Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-06 / 80. szám
Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 80. sz.. 1982. április 6.. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Békét akarunk, békére készülünk Aczél György ünnepi köszöntője A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Maavar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kormánya nevében köszöntöm hazánk valamennyi állampolgárát. A bányászokat, a eváralk munkásait, a földek művelőit, a szellemi alkotókat — mindazokat, akik részesei szocialista éoí- tcmunkámknak. Köszöntőm az idősebb nemzedékek tag- iadit. akik annak tudomásával élhetnek, 'hoev a társadalom igényli ma is tapasztalataikat. Köszöntőm azokat, a fiatalokat, akik felnőtt felelősséggel, elfogulatlan szigorral, önmagukkal is ieűnvesen vállal iák. keresik az értelmes feladatokat. Köszöntőm a nőket, az anyákat, több mint egyen iogú — egyenrangú társainkat. Köszöntőm nemzetiségi államoolgár.ain- kat. Véletlen hogy legnagyobb sorsfordulóink ideién Magyarországon tavasz van. Mintha a nép ismételten bizonyítani akarta volna, hogy a történelem legzordabb, lee- téliesebb korszakai után is úi életre kel. úi erőre kara. Nemrég emlékeztünk 1848-ra. 1919-re, Most fölszabadulásunk évfordulóiét köszön,tiüik. Ezzel az áprilissal tartozott nekünk a történelem, hiszen kát szép, márciusi forradalmunkat idegen erőszak tiporta el. 37 évvel ezelőtt futott végre olvan erő történelmi szerephez sorsunk formálásában. amely fölszabadítani iött. békét hozott. Tisztelettel és hálával emlékezünk a hazánk szabadságáért harcoló katonákra. Az azóta eltelt ernberöltőnvi idő sem törölhette el a fájdalmat azokért, a hősökért, akiknek síremlékei a m.i földünkön emelkednek. Felszabadítóink olvan ország határát lépték át. amelyet fél évezrede csak vesztes háborúk nyomorítottak, s amelv a II. világháborút is elvesztette. A háborút elveszítettük, a békét megnyertük. 37 esztendő a bizonyság rá. A szocialista rendszerben páratlanul rövid idő alatt vált valóra a magyarság ft árnára a többévszázados elmaradottság, megkésettség fölszámolása, a felemelkedés. Ez is bizonyítja a szocializmus történelmi fölényét. 1945-ben a mess?ebbrelátók már fölismerték. hogv szövetségünk a Szovjetunióval történelmünk fordulatát jelentette úi távlatokat nyitott Magyarország előtt. De tudták azt is. hoev a fölszatoadulás — lehetőség. amelyet csak a nép válthat valóra. Április 4-e ezért nem csupán emlékezésre. hanem önvizsgálatra is késztet Nemcsak mi tekintünk vissza, hanem hozzánk is fordul a történelem, hogv vallasson: éltünk-e a lehetőségekkel? Igen. Eltakarítottuk az úri Magyarország fojtogató örökségét, megszüntettük a kizsákmányolást. A szocializmus adott először méltóságot, emberséget az embernek. Milliók szabadultak meg a létbizonytalanság lidércnyomásától a kiszolgáltatottságtól. a gyűlöletet szító torz ideológiák rémuralmától. Most birtokolja a réra az országát, ahol azelőtt nem lelhette hazáját. Évszázadok vágyai váltak valóra. Nemzeti múltunk nagy iái olvan erős. szilárd független, gazdag országról álmodtak, ahol a népakarat érvényesül. — Megvalósult. Kossuth Lajos fél életét annak előmozdítására szentelte, hogv az ipar alkossa a nemzetgazdaság gerincét. — Valóra váltottuk. Széchenyi István a korszerű, termelőkenv mezőgazdaságban a felemlkedés útiát látta. Valósággá lett. Hányán hirdették mindkettői ükkel együtt azt. hogy kiművelt emberfők sokaságát kell teremteni ahhoz, hogv megbecsült. tagjai lehessünk a néoek közösségének! Történelmünk utóbbi évtizedei ebben is sorsfordulót hoztak. A háború sebeit begyógyítottuk . Erős sokoldalú ipart teremte1,tünk. elindítottuk korszerűsítését, a munka termelékenységit megsokszoroztuk, kezdtünk megtanulni kereskedni. Végbement mezőgazdaságunk szocialista átalakítása igazi felvirágzása. A harmadára csökkent lélekszámú földművelő lakosság teliesítménve megduplázódott, miközben az emberek életszínvonala életkörülményei az évszázados változatlanság után gyökeresen megjavultak, átalakultak A Magyarországon élő emberek biztonságának. iólétánek. kultúrájának és méltóságának azelőtt nem ismert szintre való fölemelése olvan tett amelyet a magyar nép most már véglegesen és visszavonhatatlanul történelme legfényesebb lapjaira ír.' Egy egész ország érdeke, történelmi akarata hogy előbbrelépien alkotásban, munkában. tartalmas művelődésiben, az an va.ei és szellemi javak gyarapításában, gazdasága korszerűsítésében, az emberi kapcsolatok építésében, a család, a k,is- és nagyközösségek összekovácsolásában, a szabadság rendiének gazdagításában. Ez együttesen szocialista jelenünk és iö- vőnk nagy vállalkozása, egymástól elválaszthatatlan. megoldandó és megoldható feladata. Az ebben való cselekvő részvétel jelenti ma az azonosulást a haza ügyével. Vállalni a szocializmust, az országot, vállalkozni arra. hogy nemcsak többet teszek 'érte hanem jobban. és nemcsak i óbban, hanem gondolkodva, okosabban is Bármilyen nehezek a külső körülmények, hivatkozhatunk rájuk, de nem változtathatunk rajtuk. A valóságban a saiát szorgalmunk. tudásunk, akaratunk, teliesítmé- nvünik a fontos, gyakran a döntő tényező. Kedvezőtlen világpolitikai, világgazdasági feltételek között is lehet erdménvesen dolgozni, a kínálkozó és felismert lehetőségekkel élni. vagy azokat elmulasztani, és felkészülni a gyorsabb haladásra. Az egyéni és közös célok oarancsolóan követelik a szocialista társadalmi viszonyok erősítését a demokrácia fejlesztését, és azt hogv ne csak általában legyen ió az ország közérzete, hanem minden munkahelyen. üzemiben, iskolában és intézményben munkára, alkotásra serkentő, ió légkör legyen. A gyorsan változó körülmények közepette lépéseink józan. céltudatos mérlegelésével, a részletekre is figyelő érzékenységgel kell érvényt szereznünk bevált politikai elveinknek. Az eredményekért ma nemcsak többet, hanem gyakran másként és mást. is kell tennünk, mint eddig. Amit elértünk azt megbecsüliük. Elutasítunk minden megállást sugalló önelégültséget. de minden pesszimizmust is. amelv népünk szocialista tettvágvát. cselekvőképességét. tehetségét, illetékességét elvitatja vagy alábecsüli. öntudatosan mondhat iuk. hogy a Magvar Népköztársaságnak ió híre van a világban.. Barátaink becsülnek, még ellenfeleink is kénytelenek elismerni eredményeinket. Mert ebben az országban milliók tekintenek úgy saiát művükre, hoev látiák alkotásaik értékét, s azt is. ami még hiányzik. aminek megteremtéséért még sokat kell tenniük. Mérik úev közös dolgainkat mént . birtokát a tulajdonosa”. Napjainkban sainos ismét olvan időkben kell élnünk, amikor fagyos szelek fúinak a világban. Vannak erők. amelyek megfeszített fegyverkezésbe igyekeznek hajszolni az emberiséget, s szeretnék kitépni a történelem könyvéből a szocializmus, a kommunizmus fejezetit. Mi a meglett út ismeretében állítjuk, hogy a világtörténelem nem a szocializmussal szemben, hanem annak reményében alakul. Tudjuk, hogv a Szovjetunió nélkül a izócíalista országok nélkül szörnyű arca lenne a világinak. Hogy a haladó, békeszerető erők nélkül reménytelen sorsa volna az emberiségnek. A haladásnak hatalmas erői vannak. Ezeket az erőket katonai gazdasági adatokkal is mérni lehet, de azzal is mérni kell. hogv mit jelent az embereknek, a népeknek a béke. az élet. Mi a feszültség ideién, vívmányainkat szilárdan védelmezve is úi enyhülésre készülünk. Békét akarunk, békére készülünk. Az annyi balszerencsét, olv sok viszálvt megélt magvar nép csak békében válthatja valóra a 37 esztendővel ezelőtti április történelmi ígéretét. Csak a békáért helytálló szocialista közösség testvériségében őrizheti meg és fejlesztheti tovább vívmányait. építheti gazdagabbá, műveltebbé a szocialista Magyarországot. Ismerve a világ életet igenlő erőit, tudva eredményeinket, terveinket, minden okunk és iogunk megvan arra hogv gondokkal is számotvető. ió reményekkel kö- szöntsük felszabadulásunk ünnepét. Aczél György beszéde április 3-án a rádió Kossuth adóján és a televízióban hangzott el. EZS A hétvége sporteredményei Országszerte megemlékeztek hazánk 'felszabadulásának 37. évfordulójáról. Képünkön: Budapesten, a Magyar Hősök Emlékművénél a Hősök terén az MSZMP KB koszorúját Kádár János, a KB első titkára és Németh Károly, a KB titkára, a PB tagja helyezte el (Telefotó — KS) Felszabadulásunk 37. évfordulóján Megemlékezések országszerte Ünnepélyes zászlófelvonás a Gellérthegyen és a Parlament előtt A FIN zéróprogramja Kecskeméten Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából szombaton reggel ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási EmlékműnélZászlói el vonási ünnepség volt szombaton reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren is, ahol ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással az állami zászlót vonták fel. Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombat délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendezett Budapesten, a Szovjet Hősök Emlékművénél, a Szabadság téren és a Magyar Hősök Emlékművénél, a Hősök terén. A Szabadság téren a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Néniköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János. a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese koszorúzott. Az emlékmű talapzatán elhelyezték a hála és a megemlékezés koszorúját a budapesti szovjet nagykövetség, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselői, a tömegszervezeteik. s a magyar fegyveres erők vezetői, majd a főváros lakói adóztak tisztelettel a szovjet hősök emlékének. t A Hősök terén a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa (képviseletében- Losoncz.i Pál és Trautmann Rezső. az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Németh Károly, a Minisztertanács részéről Lázár Gvöray és Aczél György koszorúzott. Felszabadulásunk ' előestéjén az Erkel Színházban ünnepi előadáson mutatták be Csajkovszkij A hattyúk tava című táncjátékát. A felszabadulási évforduló alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vasárnap fogadást adott az Országházban. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Aczél György. Gáspár Sándor. Havasi Ferenc. Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Övári Miklós és Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Megjelent a Központi Bizottság az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. A szívélyes baráti hangulatú fogadáson Losonczi Páj köszöntötte a megjelenteket Vasárnap délelőtt a fővárosi fiatalok több mint huszonötezres serege, nagyszabású politikai demonstráción köszöntötte nemzeti ünnepünket, a Gellérthegyen, a KISZ Központi Bizottságnak és budapesti bizottságának ifjúsági nagygyűlésén. Kecskemét ünnepi díszbe öltözött főterén rendezték meg a fiatalok a forradalmi ifjúsági napok záróeseményeit. A főtéren 17 órakor kezdődő politikai nagygyűlésen. amelyen ott volt Korom Mihálv. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára. ünnepi beszédet Köpf Lászlóné. a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott. Hétfőn délelőtt katonai tiszteletadás közepette vonták le a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. a Parlament előtti Kossuth Lajos téren és a miagyar nemzeti lobogót, valamint a munkásmozgalom vörös zászlaiát a gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékműnél. rí. r Megyei díszünnepség Mezőtúron Felszabadulásunk évfordulója alkalmából megyei díszünnepséget tartottak április 3-án Mezőtúron. Az elnökségben foglalt helyet Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Balázs Istvánná úttörőcsapatvezető, Benedek László középiskolai KISZ- titkár, Busi Lajos fazekas népművész, Csendom György, a városi KISZ-bizottság titkára, Csepcsényi Jánosné, a Vöröskereszt városi titkára, Csípés János áfész osztály- vezető, Gazsi Zoltán rendőr őrnagy, Köteles Lajos párt- alapszervezeti titkár, Kelemen Zoltán országgyűlési képviselő, Máté Imre, a városi tanács vb-tagja, Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára, Molnár Sándor- né, a városi művelődési központ igazgatója, Nagy Já- nosná szocialista brigádVe- zető, Nagy Zoltán, a Magyar—Mongol Barátság Tsz elnöke, Papp János városi tanácselnök, dr. Patkós István főiskolai igazgató, Ri- móczi Sándor városi mun- kásőrparancsnok, Szabó László kétpói tanácselnök, Szegő László túrkevei tszelnök, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Takács József, a HNF városi bizott- -ságának titkára, Tóth Zoltán alezredes, Tóth István nyugdíjas és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok egyik képviselője. Móricz Béla megnyitó szavai után Kuti György, a megyei tanács vb- titkára tartott ünnepi beszédet. — A legnagyobb nemzeti ünnepünkön, népünk felszabadulására emlékezve évről évre számbavesszük a megtett út általános érvényű tanúságait — kezdte beszédét a megyei tanács vb-titkára. — Ha most, 37 év távlatából gondos számvetéssel mérjük meg a változásokat, immár azt az apák és az örökhagyók nemzedékének felelősségével is kell tennünk, mert ezt az idő kérlelhetetlen sodrása indokolja. Népességünknek immár mintegy 68 százaléka .39 éves, vagy ennél fiatalabb. Gyérül hát a korszak cselekvőinek és emlékezőinek serege, mert a lakosság többségévé lettek azok, akik nem emlékezhetnek az áprilisi vízválasztót előző' korszakra, akikben legfeljebb halványuló gyermekkori emlékké és tankönyvi távlattá vált a kapitalizmus. A továbbiakban azt hangsúlyozta Kuti György, hogy április 4-e öröksége a proletár nemzetköziség öröksége is. Április 4-ére emlékezve azt is összegezhetjük, mit kaptunk és mit hagyományozunk tovább. A történelmi késés olyan kórképét mutatta 1945 előtt ez az ország, amély a társadalmat átszövő középkorúságával Európa rezervátumává tette hazánkat. Ez volt az a világ, amelyben az intézményesített fosztogatás közjogi méltóságra emelkedett. Gondoljunk csak arra, hogy 1938—39-ben a tőkések, föld- birtokosok, nagy jövedelmű alkalmazottak tették ki a lakosság 9 százalékát és ők sajátították ki a jövedelmek 37 százalékát, míg a proletáriátus a családtagokkal együtt a lakosság 43 százaléka volt és az összes egyéni jövedelmeknek mintegy 24 százalékában részesedett. (Folytatás a 3. oldalon.)
