Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 18. Iskolák társadalmi kapcsolatai ■ A megszokottól az újszerűig Az iskola falain jóval túl­ra mutató témakört, az in­tézmények -társadalmi -kap­csolatát tűzte kibővített ülé­sére a közelmúltban a szol­noki pedagógus pártbizott­ság. Az ott kifejtett gondo­latsor azóta is foglalkoztat. És nemcsak azért, mert a felszólalók igen meggyőzően érveltek igazuk mellett, ha­nem azér-t is, mert azóta a gazdasági-társadalmi élet sok területen ugyanazokkal a gondolatokkal, célkitűzé­sekkel ismerkedtem meg. Mindinkáb kézzel fogha­tó eredményekkel jár ugyan­is az az erőfeszítés, mely­nek céljait így summázta a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata: „az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata, mely­ben a család, az ifjúsági szervezetek, az ’iskolán kívü- ii kulturális intézmények és tömegtájékoztatási eszközök mellett az iskolának alapve­tő szerepe ,van. Az iskolának egész -tevékenységével, ön­álló, aktív, kezdeményező, alkotó személyiségeket kell nevelnie... El kell indítani a felnövekvő nemzedék tag­jait a szocialista emberré válás -útján. Ez szükségessé teszi az iskolák zártságának feloldását, a társadalom kü­lönböző intézményeihez fű­ződő kapcsolatok erősítését.” Igen sokrétű, tartalmas feladat ez, melynek megva­lósítására mindenekelőtt az iskolai pártszervezetek vál­lalkoztak. Ök a társadalmi kapcsolatok szervezői, irá­nyítói. Meggyőződéssel vall­ják', hogy a különböző szer­vekkel való együttműködés erősítése korántsem szűkít­hető le segítségkérésre — bár az üzemek társadalmi munkája sem lebecsülendő, és egyúttal az önzetlen se­gítségnyújtásra is jó példa a gyerekek előtt. A kapcso­lattartás sokkal inkább kell, hogy szolgálja a nevelőmun­kában a tervszerűséget, a céltudatosságot, hiszen a ne­velési feladatokat elszigetel­ten egyetlen oktatási intéz­mény sem képes teljesen megoldani. Sok szerv és a család együttes, egymást ki­egészítő hatása lehet csak eredményes. A gyerekek személyiségé­nek alakulásában megha­tározó szerepe van a család­nak, ezért a fő felelősség ar­ra hárul. Az oktatási-neve­lési célok érdekében nélkü­lözhetetlen az iskola és a csajléd együttműködése. És természetesen az is, hogy a szülők jól ismerjék az isko­la által kitűzött célokat. Mindenki előtt ismert azon­ban az, hogy nem minden szülő alkalmas gyermeke megfelelő irányítására. Gon­dot jelent, hogy növekszik a veszélyeztetett gyermekek létszáma. Ezek szülei általá­ban passzívak az iskolával szemben. A nevelőknek az ilyen szülők szemléletének és életmódjának megváltozta­tására irányuló törekvései csak akkor lesznek hatéko­nyabbak, ha a szülők mun­kahelyi vezetői, munkatársai, az állami és mozgalmi szer­vek vezetői együttműködnek vél ük. flyen értelemben is nélkülözhetetlen a tantestület segítségkérő jelzése a munka­helyhez, hogy minél kevesebb gyermek életében okozzon tö­rést a szülők életvitele, minél kevesebb alkalommal kelljen a gyámhatóságnak beavatkoz­nia. A termelő üzemek, intézmé­nyek és az iskolák kapcsola­taiban található a legtöbb új­szerűség. Az üzemek, intézmé­nyek sokat segítenek, sokkal többet nyújtanak annál, amit az iskola viszonozni tud. Eb­ben a kapcsolatban ma már nem az intézetek felszerelt­ségének javítása a döntő, ha­nem az emberi tényezők, melyek nélkülözhetetlenek a tanulók munkára, közéleti- ségre, hazafiságra és sokol­dalúságra való nevelésében, a pályaválasztás megkönnyí­tésében. Ezek a kapcsolatok kétől- dalról] is nyitottabbá teszik az iskolát Egyrészt a tanu­lók, nevelők egyaránt kilép­nek az iskolai keretből, más­részt a társadalmi környezet­ben élők is jobban bepillant­hatnak az intézmény életébe. Bármilyen jó is azonban ez a kapcsolat, korántsem felhőtlen. Éppen legfontosabb rendeltetésében szorul javí­tására. Nevezetesen abban, hogy életre szóló távlatokat adjon, hatását ne csak pilla­natnyilag éreztessük. A szol­noki Kisegítő Iskolának pél­dául sok üzemmel van kap­csolata, de azok között egy sincs olyan, amelyik foglal­koztatni tudná végzett nö- vendégeit. Máshol — főleg az építő­iparban — előfordul, hogy a vállalatok nem biztosítják a tantervi anyaghoz szükséges követelményeket. Az egyik vállalat azt írta a szolnoki szakiskolának, hogy majd ha a mi vállalatunk dolgozóinak fűtünk, akkor téliesítünk a szakmunkás-tanulóknak is. Az együttműködéshez tartozik a munkaerkölcs erősítése is. Kimondottan rossz hatással van a szakmunkás tanulókra egy szervezetlen munkahely. Nemcsak az italozás és a mo- dortalan beszéd rossz példa számukról, hanem az is, ha szervezetlenség miatt ácso- rognak a munkások. Summa summárum, joggal vár az iskola több segítséget. És tegyük hozzá: nemcsak az említett területeken, há- nem. sok egyéb vonatkozás­ban. Így például a pályavá­lasztás jobbá tételében. Most például ruházati eladónak hatszor többen jelentkeztek a kelleténél. Örömmel kell azonban nyugtázni, hogy a néhány évvel ezelőttihez képest gyö­keres a fordulat. Az üzemek mellett a kulturális intézmé­nyek, a fegyveres testületek, a különböző intézmények változatos formákban sokat tesznek azért, hogy kiegészít­sék az iskola nevelő munká­ját. Csupán példaként említ­jük a Moziüzemi Vállalat ok­tató filmtárának létrehozását, a fegyveres testületek által szervezet harci túrákat. Egé­szében véve jó úton járunk hát, csak még odébb a cél. S. B. A szolnoki Szigligeti Szín­ház vendégjátékával tegnap megkezdődött az országos színházi találkozó. A csak­nem három hetes program nyitányaiként a társulat Mol­nár Ferenc: Liliom című da­rabját mutatta be a Főváro­si Operettszínházban. A továbbiakban előadja legjobbnak tartott produkci­óját az országban vidéken tevékenykedő valamennyi színházi együttes: a többi között a békéscsabai Jókai Színház Darvas József: Víz- kereszttől szilveszterig, a kecskeméti Ka ton,a József Színház Sarkad,i Imre: El­veszett paradicsom, a debre­ceni Csokonai Színház Szta- niszlav Sztratiev: Autóbusz című darabját játssza. ,Az előadásoknak a Fővá­rosi Operettszínház mellett a Katona József Színház, a Pesti Színház, a Thália Szín­ház és a Vígszínház ad ott­hont. Ezekben a napokban zaj­lik Miskolcon a XXII. tévé­fesztivál; az elmúlt esztendő riportfilmjei, dokumentum­filmjei és portréfilmjei ver­sengenek egymással. Az ese­mények között Szolnok me­gyei vonatkozású is akad. A Szakszervezetek Művelődési Központjában, a fesztivál- központban kamarakiállítás­sal mutatkozik be Papi La­jos. A Kisújszálláson élő és dolgozó művész készítette egyébként a fesztivál emlék­plakettjét, továbbá a miskol­ci Városi Tanács díjaként az ő munkáját kapja majd az egyik díjnyertes televíziós film alkotója, alkotógárdája. Képünkön a kamarakiállítás egy részlete. Két zenei esemény Székely Mihály napok Jászberényben Éneklő ifjúság díszhangverseny Szolnokon Három úttöröegyüttes Az év kórusa címet kapta meg Jászberény zenei életét frissítő, négy évenkénti Szé­kely Mihály zenei napok rendezvényei egyaránt fóru­ma Jászberény legszínvona­lasabb együtteseinek, mint a vendégegyütteseknek. il­letve neves szólistáknak. Az elmúlt hét vége zenei ese­ményeiben kedvükre válo­gathattak mind a vokális, mind a hangszeres zene ba­rátai. Helybeli és vendég, gyermek- illetve felnőtt kó­rusok hangversenyei és a megye zeneiskoláinak kama­razene találkozója, zajlott. Kocsis Zoltán zongoramű­vész és Fábián Márta cim­balomművész estjeire került sor. A bőség zavarával küzd­ve két koncertet választot­tam, Mindkettő telt házas és barátságos — ünnepélyes volt. Kocsis Zoltán másodízben játszott a városban. Péntek esti sikere művészetének va­rázsával magyarázható. A gyerekek technikai szintjén megfogalmazott, de Bartók más műveivel zeneileg egyenértékű Gyermekeknek sorozat darabjai, a többnyi­re két-ihárom népdalstrófá- nyi rövid lélegzetű művek téveszthetetlenül eltalát ka­rakterrel szólaltak meg, hangzó népi életképpé vál­tak. Zongorajátékát a nép- dlallszöveghez alkalmazkodó (kottában pontosan jelölhe- tetlen) ritmus és artikuláció tette beszédessé. valóban mépdalízűvé. Először tűzött koncertműsorára Kodály- műveket. A népi hangszer­játék iimprovizatív jellegét magukon viselő művekben mellőzte az e művek előadá­sában — impresszionizmus címén — gyakran felbukka­nó elmosódottságot. Hang­szer- és. emberi hang- asszooiációkat idéző billen- tése révén valóságos zene- dráma bontakozott ki a han­gok folyamatából. A Bartók és Kodály mű­vészetének megismertetését szolgáló műsorszámok után a zongorajátékot megújító, a hangszer kifejezési lehetősé­geit maximálisan kihasználó Liszt műveinek előadása forrósította fel a koncerthan­gulatot. Bár Liszt futamai, aklkordzuhatagai önmaguk­ban is kifejezéshordozók le­hetnek. a zene mélyére lát­ni — láttatni, a 'zeneköltő gondolatait — érzelmeit fel­színre hozni azok az. előadók tudnak, akiknek előadás­módjában a technikai bra­vúr csak alapfeltétele a ze­nélésnek. s e zenélés közben •feledtetni tudják a zongora­játék materiális részét, tech­nikai problémáit. Ilyen Liszt-ii nterpretátor Kocsis is. Chopin-játéka egészen újszerű, a hagyományos elő­adói felfogás szinte ..köte­lező” melankóliáját szám­űzte. Inkább ábrándos — ha kell — mint melankoli­kus, s átsüt zongorajátékán a fiatalság tomboló életere­je és heve. felmutatva egy­úttal e zene finom humorát is. Ezért is nem lehetett megunni a Chopin-keringő- ket. Mindemellett szívesen hallgattunk volna saját át­irataiból is. A szombat délutáni kó- ruskoncent, a jászberényi Vasas Munkásénekkar és vendégük az ausztriai (Kis­marton szomszédságában le­vő) háromezer lakosú Leit- haprodersdorfból érkezett vegyeskar közös hangverse­nye alkalmat adott két nemzet kóruskultúrájának ösbzehason 1 í tására. A mű­sorválasztási — részben szín­vonalat is tükröz — különb­ségein túl a hangzás minő­sége, illetve egy másfajta hangzásideál követése volt a szembeötlő. A vendégkórus puha. sajátosan fátyolos hangzásképe és előadásmód­juk az intenzívebb éneklés­hez s a dallamok kitöltöt- tebb előadásimódjához szo­kott fülnek az' európai klasz- sziikusokból összeállított re­pertoárjukban nem volt eléggé meggyőző. A műso­ruk javarészét kitöltő oszt­rák népdalok előadásában már sok színt éQ még több kedvességet villantotttak fel dr. Michael Graf vezényle­tével. Hallottunk- tőlük han­gulatos jódlizást valamint a zongora és dobkísérettel megszólaltatott Espania cí­mű slágert is. A meglepő­dött közönség nagy tapssal jutalmazta a rendhagyó. vál­lalkozást. A Vasas Munkásénekkar repertoárjában ízelítőt kap­hattunk a zenetörténet nagy korszakainak kórusirodalmá­ból, kortárs magyar szerzők alkotásaiból ési — nevükhöz híven — munkásdal ihletésű művekből is. Bedőné Bakki Katalin karnagy és Csirke Béláné másodkamagy ve­zényletével szép tónussal, telt hangzással énekeltek. A dinamikai játékosság jegyé­ben szólaltak meg a madri­gálok. ritmikai fegyelemmel és tartással a munkásdal hajlékonyán levegős tago­lással a német népdalok és nagy hatású előadásban Liszt Ünnepi dala. Nagy közönségsikert aratott aszó­lóra és vegyeskarra íródott Kocsáir-mű és a virtuózán előadott Karai Ugrótánc. Említést érdemel a szólót éneklő Szalóki Mária és a zongorakíséretet remekül el­látó Hagyó Lászlóné. E kórus ugrásszerű fejlődésén mérhető le leginkább, ^rniit jelent egv város avagy egy énekkar életében a . zenei napok ösztönző ereje. Kodály művészete jegyé­ben összeállított műsorban mutatták be tudásukat a megye úttörőkórusaiinak leg­jobbjai az éneklő ifjúság mozgalom megyei díszhang­versenyén szombat délelőtt Szolnokon, a Ság vári körúti iskola aulájában. Az országos mozgalomban közel 2000 énekkar vett részt, megyénkben 74 énekkar lé­pett dobogóra. A járási és területi szemléken 24 kórus érdemesült arany minősítés­re. E kórusok karnagyai munkájúik elismeréseként a díszhangversenyen vehették át az ..éneklő ifjúság” orszá­gos operatív bizottsága di­csérő oklevelét. A KÓTA nevében Tóth Mihály főtit­kár mondott köszönetét az énektanárökniak azért a munkáért, mellyel a me­gyénkben folyó ének-zenei nevelés fejlesztését szolgál­ják. Azok a nevelők a leg­eredményesebbek — mondta, kiket hivatala nem. de hiva­tása kötelez. S az a gyer­mek, aki nevelője vezetésé­vel a zene világában tett kirándulásain érzelmekben gyarapodván. személyiségé­ben gazdagodva teljesebb ember lesz. a munka front­ján1 is több eredményre ké­pes. A megyei díszhangverseny nagydíját a törökszentmik­lósi Bethlen úti iskola Bi­schof László vezette kóru­sa nyerte, s e díj mellé még — három kórus egyikeként — a KÖT A által alapított „Az év kórusa” címet is. Láthatóan nagy élevezettel énekelték igényes műsoru­kat. Az év kórusa lett a sízolnoki Kassai úti ének-ze­nei általános Rohonczy And­rea vezette énekkara. akik tévészereplésükkel is bizo­nyítottak már. Az év kórusa címet és nívódíjat kapott a mezőtúri Kossuth úti iskola kórusa. Seres Attiláné ve­zényletével izgalmas törté­netként mesélték — énekel­ték a műsorukon szereplő műveket. Az élmezőnybe tört és nívódíjat kapott a martfűi úttörőkórus (vezé­nyelt Bozorádi János). Ter­mészetes könnyedséggel kép­zett hangon nagyon muziká­lisan énekeltek. Nívódíjas lett a szolnoki Abonyj úti iskola kórusa is (vezényelt Hajdúné Cséplő Ildikó), kik mintaszerű formai építke­zéssel és a hangokat élettel megtöltve adták elő műso­rukat. A mezőtúri Kossuth téri isikoln kórusa (vezényelt Kávása Sándor) a citerakí- sénettel és remek szólókkal színesített túri népdalcsokor előadásával érdemelte ki a nívódíjat. A megyei úttörőelnökség díját a szolnoki Ságvári kör­úti iskola (vezényelt Stei­ner Lajosné), a kun he gyesi Dózsa György iskola (vezé­nyelt Csuvár Jánosné), a tö­rökszentmiklósi Rózsa téri iskola (vezényelt Csirmiaz László) a jászberényi Taní­tóképző gyakorló iskola (ve­zényelt Csirke Béláné) kó­rusai kapták. A megyei út­törőelnökség különdíját a berekfürdői iskola (vezényelt Kovács Andrésné) kórusa nyerte el. Labáth Valéria A rádió hullámhosszán Senki többet? Harmadszor! Ritka az olyan rádiómű­sor. amely változtatás nél­kül több mint száz adást ér meg A havonta jelent­kező Senki többet? Har­madszor! a két év alatt szinte semmit sem „kopott”, nem veszített népszerűségé­ből. s változatlan a stáb is; Bölcs Isitván és Kertész Iván a forgatókönyv írói. a „ki­kiáltó” azaz a műsorvezető pedig Szilágyi János. Tartalmas, ismeretterjesztő kérdéseket tartalmaz min­den alkalommal a forgató- könyv. ám a legjobb előre megírt szöveg is félre sike­rülhet a műsorvezető alkal­matlansága miatt. Szilágyi esetében énről persze sző sincs, sőt talán éppen színes egyénisége, egészséges hu­morérzéke, kapcsolatterem­tőkészsége teszi a műsort közkedveltté. Vérbéli rádió- riporter, a hallgató szinte ott érzi magát a 20-as stú­dió szellemi árverésén, s licitál a képzeletbeli zseton­jaival. töri a fejét n néha egyszerű máskor „körmön­font” kérdéseken. Vagyis a műsort nem lehet „háttér rádiózásiként” hallgatni, nem lehet közjóén mással foglal­kozni, oda kell figyelni rá, s engedni a játéknak. Szivárvány A vasárnap délelőttönként megszólaló Szivárvány ez­úttal a bot — az emberiség történetében a legelső mun­kaeszköz. fegyver — „átvál­tozásait” mutatta be. A ri­portok segítségé vei megis­merkedhettünk a Szatmár Múzeum ritkaságszámiba menő botgyűjteményével, megtudhattuk, mit jelképez a veszprémi püspök „pász­torbotja”. szívszorongató tör­ténetet hallottunk az akarat- erős bottaij járó fiatal orvos­nőről. a karmester és a ze­nekara vallomásából pedig kiderült, hogy munkájukban pem a karmesteri pálca a legfontosabb. Átváltozásai mellett a bot azonban meg­őrizte egyik eredeti, „fegy­ver” funkcióját is. A meg­szólaló ötgyerekes fiatalasz- Sízony nem is titkolta, hogy bizony egyik nevelőeszköze az iskolából már régen ki­tiltott bot. Az anya módsze­rének következményeit nem rejtette véka alá a riporter. Megdöbbentő. ugyanakkor mégis kézenfekvő volt, a nyiladozó értelmű kisgyere­kek vallomása szüléikről a verésről, a családról. Ki tudja, mennyire maradnak meg ezek a keserű, gyerek­kori élmények, s hogy éltnek majd felnőttként, hogy neve­lik ők a saját gyerekeiket? Útközben hazafelé Néhány hete indította út­jának a rádió vasárnap esti magazin jellegű műsorát, az „Útközben hazafelé” című adást. A Petőfi-adón este fél hétikor elhangzó „hírek útközben” után ismét ,.út- közbent” konferál a bemon­dó. Am nemcsak ez a műsor .szépséghibája”. A néhány hetes adási szerkesztői még nem tudták kialakítani a műsor arculatát az alcímben ígért ..Közlekedés. zene, sport”, témákból a zene do­minál. kevés a sport, de ké­vé«; a közlekedési hír is. Igaz. a7. előbbit pótolja az adás után külön műsorként jelzett ..Sportösszefoglaló” de talán magazinszerűbbé le­hetne tenni a vasárnap esti két órát összevonva, s ki­egészítve színes riportokkal, hétvégi kulturális rendezvé­nyek összefoglalóival. Egy­szóval tartalmasabb képet nyújthatna a műsor a hét végéről, a vasárnap este sa­játságos hangulatáról; — tg — színházi t3Iá kozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom