Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

/ Nemzetközi körkép 1982. ÁPRILIS 1, Mit tehet Faljclandnál a brit flotta? Hol vannak már azok az idők, amikor Anglia zavar­talanul rendelkezhetett fél- milliárd ember sorsa fölött és fennhatósága alá tarto­zott az anyaországnál 135- ször nagyobb terület, több mint 33 millió négyzetkilo­méter! A brit lobogó, a büszke „Union Jack” már mind kevesebb félelmet kelt. Nem csoda tehát az, ami a napokban a Falkland- szigeteken történt. Az ar­gentin csapatok — Nagy- Britannia tiltakozása ellené­re — zavartalanul birtokba vehették a szigetcsoportot, beleértve Dél-Georgia és a déli Sandwich-szigeteket is. Az argentin kormány azóta kiterjesztette fennhatóságát e területekre. Most sokan felteszik a kérdést, hogy ’ katonailag mit tehet ezekután a brit kormány? Helyreállítja-e korábbi status quo-t? A vá­lasz kétségtelenül nehéz. Világ­viszonylatban: harmadik . Talán abból kelene kiin­dulnunk, hogy jelenleg is érvényben van Nagy-Britan- nia egyik legfőbb hadászati célkitűzése, amelyet Sír Pe­ter Gretton brit altenger- nagy a következőképpen fo­galmazott meg: „Az állam­nak rendelkeznie kell olyan lehetőséggel, hogy hadere­jét, vagy tengeri flottáját biztonsággal átjuttathassa a kontinensközi tengereken vagy óceánokon a tengeren túl fekvő baráti országok megsegítésére, vagy a saját tengerentúli területeinek megvédésére”. Persze e stra­tégiai elv ellenére, főleg anyagi okokból, Anglia az elmúlt egy-másfél évtized­ben kénytelen volt felülvizs­gálni „Szueztől keletre” vállalt kötelezettségeit és csökkent a szerepe az ame­rikai 6. és 7. flotta közötti „stratégiai rés” 'betöltésében is. E kettősség látszik a brit haditengerészet jelenlegi helyzetében. Ami a méretet illeti: világviszonylatban a harmadiiK az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió hadi­tengerészete után. Másfelől viszont nincs még olyan flotta, ahol olyan gyorsan és annyi hadihajó kerülne „tartalékba”, mint a Királyi Haditengerészetnél — oly mértékben elöregedett . A hetvenes évek eleje óta a brit haditengerészet fő csapásmérő erejét az atomhajtóműves, rakétahor­dozó tengeralattjárók alkot­ják. Jelenleg négy van szol­gálatban. Fő fegyverzetük 16—16 amerikai gyártmányú „Polaris A—3” rakéta — hatótávolságuk kb. 4600 km. Több robbanófejes atomtöl­tetüket Angliában gyártot­ták. Mit tud a „Hermes”? Az angol admirálisok egy részének tiltakozása ellené­re kivonták a flotta állomá­nyából a két utolsó támadó rendeltetésű repülőgép-anya- hajót, s . anyagi okokból töb­bé nem építenek ilyet. Je­lenleg a brit haditengerészet rendelkezik ugyan két repü­lőgéphordozóval, az Invin- cioie-vel és a Hermessel, de a rájuk telepített „hely­ből felszálló” repülőgépek és helikoptere1- elsősorban „védő” feladatokat látnak el. (Most egyébként éppen a Hermes van útban a Falk- land-szigetek feé.) JatoA-t-a-t-l-a-N-Th-—ó<e-A-h­ISLAS MALVINAS ^FALKLAND-SZK. Saunden-u.----Prbblr u.­A 12173 km! területű és 1776 fő lakosú, brit fennha­tóság alá tartozó szigetcso­porton április 2-án hajnal­ban (közép-európai idő sze­rint) argentin csapatok part­raszállást hajtottak végre. A két fő, valamint kétszáz kisebb-nagyobb szigetből ál­ló csoportot John Davis an­gol hajós fedezte fel 1952- ben. A XVI. században fran­cia, a XVIII. században pe­dig .spanyol gyarmat volt. Argentína azon az alapon követeli magának a szige­teket hogy azok a XIX. szá­zad elejéig ugyanazon Rió La Plata-i spanyol gyarmat részei voltak, mint .maga Ar­gentína. Az angolok 1883-ban gyarmatosították a szigete­ket és 1908-ban hozzácsatol­ták az ú. n. tartozékokat is, melyeket 1962-ben Brit An­tarktiszi Terület néven önál­ló birtokká %meltek. Jelen­leg a Falkland-szigetek ré­szét a Déll-Sandwich és a Déli-Georgia szigetek képe­zik. Argentína és Nagy-Britan- nia között majdnem kétszáz éve tart a vita a terület bir­toklásáért. Az argentin el­nök e terméketlen tárgyalás- sorozat eredménytelenségével indokolta a katonai eszközök igénybe vételét. A szigetcsoport lakóinak élete eddig is nagy mérték­ben függött Argentínától. Onnan kapták ugyanis rend­szeresen az olajat, benzint, gázt, sőt az élelmiszerek egy részét is, és argentin repülő­gépek biztosították a sziget­lakok részére a rendszeres légi összeköttetést. A szigetcsoport gazdasági életét a juhtenyésztés (mint­egy 600 ezer darab), illetve az Angliába irányuló gyapjú­kivitel határozza meg. A szigetek jelentőségét _ a helyzetelemzők abban lát­ják hogy partjai mentén je­lentős olajkészleteket fedez­tek fel. A felsoroltakon kívül a Ro­yal Navy-nek, egyéb hajó­egységek mellett, 12 atom- és 16 dízelmeghajtású ten­geralattjárója, továbbá 14 rombolója és 46 fregattja van. A személyi állomány létszáma csaknem 75 ezer. A brit haderő jelenleg 344 ezer főt tart fegyverben. Az argentin flotta mind a hajókat, mind a személyi állományt illetően lényege­sen elmarad ettől. Van négy tengeralattjárója, egy repü­lőgéphordozója, kilenc rom­bolója és körülbelül 36 ezer fő tartozik állományába. Blokád- és semmi más? Ha a flották erejét vizs­gáljuk, az sem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy az an­gol katonai erőt az elmúlt időszakban mindenekelőtt a Szovjetunió elleni alkalma­zásra készítették fel. Miután az angol katonapolitikának és katonai doktrinának a NATO-felfogás képezi a köz­ponti elemét, nyilvánvalóan ez határozza meg az alkal­mazás koncepcióját is. A jelenlegi brit flottafel­vonulás célja feltehetően tengeri blokád teremtése a megszállt Falkland-sziget- csoport körül. A blokád vár­ható eredményességét és következményeit illetően e pillanatban szélsőségesen megoszlanak a vélemények Európa, és Észak- és Dél- Amerika katonai körei kö­zött. Az angol kormány fel­tehetően elsősorban diplo­máciai adunak kívánja használni flottáját. Siker, vagy sikertelensége esetén egyaránt számolhatunk poli­tikai következményekkel és­pedig nem csupán Bu°~os Aires-ben vagy Londonban, hanem — bonyolult áttétek révén — a latin-amerikai térségben. Vitathatatlan ve­szélyt jelenthet, hogy újabb tartós válsággóc alakulhat ki világunknak ebben a tér­ségében. Tolnay László Munkanélküliek Detroitban Válságban az autóváros Detroit sok évtizede viseli büszkén az „autóváros”! ne­vet. Itt vari a Ford,, a Ge­neral Motors, a Chrysler központja — az amerikai metropoliszban minden az autóipar körül forog. Látszólag minden válto­zatlan. A hatalmas Cobo Hallban idén is megrendez­ték a szokásos autókiállí­tást. A látogatók megcsodál­ták a még mindig többség­ben levő benzinfaló „ország­úti cirkálókat”, de ezekre, sőt az újabban konstruált kisikocsikra is alig akad ve­vő. Az okokat az általános bizonytalanságon túl a ten­gerentúli konkurrenciával, elsősorban a japán autók beözönlésével magyarázzák. (Az importautók részesedése az amerikai autópiacon 1981- ben elérte a 27 százalékot!) A japán, de a nyugat-euró­pai autógyártók is sokkal ru­galmasabbnak bizonyultak, gyorsabban alkalmazkodtak a megváltozott igényekhez, a benzinárak drágulásához. A munkaközvetítőnél A gyárosok a rossz üzlet­menetért mindenekelőtt a munkásokat igyekeznek fe­lelőssé tenni, mondván, hogy a magas bérek teszik ver­senyképtelenné az amerikai autóipart. Megindult tehát a harc a bérek leszorításá­ért. S bár az autóipari mun­kások szervezetét az USA legerősebb szakszervezetének tekintik, jelenleg bizony ne­héz helyzetben van. Kilenc­millió felett jár a munkanél- kíiliev száma, már-már meg­közelítve a harmincas évek ..nagy válsáeának” szintiét. S azt mondiák. ..ha a nem­zet megfázik akkor Detroit tüdőgyulladást kan” — lé­vén az automohiünar a le»- koniuktúraérzékenyebb ipar­án. TTSA-ban a mnrika­nólkiiliek pránva 8 9 q-zq^q- lék TJatrnithan a-onMi hi- i7o+qi.r><?qn 16. a szakszervezet szerinf 90 százalék. Akinek még van munkája: szerelő a Ford-gyárban A Weltwoche című svájci lap munkatársa felkereste a város egyik munkaközvetítő hivatalát. A zsúfolt helyi­ségben öt hosszú sorban vá­rakoztak a munkát keresők. Az első megszólított, egy idő­sebb férfi nem volt hajlandó nyilatkozni. Csupán annyit mondott: „Kérdezze inkább Reagant, miért veszi el a szegények pénzét!” A 32 éves Larry Crawford 12 évig dolgozott műszerészként a Chryslernél. Három hó­napja vesztette el állását, így még jogosult a munka- nélküli segélyre, ami mint­egy fele korábbi kereseté­nek. Ezt egy ideig kiegészí­tik a szakszervezet segély­alapjából. Larry azonban szomorúan közli: az autó­iparban nem lát reményt el­helyezkedésre. Szeretné ma­gát átképeztetni, csak nem tudja, honnan lesz rá pénze. Még nagyobb gondjai van­nak a háromgyermekes Te- rena Willinghamnak, aki már két éve elvesztette a Ford-gyár futószalagja mel­letti munkahelyét. Jelentke­zett volna ápolónő-tanfo­lyamra, de kis szociális se­gélyéből családját is alig képes eltartani. A kormány készülő intézkedései ellen decemberben tízezres tünte­tő tömeg vonult Michigan állam fővárosába. Lansing- ba. „Ne reaganizáljátok Mi- chigant!” — jelszóval. A ta­karékossági törvényt azóta mind a képviselőház. mind a szenátus mégis elfogadta. Racionalizálás, automatizá­lás, robotok beállítása, át­állás kiskocsik gyártására — ez a detroiti konszernek ter­ve az elkövetkező esztendők­nél. Ez azonban becslések szerint 80 milliárd dollárba kerülne. Honnan vegyék a pénzt, amikor a vállalati mérlegek többsége vesztesé­ges, a magas kamatok miatt pedig további hitelfelvétel sem nagyon lehetséges. Még a legkedvezőbb helyzetben levő General Motors is né­mileg csökkentette 1985-ig szóló üzemfelújítási terveit. S az autóipar dolgozóinak el­keseredését csak növeli, hogy kiderült: a GM 400 ezer 2,8 literes motort ,Mexikóból, a Ford pedig 100 ezer 2 literes motort Japánból kíván be­hozni, ezzel is csökkentve a detroitiek munkalehetőségeit. (Gáti) ÚJSÁGHÍR: Másfél tonna kokaint fedeztek fel Miami nemzetközi repülőterén a vámhatóságok egy kolumbiai gép fedélzetén. A szállít­mány feketepiaci ára 950 millió dollár. Eddig ez az amerikai vámosok legna­gyobb fogása. Elveszett paradicsom Florida aranypartja még nemrégiben is az üdülők pa­radicsoma volt. A színes ké­peslapokban és prospektu­sokban *az aranypart azúrkék ege alatt pálmák hajladoz­nak, derűs, gondtalan em­berek állnak a smaragdszí­nű tengerben. Az éttermek­ben. a luxus-szállodákban, az utcákon nyüzsögnek a vi­dám turisták. De aki ma fellapozza az újságokat, más képet kap: a nyílt utcán lelőtt férfi fek­szik saját vérében egy autó méllett. A rendőrség és egy szupermarket fosztogatói ut­cai csatát vívnak. 13 éves gyilkost hallgatnak ki. bűncselekmények áradata hurrikánszerűen tört be er­re a földre, és elsöpörte a paradicsomot. Ma itt a leg­magasabb az USA-ban a bűnözési arányszám. legrosz- szabb a közbiztonság, és ez elviselhetetlen kockázatot je­lent az üdülni vágyók szá­mára. Életveszély az ígéret földjén Az újságok nem hazudnak. Floridában, az USA egyik legkedveltebb üdülőhelyén, a turisták egykori ígéretföld­jén ma'veszélyes az élet. A mértéktelen kábítószer-ke­reskedelem és az erőszakos Az FBI évente kiadottbű­nözési statisztikája szerint Miami az első, West Palm Beach az ötödik. Fort Lau­derdale a nyolcadik helyen áll a bűnözésben az USA városai közül. Mindhárom város Dél-Floridában fek­szik. Az elmúlt évben Mia­miban volf a • legmagasabb a gyilkosságok aránya' az Egyesült Államokban: 100 ezer lakos közül hetvenen lettek gyilkosság áldozatai. A Dél- és Közép-Ameriká- ból származó marihuana és kokain háromnegyedét Flo­rida déli részén keresztül csempészik az USA-ba. En­nek piaci értéke évente eléri a tizenkétmilliárd dollárt,, mi­közben ezen a vidéken a tu­ristaforgalom már csak hét— milliárd dollárt- jövedelmez. Az egymással is vetélkedő csempés/bandák főnöke fel­vásárollak a legszebb ten- gemarti luxusvillákat és on­nan irányítják az „üzletpt”. A bandák véres harcot vív­nak egymással az „anya­gért” és a piacért, és a gya­kori utcai lövöldözéseknél nincsenek tekintettel a járó­kelőkre. Miamiban már négy bank van a kábítószerkeres­kedők kezében. A rendőrség kimutatta, hogy Floridában minden harmadik gyilkos a ká'bítószerélvezők ■— ahogy errefelé mondják, a narkó- sok — közül való. A kábítószercsempészekkel folytatott harcban a rendőr­ség újból és újból reményte­lenül alulmarad. Dél-Florida majdnem ötezer kilométer hosszú tengerpartja, mely­hez számtalan sziget és öböl tartozik, szinte ellenőrizhe­tetlen. Fegyverek, kutyák, védőrácsok A kábítószer-kereskedelmet kísérő bűnözési hullám ret­tegésben tartja az embere­ket. Érthető, hogy Florida veszélyeztetett lakói minden áron meg akarják védeni ma­gukat a bűnöző hordáktól, és a vidék ma csaknem egy erősen felfegyverzett kato­nai bázis benyomását kelti. Miami térségében 1980-ban a fegyverkereskedelem for­galma 50 százalékkal nőtt. Ugyancsak virágzik a védő­rácsok, riasztóberendezések, páncélozott autók, és a rab­lótámadók ellen kiképzett kutyák kereskedelme is. Ez, bizony már nagyon távol áll a képeslapokban reklámozott, gondtalan, nyugodt, virágzó turistaüzlettől. ­gyobb mértékben. Miközben az utazási társaságok mind több' dél-amerikai látogatót igyekeznek toborozni. az észak-amerikai üdülők egy­re inkább elkerülik Miamit. A floridai üdülőparadi­csom turistaforgalma 1981- ben esett vissza először na­Még nyugtalanítóbb az ál­lam vezetése számára, hogy Florida lakosai egyre növek­vő számban hagyják el s^ű- kebb hazájukat, mert túl ve­szélyessé vált ott számukra az élet. Azok, akik szinte pá­nikszerűen távoznak az el­veszett paradicsomból, 95 százalékban észak-amerikai­ak, sajnálják ugyan elhagy­ni a smaragdszínű tengert, de életösztönük erre kény­szeríti őket, mert nem bíz­nak többé abban, hogy ete-, rületre valaha is visszatér a nyugddt,' biztonságos élet. (összeállította: Majnár József) Neutronbomba — Nem! (Za Rubezsom — KS) ov.asSÄ Az észak-ír helyzet. A brit oroszlán „forró pontja” ... (Chicago Sun Times — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom