Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. ÁPRILIS 9. A fiatalok ős a népművészet Divat, vagy közösségteremtő erő? A huszadik életéven innen és túl sajátos szerepet kap az ének és a tánc. A fiata­lok izmaiban annyi a moz­gásra szánt energia, sodró lendület, hogy ellenállhatat­lan kényszer viszi őket a ritmus és a dallam hullá­maira; ebben a korszakban a tánc, a mozdulat az önki­fejezésnek is eszköze. így voltunk ezzel mi, mai fel­nőttek is, koplalós, fázós, háború utáni egyetemi éveinkben annyit táncol­tunk, hogy nagy határmezőt meg lehetett volna művelni annyi energiával. De a mi ifjúságunk idején még „kö­zösségi” jelleget viselt min­den táncos alkalom, lányok és fiúk nem a párjukkal, ha­nem diáktársaikkal, csopor­tosan mentek szórakozni. Az idők során aztán kiala­kult a szórakozás páros for­mája, az „együtt járás”, s ezzel az elszigetelődés, néha a páros magány is. De sok kislánynak hullott le szere­lem nélkül a pártája, csu­pán azért, hogy legyen ki­vei diszkóba járnia! És de sok unott, fásult párt lehet olykor táncos helyeken lát­ni, akiknek akkor sem len­ne mondanivalójuk egymás számára, ha történetesen nem harsogna túl minden emberi közlést a zerte üvöl­tése. Hej rózsa, rózsa, ékes vagy...' rr Pár éve azonban az igé­nyesebb, közösségbe vágyó fiatalok — néhány művelő­dési ház megértő vezetőinek segítségével — meglelték a magukhoz méltó formát az erdélyi táncházak itthoni meghonosításával. A táncházba nem kell partnert vinni, annyi a cso­porttánc, hogy még az sem marad kettesben, aki már karikagyűrűt hord; a zene nem üvölt, s ha elhalkul a közös dalolás, beszélgetésre is nyílik alkalom (a tánc­házba járóknak kicserélendő gondolataik is vannak); ott nincs alkoholfogyasztás, kü­lönben is a népművészetből az azt létrehozó szellemiség árad: ott mindenki rendesen, illedelmesen viselkedik, an­nál is inkább, mert nincs sorompó a nemzedékek kö­zött, oda a népi kultúrához vonzódó felnőttek is bebo­csátást kapnak, s előfordul, hogy a nagypapa az unoká­jával ugyanabban a kör­táncban térül-fordul. A táncház a legdemokratiku­sabb közösség is, ott senki sem kérdi, ki milyen isko­lát járt, milyen munkát vé­gez, a népzene szeretete az összetartó erő. Amilyen gyors sikerrel terjed a táncházmozgalom a városokban, sajnos, éppoly tartózkodó vele szemben a falu. Mintha a falusi fiata­lon félnének, hogy elmarad­nak a „világszínvonaltól’', ha újra befogadják, ami ko­rábban az övék volt, és in­kább füstös diszkókban, rö­vidital mellett üldögélnek vagy faarccal vonaglanak a zajos zenére. Selyemsár haja gyöngy koszorúja A népi kultúra tehát a táncházból kiindulva nyerte meg a szebbre vágyó fiata­lok szívét, és innen indult a tárgyi népművészet dia- dalútja is. Ez utóbbinál már a világszerte hódító divat is szerepet kap, de száz méter­ről meg lehet látni, hogy a hímzett kendőt, széki szok­nyát viselő kislány valame­lyik táncház közösségébe tartozik-e vagy sem. Mert a dalokon, balladákon edzett ízlés nem tűri a stílustalan- ságot. A kifinomult szépér­zék már vigyáz a ruhadara­bok összhangjára, színek) motívumok harmóniájára. (Bár a farmernadrág is né­pi viselet — Amerikában — és fiúkon nálunk is „el­megy” bekeccsel, kucsmá­val; jó ízlésű lány nem hord farmert hímzett kendővel. A diakszobákba bekerülő kancsók, faragások sem tű­rik soká a fogfájós kisku­tyák, absztrakt plakátok, s egyéb harsány tárgyak je­lenlétét. (Ilyen és hasonló példákat sorolhatnánk még: valóban akadnak fiatalok, akik a tárgyak gyűjtésében csak divatot követnek, ám a folklórt felkaroló többség fokozatosan hozzánő a mű­vészethez, melyet önmaga számára felfedezett. „Szivárvány havasán felnőtt rozmaring­szál...” Vannak, akik nacionaliz­must gyanítanak a népi kul­túra felvirágzásában. Mások anakronizmust emlegetnek, mondván, ha nincs már pa­raszti életforma, akkor olyan a népművészet, mint a vágott virág vázában... Csakhogy a nép paraszti életforma nélkül is nép ma­rad. A nép: mi vagyunk, mindannyian. Szívünk joga, hogy felmenőink kultúrájá­nak gyökereiből szívjuk él­tető nedveinket, hogy tisz­ta forrásból merítsük italun­kat. . A népművészet pedig minden ellenkező hiedelem­mel szemben: internacioná- lis. Motívumaiban, formái­ban jól lehet jellegzetes, sa­játos, de életérzésében, ter­mészetközelségében, finom bájában a különféle népek érzéseinek azonos elemeit hordozza. Ki tudná szétvá­lasztani a szivárványhavas két oldalán felnőtt rozma­ringszálat, ha csak azt néz­né, hogy milyen harmatcsil- logású a dallam, milyen gyöngéd a szerelmesen epe- kedő. szó, milyen mély hú­rokon zúg a bujdosó bánat? A népművészet földközeli és emberi. A városok kő­tengerében felnőtt fiatalnak napfényt, kék eget, erdőzú­gást ad. önvédelmet, immu­nitást életformánk ártalmai ellen. És főként: közösséget eev atomjaira széthulló, el­idegenedő világban. Menek­vést a magány elől. A pá­ros magány eiől is. Végül: a cselekvés lehetőségét. A népi kultúrára rálelt fiatalok a harmóniát is meg­lelik maguk körül és önma­gukban. Bár segítenék őket ebben mindazok, akiknek módjuk és lehetőségük van rá. B. E. Pályázat TISZTHELYETTES-ISKOLAI JELENTKEZÉSRE A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel-a dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak vá­lasztó fiatalokat, alkik a Magyar Néphadsereg tiszt- helyettesei kívánnak lenni. 1. A jelentkezés feltételei: mag var állampolgárság, fedd­hetetlen előélet és erkölcsi, politikai megbízhatóság hi­vatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, általános iskolai végzettség, nőtlen családi v állapot, a tiszthelyettes,; iskola kezde­téig betöltött 17. életév, de 23 évnél nem idősebb élet­kor. 2. /í tisztihelyettes-iskoiáik- ra pályázók a jelentkezési lapot a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi (Bu­dapesten a Fővárosi Hadki­egészítő) parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az is­kola igazgatójától, sorkato­nák a parancsnokaiktól kap­hatják meg. A jelentkezési laphoz mel­lékelni kell: saját kezűleg írt önéletrajzot, hatósági er­kölcsi bizonyítványt, 2. szá­mú statisztikai lapot. leg­magasabb iskolai végzett­ségről szóló bizonyítványt, TBC-gondozóintézet által kiadott. 3 hónapnál nem ré­gebbi mellkas röntgenernyő- fény-képet vagy igazolást. 3. A jelentkezők pályáz­hatnak : — parancsnoki és anyag- ellátási profilban gépesített lövész, harckocsizó, csapat­felderítő, rádiófelderítő, /ra­kéta. és tüzér, légvédelmi rakéta és tüzér, híradó, vegyvédelmi, hadtáp. (álta­lános, élélmezési. ruházati, szállító, üzemanyag, egész­ségügyi), elhelyezési és ügy­viteli, — technikai profilban harckocsizó, híradó, lokátor, műszaki fegyverzeti (fegy­ver és lőszer, műszer, raké­ta) és repülőműszaki (sár­kányhajtómű, fedélzeti fegy­ver, rádió, műszer-, és oxi- génitechnikai berendezéseket üzembentartó) szakokra. 4. A pályázók májusban felvételi vizsgán vesznek részt, melynek anyaga: egészségi és pszichológiai vizsgálatokkal a katonai pá­lyaalkalmasság megállapí­tása, az általános iskolák tantervi követelményei alap­ján az általános felkészült­ség és tájékozottság felmé­rése. A tiszthelyettes-iskolái felvételről a felvételi vizs­gán nyújtott teljesítmény, a pályázók szakképzettsége és kérelme alapján történik döntés. Erről a pályázókat a tiszthelyettesi iskolák pa­rancsnokai július 15-ig írás­ban értesítik. Akik a felvételi követel­mény éknek nem feleltek meg. a felvétel elutasítása miatt nem fellebbezhetnek. 5. A tiszthelyettes-iskolák első évfolyamán a tanulmá­nyi év kezdete: szeptember 1. A tanulmányi idő 2 év. A hallgatók teljes ellátás­ban, illetményben, a máso­dik félévtől kezdődően — az elért tanulmányi eredmény­től függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. Az eredményes tanuláshoz szük­séges feltételekről a tiszthe­lyettesi iskolák térítésmen­tesen gondoskodnak. A tanulmányaikat ered­ményesen befejező hallgatók hivatásos állományba kerül­nek, tiszthelyettesi rendfo­kozatot kapnak, és ezzel egyidejűleg — a vonatkozó rendelkezésekben meghatá­rozottak szerint — a katonai szakképzettség mellett szak­munkásképesítést vagy szak­mai gyakorlatot is szerez­hetnek. 6. A pályázati határidő: április .20. Szolnokon Alföldi pedagógus kórusok találkozója Tegnap hangversenyek, ma Kodály-amlókUlós A Békés megyei Pedagógus Kórus a hangversenyen Háromévenként rendezik meg a pedagógus kórusok országos találkozóját. A nagy fesztivált megelőző esz­tendőben — az idén immár negyedik alkalommal — Szolnokon randevúznak az alföldi városok, települé­sek együttesei. A kétnapos találkozón az ország ötven pedagóguskórusáfoól nyolc együttes vesz részt. Tegnap délelőtt a Vegy­ipari. Műszeripari és Fi­nommechanikai Szakközép­iskola aulájában a megnyitó után megkezdődtek a hang­versenyek. A kórusok sze­replését — bár csupán be­mutató volt — a Fasang Árpád zeneszerző elnöklé­tével dolgozó zsűri kísérte * S figyelemmel- A Kodály- centenórium kapcsán igen sok kórusmű hangzott el az ünnepelt zeneszerző alkotá­saiból. Az együttesek reper­toárjának másik részét el­sősorban a kortárs zeneiro­dalom. darabjai építették fel. A délelőtti koncerten a Bé­kés megyei Pedagógus Ének­kar, a Cegléd városi Peda­gógus Énekkar a tiszafüre­di Pedagógus Női Kar, a törökszentmiklósi Liszt Fe­renc Kórus és vendégként a Szolnok városi Tanács Bartók Béla Kamarakórusa lépett színpadra. Délután a kunszentmárto­ni Harmónia Kamarakórus, a vásárosnaményi Liszt Fe­renc Kórus, a kecskeméti Pedagógus Énekkar és a szolnoki Kodály Kórus sze­repelt. A bemutatókat kö­vetően szakmai tanácskozás­ra került sor. Ma tíz órakor az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központban a Kodály-em- léküléssel folytatódik a ta­lálkozó. A résztvevő együt­tesek közösen adják elő Kodály—Jankovich: Jelige című művét, majd dir. Var- gyas Lajos népzenékutató, az MTA tudományos tanács­adója emlékbeszédet mond. A kétnapos rendezvény be­fejezéseként az együttesek Kodály Zoltán—Berzsenyi Magyarokhoz című alkotá­sát szólaltatják meg. Amerikai turné, könyv és nagylemez Huszonöt éves a Benkó Dixieland Band Beszélgetés Benkó Sándorral, a zenekar vezetőjével A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ dzsesszitör- téneti előadássorozatot indí­tott. A három koncerten az egyes zenei alapfogalmák magyarázata, az illusztráci­ók a műfajban kevésbé jár­tasak számára is segítik az eligazodást, olyan ismerete­ket nyújtanák, amelyek szükségesek a könnyű mu­zsika „nehéz” ágának megis­meréséhez, megszeretéséhez. S alkik mindezt bemutatják, előadják, megszólaltatják a Benkó Dixieland Band •tagjai. Áz együttes a dzsessz-suli második óráját hétfőn dél­után tartotta. Benkó Sán­dorral az öltözőben beszél­gettünk a zenekar műfajt népszerűsítő vállalkozásáról, terveiről. — Jó pár esztendeje Veszprémben próbálkoztunk meg először ezzel az elő­adásformával, s a műsorral azóta is járjuk az országot. Ez annák a bizonyítéka, hogy van értelme, eredmé­nye. — mondja az együttes vezetője. — Minden szín­padra lépő zenész kötelessé­ge, hogy a maga módján — az élménynyújtáson túl — kivegye részét az ifjúság neveléséből. Ehhez egy Koch Vilmos festőművész alkotásai láthatók Szolnokon az Aba-Novák teremben. A hazai és külföldi városképekből, tájképekből összeállított tárlat április 15-ig tekinthető meg szimpla koncert kevés. Te­gyük hozzá, sőkan be sem tévednek a dzsesszhangver­senyekre - mondván, hogy nem értik, nem kíváncsiak rá. De ha egv magyarázó jellegű előadást nyitott fül­lel meghallgatnak, kidéiről, hogv jól érezték magukat, akikor már legközelebb ők keresik az alkalmait a talál­kozásra. Erre számtalan pél­da volt már. — Az első szolnoki elő­adásnak nagy közönségsike­re volt, már ami a hangula­tot illeti. Az érdeklődésről viszont nem beszélhetünk felső fokon. — Nagyon rossz félház előtt játszani, még akkor is, ha a közönség érzékeny, megvan a kontaktus. Ez minden előadói műfajban így van. Azt hiszem, szer­vezésiből még sokat kell ta­nulnunk. Ha például egy is­kolát sikerül megnyerni az előadásnak, már nem üresek a székek. A műfajjal a ba- ráttkoztatást az általános is­kolás gyerekeknél kell el­kezdeni. Tapasztalatunk szerint ebben a formában. ezzel a tematikával szívesen, örömmel fogadják a muzsi-, kát. Sajnáljuk, hogy egyet­len énektanár sem jött oda hozzánk beszélgetni. Pedig ők sokat tehetnének a gyakran mostohán kezelt ének-zene tantárgy népsze­rűsítéséért, a muzsika. — azon belül a dzsessz — el­fogadtatásáért. — A Benkó Dixieland Band az idén ünnepli 25. születésnapját. Az együttes eddigi útját, eredményeit úttörőmunkája, a sok-sok koncert, tíz nagylemez és nem utolsósorban az is fémjelzi, hogy Európában teljesen önálló stílust ala­kított ki, melyet úgy is­mernek — különösebb mű­faji behatárolás nélkül — ez a Benkóék muzsikája. — A jubileumnak alkad egyJkét látványos egyben tartalmas állomása, ami számunkra az.t jelenti, töb­bet kell dolgoznunk, örül­tünk az ..Állami Ifjúsági Művészeti-díj”-nak. melyet március 21-én a Parlament- • ben vettem át. Boldogok voltunk, hogy munkánk ilyen komoly elismerésiben részesült. Kanyarodjunk vissza az év programjaihoz! Május 21-én indulunk- az USA-ba. ahol a magyar könnyűzene képviselőiként turnézunk egy hónapig. Na­gyon készülünk, hiszen a dzsessz őshazájában lépünk majd színpadra. Koncerte­zünk többek között San Franciscóban, \^ashington_ ban, Las Vegasban. Október közepén, a budapesti Sport- csarnokban lesz a jubileumi hangversenyünk, melyre több világhírű előadót is meghívtunk. Ekkorra jele­nik meg a Face tu face cí­mű új albumunk, s Koltai 6ábor könyve, melyben az együttes krónikáját írja meg. Ezek a legjelentősebb programok, addig viszont még jónéhány hangverse­nyünk lesz. — fekete Sándor — Fotó: Hargitai Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom