Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-25 / 96. szám
1982. ÁPRILIS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Irodalom és ismeretterjesztés Előadások, rendhagyó órák, szerzői estek A mezőtúri főiskolán Valétára készül a tizedik évfolyam A tizedik évfolyam búcsúzik el az alma matertől az idén a BÄTE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karán. Az egykori Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum átszervezésével 1972-ben létrehozott intézményben eddig 715 nappali tagozatos és 185. levelező tagozaton végzett, fiatal kapott diplomát. A jelenlegi tanévben bocsátja útjára - a főiskola az ezredi üzemmérnököt; a nappali tagozatom 86-an, a levelezőn pedig 20- am készülnek az államvizsgára. A végső erőpróba előtt azonban május 6-án, 7-én és 8-ám kerül sor a hagyományos valétaünnepségre. Idén is a kultúra, a sport, a tudomány, s természetesen a vidámság, a derű jegyében állították össze műsorukat a valétáló hallgatók. Május 6-án a rendezvénysorozat nyitányaként megválasztják a diákigazgatót, majd az amatőr művészeti csoportok adnak nyilvános műsort a főiskola tornatermében. Az irodalmi színpad Bananyi Ferenc: Lónak vélt menyasszony című vásári komédiájával készül a bemutatóra, fellép a citenazene- kar, a Klub kisegyüttes, versek, magánszámok hangzanak el, a fotószakkör és a képzőművészéti kör pedig kiállításon ad számot munkájáról. Másnap szakmai nyílt napot tartanak. iDélutfám sportversenyeikre kerül sor. amelyek közül idén is az oktató-hallgátó futballmérkőzés ígérkezik a leglátványosabbnak. Ezt követi a gépészkarnevál. A derűs percek után tartják meg a zántkürű gyűrűavató szakestélyt. majd május 8-án a valétabálla] ér véget a rendezvénysorozat. Először látható világritkaságok Az idén először láthat a nagyközönség két, világviszonylatban is ritkaságnak számító ősnyomtatványt Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületében megnyílt kiállításon. A könyvtár Budapest Gyűjteménye 1949-ben vásárolt meg egy, a török hódoltság idejében készült ritka értékű kétrészes röplapot. Ebből az ősnyomtatványból ez az egyetlen ismert példány. Felső része színezett fametszet, Georg Macken, neves nürnbergi mester alkotása, amely Pest és Buda látképét ábrázolja tűzesővel. A látkép egy megtörtént esemény képzeletbeli rajzát örökíti meg. A krónikák szerint 1578. máj.us 19-én pünkösd vasárnapján hatalmas vihar pusztított Budán. A villám belecsapott a Zsigmond palotája előtti toronyba, s az ott raktározott lőport felrobbantotta. A robbanás lángba borította a várost. Paloták, házak váltak a tűz martalékává, a lángtengerben többezer ember lelte halálát. A kalendárium bevezetőjéből megtudható, hogy az 1495. év Marsnak az esztendeje lesz, Mars pedig háborúskodásra fogja indítani az embereket. A bevezető rész felsorolja az év időszámítási tényezőit. Ez után következik a havonkénti érvágásra (az akkor legelterjedtebb orvosi gyógymódra) vonatkozó tudnivalók felsorolása, egyebek között az érvágásra alkalmas napok, illetve napszakok megjelölésével. A kalendárium záró szövege végül különféle baljóslatokat tartalmaz az 1495. évre napfogyatkozásról, nagy esőzésekről, vérontásokról. Film jegyzet "| Aranycsapat A színes — pontosabban: fele ilyen, fele olyan, mert (az idézetek fekete-fehérek — magyar dokumentumaim az 1950-es évek első felének csodacsapatáról — későbbi elnevezés szerint: aranycsapat — készült, bő két óra hosszán mutatja a legendás gólokat, a mítoszba vesző bukást, — Bern. 1954 — majd negyedszázad távlataiból próbál megfelelni „a hogyan is történhetett” kérdéseire. A forgatókönyvíró-rendező Burányi András jó ügyet szolgál, hogy monográfusi igénnyel összegezi Puskásék történetét. Nemcsak azért, mert a londoni 6:3 góljait — és más mérkőzésekét — az egész világ megcsodálta, s napjaink ifjabb nézőgene- nációi már jobbára csak a fi'lmszalag segítségével láthatnak ilyen parádés magyar gólokat. — . egyáltalán a futballművészet magasabb szintjére eljutott játékot csapatainktól: Ennél fontosabb vonulata a film mondanivalójának a sport és a politika akkori szoros összefüggése. Lehetetlen volt ugyanis nem észrevenni, hogy az akkori ragyogó sportsikerekkel a narkotikum szerepét is betöltötte a politika. Kimondva és kimondatlanul: a futballcsapat sikerét az- adott politika saját sikereként könyvelte el. No. nem csak a „nehéz évek” Magyarországának volt ez találmánya, hiszen más országokban meg lovaggá, lorddá, stib. „ütötték” a kiváló sportolókat, éreztetvén. hogy sikerükkel a politika azonosítja magát. Az ideig-óráig bevált Propagandamanöver — tálán bizonyítani is felesleges napjainkban — egvaránt megbukott a sportpályákon és a történelem színpadán. A tény maradt: Puskásék nagyon tudtak futballozni. Imádták a labdát, áldozatokra voltak képesek a futballsikerek érdekében — s bőségesen el tudták látni — önzetlenül, vagy üzleti alapon, ki, hogyan — ismerőseiket nylonharisnyával, gázöngyúj'tókkal hatásos külföldi gyógyszerekkel, divatcikkekkel, magnetofonokkal. Szóval többé kevésbé minden oyan, akkor hőn óhajtott árucikkel. Akkoriban az ügyesebb gyerekek többsége futballista akart lenni, mert a dicsőséghez autó is járt. ,Az Aranycsapat a nagy gólok nosztalgiáfilmje. Szívesen járnánk ma is egy újabb aranycsapat mérkőzéseire, dehát ahol nincs, ott ne keress, tartja a közmondás. Ám nagyon „szerencsétlenéknek” még sem érezzük magunkat, hiszen a futball mégiscsak játék, s tudjuk, mennyi, de mennyi fontosabb a mindennapokat alapjaiban meghatározó, alakító, tényezője van életünknek! — S számos olyan, a társadalmi haladásban, a gazdasági életben jelentős sikeréket elért nemzete van a világnak,- amelyiknek sohasem volt aranycsapata. Bár nekünk mielőbb legyen, hogy drukkolni is utazhassunk Prágáiba. Bel- grádba. Bécsbe. Rómába, Párizsba, — ahol a csapat játszik. — t> — Az irodalmi műveltség, az irodalmi közízlés formálása a közművelődés egyi Legfontosabb feladata. Az oktatási intézmények, a könyvtárak és a művelődési házak mellett — azokkal együttműködve — jelentős szerepet vállal ebben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is. A TIT Szolnok megyei Szervezete irodalmi szakosztályának tagjai — pedagógusok, könyvtárosok, népművelők — az elmúlt öt esztendőben csaknem ezeregyszáz előadást tartottak a megye településein, a 'taligátok száma évről-évre megközelítette a tízezret. A rendezvényeknek leggyakrabban a községi, városi és üzemi könyvtárak adtak otthont. A sorozat jellegű előadások jórésze is a könyvtárakban hangzott el, könyvajánlással, kiállítással szemléltetve, mélyítve él az ismereteket. Áz ipari és a mezőgazdasági üzemekben szervezett előadások elsősorban a vetélkedőkre való felkészítést szolgálták,, vagy valamely megyei közművelődési akcióhoz — például „Kell a jó könyv” olvasópályázathoz — kapcsolódtak. Az iskolákban, diákotthonokban örvendetesen megnőtt az érdeklődés a rendhagyó irodalomórák iránt, de a dolgozók általános iskoládban is igen népszerűek voltak ezek a rendezvények. A tudományossági sorozatok közül elsősorban az Ismerkedés az irodalommal, az Örök témák az irodalomban, valamint a Humor az irodalomban című sorozatok iránt nőtt az érdeklődés, főleg a fiatalok körében. A komplex esztétikai nevelés érdekében Korok irodalma és művészete címmel szervezett előadássorozatot a művészeti, történelmi és irodalmi szakosztály. A Verseghy Ferenc megyei Könyvtárban évről' évre nagy érdeklődés kíséri az irodalmi szabadegyetem előadásait és a Kortársaink szerzői estek a könyvtárban című sorozatot. Ezeken a rendezvényeken író, irodalomtörténész, színművész közreműködésével hallhatnak az érdeklődők irodalom- elméletről, irodalompolitikáról, irodalmi életünk kérdéseiről. Az elmúlt esztendőkben nőtt a gyermekek részére tartott irodalmi.-előadások száma is. Az előadások a tanyaghoz kapcsolódva azt kiegészítve, bábjátékkal, diavetítéssel szémléltetve él- ményszerűen ismertették meg a gyerekeket a különböző korok irodalmi alkotásaival. Az előadások eredményesebbek. vonzóbbak lehetnének, ha azokat színművészek közreműködésével tarthatnák, ezért a szakosztály fontos feladatának tekinti a Szigligeti Színházzal meglevő kapcsolatainak bővítését. Ugyancsak szeretnék elérni, hogy munkájukba az eddiginél nagyobb számban kapcsolódjanak be ai közpégeikWen élő' fiatal' értelmiségiek. Az előadók — a szakosztály jelenleg kilenc venkét tagot számlál — továbbképzését, miután 80 százalékuk álltalános, illetve középiskolai tanár, a Pedagógus Továbbképző Intézettel közösen szervezi meg a szakosztály. Küzdelem az anyaggal Szépen magyarul — szépen emberül Nyelvhasználat és emberi magatartás Az utóbbi években egyre gyakrabban jut eszembe egy egyetemi élményem. Néhai latinprofesszorom így kezdte az egyik délutáni előadását: „Rettenetes az, hogyan beszélnek a gyerekeink.” Elmondta, amerre jött, mindenütt az iskolából kiabálva hazatérő vagy a tereken lármázva játszadozó gyerekekkel találkozott, s a beszédjükből, kiabálásukból tisztán csak egy kifejezés volt hallható: ’Te hülye!’ Nem haragudtak egymásra, nem veszekedtek, mégsem tudtak egymáshoz másként szólni.” Végigmegyek a főiskola folyosóján, óráról jönnek ki éppen a hallgatók, és sokan ebédelni indulnak. Két nőhallgató a kijárat előtt befejezi a beszélgetését. Az utolsó mondata az egyiknek ez: „Mondd meg neki, menjen az anyja...!” Hallom én is, s hallotta még legalább tíz hallgató. Vizsgaidőszak. Fiú- és nőhallgató várja a jóbarátot. „Mit írt be az indexbe az a vén k...?” „Közepest”. „Le van...!” Megint egész környezetük hallotta. Autóbuszon, utcán, munkahelyeken csak úgy röpködnek ezek vagy ezekhez hasonló durva, sikamlós és trágár szók, kifejezések. Fiúk és lányok, férfiak és nők ajkáról egyformán. Sokan azt vallják, hogy a dühös, az elkeseredett ember így könnyíthet magán. A Ma már inkább csak a 9— 10 éves labdázó gyerekektől hallja az ember: „Add már a labdát, te hülye! Hová adtad*. te hülye? Lődd már rá, te hülye ” — -mondatokat. Megritkult ez a kifejezés. De nem azért, mert a nevelésünk elérte már azt, hogy látják a gyerekek a helytelenségét. Hanem azért, mert átvette a helyét egy sereg más, durvább, sértőbb szó, kifejezés. Utazom a vonaton. Négy egymással szemben ülő fiatalember meséli egymásnak a munkahelyi élményeit. Nagyokat nevetnek közben, a térdüket csapkodják jókedvükben, s két mondat között vagy a mondat végén jön az a bizonyos, közösülésre felhívó kifejezés. Mind a négyen olyan hangosan beszélnek, hogy a szakasz minden utasa hallhatja. felsorolt esetekben a trágár szavakat használó nem volt sem dühös, sem elkeseredett. Vajon mit mondtak volna akkor, ha valóban dühösek lettek volna, vagy veszekedtek volna? El tudjuk képzelni, hiszen mindnyájan tanúi lehettünk már utcán, vonaton vagy munkahelyen effélének. A legnagyobb baj az, hogy a durva, trágár stílust a legtöbb ember természetesnek veszi már, mintha ezek a szavak polgárjogot nyertek volna a mindennápi beszédben. Pedig az egyenlő mértékkel szabott demokratikus jogok sem adnak senkinek sem jogot arra, hogy a vonaton, a szórakozóhelyeken, a munkahelyen, a nyilvánosság előtt, ahol mások is hallják, ezeket a szavakat, kifejezéseket használják. Szűk baráti körben Ki-ki úgy beszélhet, ahogy akar, a nyilvánosság előtt azonban nem. Sokan elfelejtik azt, vagy talán nem is tudták, hogy az emberi magatartásnak a nyelvi magatartás, a beszéd szerves része. Aki durva, trágár szavakat használ, akinek mocskos a bészéde, annak alighanem < ilyen az érzésvilága, az egész gondolkodásmódja és az emberi magatartása is. Bachát László A költészet napja alkalmából Simonyi Imre költői estje Szolnokon A költészet napja aiL kaiméból tartották meg pénteken este Szolnokon a városi tanács nagytermében Siimonyi Imre, József Attila-díjas költő estjét. A Gyulán élő, alkotó műveiből Dénes István irodalomtörténés« válogatott egy csokorra valót, s ő méltatta Simonyi Imre munkásságát. A. verseket Sinkovits Imre, Gombos Katalin és Sölyorn Ildikó tolmácsolta. A közönség az előadást követően találkozhatott a költővel is.
