Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-06 / 80. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. ÁPRILIS 6 Otthont kap a Kevi kör Alkotóház születik Túrkevén Tizenkét esztendeje alakult meg Túrkevén az amatőr művészeti csoport, a Kevi kör, melyben egymásra találtak a város művészlelkű, az alkotás iránt tehetséget érző emberek. A műhelyben jól megfér együtt a festészet, a rajz, a grafika, a szobrászat, a fotó és az irodalom. Ügy tűnik, a „megfér” kifejezés hamarosan nem csupán átvitt értelemben lesz érvényes. A csoport születésétől kezdve külön dolgozó alkotók közös műtermet kapnak, pontosabban teremtenek. Két hónappal ezelőtt a Szolnokon élő Kapás Rezső — aki Túrkeve első demokratikus polgármestere volt 1944 és ’49 között — egykori lakóházát felajánlotta az alkotókörnek. Az épület jelenleg eléggé elhasznált állapotban van, akad bőven tennivaló a beköltözésig. Az ajándékozottak örömmel vállalták a társadalmi munkát az otthon- teremtés érdekében. A takarítás, az apró belső munkálatokat már megkezdték, a szakemberek is felmérték a tennivalókat. A tervek szerint május végén veheti birtokba a tizenhattagú csoport az alkotóházat, melyben négy műhely és két raktár kap helyet. A festők műterme — a legnagyobb helyiség — alkalmas lesz az időnkénti házi tárlatok bemutatására is. A lelkesedést1 mi sem bizonyítja jobban, a nagykun motívumokkal ékesített bejárati kapu terveit már elkészítették. A ház előtt 'levő tágas udvar csinosítás után nyáron szabadtéri műteremmé válhat. Az alkotóház minden bizonnyal megoldja a Kevi kör utánpótlási gondját is, mivel lesz hol fogadni, foglalkoztatni a művészetek iránt érdeklődő fiatalokat. Szívesen veszik a grafika, a festészet, a szobrászat iránt vonzódó középiskolások, ifjúmunkások jelentkezését. Jócskán akad még tennivaló az alkotóház kialakításában Kép és szöveg: F. S. Kamaratánc- fesztivál Nagykanizsán Az ország 18 ismert tánc- együttesének részvételével rendezték meg Nagykanizsán. a Hevesi Sándor Művelődési Központban a X. zalai kamaratánc-fesztivált. A háromnapos versenyen olyan neves csoportokat láthatnak a nézők, mint a szövetkezetek Jászsági Népi Együttese, a Baranya, az Un- garesca és a Szeged Táncegyüttes, az Építők Vadrózsa Tánckara. valamint a Szekszárdi és a Vidrócí'ki Néptáncegyüttes. A vendéglátó megyét a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Zalai Táncegyüttes képviselte. Szombaton a tévében Budavári Te Deum A Kodály-év televíziós programjának egyik jelentős produkciójaként kerül képernyőre szombaton, április 10-én este a zeneszerző Budavári Te Deum című műve. Az 1936-ban született monumentális kórusművet az Ifjú Zenebarátok Központi kórusa és a Mafivar Állami Hangversenyzenekar szólaltatja meg, közreműködik Tokody Ilona, Takács Klára. Gulyás Dénes. Kováts Kolos, valamint Wargittay Sándor orgonaművész. A karmester Ferencsik János. A műsort Juhász Ferenc köszöntője vezeti be. Benke László Jubilál a jászberényi Palotásy kórus Bakki Katalin Tóth János Százhúsz éve szó! a dal Hazánk énekkari kultú- ráia a XIX. százaid második felében indult erőteliesebb fejlődésnek. A mafivar dal. a maevar zenei kultúra terjesztése céljából ebben az időben több vidéki városunkban alakítottak dalárdát. Jászberényben is 1862-ben szervezte meg az ott élő. lelkes muzsikosok kis csoDortia. az úgynevezett ..Jászsági kör”, az első városi dalárdát. Az egyelőre k.is létszámú férfikar karigazeatóia Riszmer József ..nöneveldetulaido- nos”. igazgató elnöke oediie az akkor már országszerte ismert dalköltő”. Palotásv János lett. Halála után az ő nevét vette fel a kórus amely idén ünnepli megalakulásának 120. évfordulóiát. — Kevés vidéki városunk büszkélkedhet ilven naav múltú énekkarral. — Jászberény zenei életében minőiig naav ielentőséee volt a kórusmozgalomnak — mondja Tóth János, a Jász Múzeum igazgatója a Palotásv kórus elnöke. — Szerencsiéire mindig éltek köztünk olyan muzsikusok, akik szívügyüknek tekintették a kórushagvocmánvök ápolását, a zenei kultúra terjesztését. Palotásv János 1878-ban bekövetkezett halála után ifiú Beleznav Antal vette át a dalkör veztését. A jászberényi dalosok ezekben az években eljutottak több országos dalosversenvre. felléptek Nagyváradon. Kolozsváron. Fiumében. emellett gyakran szerepeltek helyi hangv—se- nveken is. Beleznav Antal 1894-ben Nagyváradra költözött. A kamagv távozása után hosszú ideig nem találtak alkalmas vezetőt a kórus élére. Később, az első világháború eseményei nehezítették a dalárda úiiászervezését. mígnem 1920-ban a tanítóképző egvik fiatal zenetanára. Berzátzv László vállalkozott erre. Benke László festőművész nem sokkal később 1923-ban kapcsolódott be a kórus munkájába. — Azóta kisebb-nafivobb megszakításokkal tag ia is vagyok — mondja. — Maid hatvan esztendeje. Emlékszem. abban az időben miiven nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy ..averekemfoer” létemre tagja lehettem a dalárdának. Rangja volt a kórusnak s nagyobb igénv is volt az éneklésre, mint manapság. A helvi ipartestület tagjaiból. hivatalnokokból, tanárokból töltődött fel akkoriban az énekkar. Saiát költségünkön utaztunk hangversenyezni. ígv vettünk rláisz^ az országos dalostalál- kozckon is. Szóval megvolt az a lelkesedés amelv szükséges ahhoz, hogy sikereket érien el eav kórus. Akkoriban igen élénk zenei élet folvt Jászberényben, rendszeresen hangversenyező zenekara volt a városnak. A Palotásv dalkör is fellépett ezeken a hangversenyeken, de évente kétszer önálló műsorral is szerepeltünk Sok Palotásv-dalt énekeltünk azokban az években. 1940-ben id. Bakki József vette át a kórus vezetéséit s az énekkar rövid idő alatt minden addiginál magasabb színvonalra fejlődött. A sok sikeres fellépés közül talán az 1949-ben Kecskeméten megrendezett országos dalostalálkozóhoz fűződik a kórus egyik legkedvesebb emléke. A kórusnak a Norvég lányok című mű eléneklése után. maga a szerző. Kodály Zoltán gratulált, és szólt produkciójukról elismerőleg. 1960-ban pedig Paul Robe- sonnaL a világhírű néger énekessel énekelt együtt a kórus Jászberényben. — Édesapám halála után fivérem, ifi. Bakká József lett a Palotásv kórus ’karnagya — mondja Bakki Katalin. zenepedagógus, aki 1975- től vezeti az énekkart. — A kiváló minősítés megszerzése mellett az ő vezetése ideién jutottunk el az első külföldi vendégszereplésekre is. Drezdában és Tallinnban lépett fel a kórus. Ekkor már az ipari szövetkezetek támogatásával dolgoztunk. Sajnos azonban azt még mind a mai napig nem sikerült elérnünk, hogy állandó próbateremhez jussunk. A ma már ..fesztiválkórus diplomával” minősítéssel rendelkező énekkar több mint haitvan tagot számlál. Rendszeres résztvevői a szövetkezeti dalostalálkozófcnak. a Vándor Sándor énekkari szemléknek, a szombathelyi munkás dalostalálkozóknak, a rádió Kóruspódium című műsoraiban is gyakran hallhatjuk őket. Nemrégiben kanták meg a Szocialista kultúráért kitüntetést és nyerték el a Kiváló együttes címet. S hogy milyen művek szerepelnek repertoárjukban? — A zenetörténet legkülönbözőbb korszakaiból válogatunk — mondja Bakki Katalin. — A műsorválasztást többnyire az dönti eL hoev milyen alkalomra készü- -lünk. A kórus tagjai nagyon szeretik Kodály Zoltán műveit énekelni, de a reneszánsz kórusművek is közel- állnak hozzájuk. Jubileumi hangversenyünk műsorát is úgy állítottuk össze, hoav a régi muzsika és a mai szerzők művei egyaránt szerepeljenek benne. Több olvan művet is szeretnénk előadni, amelyhez rési sikerek fűződnek. ezért reméljük, hoev a májusi hangversenyen régi kórustagiaink közül is minél többen énekelnek maid velünk. A jubileumi hangverseny mellett szeretnénk sikeresen szerepelni április 17-én Mezőtúron, a szövetkezeti dalostalálkozón is. itthon azon a hangversenyen, amelyet Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletéire adunk maid a Tanítóképző Főiskola és a Lehel Vezér Gimnázium énekkarával, valamint a zeneiskolával közösen. Török Erzsébet A karcagi nagykun múzeumban Tőkés Sándor emlékkiállítása Tiszteletre méltó feladatra vállalkozott a karcagi Gvőrffv István Nagykun Múzeum, amikor megrendezte Tőkés Sándor festőművész emlékkiállítását. A szakmai körökben már-már elfeledett karcagi művész-tanár száz évvel ezelőtt, született Debrecenben, de 1909- től negyven tanéven át a kun főváros gimnáziumában raizot művészet- történetet tanított. Festői indíttatását Bosznai Istvántól, első mesterétől kanta maid művészi kiteljesedésére a nagybányai festők jelesei voltak hatással, de a korabeli délolasz oik- túra erőteljes színvilága is érvényesül ni'hánv a két világháború között festett kénén. A rtaavbá- nvai művésztelepen töltött nvara'kat követően ugyanis Tőkés Sándor — miután a hires iskolát a karcagi festő már nem látogathatta — Perujában tanult, dolgozott. Festészetének legeredetibb alkotásai a Nagykunsághoz kötődnek, a nagvbánvai iskola legjobb hagyományait követő vásznain a szikes puszták levegője, a régi kunsági életforma jellegzetességei tükröződnek Tőkés sajátos forma- t's színvilágában. A karcaei tárlaton Tőkés Sándor 25 kénét állították ki. csaknem kizárólagosan maeángvűite- ménvben lévő festményeket. A témakör erősen behatárolt, csupán a kunsági ihletésű munkák kerültek a közönség elé. tehát való iában cvűiteménves kiállításról nem beszélhetünk, ám Tőkés művieszi fejlődését nyomon követhettük. művészi nagyságát érzékelhettük. A képek kronológiai egymásután ia ehhez segítséget ad. hiszen a századfordulót követő években festett kénekből az utolsó — 1949-ben alkotott — festményekig Tőkés legjobb munkái láthatók a múzeum kistermében. — ti — Maros úti ház kertie Hetven éve született Örkény István „Fejiel lefelé” Április 5-én, ezelőtt hetven esztendeje született Örkény István Kos- suth-díjas drámaíró és elbeszélő. 1979. június 24-én halt meg. Forgatókönyv című tragédiáját a Vígszínház, Macskajátékát a Pesti Színház játssza, könyvei sorban megjelennek. „Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a po- ziturában maradva, a két lába közt hátratekinteni. Köszönöm. Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról. íme, a világ fejtetőre állt”. Örkény István születésének hetvenedik évfordulóján egyáltalán nem szentségtörés az írónak a groteszkről szóló írásából idéznünk. Elvégre ki kapta meg 1970-ben Franciaországban a Fekete Humor Nagydíját? A groteszkre, a különösre, a furcsára sok példa van a világirodalomban. Swift Gullivere egyszer óriás, egyszer hüvelyknyi emberke lesz, Gogol hivatalnoka elveszti az orrát, s az orr kegyelmes úrként flangál Szentpétervár-szerte. A groteszk a társadalmi visszásságok ábrázolásának régi jó eszköze. Örkény Istvánnál is. Miért ne illene hozzá? Örkény István „fejjel lefelé”-való élete, életműve végső kórházi ágyán befejezett Forgatókönyv című tragédiájával kezdődik, majd további drámák következnek — ne felejtsük: visz- szafelé! — a Vérrokcnok, a Pistike a vérzivatarban, a Macskajáték, a Tótékból készült film, az Isten hozta, őrnagy úr!, aztán a Tóték című dráma, az Egyperces novellák, elbeszélések, az ötvenes években riportutak Dunaújvárosba (Sztálin- városba) az új, a szocialista Magyarország felfedezése, 1952-ben a Lila tinta című nevezetes, vitát kavaró elbeszélést, 1947-ben a Lágerek népe, hadifogságának naplója, 1946-tól 1943-ig szovjet hadifogság; 1941- ben első elbeszéléskötete, a Tengertánc; 1937-ben első számottevő írói jelentkezése a Szép Szóban; 1934-ben gyógyszerészdiplomát szerez, aztán leérettségizik, középiskolába, elemi iskolába jár, végül 1912. április 5-én Budapesten egy jómódú patikus fiaként megszületik. Ezelőtt hetven esztendeje. Halála is olyan közeli még, hogy terjedelmes életművét csak most kezdi felmérni az irodalomtudomány. Sok vita folyt körülötte, az azonban biztos: Örkény István, a metszőén éles elméjű író igazi humorista századunk jelentékeny, nagyon is komoly alkotója. — Gv. L. —
