Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

1982. ÁPRILIS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több, mint egy évtizede, hogy létrehozták a Baranya megyei (Villányban a szabadtéri művésztelepet. Siklósról jövet a község elején egy volt kőfejtő festői környezete adott otthont á szobrászoknak. Évek óta a világ minden tájáról jön­nek ide alkotni. A szobrok egy részét a szabadban helyezik el. Megemlékezések, népdaléneklő versenyek, szakdolgozatok Mesteriskola a fiatal építészeknek A Kodály-centenárium éve az iskolákban Az ünnep akkor igazi, ha nem csupán a látványos programokra korlátozódik, de mindennapjainkban is,je­len van. Kodályt akkor ün­nepeljük legméltóbban, ha örülni tudunk muzsikájának. Életművét a különböző is­kolákban más-más módon idézik meg. — Milyen útmutatást, se­gítséget kaptak a pedagógu­sok a Kodály-centenárium megünnepléséhez? — kér­dezzük Buda.v Pétert, az ének-zenetantárg.v középis­kolai szakfelügyelőjét, a KÓTA megyei titkárát. — A pedagógusoknak to­vábbképzéseket szerveztünk, melyre az énektanárokat és a karvezetőiket hívtuk meg. Az előadásokon alaposabban megismerkedhettek Kodály pedagógiai koncepciójával, átadásának gyakorlati kér­déseivel! Külön szemináriu­mon ■ foglalkoztunk Kodály műveinek előadási problé­máival. A kollegák élmény- beszámolót hallhattak Fa- sang Árpád zeneszerzőtől. Gulyás György karnagytól, amelyen személyes találko­zásaik, izgalmas, érdekes történeti pillanatait eleve­nítették fel. — Nemrégiben fejeződtek be az „éneklő ifjúság" me­gyei bemutatói, melyeken igen sok Kodály-mű csen­dült fel. — Az együttesek töreked­tek a zeneszerző darabjaiból minél többet megtanulni, műsorukat gazdagítani igé­nyes kompozíciókkal, nép­dalcsokrokkal és a biciniu- mokkal. Az általános és kö­zépiskolák számára meghir­dettük a népdaléneklő kö­rök versenyét és az ugyan­csak a közösségi éneklésre ösztönző biciniumbemutató- versenyl. Az ünnepi meg­emlékező órákat december­ben tartják majd az. intéz­ményekben. A Kodály-cen­tenárium keretében ősszel a megyében két új ének-zenei tagozatos általános iskola nyitja meg kapuit: Török- szentmiklóson. illetve Mező­túron. Ebben az esztendőben még inkább törekednünk kell arra. hogy a fiatalok megszerezzék a kívánt ze- "nei alapműveltséget, elsajá­títsák - a zenei írás-olvasás szabályait, és olyan élmé­nyekhez . jussanak. melyek által egy életre, a muzsika barátaivá válnak. Szünetben is énekelnek A szakmunkásképző inté­zetekben az ének-zene nem szerepel a tantárgyak köpött. A diákok általános iskolá­ban szerzett ismeretei meg­kopnak. Szerencsére ez. nem minden esetben igaz. A szol­noki Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkás- képző Intézet kórusa az „éneklő ifjúság” bemutató­ján „arany” minősítést szer­zett. Az együttes vezetője Kádár Kálmán az Intéz­mény tanára, akinek ének­szakos képesítése is van. — Sok jó fülű, jó hangú fiatal jár hozzánk, kár len­ne ezt nem kihasználni — mondja. — Ráadásul szeret­nek énekelni a gyerekek, nem kell könyörögni, hogy eljöjjenek a próbára. Na­gyon örülök. hogy-mem csu­pán a kórustagok kaphatók . egy kis nótázásra. Egy-egy óra kezdetéből öt-hat percet elcsípünk, dalolunk, s mind­járt jobb kedvvel folyik a munka. Az etika és a törté­nelemórán egyes témakör­ben nincs jobb szemléltetés, mint egy népdal, amely kor­rajzot, életképet villant fel. Időnként felfrissítjük az ál­talános iskolai törzsanyagot is. hogy amit egyszer meg­tanultak a diákok, ne vesz- szen kárba, ne felejtsék el. — Tartanak-e iskolai megemlékezést a centenári­um tiszteletére? — Minden .osztályban, ahol tanítok, beszélgettünk Kodály életéről, megtanul­tunk egy. a zeneszerző gyűj­tötte. népdalcsokrot. Az is­kolarádióban külön műsort állítunk össze. amelyben többek között a kórusunk is szerepel Kodály-müvekkel. A Zöld erdőben című dalt annyira megszerették a ta­nulók, hogy nem egyszer hallom szünetben is éneke­lik. Filharmóniai és opera-bérletek A tószegi általános iskola folyosóján jókora Kodálv- tablót állítottak össze. Közé­pen a zeneszerző fényképe, mellette életének fontos ál­lomásait ismertető iratok. — A fotószakkör tagjai készítették a másolatokat a dokumentumokról — ma­gyarázza Tölgyesi Béláné énektanár. — Szünetben a gyerekek bármikor megnéz­hetik. olvashatják. így aka­ratlanul is megjegyzik az írások tartalmát, lényegét. A centenárium apropóján minden osztályban zenei ol­vasmánynaplót vezetnek, a meghallgatott művekét, elemzéseket. a tanultakat feljegyzik. Ebbe a füzetbe kerülnek a különböző ké­pek. kották is. A tanult anyaghoz kapcsolódva gyűj­tik a diákok más művészeti ágak alkotásait, illetve ezek fotóit. Nemrégiben hallgat­tuk- Kodály: Este a széke­lyeknél című müvét. Ez adta az. ötletet, hogy a Székely­föld népi kultúrájának jel­legzetes .eszközeit ábrázoló fotókat beragasszák a nap­lóba. — Munkájában mit tart a leglényegesebbnek az idei tanévben? — Ügy gondolom, az tud­ja igazán magával ragadni diákjait, akiről sugárzik, hogy „át van itatva” a mu­zsika iránti rajongással. Szeretek tanítani, s nagyon boldog vágyok, hogy külö­nösebb agitálás nélkül diák­jaink közül az elmúlt hang­versenyévadban ‘ ötvenötén váltottak filharmóniai, hú­szán pedig Budapestre ope­rabérletet. Hallgatói gyűjtő munkák — Mit jelent a Kodály- centenárium a tanítójelöltek napi munkájában? — A vá­laszt Miklós Gyulaiéi, a Jászberényi Tanítóképző Fő­iskola művészeti tanszéké­nek vezetőjétől kapjuk. — Több hallgató válasz­totta szakdolgozati témaként a ködályi koncepció érvé­nyesülésének gyakorlati kér­déseit. Egy-két cím: „Ko­dály zenepedagógiai müvei­nek felhasználása az alsó­tagozatos ének-zene tanítá­sában". ,.A játék és gyer­mekdalok szerepe az ének­zene tanításában." Diák­jaink közül néhányan népdalgyűjtéseket készí­tettek lakóhelyükön és környékén. A hallgatók négy megyéből érkeznek hozzánk, ezért érdekesek azok a dolgozatok is, ame­lyek egy-egy falusi pávakor munkáját, múltját mutatják be. Az új tanterv alapján a zeneirodalom tanításában bővebben foglalkozunk a XX. századi zenével. így Kodállyal is. A népzenei anyag alapvető stúdium, mellyel nem csupán a folk­lór. a muzsika szeretetére. de a hazaszeretetre is lehet nevelni, erősítve ezzel a fia­talok érzelmi kötődését, lel­ki gazdagodását. — A tanítóképző női kara minden évben szolgál kelle­mes meglepetéssel. Hogyan alakul az idei hangverseny­program? — Március közepén részt vettünk Szegeden az egyete­mi és főiskolai kórusok ta­lálkozóján. Számunkra az év két nagy koncertje de­cemberben lesz. .Jászberény­ben a városi együttesekkel közösen adunk emlékműsorf. majd a Budapest Körcsar­nokban a Kodály Zoltán tiszteletére rendezett orszá­gos ünnepi hangversenyen szerepelünk. A kórus a há­zigazdája a főiskolán indí­tott népdal- és bicinium- éneklő versenynek, amelyen nemcsak a szakos hallgatók indulnak. Fekete Sándor A tehetséges fiatal építé­szek alkotó képességének ki­bontakoztatását szolgálja immár két évtizede a Ma­gyar Építőművészek Szövet­ségének és a Budapesti Mű­szaki Egyetem Mérnöki To­vábbképző Intézetének együttműködésével kétéven­ként indított „mesteriskolái” továbbképző intézmény: a fiatal építészek köre. Eddig mintegy 150-en kapták meg kétéves ismeretbővítő tanul­mányaik bizonyítványát. Az­óta jónéhán.vuk szakértel­mét, hozzáértését nyugtázták jelentős tervpályázati sike­rek, s többen kiemelkedő alkotásukért Ybl-díjat kap­tak. Az idén indítják hete­dik alkalommal a kétéves „mesteriskolái" továbbkép­zést. s ezúttal is pályázat alapján döntenek a 32 éves vagy ennél fiatalabb építé­szek felvételi kérelmének el­fogadásáról. A mesterfokú fiatal építé­szek körének hallgatóit az elméleti előadásokon kívüL neves szakemberek, általá­ban Ybl-díjas vezető építé­szek segítik majd gyakorla­ti munkájukban. A manikűrös lánynak itt nem sok dolga akadt. Szokása sze­rint délután mindig betért a fodrászat melletti kávézóba. Egy ilyen alkalommal a pult mellett magas fiatalember várt a kávéra. A lány, ahogy a férfi kezére pillantott, látta: még nem volt a ven­dége. Fekete, fényes börze­ke, sportosan röindre nyírt haj, napbarnított, kemény arc. Ez valami komoly mo­toros lehet. A börzekés fia­talember viszonozta a pil­lantását. — Egy konyakot is. a kis­asszonynak — mondta. Az­tán elbeszélgettek. Amikor egy másil± börzekés fiatal­ember érte jött a kávézóba, udvariasan bemutatta, aztán elköszöntek. — Akkor hát holnap reggel. — Jó modorú, illedelmes fiúk. Az épiilö drótkötélpályá­hoz helikopterrel szállítot­ták a nehéz pilonokat, a pi­lonok talapzatához a betont. És egyáltalán mindent, ami ezen a magashegyi terepen az építkezéshez szükséges. A manikűröslány reggel hat órakor a sportpálya szé­lén várakozott. Amikor a helikopter leszállt, a hirte­len támadt széltől köpenyé­be fúrta a fejét. A fiatal­ember most tetőtől talpig bőroverállban volt, a fülke ajtajából integetett. Benn ült az a másik is, az is tető­től talpig bőroverállban. Az volt a navigátor. — Siessen, kedvesem. Csak észre ne vegyenek. Az állomási rakodó fölött a gép alacsonyra ereszke­dett. ott várakozott a leve­gőben. amíg a lecsüngő hu­A művelődés kötelesség is Szűkebb pátriánk. Szolnok megye közelmúltbeli köz­művelődési életéből valók az itt következő példák. Mozi. művelődési központ. szín­ház, sportcsarnok is készült rendezvényeire oly módon, hogy gyermekmegőrzést vál­lalt az esemény időtartamú' ra. remek lehetőséget kínál­va ezzel mindazoknak akik a művelődé.sszociológiai föl mérések összegzéseiben — valahogy — így je­lennek meg: ..nem tud­ják kisgyermekeiket hol el' helyezni a kulturális ese­mények idején ezért a fo­lyamatos művelődést illető­leg hátrányos helyzetbe ke­rülnek." Nos. mindegyik gyermekmegőrző kezdemé­nyezés „megbukott”. pedig berendezett jálékszoba. szak­képzett óvónő és tanító, uzsonna, színes tévé. diave­títés várta az apróságokat. Másutt a vállalati szak' • szervezeti bizottságok százá­val vásárolták a színházbér­ieteket. jegyeket. — aztán a színház az előadás idején kongott az ürességtől, holott a kassza szerint teltház.volt — ..fantom "»nézőkkel volt teli . a nézőtér. A Tisza menti kis faluban immár évtizede értő kezek . gondozzák a könyvtár állo­mányát. s a könyvtáros utá­najárásának ered mén y ek épp elég tisztességes összegből gazdálkodhat a könyvtár. Szépséghibája, csak annyi a dolognak hogy a könyvtárat jóval kevesebben látogatják, mint megérdemelné, s né­hány reprezentatív felmérés napnál világosabban mutat­ja. hogy korántsem az igazi szépirodalmi értékek, s nem is a korszerű ismereteket hordozó ismeretterjesztő és szakmai művek a legkelen­dőbbek. Két faluval arrébb, a tíz­egynéhány évvel ezelőtt épült, még ma is jó karban lévő klubkönyvtárat, az ér­deklődés hiánya miatt úgy­szólván csak a hétvégeken érdemes kinyitni. Meglehet e példákkal el­lenkezőket nagyobb bőség­ben lehetne sorolni, ám az is vitathatatlan, hogy sok- sok — közművelődési intéz­mények, gazdasági szervek által fölkínált megteremtett — lehetőség .marad kihasz­nálatlanul. A népművelők, könyvtárosok i gyekezete.' szakértelme néha át törhetet­len falakba ütközik — s nem biztos, hogy bennük van a hiba. A közművelődési törvény a művelődésre való jogot. — de a művelődés köteles­ségét a lehetőségek kihasz­nálásának fontosságát is hangsúlyozza. A művelődés kötelessége — állampolgári kötelesség, ami í— közvetve — kifejezi a társadalom kö­zösségéhez való tartozást is. S itt bőségesen, citálhatnánk felmérésekből, tanul mányok- ból. kongresszusi. parlamen­ti felszólalásokból: mit je­lent társadalmunknak, gaz­daságunknak a rendszeresen művelődő munkás, paraszt, értelmiségi nő és férfi, ifjú és öreg. Innen nézve a mű­velődés nem magánügy. Az értelmező szótár ko­nokul világosan fogalmaz a lehetőségről: „Annak ténye, hogy valami lehet(ő). lehet­séges. az az eshetőség, hogy valami bekövetkezhet. létre­jöhet...” Vagyis: a-/, a reá­lis föltételeket tartalmazó állapot, amelv megelőzi va­laminek a megvalósulását. Tehát: kár minden elsza­lasztott művelődési lehető­ségért. minden — látszólag apró — alkalomért. Szabó János A különös házasság tv-filmen Négyrészes tv-filmet ké­szít Mikszáth Kálmán Kü­lönös házasság című regé­nyéből Zsurzs Éva. A forga­tás megkezdődött. A regényből 1951-ben már készített nagy sikerű filmet Keleti Márton háromszoros Kossuth-díjas, kiváló mű­vész, olyan neves színész­egyéniségek kaptak jelentő­sebb szerepeket, mint Som- lay Artúr. Benkő Gyula, Gá­bor Miklós, Örkényi Éva. Most a tv-sorozatban a ren­dező Bessenyei Ferencnek, Kubik Annának, Benkő Pé­ternek, Kállai Ferencnek és Garas Dezsőnek osztotta ki a főszerepeket. zalokra erősítik a tartóosz­lopot. Aztán elrepültek. Kö­rülröpülték a hegyeket, s az erdőben irtott meredek, csu­pasz sávokra lerakták a ha­talmas acélszerkezeteket. Délig legalább tizenötször fordultak. A drótkötélpálya egy me­redek sziklafalakkal öve­zett, kicsi fennsírka veze­tett. Bodor Ádám: Sétarepülés — Tudod, nem szabad le- szállnom — mondta a piló­ta. — De azért a kedvedért megpróbálom. A fennsík peremén le is szálltak. A levegő megsűsű- södött a légcsavar alatt, s a borókák seprüs lombját oda­nyomta a földre, a fűbe. Mi­után kiszálltak, közelről már látták, nem is fű volt az. hanem csupa áfonya. — Szedd tele a kapucni­dat, kedves — mondta a pi­lóta —, addig mi fordulunk egyet. A helikoptert a rakodónál a parancsnok várta. Kezeit lóbálva integetett: leszállni a sportpályán. — Mi az öregisten — morogta a pilóta. — Leteszitek a gépet! — kiabálta a parancsnok. — Tessék? — Leteszitek a gépet. Le­ieszitek Bányán a gépet, és bevisztek engem is,. — Tessék? — Szánjatok le a pályán? A pilóta rugdosta a navi­gátort. Az csak nézett kifelé a gömbölyű üvegen, és fúj- dogálta maga elé a füstöt. — Most mi a rabok izéjét csinálok — morogta a pilóta, miután fölszedték a parancs­nokot. — Felejtsd el hamar — mondta a navigátor. Bányán letették a pa­rancsnokot. letették a gépet. Este már ott kávéztak bőr- zekésen egy kis kedves cse­llóban. Egy-egy konyakot is kértek. — Hány óra? — kérdezte a pilóta: — Még csak háromnegyed nyolc — mondta a navigá­tor. Az egyik sarokban kicsí­pett lányok üldögéltek. Néz­ték ezt a két börzekés. rö­vid ha-jú fiatalembert. Ezek aztán a komoly motorosok. — Most hány óra? — kér­dezte a pilóta. — Most már sötét van — mondta a navigátor. Aztán a navigátor a lányok felé kacsintott. — Látod azt, amit én látok? — Kérlek — mondta a pi­lóta. — Most az egyszer. — Miért? Csak neked sza­bad? — Kérlek — mondta a pi­lóta. — Ne buzeráld az agyamat. Szürcsölgettek: egy korty konyak egy korty kávé Később a navigátor elsétált a pultig, és kihozott a ba­rátjának egy adag tejszín­habos áfonyát. — Ne haragudj — mond­ta. — Tudom, hogy ez a gyendég.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom