Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

■ Fiatalokról-fíataloknak 1982. MÁRCIUS 13. „Az emberekben él a vágy, hogy barátokra leljenek, társakat szerezzenek, tar­tozzanak valahová. Olyan közösséghez, ahol hasonlók a gondok, az örömök, ahol megértésre találnak. Mert a baráti ■ szó, segítő biztatás nélkül az eredményeknek igazán örülni, a kudarcokat sérülés nélkül elviselni nem lehet. Neked is tenned kell azért, hogy közénk, a KISZ-esek közé kerülhess.” Részlet a Járműjavító 4. sz. KISZ-alapszervezetének 1957-es agitációs anyagából, amely emléket idéz, és lehet: Történelmi lecke is Bencze Ernő, a megyei ta­nács vb egészségügyi és szo­ciálpolitikai osztályának sze­mélyzeti és oktatási csoport- vezetője, az apparátusi párt- bizottság tagja: — Az én fiatalságom ösz­6zefonódott az ifjúsági moz­galommal: 1954 december 1-től 1956 végéig a DISZ Szolnok városi bizottságának titkára voltam, de az ellen- forradalmi események fél­beszakították a munkánkat, és a DISZ, mint egységes ifjúsági szervezet 1956 végé­re megszűnt. A különböző ifjúsági rétegek Szolnokon is létrehozták saját ifjúsági szervezetüket. A munkásfia­talok a MAFISZ-t, a pa­rasztfiatalok az EPOSZ-t, a diákok a Diákszövetséget, az egyetemi fiatalok a ME- FESZ-t. A Járműjavítóban kaptam munkát, újra gépla­katos lettem, visszakerültem azok közé akiktől évekkel azelőtt szakmát, emberséget és kommunista meggyőződést tanultam. November 4-e után hozzáláttunk az üzem­ben a párt újjászervezésé­hez. Amikor a hangosbe­mondóban hallottam: „Ben­cze Ernőt várják a nagyka­punál”, tudtam, hogy a pártirodára kell mennem. Szinte illegális körülmények között kezdhettünk akkor a párt szervezéséhez, hisz sok volt a félrevezetett ember ott is. Azért csak kitudódott, kik a pártszervezők, így az­tán nem egyszer találtunk ilyen cédulát az öltözőszek­rényünkben: „Reszkessetek jön a MŰK.” Aztán 1957 februárjában én lettem az EPOSZ megyei titkára ___ A sztalos Ferenc, a Jármű­javító üzemgazdasági osztá­lyának előadója, pártalap- szervezeti titkár: — Én 1956-ban tüzikovács tanuló voltam itt a gyárban. Már akkoriban is, a meg­munkáló osztály hangulata hatással volt az üzem egé­szére. Talán azért, mert ná­lunk már a szakma miatt is nagy az összetartás, az egy­másra utaltság. Ismeri a mondást: egy kovács nem kovács. Tóth Ernő bácsi lett a párttitkár, ő patronálta a fiatalokat, sokat beszélt ne­künk : fiaim a kommunista fiatalok között a helyetek. Pagonyi Zoltán, a török­szentmiklósi szakmunkáskép­ző szakoktatója: — A DISZ megszűnése előtt az ifjúsági szövetség megyei bizottságának mun­katársa voltam. Október 24- én azt a feladatot kaptuk, hogy szerezzünk fegyvert, hogy szükség esetén meg tudjuk védeni a pártházat. Tudtuk, hogy a Szabadság- harcos Szövetség raktárában vannak puskák. Elmentünk értük. Rakodtunk már, de körülfogtak az emberek, majdnem megvertek, amikor valaki telefonált a szovjet parancsnokságra segítségért, ök aztán odaálltak egy tank­kal. Nem tettek mást, csak álltak,-és az emberek pilla­natok alatt szétszéledtek. Az ellenforradalom idején töb- bedmagammal a párt- a fegyveres szolgálat mellett — a fiatalok közé küldött: próbáljunk ellenpropagan­dát kifejteni, hogy ne állja­nak az ellenforradalom mel­lé. Volt aki meghallgatott bennünket, és velünk tartott, volt aki nem. November 4-e után azt mondtuk: dolgozni kell. Én is a Járműjavítóba mentem vissza, és ott felada­tul kaptuk próbáljuk szer­vezni a fiatalokat. Emlék­szem, amikor vége volt a műszaknak, a Tiszaparton órákig vitatkoztunk: hogyan legyen tovább? Bencze Ernő: — 1957 elején már egyre több helyről érkezett a párthoz a fiataloktól kérés, javaslat: jöjjön létre az egy­séges ifjúsági szervezet. Az MSZMP megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága azzal bíz­ta meg ifjúságpolitikai fele­lősét, Takács Vendelt, hogy folytasson tárgyalást az ifjú­sági rétegszervezetek megyei vezetőivel, volt DlSZ-veze- tőkkel, veteránokkal az if­júság helyzetéről, az egysé­ges ifjúsági szervezet kiala­kításáról. E beszélgetéseken úgy döntöttünk, hogy össze­hívunk egy megyei tanács­kozást a szervezet megalakí­tásának előkészítésére. Mi alkkor azt mondtuk: legyen az új ifjúsági szervezet ne­ve Kommunista Ifjúmunkás Szövetség. Egy péntek dél­előtt, március 8-án az úttö­rőházban zajlott a tanácsko­zás, a megye 20 üzeméből hetven fiatal jött el, és ak­kor levelet fogalmaztunk meg az MSZMP megyei Ideiglenes Intéző Bizottságá­hoz: támogassák elképzelé­sünket. Március 18-án a me­gyei pártszerv megvitatta ä megye ifjúságának helyzetét, ugyanezen a napon kapták meg az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága határo­zatát is Az ifjúság nevelésé­nek néhány kérdéséről, és a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség megalakításáról. Akkor a megyei bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy a megyében is el kell kezde­ni .a KISZ szervezését, és a megyei szervező bizottság tagjainak fogadtak el ben­nünket: Takács Vendelt, Molnár Györgyöt, Magyar Gyulát, Barna Károlyt, Soós Károlyt, Závodszky Sándort és engem. Egyben feladatul kaptuk, hogy készítsük elő március 21-re a KISZ meg­alakulását. Pagonyi Zoltán: — Március elején telefon­üzenetet kaptam az üzem­ben: menjek be a pártbizott­ságra. Csáki István elvtárs hívatott. Egyszerűen meg­kérdezte, Szolnokon vagy Jászberényben vállalom a KISZ városi titkári teendő­ket? Szolnoki vagyok, akkor az édesanyámmal laktam, persze, hogy Szolnokot vá­lasztottam. Az alakuló ülés március 21-én volt, minden üzemből híytunk fiatalokat, de nem jöttek el annyian, mint amennyire számítot­tunk. Sokan vacilláltak, nem láttak tisztán, féltek is. De mégis megalakultunk, és utána akikkel találkoztam, mindenkinek elújságoltam: a megyében is -létre jött a KISZ nemcsak Csepelen. Asztalos Ferenc: — A KISZ-alapszervezetek alakítására a felhívás már­cius 27-én jelent meg. Az első alapszervezet a Jármű­javítóban jött létre, har- mincketten alakítottuk meg, pedig a Munkástanács elle­nezte. Azt mondták, legyen KISZ, de az üzemen kívül. A fiatalokkal tisztázni kel­lett a történteket, megér­tetni velük: a jövő. útja a miénk. De utánunk sorra a többi üzemben is zászlót bontott a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. Bencze Ernő: — Az első nagy akciónk a május elsejei felvonulás szervezése volt, persze a pártszervekkel együtt. Hete­kig kerestünk egyforma kék inget és piros nyakkendőt, de csak tizennyolcat sikerült összeszedni, hát a fiúk ab­ban vonultak a menet élén, együtt a párt veteránjaival. Már hetekkel előbb a Jár­műjavító kis tanácstermében gyakorolták a közös ének­lést, Tímár Gyuszi meg alaki kiképzést tartott ne­kik. Persze lettek volna töb­ben is, körülbelül százöt­venen, de nem tudtunk vol­na annyi kék inget össze­szedni. így aztán a többiek az üzemeikkel vonultak a Kossuth térre. Előtte éjsza­ka jelszavakat festettünk a városban: „A párt és a KISZ, győzelemre visz”, „Él­jen a KISZ”. Nyolc csoport dolgozott egész éjjel, reg­gel lett, mire végeztünk. Csak éppen annyi időnk volt, hogy hazamenjünk átöltözni. A feleségem, az édesanyám nagyon ideges volt, izgultak értem. Nem éreztünk fáradt­ságot, nagyon boldogok vol­tunk. Pagonyi Zoltán: . — Este a Tiszán lampio- nos felvonulást rendeztünk. A fiatalok tutajokat építet­tek, még a maszek csónako­sok, halászok is velünk tar­tottak. És a Tisza-parton rengeteg ember. Utána Ut­cabál volt a Kossuth téren, a Bergendy fiúk akkor gim­nazisták voltak, ők muzsikál­tak a több ezer fiatalnak, idősnek. Amíg élek nem fe­lejtem el azt a napot. Bencze Ernő: — És sorra következtek az akcióink: nyáron Puszta­taskonyban nagy ifjúsági találkozót rendeztünk, hét­ezren jöttek el hívásunkra a megyéből, de ott voltunk augusztus 20-án a kisújszál­lási Nagykun Napokon is. És közben folyt a KISZ szervezése, és ahol megala­kult az ifjúsági szövetség ott kezdeményezésére mun­kaverseny indult: export­brigádok, cséplőcsapatok, ön­kéntes aratóbrigádok ala­kultak. Létrehoztuk a Jász­kun KISZ együttest, amely műsoros esteket adott a fiataloknak. Pagonyi Zoltán: — A megyében KISZ-ter- melőszövetkezetek is alakul­tak, amelyek aztán később beolvadtak a nagy szövet­kezetekbe. Nem egy család volt, ahol kitagadták a fiu­kat, mert az a téeszt vá­lasztotta. Nem mondok ne­vet, Tiszaroffon történt, ennyi elég, mert gondolom a szülők ma már másként gondolkodnak. Bencze Ernő: — 1957 őszén volt a KISZ első konferenciája Budapes­ten. A küldöttek között én is ott voltam. A Szolnok me­gyei csoport az Astoriában lakott. Az első reggel kétes egzisztenciájú fiatalok gyü­lekeztek a szálloda körül, és amikor kiléptünk, provokál­tak bennünket. Tán össze is verekszünk, ha a karhatal- misták közbe nem avatkoz­nak. De az ember el is felej­ti már a 25 évvel ezelőtti roász eseményeket. Most, hogy kérdez, jut eszembe, egyszer a házmesterünk azt mondta, ledob az emeletről, mert ilyen piszkos kom.mu- nistákra nincs szüksége az országnak. Olyan is volt, hogy valaki leköpött ben­Bencze Ernő Asztalos Ferenc Pagonyi Zoltán nünket... de minek erről beszélni? Pagonyi Zoltán: — Az ember elfelejti a rosszat. Nekünk négy gyer­mekünk született, a felesé­gemet azon az 1957-es má­jus elsején ismertem meg. Az én fiaimnak, lányaim­nak más feladatot adott a történelem. Szerintem egy a fontos: ne csak az eszüket, a szívüket is adják a végre­hajtáshoz. Asztalos Ferenc: — Három évig voltam az első KISZ-alapszervezet tit­kára az üzemben, aztán párt- alapszervezeti titkár lettem, így ma is erős a kapcsola­tom az ifjúsági szövetséggel. S ha el is múltunk már 30 évesek, azért szívünkben fiatalok maradtunk. Varga Viktória Rocktörténelem kezdőknek és haladóknak A haziai nőnkön vv-oiac legúiatoib slágere Sebők Já­nos kötete, a Beatlestől az Üi Hullámig. A magvar pookritiika egyik művelőié, művében ..korunk néozené- iének”. a rocknak társadal­mi-kulturális értelmezésére mítoszainak. kulisszatitkai­nak felfedezésére is vállal­kozik. miközben részletesen elemzi a műfai körül szerve­ződő. változó társadalmi-po­litikai jelenségeket is. A könyv alcíme — A rock a hetvenes években — pon­tatlan. Igaz. hogy a szerző elsősorban az elmúlt évtized irányzatait, stílusait és kép­viselőit tárgyalja, mégis el­kér ül hetetllén és szükséges volt, hogy visszanyúljon a gyökerekhez, a rock and roll születéséhez, a hatvanas évek ..felfordulásához”, a beat- üesmóniához”. Ernőikül meg­válaszolatlan maradt volna rockhistóriáiának alapkér­dése: hogyan és miért lett a hatvanas évek fennálló tár­sadalmi rendie ellen is lá­zadó. társadalmi töltetű, tü­relmetlenséget kiifeiező szük­ségletzenéiéből a hetvenes évekre politikamentes oro- fitzene. a szórakoztatóipar mérhetetlen nénzióceánia? Sebők János a negyedszá­zados műfai irányzatainak, együtteseinek, eseményeinek dzsunßelüäbert imponáló biz­tonsággal vezeti az olvasót, miközben olyan kérdéseket boncol, mint: hogyan lett az ellenzéki kultúrából tömeg­kultúra. miért váltatta fel a hatvanas évek radikalizmu­sát a hetvenes évek kiáb­rándultsága. visszahúzódása, rezignáltsága? Hová lettek a tegnap lázadói, miért köl­töztek luxuslakásokba, máért söpört végig a ..táncoestis” a világon ? ^ Válaszait a szerző rock- legendákkal. tanulságos kar­riertörténetekkel. a Beatles­Vonzó, változatos programmal Holnapután megkezdődik Forradalmi Ifjúsági Napok — 1982 Az idén negyedszázada, hogy zászlót bontott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, s a jubileum ter­mészetesen különleges jelen­tőséggel kapott hangsúlyt, amikor elkészítették a For­radalmi Ifjúsági Napok idei rendezvénysorozatának ter­vét, Az előkészületek alap­ján: a Szolnok megyei ese­mények színesek, vonzók lesznek,, minden bizonnyal a fiatalok tömegei kapcsolód­nak be a különböző politikai, demonstratív, látványos, szó­rakoztató, kulturális ési sport- eseményekbe. Az ünnepnapok lényege az a szellemi, érzelmi kötődés a három tavasz forradalmi esz­méihez,, amely haladó törté­nelmi hagyományaink válla­lásán, az elkötelezett megőr­zés-to váblbvi vés szándékán alapul. Holnapután megyeszerte megkezdődnek a történelmet idéző ünnepnapok. A Forra­dalmi Ifjúsági Napok megyei megnyitó ünnepségét nagyon látványos külsőségek köze­pette, hétfőn tartják Szolno­kon. Délután egy és1 két óra között a 4-es' főúton, a Pető­fi úttól a Damjanich szo­borig, korhű, jelmezekbe öl­tözött szolnoki, jászboldog- házi, kőtelkii, abádszalóki, besenyszögi, szenttamási, kengyeli, üllői és tópiószent- mártoni lovasok részvételé­vel lesz felvonulás. A Dam­janich szobornál háromne­gyed kettőtől a Killián Re­pülő Műszaki Főiskola fú- vószenekaira 48—49-es kato­nadalokból álló műsorral szerepéi, majd a 2 órakor a megérkező jelmezes lovas­csapat tiszteleg a szobornál. Ezután irodalmi emlékműsor következik, a Szigligeti Szín­ház művészei, és a Varga Katalin gimnázium diákjai előadásában. A Forradalmi Ifjúsági Napokat megnyitó ifjúsági nagygyűlés szónoka Sándor László, a HNF me- gyrii titkára lesz. A március 15-i ünnepségek keretében, a hagyományok­nak megfelelően, a középfo­kú tanintézetek fiataljai, KlSZ-szervek képviselői, út­törőcsapatok megkoszorúz^- zák, virágúkkal ékesítik a város 1848—49-es emlékhe­lyeit: a Damjanich-emlék- művet, a 633. sz. Szakmun­kásképző Intézetnél és az út­törőháznál lévő Petőfi-em- léfctáblát és a Tisza-híd le­járójánál lévő emlékművet. Péntektől, márciusi 19—20 —21-én, a KISZ Szolnok me­gyei Bizottsága rendezésé­ben nagyszabású ifjúsági fesztivál lesz, a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 63. és a KISZ megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére. A fesztivál eredeti módon új szán megyénk ifjúsági, moz­galmi életében: a fesztiválon a megye városainak, járá­sainak küldöttei vesznek részt. A hálromnapos prog­ram első napján — többek között — 100 úttörő dolgozik az- „Értéket teremtünk” ak­ció keretében, a Papírgyár KlSZ-védmökség alatt álló rekonstrukciós építkezésén. Ugyanekkor a megye főisko­lásainak vitafórumát rende­zik meg a főiskolai mozgal­mi életről, s megkezdődik a megyei mozgalomtörténeti konferencia a Politikai Kép­zési Központban. Hosszú vol­na felsorolni a háromnapos fesztivál minden program­ját: annyi bizonyos minden ifjúsági réteg „megtalálhat­ja” az érdeklődésének meg­felelő eseményt, sportolhat­nak, szórakozhatnak, játsz­hatnak. Hogy csak néhány „csemegének” ígérkező ren­dezvényt emeljünk ki: 19-én este nagyszabású művészeti kavalkád lesz: a megyei mű­velődési központban, pol- beat, folklór, diapor ama, színjátszó és képzőművésze­ti bemutatóval. Másnap sportol a fesztivál; kocogás­sal, vidám túróval, vízivetél- ketíővell S hogy a művésze­tek is szóhoz jussanak: ezen a napon, népművészeti kira­kodóvásár tar tátik a Megyei Művelődési és Ifjúságii Köz­pont előtti téren. A szolnoki Tanácsköztársaság emlékmű koszorúzása 20-án délután lélsz, ezt a KISZ 25 éves ju­bileuma tiszteletére rende­zendő emlékülés követi. Utána a KISZ Központi Mű­vészegyüttes gálaműsora kö­vetkezik. Természetesen nemcsak a megyeszékhely fiataljai igye­keznek feli- és megidézni a három tavasz hevét, szelle­mét. Karcagon — többek kö­zött — műveltségi vetélke­dőt rendeznek, Kunszent­mártoniban több sportágban felszabadulási emlékverse­nyeket, Tiszafüredről, már­cius 15-én jubileumi staféta indul, amely április 4-én ér Jászfényszaruba, a FIN me­gyei rendezvénysorozatának záróeseményére. Tiszaföld- váron mozgalmidal versenyt. Kunhegyesen fiatal amatő­rök munkáiból álló tárlatot rendeznek. Egyszóval: gazdagnak, tar­talmasnak ígérkezik a For­radalmi Ifjúsági Napok Szolnok megyei eseményso­rozata, amelynek „hőfokát” majd a résztvevők lelkese­dése, aktivitása adja meg. Sz. J. sztori, az Elvis Preslev-mi- tosz számunkra eddig isme­retlen adalékaival soékeli meg. Eközben mearaizolia a rockzene fejlődésvonalait, ízekre szedi a rock ásas-bo- gas családfáját, belopakodik a színfalak möglá: mesél a ..meHtartónélküliek” zené­iéről. a „hímipáva” John Travoltáról. az Abba-blaibló- ról. a szintetizátor-sámánok­ról. bemutatja a banki es vek és hang jegyek összefonódá­sát. a hangkalózokat, az al­kimista menedzsereket. S teszi mindezt kellemes, odafi "■"elésre késztető hang- vételiben. sokszor humorral, sajátos jelzőkkel fűszerezve. Nagyon kellett mór ez a könvv. A Zeneműkiadó a legjobbkor kezdi feltölteni a rock­zenei kiadvá­nyokban, szűköl­ködő könyvpiacot, és Sebők könvve kezdőknek és ha­ladóknak is hasz­nos olvasmány. S mivel a szerző az elmúlt években gyakran foglalko­zott a hazai rook- műfai történeté­vel is. A Beatles­től az Üi Hullám­ig megjelenése után, várjuk tőle a riélgóta hiányolt magvar rocktör­ténet megírását is. Csontos Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom