Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

1982. ÁPRILIS 22 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Műszaki és közgazdasági hetek Szakmai napok Szolnokon A Műszaki és közgazdasági hetek alkalmából, mint már arról korábban hírt adtunk, szervezési és számítástech­nikai kiállítás nyílt a Szol­noki Galériában. A kiállítás­hoz kapcsolódva szakmai na­pokat rendeznek a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. Tegnap a Videoton Elektrotechnikai Vállalat és a Könnyűipari Szervezési Intézet munkatársai tartot­tak előadást a Videoton szá­mítástechnikai termékeiről, illetve az üzem- és munka- szervezés korszerű módsze­reiről és eszközeiről. A Me­zőgazdasági Ügyvitelszerve­zési Iroda szakmai napjai­nak témája — tegnap és ma — a különböző típusú válla­lati formák alkalmazhatósá­gának lehetőségei és eddigi tapasztalatai a mezőeazda- ságban. valamint a vállalat- közi és a vállalaton belüli vállalkozások szervezési és szabályozási kérdései vol­tak. Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének munka­társai ugyancsak ma a vál­lalati számítógép-alkalma­záshoz nyújtott KFKI-eszkö- zokről tartottak előadást. Holnap a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szakmai napját rendezik meg, a téma a KSH—SZÜV szolgáltatásainak bővítése és korszerűsítése lesz. A TA- NOFG. a Fővárosi Tanács Ipari tervező Intézetének munkatársai ugyancsak ma az eredményrészesedéses üzem- és munkaszervezés ta­pasztalatairól számolnak be. Az OKISZ Szervezési és Szá­mítástechnikai Vállalat, va­lamint a MÁV Számítástech­nikai Üzem szolnoki üzem­egysége április 26-án tartja szakmai napját. A rákóczi- falvi MEIR FejleSztéskutatá- si Termelési Társulat, a Könnyűipari Szervezési In­tézet, a Volán 7. számú Vál­lalat és a Budapesti Műszaki Eevetem április 28-án mu­tatkozik be. Mezőtúron Zeneiskolások fúvósversenye Kodály Zoltán születésé­nek 100. évfordulója tisztele­tére ma és holnap tartják Mezőtúron a Szolnok me­gyei zeneiskolák IV. fúvós- versenyéit A jászberényi, karcagi kisújszállási, mezőtúri tö­rökszentmiklósi és szolnoki Eienedskolák három korcso­portban mérik össze tudásu­kat a neves szakembereikből álló zsűri előtt, amelynek elnöke Kányési József. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatá­nak tanára. Ma délután fél 6 órai kez­dettel a volt fúvósnövendé­kek adnak hangversenyt az- iskola nagytermében. A közélet sodrában Mindig és mindenkit meg kei! hallgatni A gyárban villanyszerelő, a városi tanácsnál a végre­hajtó bizottság tagja. Mun­kahelyén egyszerű és bonyo­lult gépek állapotát vigyáz­za, a vb-üléseken a város jelenét szépítő, jövőiét ala­pozó tervekről dönt. Életraj­zában jónéhány „leg” van, mert ő a legfiatalabb, még­is legrégibb vb-tag. Ö segíti legtöbb hozzászólásával a végrehajtó bizottságot ab­ban hogy helyes - döntések­kel szolgálja a választópol­gárok érdekeit, és általában ő bírálja legszigorúbban azo­kat az előterjesztéseket, ame­lyek nem világítanak rá egyértelműen a város gond­jaira. Lukácsi László jó humorú . fiatalember, benne van azokban a tréfáikban, ame­lyekkel munkatársai ugrat­ják egymást, meghallgatja és kiegészíti az ülések szünete­iben elhangzó vicceket. Azonnal komolyra fordítja a szót, ha munkahelyi felada­tairól. vagy tanácsi megbíza­tásairól kérdezik. Szerénysé­ge csak akkor hagyja cser­ben, ha családja kerül szó­ba. Olyankor büszkén eldi- csekszik azzal, hogy kétgyer­mekes családapa. Amikor közéleti tevékeny­ségéről kérdezem, megjegy­zi: — Csalódik ' majd, ha »azt várja tőlem, hogy azit a túl. sok jót és. szépet, amit el­mondtak rólam, most azzal told.ja meg, hogy igenis erre születtem, hogy már zsenge legényke koromtól a tanácsi munka érdekelt legjobban. A Hűtőgépgyár KlSZ-bizott- ságának javaslatára kerül­tem a választói listára, 1973- ban tanácstaggá, majd az első tanácsülésen a végrehaj­tó bizottság tagjává válasz­tottak. Bevallom férfiasán, hogy akkor, ‘alig 23 éves fej- jeL keveset tudtam a tanácsi feladatokról. Viszont amikor megválasztottak azt mond­tam, amit otthon a szüleim­től hallottam: amit elvállal az ember. azt becsülettel, legjobb tudásával csinálja. — Nem szég vei Item má­soktól tanulni. Sokat „lóg­tam” a régi vb-tagok és a még régibb tanácstagok nya­kán, faggattam őket. hogy ők hogyan kezdték.. Hasz­nos leckét vettem a munka­helyen — ott, ahol szóki­mondó emberek dolgoznak — „füleltem” a tanácstagi beszámolókon, és hasznos útra valókkal indultam egy évtized alatt megtanultam: mindig és mindenkit meg kell hallgatni. Aki olyasmit kér, aminek megvalósítására nincs ■ lehetőség azt azért, hogy megmagyarázzuk, őszintén megmondjuk, mire futja a tanácsi pénzből és mire nem. A választópolgá­rok nagy többsége viszont már olyan reális észrevéte­lekkel fordul a tanácshoz, amelyeket hasznosítani lehet és kell is. .Terveimről? Sze­retném megérni, hogy a vb-tag több olyan „testhez­álló” konkrét feladatot kap­jon, amivel tehermentesíthe­ti a tisztségviselőket, és bő­vítheti saját ismereteit I. A. Hány arca van egy zenekarnak? A Budapesti MÁV Szimfonikusok bérleti hangversenye Szolnokon Tizenkilencedik századi szerzők, Dvorák, a cseh nemzeti zene egyik megte­remtőjének és Brahms, a késő romantika német nagy­mesterének, egy-egy művét hallottuk hétfőn este a Bu­dapesti MÁV Szimfoniku­sok előadásában, Oberfrank Géza vezénylete alatt, Peré- nyi Eszter közreműködésé­vel. A cseh népzene mély ér­zelmi dallamosságát és fék­telenül vidám, temperamen­tumos táncait egyaránt fel­idéző Dvorák-hegedűver- senyben, Perényi Eszter szó­lójával, szép hangú és ke­vésbé szép részletek válto­gatták egymást: meleghangú líra és csengő, olykor érc­keménységű, már-már erő­szakolt forte hangzás. A művésznő intenzív mozdu­latai nyomán relatíve is olyan nagyságú hangot vár­hattunk, mely a zenekari hangzás fölött „ül”. S hogy ez nem volt így mindig, an­nak egyik lehetséges oka a zenekar alkalmazkodásának hiánya, mert amint véko­nyul a zenekari szövet rög­tön oidottabban, szárnya- lóbban zengett a szólóhege­dű. A lírai szakaszok pedig elbűvölőek voltak. Ilyen ze­nekari háttérrel biztonságos szólóprodukciót nyújtani el­ismerést érdemlő tett. Peré­nyi Eszter, aki egy pillanat­ra sem hagyta lanyhulni a játékot, karakteres előadásá­val, virtuozitásával magával ragadta hallgatóságát. Míg a zenekar játéka a hegedűversenyben mintha azt akarta volna igazolni, hogy bizony nehéz ezt a művet jól eljátszani, addig Brahms harmadik szimfóni­áját már tökéletes előadás­ban hallottuk tőlük, és az előadásban megnyilvánuló érzelmi többlet ünnepivé avatta a koncerthangulatot. A világos koncepciójú, meg­győző tolmácsolás a karmes­ter Oberfrank Gézát dicsérd: úgy kerülte ki a brahmsi ze­ne kettőségének buktatóit, hogy egyúttal híven meg­őrizte, e zene, természetéből fakadó, kettősségét. Brahms, aki a klasszikus mintákhoz hajlott vissza megújhodásért-(a német ba­rokk mesterek szellemében), de velejében nem tudott megújhodni, bizonyos rezig­nált, klasszicisztikus késő­romantikába ívelt át művé­szetében. A híres brahmsi orkester, melynek nyelve hang és forma tekintetében is archaikus (egyházi hang­sorok, barokk szövevényes- ségű ritmika), többnyire szürkület- és esőszínű, ne­hézkességében leginkább az orgonára emlékeztet. Ugyan­akkor rendelkezik a har­móniáknak, a dallamfordu­latoknak azzal az érzé­kenységével is, amely szin­te már utódainak, az imp­resszionistáknak sajáftja. A zeneköltő az eltűnt idő nyomában borongva a ma­ga férfiasán nehézkes ér­des-fanyar egyéniségét ta­lálta meg. Amit tavaszi boldogságnak szánt az is lő szí mélabúnak sikerül a keze alatt a harmadik szim­fóniában. Örökös múltbané- zése táplálta csüggedt he- roizmusát (a harmadik szimfóniát a heroikus jel­zővel illeti a zenetörténet), ugyanakkor költészetében megrendítően szilaj, vad energia feszül minden ella- posodás, sőt önmaga kísérttő csüggedése ellen. Igen és nem, azért is és azért sem egyszerre... Mértéktartó klasszicizmus és végletes ro­mantika egyszerre... Miért is éreztük igaznak, meggyőzőnek ezt a Brahms- előadást? Mert nem a zene roppant súlyát kifejezni akaró nehézkes interpretá­ció volt; Oberfrank inkább a romantika oldaláról köze­lített. de oly módon, hogy egyúttal közvetítette e zene strukturális nagyságát, in­tenzív erejét, mélységes ér­zelmi töltését, késő roman­tikájában is időtlen klasszi­cizmusát. A karmester a ze­nekartól vagy kért. vagy hagyta folyni a zenét a ma­ga medrében. Dirigálása vi­zuálisan is meggyőzött mu- zsikusi szándékairól. Kar­mesteri mivoltában tehát kétszeresen kötötte le figyel­münket. noha elvileg csak a megszólaló zene kvalitása igazolhatja egy dirigens ve­zényléstechnikáját. Itt azon­ban koncepció és manuális megvalósítás egymásnak adott hitelt. Labáth Valéria A 4. sz. főútvonal Szolnok megyei szakaszán a parkoló- - helyek környékét facsemetékkel telepítik be. Felvételünk Fegyvernek határában készült Ellesett pillanatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom