Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

1982. ÁPRILIS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tiszajenö—Vezseny Tiszamenti Termelőszövetkezet tavaly ősszel fa. és fém. feldolgozó melléküzemágat hozott létre Vezsenyen, és 20 embert foglalkoztat. A fa- feldolgozóban gyümölcsösládákat, raklapokat és keréktámasztókat készítenek, míg a* vasasok a szolnoki Mezőgép tószegi gyárával állnak kapcsolatban. Képünkön rönk. hasítás Alkotó Ifjúság Egyesülés Menedzselik az ötleteket Már dolgozik a megyei képviselet Tiszaföldváron Az Alkotó Ifjúság Egyesü­lés egy esztendeje eredmé­nyesen menedzseli azokat az ötleteket, újításokat, vállal­kozásokat, amelyek gazda­ságos műszaki fejlesztéssel járnak, gyorsítják az innová­ciós folyamatot, szolgálják az anyag- és energiatakaré- koságot. Az AIE, hogy tevé­kenységét mind szélesebb körben megismerjék, s köz­reműködését mind többen igényeljék, megyei képvise­leteket hoz létre az ország­ban. Szolnok megyében fia­tal műszaki és agrár szak­emberek is igénylik azt, hogy az újító, alkotó kol­lektívák — az elképzelése­iktől a gyakorlati megvaló­sításig vezető út egyszerűsí­tésére, rövidítésére — szoro­sabb kapcsolatot alakítanak ki a KISZ KB és az Álla­mi Fejlesztési Bank által létrehozott vállalattal. A tiszaföldvári Lenin Tsz gesztorságával működő Ti­szai Öntöző Gazdaságok Együttműködése a napok­ban tanácsülésen hagyta jó­vá, hogy a társulás hattagú fiatal kollektívája az Alkotó Ifjúság Egyesülés megbízása alapján, a KISZ megyei bi­zottságával közösen kialakí­tott tevékenységi körben el­lássa a megyei képviseletet. A TÖGE fiatal szakemberei többek között arra vállalkoz­tak, hogy összegyűjtik, nyil­vántartják a megye vállala­tainál, intézményeinél és szövetkezeteiben napvilágot látott ötleteket, újításokat és szakmai elbírálás után a hasznosításra alkalmasakat továbbítják az egyesüléshez. Ebben a munkában a me­gyei képviseletet ellátók számítanak a mintegy negy­ven üzemben, téeszben és állami gazdaságban már megalakult FMKT (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa) a FAT (Fiatal Ag­rárszakemberek Tanácsa), valamint az Alkotó Ifjúság Egyesüléssel már korábban jól együttműködő, az újító­mozgalom koordinálásában jó eredményeket elérő Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Megyei Szövetségé­nek segítségére is. Az országban harmadik­nak Tiszaföldváron megala­kult megyei képviselet munkájába bekapcsolódnak majd a különböző szakbi­zottságok is, például a me­gyei KISZ-bizottság mellett működő energiagazdálkodá­si és szervezés alatt álló számítástechnikai szakbi­zottság. Azért, hogy az Al­kotó Ifjúság pályaművek­ben, á fiatal szakemberek tanácsainak pályázataiban megfogalmazott ötletek mi­előbb megvalósuljanak, a TÖGE munkatársai — ter­mészetesen az egyesülésen keresztül — elsősorban a megyében keresik az új műszaki megoldások kivite­lezésének lehetőségét. A me­gyei képviselet ellátására kapott megbízást tehát a TÖGE, taggazdaságokban, de a megye más mezőgazdasági nagyüzemeiben is a mellék- tevékenység fejlesztésében, a melléküzemági kapacitások jobb kihasználásában is ka­matoztatni szeretné a TÖ­GE kollektívája. A Tiszaföldváron létreho­zott megyei képviselet tevé­kenysége iránt máris akadt érdeklődő: egy új, a talaj cserep'esedését megakadályo­zó . talajművelő eszköz gyár­tására keres gyártókapaci­tást. A TÖGE fiatal szak­embereinek ténykedése — közvetítői, bonyolítási díjat ugyanis a társulásnak fizet az egyesülés — azért is hasznos lesz a taggazdasá­goknak, mert elsőként sze­rezhetnek tudomást a me­gyében dolgozó fiatal mű­szaki és agrárszakemberek, kollektívák elfogadott és megvalósított újításairól. A megyei képviselet természe­tesen nagyobb nyilvánosság­ról is gondoskodik: a me­gyei KISZ-bizottsággal kö­zösen nyolc Alkotó Ifjúság pályamű kiállítására tettek javaslatot' a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron is bemutatkozó Alkotó Ifjúság Egyesülésnek. Nehéz körülmények között is kimagaslé eredmények Tanácskoztak az olajipari szocialista brigádok küldöttei Újságírókat tüntettek ki Tegnap a Parlament Va­dásztermében hazánk fel- szabadulásának 37. évfor­dulója alkalmából újságíró­kat tüntettek ki. A kitünte­téseket Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Az ünnepsé­gen jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Mik­lós, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Pdlitikai Bizott­ságának tagjai, és Győri Im­re, a Központi Bizottság osztályvezetője. Kimagasló újságírói mun­kájuk elismeréseként Rózsa Ferenc-díjban részesültek: Baló György, a Magyar Televízió osztályvezető-he­lyettese; Márkus Gyula, a Magyar Távirati Iroda belg­rádi tudósítója; Onody György, a Magyar Rádió ro­vatvezetője, Sulyok Katatin, a Nők Lapja munkatársa; Szántó Jenő, a Népszabad­ság szerkesztő bizottságának tagja és Dr. Varga György, a Figyelő főszerkesztő-he­lyettese. Rajtuk kívül ketten a Szocialista Magyarországért érdemrendet, harminchár­mán a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, harminchármán pedig a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt vették át. A szocialista brieádvezetők küldötteinek tanácskozását rendezte mee tegnap Szolno­kon a Kőolajkutató Vállalat gazdasági vezetése, és szak- szervezeti bizottsága. Az ülés résztvevői dr. Vándorfv Ró­bert igazgató előterjesztése a lan ián értékelték a szocia­lista bvigádmozgalom. a munka verseny eredményeit, és meghatározták az 1982. évi feladatokat. A vállalat a ne­héz gazdasági feltételek elle­nére tavaly kimagasló évet zárt. a tervet 1 8 százalékkal úgy teljesítette túl, hogv a fúróberendezések száma ki­lenc százalékkal csökkent. A Nagvaiföld több oontián a • tervezettnél több fúrást mé­lyített le. a lvukbefeiező és kútjavító berendezéseknél a biztonságosabb munkavégzés érdekében egységesen 'beve­zetésre került az úi lefúvató rendszer. Egyikét üzem kivételével hatékonyan segítette a kitű­zött termelési feladatok telje­sítéséit, az ..Alkotó Ifjúság” pályázat több értékes, a na­pi gyakorlati munkában is hasznosítható szakdolgozat, szellemi termék született. A kommunista műszakon mint­egy kétezer dolgozó vett részt, és 12 ezer óra társa­dalmi munkát teljesített. A szocialista brigádok er­re az évre egyebek között vállalták, hogv a fúróberen­dezések éves tervét 2—5 szá­zalékkal túlteljesítik, min­denekelőtt a szervezettebb munkával: a technológiai fe­gyelem betartásával, a vesz­teségidőik csökkentésével. Az üzemanyag-felhasználását — a tavalyihoz képest — egv százalékkal csökkentik. A gépészeti üzem szocialista brigád ia például öt ven Die­sel-motoron elvégzi a műsze­res üziemanvagfogvasatás- mérést. Felújítanak és üzem­be állítanák 30 úi típusú iszapsziintmérőt. A vállalat­nál külön gondot fordítanak az alkatrészek felújítására, gyártására és ezzel drága tő­kés importból váltanak ki. A szocialista brigádok küldöt­tei állást foglaltak amellett, hogv az idei tervek teljesíté­se. a vállalások végrehajtása szükségessé teszi a technoló­giai fegyelem szigorítását, a költségkeretek betartását. Kevés a lucernamag Takarékoskodni kell a gazdaságoknak Szolnok megye mezőgaz­daságának üzemei ökológiai adottságuknál fogva kiválóan alkalmasak lucernatermesz­tésre. Ezt a lehetőséget egy­másfél évtizeddel ezelőtt jól ki is használták a gazdasá­gok. A takarmánybázis biz­tosítása mellett ugyanis a megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok évi 1000—1500 tonna lucerna-ve­tőmagot termeltek, ez jelen­tősen növelte az ágazat gaz­daságosságát. A termésből biztosítani tudták a hazai vetőmagszükséglet kielégíté­sét, és rendszeresen expor­táltak lucerna-vetőmagot szocialista valamint tőkés országokba egyaránt. A hetvenes évek második felétől kezdődően azonban fokozatosan csökkent a ter­mesztés színvonala, és ma már kifejezetten válságról lehet beszélni. Az alacsony szénahozamok mellett a ko­rábbiakhoz viszonyítva csök­kentett területen igen cse­kély a magtermés átlaga. Amíg a hatvanas években Csökkend értékek Iranka ellen fü Előny a magtermeiöknek nem volt ritka megyei vi­szonylatban a 200 kilogra- mos hektárnyi átlagtermés, napjainkban ennek a gazda­ságok csupán a felét tudják elérni. Három esztendeje 105, tavaly előtt 92, 1981­ben pedig 110 kilogram került le átlagosan egy hek­tárról. A megyei össztermés a korábbi 1000—1500 tonná­ról egyharmadára csökkent. Több gazdaság például tel­jesen beszüntette a magter­mesztést és az ellátóknál csak mint vásárló jelentke­zik. A megyei Vetőmag Vál­lalat az utóbbi három esz­tendőben mind kevesebb lu­cernamagot tudott felvásá­rolni, 1979-ben 608, 1980-ban 249, tavaly pedig 492 ton­nát. A termelés ilyen mér­vű csökkenése nemcsak a vetőmagexportot teszi kétsé­gessé, hanem zavarokat okozhat a hazai vetőmagel­látásban is. Tetézik a gon­dokat, hogy a gazdaságok indokolatlanul magas vető­magnormával dolgoznak. Sok esetben hektáronként 25—30 kilogramm vetőmag felhasználásával telepítenek. Nem ritkán a talaj munka hiányosságait többlet vető­mag kijuttatásával igyekez­nek csökkenteni, holott a megfelelő növényállomány hektáronként már 10—15 ki- logrammnyival elérhető. Hogy az ágazat válságba került, ennek egyik oka — többek között — az aranka és a gyomok nagymérvű el­terjedése. Ezért az említett ellátó vállalat szakemberei javasolják az üzemeknek, hogy a lucernát fűvel együtt telepítsék. Ehhez hektáron­ként 10—12 kilogrammnyi lucernamagot és ugyan­ennyi fűmagot kell felhasz­nálni. A füvek úgynevezett Két tüdőgyulladással megúszta Huszonöt esztendő a bakon A kunheevesi Szabó István születési dátuma megelőzi ezt a századot, bár a ió kötésű, mokánv. fürge Darasztemheren még ma sem látszik az a 83 tél. amelv havasra meszelte üstökét. Ennek az ízes beszédű férfinak lőszerével a fél élete fo­lyamán a kunheevesi község, majd a tanács volt a gazdája, ahol 14 évig első parádés kocsis­ként tartották számon. — Hogyan lett akkor vala- teiből parádés kocsis? Ha- igvon nehezen, mert az eavet- Iietn helvre tíz ielentkező is akadt. Ű,gv maradhattam mee. hogy kifogástalanul el­láttam a munkám, és tud­tam ha valahol hibázok, le is út. fel is út. Válogatni meg nem volt miben. igaz. én nem is nagvon akartam, mert a kocsiskodást, mindennél jobban kedvelnem. A hajdani tiszaoüsoöki cselédek fia Fegyvernek után Tomaimonostorán kötött ki. Két évig tisztította, mosta, zsírozta gróf Nemes János hiintóiát. noha a baknak a táiára sem engedtálk. Közbe­szólt a háború, fogytak a fér­fiak. és a behívások követ­kezményeképpen végre ő is a hőn áhított állatokhoz jut­hatott: 1915 végén suttvó fő­vel négv csikót lovagolt be a huszároknak. Virtusból je­lentkezett az erőpróbára, és kezdetben többet volt a föl­dön. a hátán, meg a levegő­ben. mint. a nyeregben, de a paripák csak betörtek. Sze­rencséié volt. mert a terep- színű kék. zöld foltokon kí­vül mást nem okozott a te­mérdek programon kívüli szaltó. A háború alatt, maid az ezt követő évtizedekben ide-oda vetette a sors a sz'á- les kun határban: kocsisko- dott. lovászkodott. ha csak lehetősége nyílott mi nderre. Az istállóban aludt, ott élt a lovak körül. — A ió ló olyan, mint egv hű barát. Megérzi az ember­ről. ha valami bántia. véaig- nvalia a kezét, ha simogatás- ra vágyik, és talán még a gondolatokat is kiolvassa a tekintetéből annak, aki gon­dozza áoolia. Kilencszázhar- mineban vettek fel Kunhe­gyesen a községhez kocsis­nak. ahol abban az időben hárman teljesítettünk szolgá­latot. Hamarosan parádés kocsis lettem, ami azzal a kötelezettséggel iárt. hogv bármiikor készen kellett len­nem az indulásra. Kemény élet volt! Havi ötvenkét pen­gőt adtak, és ezért éiiel-nap­pal. ünnepnap-vasárnap menni kellett, amerre mond­ták. Télen ötkor, márciustól háromkor kezdődött a mun­ka. Szabadságnak, pihenő­napnak a hírét sem ismertük, és ha valaki megbetegedett, egyetlen fillér sem ütötte a markát. Papíron minden má­sodik éjszaka haza mehettem volna hálásra, de bizonv elő­előfordult. hogv olykor 4—5 napig se láttam a portám szélét. A feleségem hordta ide. a község istállójához az ebédet. Hs tőle hallottam, mi úiság is van otthon, az ut­cánkban. Kétszer kaptam tü­dőgyulladást. Rendszerint ez a kór végzett a községi kocsi­sokkal. 1940-ig salát gú­nyánkban izzadtunk, fagvos- kodtunk a bakon, maid ettől kezdve kékes színű vasúti posztómba, bőrkabát is du­kált- a kocsisoknak. Pista bácsival a kocsisság örökre megutáltatta a hide­get. Nagyon sokat szenve­dett a bakon ha fúitia. hord­ta. Elvégre szabadban ült. el­bújni nem lehetett míg az utasai menedéket találtak mögötte a csukott fedeles részben. Ráadásul akárhová is érkeztek, neki tilos volt elhagyni a kocsit: fel alá bo- kázott körülötte, takargatta iárbatta a lovaikat órákig is. ha kellett. Sokszor mirevisz- szatért. kifogott, éjfél felé ballagott az idő. és ekkor már haza menni se volt ér­demes. Főleg ha másnapra a hajnali harangszóra már a főbíró kapuja elé kellett áll­ni a szürkékkel — Sóik koromsötét éiszaka az úton talált. Az ülés mel­lé. a magas rúdra erősített, üveadobozba csukott égő gvertvát inkább elfúitam. ment világolni mit se vilá­golt. inkább akadályozott, mint segített a haladásban. Szerencsére nagvon ió lovaim voltak, ők mindenhonnan ha­zataláltak. Akkor is. ha ök­lelni lehetett a sötétet, ak­kor is. ha felettünk fényes­re suviikszolta a hideg a csil­lagokat, Hazafelé zötvkölőd- ve hányszor figyeltem a Göncölszékeret és arra gon­doltam. talán még oda is el­jutottam volna, ha azt a te­mérdek úton töltött kilomé­tert soriában egvmás mögé rakom. A háború után három köb­lös földién. gazdálkodott, meg az állami gazdaságiban is dolgozott. Azonban az első hívó szóra. 1954-ben. vissza­ment a községhez. — most már a tanácshoz. Kertész­ként. később fökertészként alkalmazták, mivel a lovakon kívül a virágokhoz is értett. Innen került nvugdíiba hat éve. Egv fiia. két: lánva született, de azóta már öt unokával és öt dédunokával is dicseked­het, Hatalmas kertiét még az ősszel is saját kezűleg ásta fel. pedig a gyerekei harag­szanak, Mondiák: megfizetik a bért. 83 esztendősen már nincsen erre rászorulva. Tud­ja hogy igazuk van. de a parasztember olvan. amíg a szerszámot, bírja, nem teszi le a kezéből. Sokszor elme­reng azon. hogv az élete, a m-unkáia maid 36 évig a köz­séghez. a tanácshoz kötötte. A nyugdíja is tűrhető. 2 ezer 600 forint, meg a kert is ad valamit hozzá. Nekik, kettő­jüknek a feleségével lassacs­kán elég. de azért iól iön évente az az ezer. ezerklét- sziáz forint segély, amelvet a tainácsházáról postáznak rendszeresen a címére a ka­rácsony előtti hetekben. Je­lezve: az öreg kocsist, ké­sőbb főkért észt ma is szá­mon tart iák abban a házban, ahol a fiatal esztendeit hagy­ta. D. Szab« Miklós árnyékoló hatása csökkenti az aranka terjedését. A meave. miintegv 38 ezer hektárnyi lucerna vetésterü­let felújításához az utóbbi három esztendőben évi 150 tonna lucerna-vetőmagot használtak fel. Az idei ta­vaszi telepítéshez 144 tonna vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére. Ez azonban csak akkor elégséges, ha a mezőgazdasági üzemek 10— 15 kilogrammra csökkentik a vetőmagnormát. A szo­katlanul nagy pocokkár mi­att ugyanis, a szokásosnál több kiszántásra ítélt terüle­tet kell új vetéssel pótolni. A Vetőmag Vállalat mint megtudtuk, valamennyi gaz­daság igényét igyekszik ki­elégíteni. Előnyben részesí­tik azonban azokat az üze­meket, amelyek rendszere­sen vetőmagtermeléssel is foglalkoznak. Ehhez a kedv fokozásáért a vállalat már tavaly az év végén meg­emelte a lucerna-vetőmag árát, és sürgősségi felárat adott azoknak a gazdasá­goknak, amelyek augusztus 20-ig beszállították a ter­mést. A termelés anyagi ösztönzése mellett azonban szükség van alapvető szem­léletbeli változásra is. A lu­cerna ágazatnak fel kell zárkóznia a főbb növények, a kalászosok, a kukorica, és a napraforgó termesztési színvonalához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom