Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. ÁPRILIS 15. IA szerkesztőség postájából I Most is tevékenyek! Több mint egy hétig tartott — április 10-én zárult — a cibakházi Egyesített Szociális Intézményben az a kézimunka-kiállítás, amelyen az itt látható (beküldött) fotó is készült. Ezeket a térítőkét, szetteket egyébként a legidősebb — 87 éves! — gondozott varrta-hímezte. Sajnáljuk, hogy krónikásunk, Gálik Jánosné nem írta meg a nevét, rászolgált volna a népszerűsítésre . . . A kiállítás rendezése új kezdeményezés a járás intézményeiben — adta tudtunkra Gálik Jánosné. Leveléből arra következtethetünk, hogy — mivel minden öregek napközi otthonában tevékenykednek az idős emberek, érdemes volna másutt is egy- egy alkalommal a kézimunkákat szemlére kitenni. kétirányú úton ugyanis ilyenkor egy irányban is csak ügyesen manőverezve lehet közlekedni. Néha hárman is visszatolatnak az Ady Endre útra, hogy egy szembejövőnek zöld utat biztosítsanak. Annyi ugyanis a parkoló kocsi, hogy mozdulni is alig lehet tőlük — tette szóvá I. S. szolnoki olvasónk. * * * Parkoló gépkocsik nehezítik az építkezést a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ mellett — a város központjában is. Az anyagot szállító teher- és mixerkocsik nehezen tudnak célhoz érni. A konténerek megközelíthet etlenek. A napokban történt, hogy az építő munkásoknak kellett az útból félretenni egy ott parkoló személygépkocsit. Ajtaja az emelés közben kinyílt ... Az éppen érkező tulajdonos enyhén szólva nem örült a történteknek — informált bennünket a fotót is készítő olvasónk, aki úgy véli, hogy talán az illetékesek egy KRESZ-táblávával rendet tudnának itt teremteni. Védett madaraink Szinte nyomasztó, kétségbeejtő, ha olyanról hallunk, akik költöző madarainkat élettevékenységükben megzavarják, fészkelő helyüket megsemmisítik, illetve tojásaikat kidobálják. Védett madaraink közé tartozik a rétisas, a túzok, a bagoly, a gulipán, a kék vércse, a daru, a héja és a vörösvércse mellett a mindenki által szeretett és megbecsült fehér és fekete gólya is. Tudomásom szerint az Állatvédelmi Felügyelőség mindent megtesz azért, hogy a gólyák minél nagyobb számban megmaradjanak. A laikus is könnyen megállapíthatja. hogy nem többsávos úton készült ez a fotó. Mégis, miért akkor ez a „zsúfoltság”? És hol kattant el a fényképező masina? Tamás Józsi bácsi Tisza- igaron aggódva kémlelte az eget szerda reggel, de a nap csak nem akart kibújni a felhők közül. Pedig előszedte ünneplőjét, lekefélte szebbik kalapját is. Kár lenne, ha megázna — töprengett, miközben a gyülekezőhelyre igyekezett. A mikrobusznál már ott várta Ratkainé, meg a nyugdíjasklub több tagja is. Egykettőre átgurultak a „szomszédba”, Nagyivánra. A művelődési ház előtt régi komák, ismerősök rázták egymás kezét — helybeliek is, örsiek is — a viszontlátás örömével. A nagyteremben gyorsan megtelt a három testvérfalu idős embereivel, akiket a nap ünnepeltjeiként köszöntöttek már érkezésükkor. A színpadon az unokák generációja, a Petőfi Sándor úttörő- csapat tagjai a hőskort idézték. Arról szóltak, amikor az ő szép életüket alapozó dicső tettek végrehajtói a ma megfáradt öregek voltak, az akkor még egyenesderekú, fáradhatatlan legények, asz- szonyok ... A munkában megkérgese- dett, inas, ráncos kezek békésen pihentek a nézőtéren ülők ölében. Olykor zavartan, fehér fürtjeit az ünnepi kendő alá igazította valaki, vagy lopva eldörgölte arcán’ a meghatottság könnyét. Szabó Vincéné, vagy Morvái Ro,,Véleményem szerint mindannyiunk érdeke, hogy a gólyák háborítatlanul éljenek” — írta többek között Palla Dezső szolnoki olvasónk, akinek — és több állatbarátnak — bizonyára nem kerülte el figyelmét lapunk április 6-i száma. Képen mutattuk be, hogy a Palo- tási Állami Gazdaság területén viharkárt szenvedett gólyafészket „újjáépítették” a Bánki Donát Szocialista Brigád tagjai, akik remélik, hogy az új „otthonba” hamarosan új „lakók” költöznek ... A szolnoki fedett piac mellett két áutóparkoló is van. Aki az Ady Endre útról hajt be gépjárműjével hétvégeken a Vágó Béla úton, gyakran pórul jár. Az eredetileg ,zi néni volt? Smiguráné, vagy Csabai néni? A fájós derekat is feszesre igyekeztek húzni mindany- nyian, amikor a járási főorvos, dr. Temesvári Ottó köszöntötte őket, az egészség- ügyi világnapon. Azokat, akik itt élnek, s akikre tisztelettel néz fel a ma dolgozó nemzedék, s a jövőre most-készülő legifjabbak is. Akik nemcsak éveket akarnak adni az idős emberek életének — nem csupán nagyobb darab kenyeret —, hanem életet is a hátralévő éveikhez, tartalmasat, szépeit, azok nevében szólt Bordás Imre, a három falu közös tanácselnöke. Tőle meg Bugán Mihály vette át a szót, a Petőfi Tsz. elnöke, aki országgyűlési képviselőként is szószólójuk. A szülőknek kijáró tisztelettel köszöntötte vala- mennyiüket. Aztán ciiterával, dalos ajakkal!, táncos lábbál ismét a gyerekek vették át a főszerepet, és olyan ajándékműsort kötöttek csokorba, hogy még a felhőket is elkergették — az égről is, a barázdás homlokokról is. A nagyiváni randevú csendes szemlélőjeként hallottam később, amikor a szomszédos épületben, az öregek napközijében gyönyörködtünk a szép kézimunkákban, s a pókhálós padlások mélyéről Ezek után feltétlenül ide kívánkozik g szolnoki Városi Tanács V. B. műszaki osztályától kapott válasz, amelyet a március 10-én közölt „Lassan bandukolva ...” című észrevételre küldtek. Olvasónk — képpel — a nem túlzottan szívderítő Pelikán Szálló és SZTK-rendelő közötti részre hívta fel a figyelmet. A területet előreláthatóan négy-öt évig nem építik be véglegesen, így viszonylag Mezőtúr lakóinak gyors és kulturált kiszolgálását segíti üzlethálózatának fejlesztésével az áfész. A Tisza Cipőgyár mintaboltjának megnyitását alig néhány nappal előhozoitt kincsek, régi edények, lámpák, és egyebek láttán, hogy Igaron is elkészül az idén a napközi. De megütötte a fülemet egyéb is. A jó házigazdaként az öregek körül tüsténkedő „Imre fiam”, „Miska fiam” — ahogy a tanács meg a téesz elnökét szólították többen —, nem győzte kapkodni a fejét, hogy kire figyeljen. Volt, aki az állandó törődést köszönve nyújtotta jobbját, más meg sürgette, hogy mikor jöhetnek segíteni, mert nem olyan öregek még, hogy ■tétlenül üldögéljenek. Megbeszélték, hogy. az örsi strandon melyik nap gereblyéznek, ki mit csinál, mit vigyen, mert igen kiderült az idő, nem lehet halogatni a társadalmi munkát... Kuruc Imre bácsi, aki hajdan téeszelnök is volt, Rus- kó bátyámmal a sertéstelep nyugdíjas vezetőjével, meg Kapás Laci bácsival, aki boltosa volt az ivániaknak, erre koccintott búcsúzóul. Nagyfejeő György, a klub1 elnöke a le'kemre kötötte, ne feledjem odaírni: megtiszteltetésnek vették, hogy a megyei ünnepségsorozatot náluk- nyitották meg. Ez a találkozó —, kitüntetés, amit az egészségügytől, a KÖJÁL-tól, a Vöröskereszttől kaptak. Nem felejtettem el. — E — hosszabb időszakra tervezik az „átmeneti megoldást” ... Kohósalakos anyagú gépkocsiparkoló készül, hetven álláshellyel. Remélhetőleg ezzel enyhül a városközpont parkolási gondja is. Természetesen lesz zöldterület és öntöttaszfalt járda. A munkák tervezett befejezési ideje május 31, amely után kulturált, sár- és pormentes közlekedésre lehet számítani az említett helyen, és rendezett környezetre. követte az új könyves-, valamint papír- és írószerbqlt átadása. A Kossuth téren, az egykori bútorüzlet átalakítására, berendezésére 800 ezer forintot fordított a szövetkezet. Az önkiszolgáló rendszerű, tágas, 100 négyzetméter alapterületű eladótér berendezése a helyi Bútoripari Szövetkezet munkáját dicséri. Az új üzlet .megfelelő külső raktárral rendelkezik, nem gond a nyitásra előte-. remtett 2,5 millió forintos árukészlet elhelyezése, áttekintése, és a dolgozók is megfelelő szociális helnisé- gekhez jutottak. Tapétákból és poszterekből — amit a város lakói régen hiányoltak — az eddiginél sokkal gazdagabb választékkal, magnókazettákból is bőséges készlettel, könyv- és hanglemez-újdonságokkal várják a vásárlókat a 9-től 17 óráig, szombaton 8-tól 13 óráig nyitva tartó üzletben, — kaptuk a hírt és a fényképet. Válaszolt az Illetékes Üvegvisszaváltás ..Örökzöld" téma talán. H. J. szolnoki olvasónk — levelét március 24-én közöltük — egyetértőén írt arról, hogy a szolnoki Aranykanna ABO bői „kivitték” az üvegvisszaváltást. A helykiválasztást nem dicsérte, megjegyezve, hogy nem is Volt miben válogatni. Kérte azt is vásárlóGépkocsiparkoló, hetven álláshellyel Nagyiváni „randevú” A hónap jogszabályai II házadó új szabályai Miniszteri rendelet a nyelvvizsgákról Nyitvatartási pótlék a kereskedelemben A márciusi hónap egyik legkiemelkedőbb jogszabályalkotási eseménye, hogy megjelent a Minisztertanács új rendelete a házadóról és a házértékadóról, s megtalálható a Magyar Közlönyben (a március 12-i számban) az ezt végrehajtó pénzügyminiszteri rendelet is. A változások lényege abban foglalható össze, hogy a házértékadót, mint önálló adónemet megszüntették, s beépítették a házadóba. A lakóépületek (lakások) után fizetendő évi házadót differenciáltan állapították meg. Budapest belső területén például egyszobás lakásnál 270, kétszobásnál 430, három szobásnál 590, négyszobásnál pedig 750 forint az évi házadó. Minden további szoba után újabb 750 forin- -tot kell fizetni. A főváros külső területén az adó összege attól is függ, hogy a lakótelek közműves-e vagy sem. Ugyanez a helyzet a városokban is: a megyei városokban azonban a többinél némileg magasabbak a házadó- tételék. A községeknél három kategóriát állapítottak meg. Ezek az 5 ezer lakos feletti, a 3—5 ezer lakosú és a 3 ezer lakos alatti falvak. Egy háromszobás ház után az első kategóriában 220, a másodikban 190, a harmadikban pedig 130 forintot kell évente fizetni. Az üzletek, műhelyek házadója helyiségenként — a területtől függően — évente 180 forint. Az egyéb adóköteles helyiségek adója 160 és 440 forint között van. Az üdülők, hétvégi házak évi adóját ugyancsak kategóriánként eltérően állapították meg. Háromszobás üdülő után a legmagasabb kategóriában évente 900 forintot kell fizetni, s minden további szoba után újabb 800— 800 forintot. A fővárosban a hétvégi házban lévő üzlet, műhely után helyiségenként évi 500—550 forint az adó. Egy 3 ezer lakosnál kisebb lélekszámú községben egy egyszobás üdülő, hétvégi ház adója mindössze évi 50 forint, a kétszobásé 100, a háromszobásé pedig 200. Nagyobb üdülőnél minden további szoba után 500—500 forintot rícell fizetni. Bizonyára sokakat érdekel az a rendelet is, amelyet a művelődési miniszter az állami nyelvvizsgákkal kapcsolatban adott ki. A jogszabály melléklete részletesen felsorolja, hogy melyek azok az 1950. december 31. után vizsgák, valamint okiratok, amelyek egyenértékűek az állami nyelvvizsgával, illetve a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. A Magyar Közlöny március 12-i számában olvasható az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése is — az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről. Eszerint nyelvtudási pótlékban kell részesíteni azt a dolgozót, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott, élő idegen nyelvek rendszeres használata a kollektív szerződés vagy a munkaügyi szabályzat szerint nélkülözhetetlen. Nyelvtudási pótlékban lehet részesíteni továbbá azt a dolgozót is, akinek a munkakörében meghatározott idegen nyelvek használata nem nélkülözhetetlen ugyan, de hasznos. Nem fizethető nyelvpótlék a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatott (idegen nyelvet oktató) illetőleg a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó részére. Csak a második és a további idegen nyelvekért kaphat pótlékot az, aki munkaideje alatt rendszeresen fordítói, vagy tolmácsi feladatot lát el. Ugyanez a szabály vonatkozik a kutatói munkakörben foglalkoztatott dolgozókra, valamint a felsőoktatási intézmények oktatóira. A dolgozóknak fizetendő nyelvpótlék . mértékét az alapbér meghatározott százalékában a kollektív szerződés írhatja elő, a rendeletben megszabott keretek között. Ezek a következők: a nyelvpótlék európai nyelv után középfokú nyelvvizsgánál 4—8, felsőfokú után pedig 8—15 százalékig terjedhet. Nem európai nyelvek után ugyanezek a határok 8—15, illetve 10—30 százalék. A kollektív szerződés a nyelvpótlék mértékét — az említett korlátok között — forint összegben is meghatározhatja. A pótlék mértékének megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a dolgozó nyelvismeretének munkaköre lellátásában milyen jelentősége van. A pótlékot minden ténylegesen használt idegen nyelvért külön-külön kell megállapítani és fizetni. Lényeges előírás azonban, hogy nyelvpótlék legfeljebb három idegen nyelv használatáért adható és összege nem haladhatja meg az alapbér 45 százalékát. Végül röviden egy másik pótlékról, amely a kereskedelemben dolgozókat érinti. A belkereskedelmi miniszter az ötnapos munkahét országos bevezetésével kapcsolatban módosította egy korábbi rendeletét. Az új jogszabály szerint nyitvatartási pótlékot kell fizetni a vállalatok bolti dolgozói részére: — a szombaton 13 óra után nyitvatartó általános áruházakban, ruházati és iparcikküzletekben, a fővárosban és megyeszékhelyen; — a szombaton 14 óra után nyitvatartó élelmiszer üzletekben — az édességboltok kivételével — a városokban. Ez a rendelet — kihirdetése napján — március 25- én — már hatályba lépett. D. A. ^ társai nevében: sehol ne tegyenek megjegyzést üvegvisszaváltáskor. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattól érkezett választ Polgár István áruforgalmi igaz^ gatóhelyettes és Tóth Béla áruforgalmi osztályvezető írta alá. „ ... Az áruház korábbi technológiája és a nap egyes időszakaiban jelentkező vásárlási csúcsok nehezítették a forgalom bonyolítását. Az eladótérben elhelyezett üvegvisszaváltó csak rontotta az időszakonként egyébként is zsúfolt üzlettérben a kiszolgálás színvonalát. Ezt vásárlóink is kifogásolták. Az üvegvisszaváltó áthelyezése a lehetőségek figyelembevételével történt. Az áthelyezés óta javítottuk az átvevőhely technikai feltételét és tervezzük a további — lehetőség szerinti — változtatást is. A dolgozói magatartás, amely szerint az üvegvisszaváltást szívességnek tekintik, mi is helytelenítjük, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kereskedelmi munkához tartozó munkafolyamat természetes és egyenrangú legyen az értékesítéssel. Dolgozóink figyelmét felhívtuk az udvarias magatartás fontosságára.” Hétvégeken egy irányba is bonyolultÚj üzlet a régi helyén
