tól. Devizanem Vételi Közép­Eladási Vásárolható Veteli Eladási árf. 100 egységre forintban Pénznem legm. bankj. arf. 100 egys. címletek forintban Angol font G 295,37 6 301,67 6 307,97 Ausztrál dollár 3 676,64 3 680.32 3 684,00 Angol font 50 6 112,62 6 490,72 Belga frank 79,51 79,59 79,67 Ausztrál dollár 50 3 569,91 3 790,73 Dán korona 443,20 443,64 444,08 Belga frank 5 000 77,20 81,98 Francia frank 575.58 576,16 576,74 Dán korona 1 000 430,33 456,95 Hollandi forint 1 351,01 1 352,36 1 353,71 Finn márka 100 746,43 792,61 Japán yen (1000) 146,84 146,99 147,14 Francia frank 500 558.88 593,44 Kanadai dollár 2 779,14 2 781,92 2 784,70 Görög drachma 500 54.91 58,31 Kuvaiti dinár 12 090,81 12 102,91 12 115,01 Hollandi forint 1 000 1 311,79 1 392,93 Norvég korona 580,78 581,36 581,93 Japán yen (1000) 10 000 142,58 151*40­NSZK márka 1 501,68 1 503,18' 1 504,68 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,í>8 Olasz líra (1000) 27.01 27,04 27,07 Kanadai dollár 100 2 698.46 2 865,38 Osztrák schilling 213,12 213,33 213,54 Kuvaiti dinár 10 11 739,82 12 466,00 Portugál escudo 49,13 49,18 49,23 Norvég korona 1 000 563,92 598.80 Spanyol peseta 33,64 33,67 33,70 NSZK márka 1 000 1 458.08 1 548.28 Svájci frank 1 778.51 1 780,29 1 782.07 Olasz líra (1000) 50 000 26,23 27,85 Svéd korona 599.64 600.24 600.84 Osztrák schilling 1 000 206.93 219.73 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600.00 2 602,60 Portugál escudo 5 000 47.70 50.66 USA dollár 3 432,43 3 435,67 3 439,11 Spanyol peseta 5 000 32.66 34.68 Svájci frank 1 G00 1 726,88 1 833,70 Az államközi megállapodásokon alapuló hivata­Svéd korona 100 582,23 618.25 los árfolyamok változatlanul az 1982. február Töröjc líra 1 000 23.39 24.83 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3 332,60 * 3 538,74 Ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom