Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

1982. ÁPRILIS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyártja a Mezőgép Kiegyensúlyozott alkatrészellátás A tavaszi mezőgazdasági munkák előtt a Mezőgép Tröszt vállalatai folyamatos ellátást biztosítottak a hazai gyártmányú és import gé­nek felúiított részegységei­ből és pótalkatrészeiből, va­lamint az általuk gyártott néhány mezőgépből. Az léKr első negyedében mintegy 25 000 részegységet — önindítót, légféket. komp- resszort. dinamót stb. — fel­újítottak. ez a mennyiség a korábbi évek tapasztalatai szerint elegendő. Néhány ha­zai és importalkatrész hiá­nya. ütemtelen szállítása za­varóikat okozott a motorfel- úiítási munkáknál. A trakto­roknak egv iárésze csak ké­sőbb áll munkába ezért a felúiított motorók néhány száz darabos hiánva most még nem okoz nagvobb gondot. A hazai mezőgazdaság legalább százezerféle alkat­részt és részegységet használ feli A Mezőgép Tröszt vál­lalatai körülbelül 15 000 féle alkatrészt állítanak elő. évi kétmilliárd forint értékben. Az év első három hónapié­ban időarányosan teljesítet­ték termelési tervüket. Álta­lában eleget tettek minden megrendelésnek, kiegyensú­lyozott ellátást biztosítottak az ütemes szállításokkal. Kádár Jánoané köszöntése Kádár Jánosnét, a mun­kásmozgalom régi harcosát, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának nyugalma­zott hivatalvezetőjét szüle­tésnapja alkalmából tegnap, a Központi Bizottság Szék­hazában a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Németh Károly, a Politikai Bizott­ság tagja, a KB titkára kö­szöntötte és átadta a párt vezető testületének üdvöz­letéit; A köszöntésen résztvett Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. HÉTVÉGE A CIBAKI HATÁRBAN Nyújtott műszakban vetették a cukorrépát Ha szabad szombat, akkor háztáji nap Deák Imre: — Igyekeztünk, hogy április 4-re elvessük a cukorrépát Jókor reggel ne­kivágtunk a ha­tárnak a cibakhá- zi Vörös Csillag Tsz hétvégi ügye­letét tartó terme­lési elnökhelyette­sével mégis majd­nem, ráment a dél- etőttünk a határ- szemlére. Ahol megálltunk be­szélgetni a földe­ken szorgoskodók- kal. mindenütt hosszan, kezeltek Pintér Sándorral, akiinek az április 4-e alkalmából kapott TOT-ki- tüntetéshez gra­tuláltak. — Kétszáznál többen dolgoznak ezen a hétvégén a közös és a háztáii földjeinken — so­rolta a tereoiáró- iban a Telekoartra menet. — Két géppel vetítik a cukorrépa utolját, néhány hektárnyi le­het már csak hátra. Három gén a vetőágyat készíti a napraforgónak, meg a kuko­ricának. a talaielőkészítéssel is már a tavasziaknak szánt terület kilencven százalékán végeztek1 a tagok — Ez a hét tehát a cukor­répa vetésével ért véget. Mi­vel kezdik a iövő hetet? — Ha nem esik. rajtolunk a napraforgótáblákon. Jó vetőágv vária az olaiosmagot. ugyanúgy a kukoricát is. Ha az időiárás közbe nem szól. az utóbbinak a vetéséhez is hozzálátunk a hét közepén. Néhánv nap múlva a szántó­földi kertészetben is meg­kezdődik a nagyüzem. Ott a , hidegre kevésbé érzékeny káposztafélék palántáinak kiültetése most már az idő­szerű tennivaló. Valóban, már csak a nap­raforgó bevetése volt hátra az asztallap simaságára el­münkéit utolsó cukorrépa- táblában. Kátai István brd- gádvezető elmondta hogv március 26-án láttak munká­hoz a két géppel, tehát — leszámítva a közbeeső két csapadékos napot — egv hát alatt került földibe a réoamag a 270 hektáron. Kiss Pál. a váltós,, a bri- eádvezető mellett ácsorgott. miközben a társai. Deák Im­re és Kovács Pál vetettek. Meg is kérdeztem,: nem lu­xus az. hogy egv traktoros csak úgv elbeszélget órákat a tábla szélén? — Sokkal kifizetődőbb ígv — magvarázta a fiatalember. — Azért van a váltós, hogv addig se álljanak a gépek, amíg valamelyik traktoros reggeli- vagy ebédidőt, ciga- nettaszünetet tart. Százötven százalékos így a kapacitáski­használás. A cukorrépa ese­tében ez annyit ielent. hogv tíz nao helvett nem egészen hét nap alatt vetettük be a 270 hektárt. Három-négv nap az nagv idő. ha közben esik. egv hétre is visszavetheti a munkát. Ott volt a legnépesebb a ciibaki határ ahol a háztáii burgonvatáblákat ieüölik a fehér karók. Szabad szomba­tos téeszbeüek. családtagjaik, meg a sógorok, komák, leg­alább százötvenen ültették az velőcsíráztatott gumókat. — Kétszáz négyszögöl bur­gonyaföldet adunk egy-egy tagnak — hallottam Pintér SéndortóL — A hétvégeken igyékszünk elegendő trak­tort, lófogaitot irányítani a háztáji területekre, hogy a szabad szombatosok minél több munkát elvégezhesse­nek. A bét más napjain, a közös|>en végzett munka után kevesebbet kell így a földeken fáradozniuk. A burgonyatenrmesztés jól kifi­zetődik a háztájiban: a 200 négyszögölről ötezer forint bevételt is elérhetnek. Szeles Sándor, a téesz fő­kertésze ottiár,ttunkkor már elültette a burgonyáját. A parcellaszomszád iáinál , igye­kezett éppen, eev pálinkás- üveggel olaiozottabbá tenni a munkát. * — Bizony kevesebb ebben a pálinka — rázta meg ne­vetve az üveget Varga Zol­tán. a szövetkezet asztalosa —. mint az ültetésre váró burgonya a rekeszekben. Jó. hogv a téesz lófogatot adott kihúzni az ültetéshez a bar rázdát. meg aztán, ibe is ta­karják. ha elszórtuk bele a gumókat. — Jóval több ládát látok á földié végében, mint mások­nál. — Három téesztag van a családban, raitam kívül a feleségem, és a nyugdíjas édesapám. így háromszor kétszáz négyszögölt kell be­ültetnünk. Hatszáz kiló vető­gumó nem kevés, de így ka­lákában. a barátom meg a feleslegem, munkatársainak a segítségével délig végzünk vele. T. F. i Tisza cipöbolt Mezőtúron . Mintaboltot nyitott a mart­fűi, Tisza Cipőgyár Mezőtú­ron. a Dózsa Svörgv út 42. szám alatt. A gvár legfiata­labb. esvben legnagyobb. 124 négyzetméter alapterületű üzlete március 29-én fogad­ta az első vásárlókat mint­egy 700 ezer forintos áru­készlettel. A tágas, önkiválasztó rend­szerű eladótér üveg vitrin iei- iben mutatiák be a mintada­rabokat. feltüntetve rajtuk. ho»v miiven méretben kap­hatók. A közvetlenül az üz­lettérhez csatlakozó nagy raktárban áttekinthető, kor­szerűen megoldott a tárolás. A vásárlók akik egymás kezébe adják a kilincset, csaknem hatvan cíDőféléből válogathatnak. Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1982. április S-t61 Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre Ft-ban Angol font 6 222,19 6 228,42 6 234,65 Ausztrál dollár 3 676,64 3 680,32 3 684,00 Belga frank 76,73 76,81 76,89 Dán korona 424,46 424,88 425,30 Francia frank 555,91 556,47 557,03 Hollandi forint 1 306,49 1 307,80 1 309,11 Japán yen (1000) 141,22 141,36 141,50 Kanadai dollár 2 841,12 2 843.96 2 846,80 Kuvaiti dinár 12 190,11 12 202,31 12 214,51 Norvég korona 571,06 571,63 572,20 NSZK márka 1 451,16 1 452,61 1 454,06 Olasz líra (1000) 26,41 26,44 26,47 Osztrák schilling 206,51 206,72 206,93 Portugál escudo 48,78 4ß,83 48,88 Spanyol peseta 32,79 32,82 32,85 Svájci frank 1 806,43 1 808,24 1 810,05 Svéd korona 588,49 589,08 589,67 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602.60 USA dollár 3 490,03 3 493,52 3 497,01 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. február 9-1 közlésnek megfele­lően vannak érvényben. A lakatosmOkelyből lett fejlesztési központ A japán szikraforgácsoló a legkeményebb és legedzettebb anyagot is képes megmunkálni — Forintban nehéz fenne kifeiezni azt a hasznot, amit a központi fejlesztési üzem hajt a vállalatnak, az éven­te elszámolt 15 millió forin­tos termelési érték tulajdon­képpen, csak formaság — vé­lekedett Wolf Károly, a Szol­noki Mezőgép technológiai és gyártás fejlesztési osztályá­nak vezetője. — Sokkal fon­tosabb. hogy gyáraink az üzem megléte óta képesek a kereslet változását gyorsan követni. A fejlesztési üzem­ben készült szerszámok és készülékek nélkül például esvlk leeüiabb termékük, a Hesston 5580 ielű körbálázó gyártása legalább egv évvel később kezdődött volna meg. A ,,takarékos” kezdet Miért kellett a Vasipari Vállalat egykori gyáregysé­gét 1977-ben megvásárolva központi fejlesztési üzemet létrehozni, amikor a Mező­gép gyáraiban régen is dol­goztak szerszámkészítők? Mert a csoportok képtelenek voltak elvégezni annyi mun­kát. amennyi,ré a vállalatnál igényt tartottak. Nemcsak a kapacitás szűkösségével volt bai — megfelelő technikai feltételek híján bonyolultabb feladatok megoldására gon­dolni sem lehetett. — Pedig más út nemigen kínálkozott — mondta Wolf Károly. — Másoktól rendelni szerszámot és technológiai készüléket viszont gyakor­latilag azt iellenti. hogv egy­két év múlva iutunk a szük­séges eszközökhöz. És még valami szólt a iól felszerelt, változatos feladatok megol­dására alkalmas és önálló feilesztőegvség mellett: a ter­A kezdeti ..takarékosság” persze csak az úi szerzemény mielőbbi hasznosítását szol­gálta. A ..gazdacsere”. 1977 közepe, óta — vállalati és tröszti forrásokból — majd­nem 50 millió forintot költöt­tek az üzemre. Tízmillióért felépült a szerszámkészítők­nek otthont adó úi csarnok, amelyet például precíz for­gácsológépekkel. szám iegv ve­zérlésű berendezésekkel és — ez utóbbi a dédelgetett gyermek — a 10 millió fo­rintot érő gép külön termet is kapott — japán gyártmá­nyú huzalos szikraforgácso­lóval is felszereltek. — Pénzt — ha van — kor­szerű gépekre költeni nem nagy művészet. És valóban, amikor a szolnoki Landler Jenő úton lévő üzem a Me- ző gébhez került az egyik legfőbb kérdés az volt: mi­ként találják meg helyüket a régi „vasioarisok”. meg tud­nak-e barátkozni az úi fel­adatokkal? Lázár István, aki korábban is művezető volt. beszélt arról, mit is kellett megszokniuk a gazdacsere meló részlegektől való szer­vezeti függetlenség. Tapasz­talataink szerint a gyárak szerszámkészítő csoportjai­kat szívesen ..fogták be” sür­gető termelési feladatok megoldására. A megrende­lőknek ígért határidők be­tartását segítve a fejlesztést végzők persze saját teendői­ket hanyagolták el. A má­val megették a holnapot... Az indulás nem volt könv- nyű. A Vasipari Vállalattól átvett telep csarnoka szer­számkészítésre alkalmatlan volt. Használható lett volna viszont a feilesztőüzem má­sik feladatának megoldásá­ra. célgépgyártásra. Csafchát az ehhez a munkához a meg­felelő gépek hiányoznak. A minél korábbi kezdés érde­kében a Mezőgép számos használt gépet vásárolt és újított fel. Ezek a berende­zések olcsók voltak, amorti­zációjuk nem terhelte elvi­selhetetlenül a vállalat szám­láját. Különben is: egy fei- lesztőüasmben — mert a terhelés nem folyamatos — nem mindig a sokat bíró gé­pek kellenek. okozott gondot az úi felada­tok fogásainak megtanulása, azoknak sem kellett elvisel­hetetlen terhet magukra ven­niük. akiket általános laka­tosból szerszámkészítővé ké­peztünk át. A keresettől az Öltözőig — Hogy a korábbinál bo­nyolultabb munkával meg­barátkozzanak az emberek, azt gyorsította a kereseti le­hetőségek javulása — emlé­kezett vissza az ..aklimatizá- lédás” időszakára Lázár Ist­ván. — Én például (bár a középvezetők béréveL mint az országban mindenütt, ná­lunk is bai van) iól iártam. Egykori kimutatásokkal bi­zonyítható. a munkások még iobban ... Csak néhánvan mentek el az öt év alatt, név szerint el is sorolhatnám, kik. Abban is biztos vagyok, hogv alig volt. akinek az új munka és az ezért iáró pénz nem tetszett. A ió közérzetnek — a mű­helyekben dolgozó ..régiek” szerint — persze a Pénz csak az egyik eleme. A mai mun­kában van más értékelni va­ló is: — Én nagyon, örülök neki — vélekedett Szabó András lakatos csoportvezető —. hogy változatosabb lett a munkám, hogy iobban rá va­gyok utalva saiát elképzelé­seimre. A régi szériamun­kákban egv idő után már semmi érdekeset nem talál az ember, mostanában vi­szont alig történik meg. hogv ugyanolyan berendezést ké­szítünk. — Lehet, hogy azért, mert a tervezők is minden nao kö­zöttünk vannak, és nemegy­szer közösen gondolkodunk — csatlakozott munkatársa szavaihoz Szmatona Alfréd —. valahogy érzem: alkotás részese vagyok. Nekem ez rengeteget számít! Anyagi­lag sem bánkódom amiatt, hogy ..mezőgépes” lettem. És az is ió. hogv a mai öltöző, a fürdő és az étkezde nem is hasonilí,tható a régihez. az öt évvel ezelőtti ridegségnek már nvoma sincs. V. Szász József Először kétkedtek pénzügyi és ioei formaságait saiát bőrükön érzőknek: — Mi az átszervezés előtt is komoly munkát végeztünk — a maitól azonban lényege­sen különbözőt. A VasiDari Vállalat vezetői természete­sen csak olvan munkát vál­lalhattak el. amelyik elvég­zését az üzem adottságai megengedték. Milyenek vol­tak az adottságok? Volt egy darunk, esztergapadunk — és sok-sok nagvkalaoácsunk. Őszintén megvallva a leg­többen csak mosolyogtunk, amikor az egyesüléskor az új vállalat vezetői elmond­ták. hogy mi is lesz az üzem úi feladata. Vjégül a hitetlenkedve fo­gadott tervekből valóság lett. az osztályvezető szerint nem­csak a Mezőgép elköltött pénzének köszönhetően: — Való igaz. hogy az itt dolgozóknak korábban nem a lakatosszakma legbonyo­lultabb műveleteivel volt dolguk. A rutin talán hiány­zott — a munkások felké­szültsége. képzettsége azon­ban igen ió volt. Ezért nem Tízmilliós automata, nagykalapácsok helyet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom