Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

12 A tudomány világa 1982. ÁPRILIS II gabonatermesztés fejlődése Szolnok megyében A mezőgazdasági és élel­mezésügyi szakemberek az egész világon mélyrehatóan tanulmányozzák a föld la­kosságának jelenlegi élel­miszerellátását, annak távo­labbi kilátásait. Kétségtelen, hogy e kérdés korábban is, de főképpen jelenleg a leg­időszerűbb, legnehezebb gondjaink közé tartozik. Az 1963-as élelmezési világ- kongresszuson vetődött fel először nyomatékosabban az elégtelen táplálkozás, az éh­ség elleni küzdelem foko­zott jelentősége. Az 1974-es világélelmezési konferencián már többen beszéltek arról, hogy a világ élelmiszerellá­tása kritikus szakaszhoz ér­kezett, az élelmiszerterme­lés növekedése ellenére je­lenleg sokkal több az éhező ember, mint korábban volt. Igaz, hogy a világ népes­sége soha eddig nem látott gyorsasággal növekedett, emellett a széles körű ipa­rosítás fokozott követelmé­nyeket támasztott a termő­földdel szemben, de mégsem olyan jelentős a termelés és szükséglet különbsége, .ami indokolná az ilyen méretű éhezést, illetve alultáplálást. Az utóbbi időben végzett kutatások alapján több prognózis készült az élelmi­szerkereslet, -kínálat viszo­nyáról. Az UNESCO demog­ráfiai prognózist készített, mely szerint az évszázad vé­gére a föld lakossága hat- milliárd fölött lesz a jelen­legi 4,3 milliárddal szemben. Mivel jelenleg a föld lakos­ságának fele nem kielégí­tően táplálkozik, így nem lehet elegendő a lakosság növekedésének arányában növelni a termelést. A kü­lönböző kutatások megálla­pításaiból levonhatók bizo­nyos következtetések, melye­ket figyelembe kell vennünk a magyar mezőgazdasági­termelés és élelmiszerfo­gyasztás távlati terveinek kimunkálásánál is. A rossz feltételek ellenere intenzív növekedés Magyarországon a lakos­ság egy főre eső kalóriafo­gyasztása évek óta megha­ladja a napi háromezer ka­lóriát, telítettnek tekinthe- • tő. Így tehát a hazai szük­séglet minden vonatkozás­ban kielégítő, ugyanez nem mondható el még Európá­ban sem. Ebből eredően a gabonafélék exportlehetősé­ge szinte korlátlan. Ezt kí­vánja kihasználni kormány­zatunk, amikor a figyelem- felhíváson túl az anyagi ér­dekeltség fokozásával is tá- * 1 ság, éghajlat — kétségtelen a gabonatermelést indokol­ják, de azt nem lehet mon­dani, hogy az adottság igen jó, ugyanis nagyobb részt rétiagyag talajtípus a jel­lemző, ezen belül igen szá­mottevő a szikes vagy szik­be hajló talajféleség. A me­gye az ország legszárazabb, legaszályosabb vidéke. A feltételek nem jók, ennek ellenére az elmúlt ötéves tervben rendkívül intenzíven növekedett a gabona hek­táronkénti és összhozama. * >* ! 1 sz. diagram A búzái érme sztés adatai a vetésterület, termésmennyiség és termésátlagod tükrében 1960 ŐO /Sióinak megyei adatok/ i960 / búza termésátlag i960 —I---­T ermésmennyiség % mogatja a gabonaágazat ho­zamnövelését. Szolnok megye az utóbbi években a mezőgazdasági termelésben országosan is jelentős szerepet játszott, különösen kiemelkedő a ga­bonatermelés, főképpen an­nak növekedési üteme. (Lásd 1. sz. diagram.) Meg kell jegyezni, hogy a körülmények — talajadott­Milyen tényezők motivál­ták az ismert, illetve a dia­gramon látható termésnöve­kedést? A legfontosabbak közül három tényezőt kell megemlíteni: az agrotechni­ka.- a fajta, a betakarítási veszteség csökkentese. Mindenekelőtt az agrotech­nikai tényezők azok, melyek jelentős mértékben változ­tak. Javuló technikai háttér A mezőgazdasági. ágazat­ban az utóbbi öt évben 19,5 százalékkal növekedett a felsőfokon végzett szakem­berek száma, mérsékelten, de emelkedett a szakmunká­soké is. Ez a változás alap­vetően megváltoztatta a szemléletet a korszerűség irányába. Ez egyrészt a ter­melési szerkezet szükséges változására hatott, más­részt az ebből eredő ter­més mennyiségi igény fel­tételrendszerét próbálta megteremteni mind bioló­giai, mind a műszaki terü­leten. Növekedett a techni­kai háttér . minőségben és mennyiségben, a ^korszerű erő- és munkagépek száma, mely lehetővé tette a közel optimális időbeni munka­végzéseket. (Lásd a 2. sz diagram.) Így a fajták po­tenciális termőképességének kihasználása a jobb üze­mekben elsősorban, de álta­lánosságban is feljavult. A szakapparátus minőségi vál­tozása teüát egy sor olyan folyamatot indított el, mely­nek hatása ugyan állandóan mérhető, de a tulajdonkép­peni eredmény a folyamat­ban, a naprakészségben ér­zékelhető. A számottevő változás magában hordozott bizonyos torzulásokat is, nem fejlődött minden üzem azonosan, jelentősen növe­kedtek a különbségek, me­lyek legtöbb esetben nem­csak a rosszabb feltételek­ből eredtek. Ez ma is meg­található, ami szerintem nemhogy csökkentette, ha­nem inkább élénkítette a haladás ütemét. A gabona- termelésünk növelésének, mondhatnám ez volt egyik legfontosabb eleme az el­múlt években. Közel hasonló fontosság­gal bír a fajta a termésho­zamban. A hazai kutatóink, nemesítőink számottevő új, nagyobb termőképességű fajtát állítottak elő ezekben az években. Emellett mező- gazdasági kormányzatunk a tehetőségek szélesebb körű biztosítása érdekében szá­mos külföldi növény- és ál­latfaj, illetve fajta behoza­talát tette lehetővé, ezzel biztosítva a tényleges igé­nyek kielégítését. Az elmúlt évtizedben csak a búzater­mesztésben három fajtavál­tás történt, most tartunk a negyediknél. Ezek a kor­szakváltások mindig a szel­lemi és technikai színvonal jelentős fejlődésével jártak, mennyiségi növekedés mel­lett. A növénytermesztési ágazatban a fajta és az ag­rotechnika szerepét a ho­zamnövekedésben elválasz­tani nem lehet, kölcsönösen feltételezik egymást. A fajta termőképességet csak meg­felelő agrotechnikával lehet kinasználni és fordítva. A korábbi években az új faj­ták megjelenése és elterje­dése között 5—6 év is eltelt. Ma lényegesen gj „.-.aoo-ui történik ez, szinte csak a vetőmagszaporítás üteme szab határt a területnöve­kedésnek. Megyénkben a korszerű igényeknek megfe­lelően történt ezen fajtavál­tás. A következő fontos eleme a termés mennyiségi és mi­nőségi növelésének a beta­karítási és tárolásvesztesé­gek megakadályozása. Min­den termelő ágazatban az eredményesség alapvető fel­tétele az, hogy az egész ter­melő tevékenység a felhasz­nálásig komplex egészet al­kosson, lehetőleg kizárva a oizonytalansági tényezőket. A gabonatermesztés tényezői kozott a betakarítás az egyik legbizonytalanabb faktor, mely az igen pontos, jó szervező munka esetén is tartogathat meglepetéseket. Ezért van az, hogy megyei szinten is vizsgáljuk, szem­mel tartjuk a betakarító ka­pacitást üzemenként, és adott esetben átcsoportosí­tással segítünk a gondokon. A jelentős mennyiségi és minőségi fejlődés mérsékel­te ugyan a problémákat, de mindenképpen szükség van ezen a területen az operatív irányításra is. Számottevő javulást eredményezett az uiuubi években vásárolt nagy teljesítményű, igen ke­vés veszteséggel dolgozó NDK és NSZK kombájnok munkába állítása. Az ennek ellenére meglevő gondok ab­ból erednek, hogy az üze­mek jelentős hányada nem készül fel kellően e rendkí­vüli feladatok szervezésére. Nem sikerült eddig még az optimális betakarítási időt betartani még úgy sem, hogy a különböző érési cso­portba tartozó fajták ter­mesztése mérsékli az ilyen jellegű veszteségeket. Szabad út az önálló kezdeményezésnek Ügy látom, hogy a terme­lést meghatározó, egyeden­ként is igen fontos tényezők közül ez utóbbinál van leg­több tartalék, illetve itt hi­bázunk legtöbbet, itt nincs meg a kellő következetesség. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy ez a munka önmagá­ban is számottevő veszteség forrása lehet, nem is beszél­ve az egyéb következmé­nyekről, gondolok itt ebből eredően az őszi munkák el­tolódására. Indokolt tehát a gabonatermelés e záró mun­kafolyamatára alaposabban felkészülni. Az agrotechnika, a fajta termésnövelő hatásának ki­használása, a betakarításnál jelentkező veszteségek csök­kentése mind-mind emberi tevékenység eredménye. Az eredményt növelő tényezők közül a legfontosabb tehát az ember, az emberi mun­ka. Ismerve az üzemi ol­dalt, ezen a területen a megfelelő kereset mellett az egyéb, a közérzetet javító feltételek is javultak a gaz­daságokban. A korszerű gé­pek és eszközök eleve biz­tosítják a korábbinál jobb munkafeltételeket, nem is beszélve az egyéb üzemi kö­rülmények javulásáról. Ide sorolható feltétlen a mun­kahelyi közösségek szerepé­nek növekedése, mely az üzemi demokrácia olyan for­marendszerét ' teremtette meg, ami lehetővé teszi az igen tevékeny • részvételt mindenki számára az üzemi döntésekhez. Összességében az elmúlt ötéves tervben számottevő növekedés látható a megyei gabonatermesztésben. A je­lentős fejlődésben igen nagy szerepet játszott az a szem­léletváltás, mely lehetővé tette a műszaki apparátus minőségi és mennyiségi nö­vekedését, ezzel a korszerű agrotechnika elterjedését. Mindez olyan politikai hát­térrel történt, mely szabad utat engedett az önálló kez­deményezéseknek, az újat, a hatékony eljárást támogat­va még akkor is, ha ez ese­tenként jelentős kockázattal járt. A megye gabonatermelé­sében megvannak a lehető­ségek arra, hogy tovább nö­vekedjen a hozam. Mit le­het tenni? Folytatni kgll a fajta összetételének módosí­tását, növelni a korai éré­sű, nagy termőképességü fajta arányát. A betakarí­tási idő rövidítése érdeké­ben tovább kell emelni a korszerű be takarítógépek s'zámát. Fejleszteni kell az üzemi érdekeltséget. Lénye­ges különbséget kell tenni a kezdeményező, a kockáza­tot vállaló, elgondolásokban gazdag kollektíva javára az­zal szemben, aki csak stag­nál. nincs elgondolása, nem fejlődik, ahol nincs kezde­ményezőkészség. Dr. Szabó Béla a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke A tél végi, kora tavaszi tájképhez az utóbbi években már szinte elválaszthatatla­nul hozzátartoznak a messzi­ről feltűnő, magányos vagy egymás mellett sorakozó fó­liasátrak. Különösen a zöld- séghajtatásban és a korai virágtermesztésben érhetők el velük kedvező eredmé­nyek. A jóval drágább és sokkal nehezebben kezelhe­tő üvegházak végnapjai ak­kor érkeztek el, amikor az Ipar már nagy tömegben el­kezdte gyártani az üvegnél könnyebb, rugalmasabb, mégis jó hőszigetelő anya­got, a műanyagfóliát. Fon­tos feltétel teljesült, amikor kiderült, hogy az átlátszó, 0,1—0,4 milliméter vastag­ságú műanyagfóliák a nö­vények számára legfontosabb 400—700 nanométer hullám- hosszúságú fénysugarakat az üveggel majdnem azonos mértékben engedik át, az ibolyántúli sugarakból és a hosszú hullámú hősugarak­ból pedig még többet is át- bocsátanak, mint az üveg. Az igazsághoz hozzátartozik, viszont, hogy a fóliák az üvegnél jóval rövidebb élet- tartamúak (ezzel szemben nem törékenyek). A fólia­burkolat alatt, a fólián szin­te akadálytalanul áthatoló hősugaraktól erősebben fel- melegszik a levegő, mint a szabad légtérben. Ennek a hőtöbbletnek egy része éj­szakára is megmarad. A ma­gasabb hőmérsékleten gyor­sabban fejlődő növények növekedését még az is ser­kenti, hogy a fóli alatt pá­radús légtér alakul ki, mi­vel a burkolat visszatartja a talaj felszínéről és a növé­nyekből elpárolgott vizet. A páratartalom gyakran eléri a telítettség határát, és ek- * kor megindul a kicsapódás a fóliasátor belső felületére vízcseppek formájában. Ez nem okoz különösebb fény- csökkenést, legfeljebb a víz­cseppek megtörik a fénysu­garakat, ami a - növények számára kedvezőbb, szórt fényt eredményez. Egy termálvízzel fűtött korszerű fóliasátor belsejébe pillant­hatunk be, ahol már szedésre érett a retek Gépek gyártása kooperációban A mezőgazdasági termelés további fejlesztése Csehszlo­vákiában is szükségessé te­szi a gépgyártás fokozását, hogy jobb gépellátásban ré­szesüljenek a szövetkezetek és állami gazdaságok. A munka oroszlánrésze a házai gépgyártásra hárul, amely a jelenlegi ötéves tervben 6 százalékkal növeli a mező- gazdasági géptermelést, és összesen 22 milliárd korona értékben állít elő traktoro­kat. mezőgazdasági teher­gépkocsikat és más gépeket. A termékváltásban növekr szik az ösztönző technika, a talajjavító gépek, az állatte­nyésztést, a szállítást, az anyagmozgatást segítő gépi berendezések aránya. Növe­lik azoknak a gépfajtáknak a gyártását is, amelyek al­kalmasak a hegyvidéki föl­dek megművelésére. Az új, korszerűbb traktorcsalád, a Zetorok harmadik generá­ciójának gyorsabb bevetésén kívül fontos cél még a szük­séges traktortartozékok tech­nikai színvonalának javítása, az alkatrészgyártás szélesí­tése. Az elektrotechnikai iparág is segíti a falvakban folyó munkát: megkezdte a mezőgazdasági üzemek ellá­tását számítógépekkel, mé­rő- és szabályozó műszerek­kel. De a fejlett csehszlovák mezőgazdasági gépipar sem képes rá, hogy minden gép­pel saját maga lássa el a mezőgazdasági üzemeket, fe­lesleges is lenne, hiszen ren­delkezésre- áll a K<SST-or- szágokkal való együttműkö­dés. A termelési szakosodás révén Csehszlovákia ötmil- liárd koronáért vásárol majd más országokban gyártott, összesen hetvenfajta gépet, pl. a Szovjetunióból nehéz­traktorokat, az NDK-ból ga­bonacséplőgépeket, kombáj­nokat, Bulgária, Románia, Magyarország pedig elsősor­ban a zöldség- és gyümölcs- termelés gépesítéséhez ad berendezéseket. A csehszlo­vák mezőgazdasági gépellá­tást hasznosan segíti a kö­zös gyártás, a termelési kob- peráció is. A gyártási együtt­működés a jelenlegi 160 té­telről 1985-ig 260 tételre emelkedik, mivel Csehszlo­vákia is növelheti majd je­lenlétét a baráti országok mezőgazdaságában. Képünkön: kiállításon a csehszlovák mezőgazdasági gépek. Mikroklíma a fóliasátorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom