Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
MÁJUSI FENYEK nemzetközi tüntetésén kell követelni a közhatalomtól a nyolcórás munkaidőt, mégpedig valamennyi országban és városban azonos napon, 1890 május elsején. így lett 1890. május 1. a világ proletariátusának első nagy harci seregszemléje, amely — Engels szerint — „az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatta, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek.” Az azóta megtett út sem volt könnyű a világ munkásainak. Az évenkénti felvonulások, tüntetések szinte minden esztendőben hol itt, hol ott emberáldozatokat követeltek. Az utcán hömpölygő munkástömegek azonban megértették az egységükben rejlő erőt, mind elszántabbak bátrabbak lettek és megtanulták gyűlölni az osztályellenséget. Akárhány csendőrsortűz dörrent és rendőrkardlap riasztott munkásra, agrárproletárra, erősebb lett a szocialista mozgalom, újabb és újabb százezrek emelték magasba a pirosló zászlókat a Ruhr-vi- déken, az angol kikötőkben. A magyar munkásság is megértette a nemzetközi demonstráció jelentőségét. Első -alkalommal hatvanezer munkás vett részt a budapesti nagygyűlésen, miközben a forradalomtól rémüldöző burzsoázia eltorlaszolta lakásai ajtaját, lehúzta ablakai redőnyét. Pedig Szapáry belügyminiszter mindent megtett a védelmükre. Katonaságot, csendőrséget vonultatott fel, sőt még két vidéki ezredet is Budapestre rendelt, hogy vér- befojtsák a nép esetleges felkelését. A szocialista világmozgalomnak, az első" marxista munkáspártnak, a proletáriá- tus internacionalista öntudatának a gyümölcse a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió létrejötte volt. Az 1917- e's októberi forradalommal megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. Mi, magyarok elsők között léptünk erre az útra. 1918. május 1-én a magyar munkásság már forradalmi külsőséggel ünnepelhetett a proletár internacionalizmus nagy ünnepén és 1919-ben a proletárdiktatúra dicsfényénél vonult fel a munkásság májusi ünnepére. Sajnos azonban az örömet és boldogságot — amely ekkor a magyar népet betöltötte — hamar felváltotta az ellenforradalom sötét korszaka. 1920- tól 1945-ig nem egyszer hangzott fel a jelszó, a kiáltás: ez a május — véres május, jövő május — vörös május! így fogalmazott ezekben az években a munkásság, mert élt benne a Tanácsköztársaság reménye, s bízott benne, hogy eljön az idő, amikor a véres május elsejéket felváltja a derűs szabad májusi ünnep. És amikorra ez bekövetkezett, nálunk 1945-ben, ez egyben azt is jelentette: egy sor ország kiszakadt a tőkés rendszerből, s elkezdődött a szocialista világrendszer kibontakozása. A Nagy Októberi Forradalom győzelme és a Szovjetunió létrejötte óta a munkások, a dolgozók különböző osztagainak május elsejei seregszemléjét egyre kevésbé lehet elszigetelni. Az imperialistaellenes • harc bármely frontján fellépő erők — május elsején éppúgy, mint az év bármely napján — nemzetközi támogatást élveznek. Az erős és virágzó Szovjetuniótól és a mellette álló szocialista országoktól kértek és kaptak segítséget a már felszabadult vagy függetlenségükért harcoló gyarmatok és félgyarmatok. S számíthatnak erre a táborra, segítségre a kapitalista országok dolgozói is, akik napról napra tiltakoznak a kizsákmányolás, az elnyomás, a munkanélküliség, a rettegés ellen. így terebélyesedik ki a munkásság összefogásának májusi eszméje és tölti be rendeltetését a mai kor követelményeinek színvonalán, mint ahogyan Rosa Luxemburg mondta annak idején: „A nyolcórás munkanap elérése után sem szűnik m.eg a májusi ünnep. A májusok története vérrel kezdődött. Kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elnyomott, kizsákmányolt, jogaitól megfosztott és semmibe vett munkásosztály kibontotta az ébredés, a felemelkedés zászlaját. A múlt század munkás- mozgalmának egyik fő célja a 14—18 órás munkaidő helyett a híres három 8-as bevezetése volt, vagyis 8 órai munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés. Az I. Internacio- nálé már 1866-ban határozatot hozott a 8 órás munkaidő kivívásáért, 1884-ben az amerikai szakszervezetek kongresszusa is követelte, hogy 1886 május ,1-ig csökkentsék a munkaidőt, ellenkező esetben országos sztrájkot kezdenek. Mivel a követelést nem teljesítették, a sztrájk valóban kirobbant, s 1886 május 1-én a Michigan- tó partján — először a munkásmozgalom történetében — a tüntetők közé lőttek. Két nappal később . Chicagóban rendőrök sortüze dörrent: hat halott és félszáz sebesült vére folyt. A munkásság sztrájkja ekkor ugyan még sikertelen maradt, de megmutatta, hogy a munkásosztály egyre inkább megelégeli az emberi méltóság megalázását, az emberi jogok lábbal tip- rását. Éppen ezért döntött úgy a II. Internacionálé első kongresszusa — amely 1889- ben Párizsban, a Bastille lerombolásának 100. évfordulóján ült össze —, hogy nagy A munkások nemzetközi ünepén minden városban, nagyközségben rendeznek politikai nagygyűlést. Szolnokon, a Kossuth téren tíz órakor kezdődik a gyűlés, amelynek szónoka Berecz János. az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. A törökszentmiklósiakat a város központjában, a Kossuth téren lévő szép parkban várják a tíz órakor kezdődő nagygyűlésre, amelyen ünnepi beszédet mond Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Kisújszálláson fél tízkor térzene szórakoztatja az ün- neplőket, utána pedig ott is nagygyűlést tartanak. A kisújszállási ünnepség szónoka Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A jászberényi majális színhelye a Béke és Barátság liget lesz, ahol Gorjanc Ignác, országgyűlési képviselő, a z emberiség történelmében vannak olyan ' ünnepek, amelyek fontos határkövet jelképeznek a társadalmi haladás útján. Május elseje 1889 óta ünnepe és harci seregszemléje öt kontinens minden népének. Egyként ünnepük a világ minden metropolisában, a hagyományos európai, észak-am.erikai iparvidékeken, kis óceániai halászfalvakban, afrikai ültetvényeken, mindenütt, ahol a dolgozó emberek felelősséget éreznek magukért, sorstársaik jobb életéért. Mindig, amíg tart a munkásság harca a burzsoázia és kormányai ellen, amíg nem teljesítik minden követelését, •minden esztendőben a májusi ünnep lesz ennek kifejezője. Ha pedig felderülnek a jobb idők, és a munkásosztály az egész világon eléri a felszabadulást, alíkor valószínűleg a megvívott harcok és az elszenvedett fájdalmak emlékének napját fogja ünnepelni az emberiség”. Hadd tegyük hozzá Rosa Luxemburg szavaihoz, hogy a felszabadult népek május 1- én összegezik a megtett utat, felmérik, honnan indultak, s hová jutottak. Mi, magyarok büszkén gondolhatunk arra e májusi ünnepen, hogy pártunk vezetésével az elmúlt évtizedekben maradandót alkottunk, nagy tetteket hajtottunk végre. Mindnyájunk keze nyomán gyökeresen megváltozott hazánk, átalakult társadalmunk rendje, az emberek élete, gondolkodása, magatartása. Magyarország, az egykori kisparaszti, agráripari ország most ipari agrár ország, amelyben fejlett a szocialista nagyipar és a nagyüzemi mezőgazdaság. szocialista gazdaság eredményeire, alapozva emberhez méltó élet- színvonalat értünk el, a régi rendszerrel ossza sem hasonlítható a kulturális, a szociális, az egészségügyi ellátásunk. A politikai, gazdasági, ideológiai átalakulás azt jelenti: lezárult a magyar történelemnek az a korszaka, amely idő alatt Magyarország igazán soha sem lehetett független; azt jelenti, hogy a feudalizmussal terhelt, népelnyomó állam- rendszert, szétzúzva a nép „meglelte honját e hazában”. Olyan alkalom tehát ez az idei május 1-e, amikor vidáman, felszabadultan örülhetünk eddigi eredményeinknek, munkasikereinknek. Ünnepeljünk jókedvvel, a jól végzett munka örömével! Fodor László Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 101. sz. 1982. május 1„ szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A munkások nemzetközi ünnepén Nagygyűlések, felvonulások a megyében megyei pártbizottság tagja, a Hűtőgépgyár vezérigazgatója mond beszédet. Karcagon a Múzeum parkban tíz órakor kezdődik a nagygyűlés. A munkások nemzetközi ünnepéről Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője emlékezik meg. ' Mezőtúron, a Kossuth téren gyülekeznek a város lakói. Május elsejét Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára méltatja. A tiszafüredi Holt-Tisza- parton tíz órakor kezdődő nagygyűlés szónoka Nagy Tibor, a községi pártbizottság titkára lesz, Kunszentmár- tonban .pedig ugyanakkor Kuna Imre, a Killián lakótelepi általános iskola igazgatója mond ünnepi beszédet. Valamennyi városunkban, nagyközségünkben egész napos szórakoztató majális várja az ünneplőket. A műsorokban dalok, táncok szerepelnek, és mindenütt rendeznek SDortversenveket is. A tartalomból: Kádár János angyalföldön 0 brigád titka Orgonával, tulipánnal díszítettük fel a műhelyt Hitvallás negyedszázaddal ezelőtt SZMT művészeti díjasok Oz üzemgazdászképzés egyik bázisa lett a szolnoki tagozat Hz igazság ölt testet általa]
