Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-18 / 114. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 18. Iskolák társadalmi kapcsolatai ■ A megszokottól az újszerűig Az iskola falain jóval túlra mutató témakört, az intézmények -társadalmi -kapcsolatát tűzte kibővített ülésére a közelmúltban a szolnoki pedagógus pártbizottság. Az ott kifejtett gondolatsor azóta is foglalkoztat. És nemcsak azért, mert a felszólalók igen meggyőzően érveltek igazuk mellett, hanem azér-t is, mert azóta a gazdasági-társadalmi élet sok területen ugyanazokkal a gondolatokkal, célkitűzésekkel ismerkedtem meg. Mindinkáb kézzel fogható eredményekkel jár ugyanis az az erőfeszítés, melynek céljait így summázta a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata: „az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata, melyben a család, az ifjúsági szervezetek, az ’iskolán kívü- ii kulturális intézmények és tömegtájékoztatási eszközök mellett az iskolának alapvető szerepe ,van. Az iskolának egész -tevékenységével, önálló, aktív, kezdeményező, alkotó személyiségeket kell nevelnie... El kell indítani a felnövekvő nemzedék tagjait a szocialista emberré válás -útján. Ez szükségessé teszi az iskolák zártságának feloldását, a társadalom különböző intézményeihez fűződő kapcsolatok erősítését.” Igen sokrétű, tartalmas feladat ez, melynek megvalósítására mindenekelőtt az iskolai pártszervezetek vállalkoztak. Ök a társadalmi kapcsolatok szervezői, irányítói. Meggyőződéssel vallják', hogy a különböző szervekkel való együttműködés erősítése korántsem szűkíthető le segítségkérésre — bár az üzemek társadalmi munkája sem lebecsülendő, és egyúttal az önzetlen segítségnyújtásra is jó példa a gyerekek előtt. A kapcsolattartás sokkal inkább kell, hogy szolgálja a nevelőmunkában a tervszerűséget, a céltudatosságot, hiszen a nevelési feladatokat elszigetelten egyetlen oktatási intézmény sem képes teljesen megoldani. Sok szerv és a család együttes, egymást kiegészítő hatása lehet csak eredményes. A gyerekek személyiségének alakulásában meghatározó szerepe van a családnak, ezért a fő felelősség arra hárul. Az oktatási-nevelési célok érdekében nélkülözhetetlen az iskola és a csajléd együttműködése. És természetesen az is, hogy a szülők jól ismerjék az iskola által kitűzött célokat. Mindenki előtt ismert azonban az, hogy nem minden szülő alkalmas gyermeke megfelelő irányítására. Gondot jelent, hogy növekszik a veszélyeztetett gyermekek létszáma. Ezek szülei általában passzívak az iskolával szemben. A nevelőknek az ilyen szülők szemléletének és életmódjának megváltoztatására irányuló törekvései csak akkor lesznek hatékonyabbak, ha a szülők munkahelyi vezetői, munkatársai, az állami és mozgalmi szervek vezetői együttműködnek vél ük. flyen értelemben is nélkülözhetetlen a tantestület segítségkérő jelzése a munkahelyhez, hogy minél kevesebb gyermek életében okozzon törést a szülők életvitele, minél kevesebb alkalommal kelljen a gyámhatóságnak beavatkoznia. A termelő üzemek, intézmények és az iskolák kapcsolataiban található a legtöbb újszerűség. Az üzemek, intézmények sokat segítenek, sokkal többet nyújtanak annál, amit az iskola viszonozni tud. Ebben a kapcsolatban ma már nem az intézetek felszereltségének javítása a döntő, hanem az emberi tényezők, melyek nélkülözhetetlenek a tanulók munkára, közéleti- ségre, hazafiságra és sokoldalúságra való nevelésében, a pályaválasztás megkönnyítésében. Ezek a kapcsolatok kétől- dalról] is nyitottabbá teszik az iskolát Egyrészt a tanulók, nevelők egyaránt kilépnek az iskolai keretből, másrészt a társadalmi környezetben élők is jobban bepillanthatnak az intézmény életébe. Bármilyen jó is azonban ez a kapcsolat, korántsem felhőtlen. Éppen legfontosabb rendeltetésében szorul javítására. Nevezetesen abban, hogy életre szóló távlatokat adjon, hatását ne csak pillanatnyilag éreztessük. A szolnoki Kisegítő Iskolának például sok üzemmel van kapcsolata, de azok között egy sincs olyan, amelyik foglalkoztatni tudná végzett nö- vendégeit. Máshol — főleg az építőiparban — előfordul, hogy a vállalatok nem biztosítják a tantervi anyaghoz szükséges követelményeket. Az egyik vállalat azt írta a szolnoki szakiskolának, hogy majd ha a mi vállalatunk dolgozóinak fűtünk, akkor téliesítünk a szakmunkás-tanulóknak is. Az együttműködéshez tartozik a munkaerkölcs erősítése is. Kimondottan rossz hatással van a szakmunkás tanulókra egy szervezetlen munkahely. Nemcsak az italozás és a mo- dortalan beszéd rossz példa számukról, hanem az is, ha szervezetlenség miatt ácso- rognak a munkások. Summa summárum, joggal vár az iskola több segítséget. És tegyük hozzá: nemcsak az említett területeken, há- nem. sok egyéb vonatkozásban. Így például a pályaválasztás jobbá tételében. Most például ruházati eladónak hatszor többen jelentkeztek a kelleténél. Örömmel kell azonban nyugtázni, hogy a néhány évvel ezelőttihez képest gyökeres a fordulat. Az üzemek mellett a kulturális intézmények, a fegyveres testületek, a különböző intézmények változatos formákban sokat tesznek azért, hogy kiegészítsék az iskola nevelő munkáját. Csupán példaként említjük a Moziüzemi Vállalat oktató filmtárának létrehozását, a fegyveres testületek által szervezet harci túrákat. Egészében véve jó úton járunk hát, csak még odébb a cél. S. B. A szolnoki Szigligeti Színház vendégjátékával tegnap megkezdődött az országos színházi találkozó. A csaknem három hetes program nyitányaiként a társulat Molnár Ferenc: Liliom című darabját mutatta be a Fővárosi Operettszínházban. A továbbiakban előadja legjobbnak tartott produkcióját az országban vidéken tevékenykedő valamennyi színházi együttes: a többi között a békéscsabai Jókai Színház Darvas József: Víz- kereszttől szilveszterig, a kecskeméti Ka ton,a József Színház Sarkad,i Imre: Elveszett paradicsom, a debreceni Csokonai Színház Szta- niszlav Sztratiev: Autóbusz című darabját játssza. ,Az előadásoknak a Fővárosi Operettszínház mellett a Katona József Színház, a Pesti Színház, a Thália Színház és a Vígszínház ad otthont. Ezekben a napokban zajlik Miskolcon a XXII. tévéfesztivál; az elmúlt esztendő riportfilmjei, dokumentumfilmjei és portréfilmjei versengenek egymással. Az események között Szolnok megyei vonatkozású is akad. A Szakszervezetek Művelődési Központjában, a fesztivál- központban kamarakiállítással mutatkozik be Papi Lajos. A Kisújszálláson élő és dolgozó művész készítette egyébként a fesztivál emlékplakettjét, továbbá a miskolci Városi Tanács díjaként az ő munkáját kapja majd az egyik díjnyertes televíziós film alkotója, alkotógárdája. Képünkön a kamarakiállítás egy részlete. Két zenei esemény Székely Mihály napok Jászberényben Éneklő ifjúság díszhangverseny Szolnokon Három úttöröegyüttes Az év kórusa címet kapta meg Jászberény zenei életét frissítő, négy évenkénti Székely Mihály zenei napok rendezvényei egyaránt fóruma Jászberény legszínvonalasabb együtteseinek, mint a vendégegyütteseknek. illetve neves szólistáknak. Az elmúlt hét vége zenei eseményeiben kedvükre válogathattak mind a vokális, mind a hangszeres zene barátai. Helybeli és vendég, gyermek- illetve felnőtt kórusok hangversenyei és a megye zeneiskoláinak kamarazene találkozója, zajlott. Kocsis Zoltán zongoraművész és Fábián Márta cimbalomművész estjeire került sor. A bőség zavarával küzdve két koncertet választottam, Mindkettő telt házas és barátságos — ünnepélyes volt. Kocsis Zoltán másodízben játszott a városban. Péntek esti sikere művészetének varázsával magyarázható. A gyerekek technikai szintjén megfogalmazott, de Bartók más műveivel zeneileg egyenértékű Gyermekeknek sorozat darabjai, a többnyire két-ihárom népdalstrófá- nyi rövid lélegzetű művek téveszthetetlenül eltalát karakterrel szólaltak meg, hangzó népi életképpé váltak. Zongorajátékát a nép- dlallszöveghez alkalmazkodó (kottában pontosan jelölhe- tetlen) ritmus és artikuláció tette beszédessé. valóban mépdalízűvé. Először tűzött koncertműsorára Kodály- műveket. A népi hangszerjáték iimprovizatív jellegét magukon viselő művekben mellőzte az e művek előadásában — impresszionizmus címén — gyakran felbukkanó elmosódottságot. Hangszer- és. emberi hang- asszooiációkat idéző billen- tése révén valóságos zene- dráma bontakozott ki a hangok folyamatából. A Bartók és Kodály művészetének megismertetését szolgáló műsorszámok után a zongorajátékot megújító, a hangszer kifejezési lehetőségeit maximálisan kihasználó Liszt műveinek előadása forrósította fel a koncerthangulatot. Bár Liszt futamai, aklkordzuhatagai önmagukban is kifejezéshordozók lehetnek. a zene mélyére látni — láttatni, a 'zeneköltő gondolatait — érzelmeit felszínre hozni azok az. előadók tudnak, akiknek előadásmódjában a technikai bravúr csak alapfeltétele a zenélésnek. s e zenélés közben •feledtetni tudják a zongorajáték materiális részét, technikai problémáit. Ilyen Liszt-ii nterpretátor Kocsis is. Chopin-játéka egészen újszerű, a hagyományos előadói felfogás szinte ..kötelező” melankóliáját száműzte. Inkább ábrándos — ha kell — mint melankolikus, s átsüt zongorajátékán a fiatalság tomboló életereje és heve. felmutatva egyúttal e zene finom humorát is. Ezért is nem lehetett megunni a Chopin-keringő- ket. Mindemellett szívesen hallgattunk volna saját átirataiból is. A szombat délutáni kó- ruskoncent, a jászberényi Vasas Munkásénekkar és vendégük az ausztriai (Kismarton szomszédságában levő) háromezer lakosú Leit- haprodersdorfból érkezett vegyeskar közös hangversenye alkalmat adott két nemzet kóruskultúrájának ösbzehason 1 í tására. A műsorválasztási — részben színvonalat is tükröz — különbségein túl a hangzás minősége, illetve egy másfajta hangzásideál követése volt a szembeötlő. A vendégkórus puha. sajátosan fátyolos hangzásképe és előadásmódjuk az intenzívebb énekléshez s a dallamok kitöltöt- tebb előadásimódjához szokott fülnek az' európai klasz- sziikusokból összeállított repertoárjukban nem volt eléggé meggyőző. A műsoruk javarészét kitöltő osztrák népdalok előadásában már sok színt éQ még több kedvességet villantotttak fel dr. Michael Graf vezényletével. Hallottunk- tőlük hangulatos jódlizást valamint a zongora és dobkísérettel megszólaltatott Espania című slágert is. A meglepődött közönség nagy tapssal jutalmazta a rendhagyó. vállalkozást. A Vasas Munkásénekkar repertoárjában ízelítőt kaphattunk a zenetörténet nagy korszakainak kórusirodalmából, kortárs magyar szerzők alkotásaiból ési — nevükhöz híven — munkásdal ihletésű művekből is. Bedőné Bakki Katalin karnagy és Csirke Béláné másodkamagy vezényletével szép tónussal, telt hangzással énekeltek. A dinamikai játékosság jegyében szólaltak meg a madrigálok. ritmikai fegyelemmel és tartással a munkásdal hajlékonyán levegős tagolással a német népdalok és nagy hatású előadásban Liszt Ünnepi dala. Nagy közönségsikert aratott aszólóra és vegyeskarra íródott Kocsáir-mű és a virtuózán előadott Karai Ugrótánc. Említést érdemel a szólót éneklő Szalóki Mária és a zongorakíséretet remekül ellátó Hagyó Lászlóné. E kórus ugrásszerű fejlődésén mérhető le leginkább, ^rniit jelent egv város avagy egy énekkar életében a . zenei napok ösztönző ereje. Kodály művészete jegyében összeállított műsorban mutatták be tudásukat a megye úttörőkórusaiinak legjobbjai az éneklő ifjúság mozgalom megyei díszhangversenyén szombat délelőtt Szolnokon, a Ság vári körúti iskola aulájában. Az országos mozgalomban közel 2000 énekkar vett részt, megyénkben 74 énekkar lépett dobogóra. A járási és területi szemléken 24 kórus érdemesült arany minősítésre. E kórusok karnagyai munkájúik elismeréseként a díszhangversenyen vehették át az ..éneklő ifjúság” országos operatív bizottsága dicsérő oklevelét. A KÓTA nevében Tóth Mihály főtitkár mondott köszönetét az énektanárökniak azért a munkáért, mellyel a megyénkben folyó ének-zenei nevelés fejlesztését szolgálják. Azok a nevelők a legeredményesebbek — mondta, kiket hivatala nem. de hivatása kötelez. S az a gyermek, aki nevelője vezetésével a zene világában tett kirándulásain érzelmekben gyarapodván. személyiségében gazdagodva teljesebb ember lesz. a munka frontján1 is több eredményre képes. A megyei díszhangverseny nagydíját a törökszentmiklósi Bethlen úti iskola Bischof László vezette kórusa nyerte, s e díj mellé még — három kórus egyikeként — a KÖT A által alapított „Az év kórusa” címet is. Láthatóan nagy élevezettel énekelték igényes műsorukat. Az év kórusa lett a sízolnoki Kassai úti ének-zenei általános Rohonczy Andrea vezette énekkara. akik tévészereplésükkel is bizonyítottak már. Az év kórusa címet és nívódíjat kapott a mezőtúri Kossuth úti iskola kórusa. Seres Attiláné vezényletével izgalmas történetként mesélték — énekelték a műsorukon szereplő műveket. Az élmezőnybe tört és nívódíjat kapott a martfűi úttörőkórus (vezényelt Bozorádi János). Természetes könnyedséggel képzett hangon nagyon muzikálisan énekeltek. Nívódíjas lett a szolnoki Abonyj úti iskola kórusa is (vezényelt Hajdúné Cséplő Ildikó), kik mintaszerű formai építkezéssel és a hangokat élettel megtöltve adták elő műsorukat. A mezőtúri Kossuth téri isikoln kórusa (vezényelt Kávása Sándor) a citerakí- sénettel és remek szólókkal színesített túri népdalcsokor előadásával érdemelte ki a nívódíjat. A megyei úttörőelnökség díját a szolnoki Ságvári körúti iskola (vezényelt Steiner Lajosné), a kun he gyesi Dózsa György iskola (vezényelt Csuvár Jánosné), a törökszentmiklósi Rózsa téri iskola (vezényelt Csirmiaz László) a jászberényi Tanítóképző gyakorló iskola (vezényelt Csirke Béláné) kórusai kapták. A megyei úttörőelnökség különdíját a berekfürdői iskola (vezényelt Kovács Andrésné) kórusa nyerte el. Labáth Valéria A rádió hullámhosszán Senki többet? Harmadszor! Ritka az olyan rádióműsor. amely változtatás nélkül több mint száz adást ér meg A havonta jelentkező Senki többet? Harmadszor! a két év alatt szinte semmit sem „kopott”, nem veszített népszerűségéből. s változatlan a stáb is; Bölcs Isitván és Kertész Iván a forgatókönyv írói. a „kikiáltó” azaz a műsorvezető pedig Szilágyi János. Tartalmas, ismeretterjesztő kérdéseket tartalmaz minden alkalommal a forgató- könyv. ám a legjobb előre megírt szöveg is félre sikerülhet a műsorvezető alkalmatlansága miatt. Szilágyi esetében énről persze sző sincs, sőt talán éppen színes egyénisége, egészséges humorérzéke, kapcsolatteremtőkészsége teszi a műsort közkedveltté. Vérbéli rádió- riporter, a hallgató szinte ott érzi magát a 20-as stúdió szellemi árverésén, s licitál a képzeletbeli zsetonjaival. töri a fejét n néha egyszerű máskor „körmönfont” kérdéseken. Vagyis a műsort nem lehet „háttér rádiózásiként” hallgatni, nem lehet közjóén mással foglalkozni, oda kell figyelni rá, s engedni a játéknak. Szivárvány A vasárnap délelőttönként megszólaló Szivárvány ezúttal a bot — az emberiség történetében a legelső munkaeszköz. fegyver — „átváltozásait” mutatta be. A riportok segítségé vei megismerkedhettünk a Szatmár Múzeum ritkaságszámiba menő botgyűjteményével, megtudhattuk, mit jelképez a veszprémi püspök „pásztorbotja”. szívszorongató történetet hallottunk az akarat- erős bottaij járó fiatal orvosnőről. a karmester és a zenekara vallomásából pedig kiderült, hogy munkájukban pem a karmesteri pálca a legfontosabb. Átváltozásai mellett a bot azonban megőrizte egyik eredeti, „fegyver” funkcióját is. A megszólaló ötgyerekes fiatalasz- Sízony nem is titkolta, hogy bizony egyik nevelőeszköze az iskolából már régen kitiltott bot. Az anya módszerének következményeit nem rejtette véka alá a riporter. Megdöbbentő. ugyanakkor mégis kézenfekvő volt, a nyiladozó értelmű kisgyerekek vallomása szüléikről a verésről, a családról. Ki tudja, mennyire maradnak meg ezek a keserű, gyerekkori élmények, s hogy éltnek majd felnőttként, hogy nevelik ők a saját gyerekeiket? Útközben hazafelé Néhány hete indította útjának a rádió vasárnap esti magazin jellegű műsorát, az „Útközben hazafelé” című adást. A Petőfi-adón este fél hétikor elhangzó „hírek útközben” után ismét ,.út- közbent” konferál a bemondó. Am nemcsak ez a műsor .szépséghibája”. A néhány hetes adási szerkesztői még nem tudták kialakítani a műsor arculatát az alcímben ígért ..Közlekedés. zene, sport”, témákból a zene dominál. kevés a sport, de kévé«; a közlekedési hír is. Igaz. a7. előbbit pótolja az adás után külön műsorként jelzett ..Sportösszefoglaló” de talán magazinszerűbbé lehetne tenni a vasárnap esti két órát összevonva, s kiegészítve színes riportokkal, hétvégi kulturális rendezvények összefoglalóival. Egyszóval tartalmasabb képet nyújthatna a műsor a hét végéről, a vasárnap este sajátságos hangulatáról; — tg — színházi t3Iá kozó
