Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

■2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁRCIUS 11 Az együttélés jé példája „A sziovjet—finn kapcso­latokat — hangsúlyozta a finn államfőt üdvözlő po­hárköszöntőjében Leonyid Breiasnyev — gyakran ne­vezik a különböző rendsze­rű országok közötti békés egymás mellett élés fjó pél­dájának. Ez így is van. Csu­pán annyit tennék még hozzá, hogy ez egyben jó példája egy nagyhatalom s a véle szomszédos, viszony­lag kisebb ország jól. he­lyesen kialakított kapcsola­tainak.” Nehéz lenne a szovjet ál­lamfőnél, az SZKP KB fő­titkáránál tömörebben, lé- nyegretörőbben megfogal­mazni a világszerte modell­nek minősített szovjet— finn kapcsolatok fontossá­gát. Mauno Koivisto az új finn köztársasági elnök mostani utazása nyilvánva­lóan új, fontos állomása az utóbbi évtizedekben közö­sen megtett útnak. Ennek az új útnak a két szomszéd ország 1948-ban, az akkor aláírt barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dés aláírásával vágott neki. Ez a példamutató doku­mentum olyan gránitalap­nak bizonyult, amely kiál­lotta a hidegháború legder- mesztőbb viharait és amely most, a washingtoni politi­ka által teremtett feszült­ség idején nemcsak kétol­dalú, hanem egyetemes vi­szonylatban is fontosabb­nak tűnik, mint valaha. Ami a kétoldalú kapcso­latokat illeti, ezek á kölcsö­nös előnyök iskolapéldái. A Finnország számára óriási piacot és munkalehetősé­get jelentő, rendszeresen meghosszabbított és a le- hetőségek-szükségletek lyá­nyában kiszélesített szerző­dések nyomán a Finn Köz­társaság ma már a Szovjet­unió második legjelentő­sebb tőkés partnere. Egész finn iparágak meglepően gyors felfutása vezethető vissza erre a tényre. A hosszú, termékenv idő­szakot eddig a Koivisto két nagy elődjéről elnevezett Paasikivi-Kekkonen vonal fémjelezte. Mind az új ál­lamfőnek az a gesztusa, hogy első külföldi útja Moszkvába vezetett, mind ottani megnyilatkozásai ar­ra engednek következtetni, hogy a magas vendég kö­vetni kívánja ezt a jól be­vált vonalat. Ez predig nyilvánvalóan nemcsak a kétoldalú, ha­nem az egyetemes, a világ- politikai érdekközösségre is vonatkozik. Mind a szovjet, mind a finn diplomácia év­tizedek óta következetesen — és eredményesen — te­vékenykedik a nemzetközi enyhülésért. Szinte szim­bólumnak tekinthető, hogy az enyhülési folyamat meg­koronázásaként számontar- tott állam- és kormányfői csúcskonferencia színhelye éppen Helsinki, a finn fő­város volt. Mivel a Washingtonból fúvó jegies szelek veszélyez­tetik Helsinki vívmányait, nagy jelentősége van an­nak, hogy Koivisto moszk­vai beszédeiben nagyra ér­tékelte a párbeszéd folyta­tására irányuló szovjet erő­feszítéseket, beleértve Észak-Európa mentesítését a nukleáris fegyverektől. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a szovjet—finn szándékok konstruktív fo­lyamatossága éppúgy példás modellnek tekinthető, mint a két ország kapcsolat- rendszere. Harmat Endre \ Továbbra sincs előrelépés Vietnam — pártkongresszus előtt Dél: remények és gondok Az egykori saigoni elnöki palota Csak két felszólaló volt a madridi találkozó teemaD délelőtti — Leonvid Iliicsov szoviet külü°vminiszteir-he­lyettes elnökletével tartott — teljes ülésén. Leif Mevik nagykövet, a norvég küldött­ség vezetője felszólalásainak eleijén az ismert NATO-mai- Eatartásnak megfelelően fog­lalt állást a lengyelországi helyzettel kapcsolatoson, maid beszéde túlinvomó ré­szét a helsinki záróokmány értelmezésének szentelte, Szitefan Szítai kov nagykö­vet. a bolgár küldöttség 're- zetőie hangoztatta, hogy a szocialista országok küldött­Salvadorban a hét eleién heves harcok folytak három stratégiai fontosságú város birtoklásáért. valamint a pánamerikai autóút egves szakaszainak ellenőrzéséért. A hírügynökségi beszámo­lók szerint ..állóháború” ala­kult ki San Vicente. San Mi­váhagyta a CIA titkos had­műveleti tervét Nicaragua el­len — jelentette mai számá­ban a Washington Post. Az elnök felhatalmazta' a titkos­szolgálatot hosv ötszáz főnvi kommandó alakulatot tobo­rozzon latin-amerikai zsoldo­sokiból és ezeket szábotázs- cselekménvekre vezesse. A hondurasi határ mentén levő táborokból indítandó akciók céliia az. hoav a létfontossá­gú célpontok — erőművek, hidak — lerombolásával szét­zilál ia Nicaragua gazdaságát, lekösse a manaiguai kormánv sereiét és figyelmét, továbbá séeei mindent megtesznek a találkozó tartalmas, fciegven- súlvozott záródokumentumá­nak kidolgozására. A továb­biakban arra figyelmeztetett, hogy egyes NATO-országok- nab. különösen az Egyesült Államoknak az érdemi mun­kát akadályozó magatartása károkat okozhat az egész 'helsinki folyamatnak. A madridi találkozó legkö­zelebbi telies ülését Délite­ken tartják. Ekkor döntenek a találkozó további mupJta- program iáról, amelv minden valószínűség szerint nem a iövő hétre, hanem az őszig tartó szünet utáni első hétre vonatkozik maid. iguel és Santa Ana térségé­ben'. A városokért folytatott harcok váltakozó sikerrel folytak. kedden a kor- mánvcsanatok ellenőrizték a három várost, a hazafiak foglaltak el állásokat. A pán­amerikai főútvonalon gya­korlati lag lehetetlenné vált a közlekedés. — mint Washingtonban állít­ják — megbénítsa a salvatío- ri baloldalnak nvúitott nica- raguai támogatást. A terv végrehajtásához 19 millió dollárt bocsátottak a CIA rendelkezésére, amelv lehetőséget, ad a kommandók 1000 főre való fejlesztésiéire. A Post szerint a felforgató erők kiszemelt tagjainak egv része már kiképzést kap az argentin hadseregben A tervet William Casev. a CIA igazgatóra terjesztette -r elnök elé és Reagan valami­kor novemberben havvta azt ióvá — jelenítette a Washing­ton Post Rogers tábornok szokásos receptje Bernard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka egv tévéinter­júban úiabb ..áldozatválla­lásra” magyarén, fokozott fegyverkezésre hívta fel az európai szövetségeseket, Rogers azt állította, hofiv a Varsói Szerződés és a'* At­lanti Szövetség hagyományos erői között „olyan hatalmas a szakadék”, hogv konfliktus esetén „a NATO-nak vagv meg keltene adnia magát, vagv nukleáris fegyverekhez keltene folyamodnia”. A NATO amerikai főpa­rancsnoka azonnal felírta a szokásos receptet is: a baion úgv tehet segíteni, ha a tag­államok áldozatokat vállal­nak. Rogers szerint a mosta- Ini'i évtizedben „a nemzetek számára ésszerű és elfogad­ható áron megfelelő hagyo­mányos elrettentést fejleszt­hetünk ki’. BUDAPEST A (Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Me­xikói Egyesült Szocialista Párt alapító kongresszusát. LONDON Tegnap hajnaliban — 1926 óta először — leállt a tömeg­közlekedés. 24 órán át nem járt a földalatti és veszte­gelitek az autóbuszok. A sztrájkkal a fővárosi közle­kedési dolgozók az ellen tiltakoztak, hogy a lordok háza törvénytelennek nyil­vánította a múlt november­ben trevezetett olcsó díjtari­fákat, és úgy határozott, hogy a fővárosi tömegköz­lekedésnek „önfenntartó­nak” kell tennie. BERLIN Tegnap délután befejezte kétnapos hivatalos baráti látogatását az NDK-ban Jasszier Arafat, a Palesztin Pedszatjadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke. GUATEMALAVÄROS Tragi komi us színjátékká, a négy jobboldali elnökje­lölt belső torzsalkodásává vált a vasárnapi guatemalai elnökválasztásokon leadott szavazatok ötsszeszám tálasa. A legfrissebb jelentések szerint a katonák jelöltje, Anibal Guevara tábornok volt. hadügyiminiszter már behozhatatlanul vezet és el­nöki kinevezése csupán a jogi formaságok betartásá­nak kérdése. BONN Az NSZK haditengerészeti erői hadgyakorlatokat kezd­tek ezen' a hátén a Balti -ten­ger és az Északi-tenger térsé­giéiben — erősítette meg a 'bonni hadügyminisztérium egyik képviselője. A gyakor­latokon több mint félszáz hadihajó és ötezer katona vesz részt. KAIRO Az F—16 mintájú ameri­kai harci repülőgépek már­cius végén, az első francia Mirage 2000-es repülőgépek pedig a jövő év végién érkez­nek Egyiptomba — közölte Kairóban Abdel Halim Abu Shazala tábornok, hadügyi és hadiipari miniszter. praga Gustav Husák, a CSKP Kb főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke tegnap Prágában megbeszélést tar­tott Romesh Chandrával, a Béke-viiágtanács elnökével. Budapestről Hanoiba érve a télből a tavaszba léptem. Dél-Vietnam pedig már for­ró nyárral fogadott: Ho Si Minh-városban február ele­jén 30—35 fokot mutatott a hőmérő. Az előrelátó légi- k&sasnzonyok legyezőket M- szítettek ki a repülőgép min­den ülésére, a Hanoiban már megszokott riksákat itt jókora napernyőkkel szere­lik fel, s a szállodai lég­kondicionálás nélkül bizony nehéz lett volna az alvás. A hajdani Saigon a pár- hetes vietnami látogatás kü­lön élménye. — Jól nézz kö­rül „odalenn’ — tanácsol­ták indulás előtt a hanoi is­merősök —, hisz a Dél még ma is más világ. Leginkább az a kérdés izgatott: hogy változott meg az egykori Thieu-rendszer fővárosa, mennyiben tükrözi a névcse­re a valódi változásokat? (Saigont 1976-ban keresztel­ték át hivatalosan Ho Si Minh-ivárossá.) Hol tart, hogy halad a déli országrész átalakulása? Nos, az első, felszínes be­nyomások kissé csalókák. A város forgalma jóval nyüzs- gőbb, mint Hanoié, több a motor, s létezik magángép­kocsi (bár a benzinellátás itt is korlátozott). Lépten- nyomon az utcára kiterjesz­kedő kis étkezdék várják a járókelőket. A lányok szí­nesebben öltözködnek — igaz, mostanság a szoknya helyett ismét a hagyomá­nyos, bőszárú, fekete se­lyemnadrág járja. Rengeteg az utcai árus nem is beszél­ve az egész utcasort alkotó műikincsiboltokról. régiség­kereskedőkiről. Porcelánok, csodás elefántcsont faragvá- nyok, mesteri lakk-képek csa­logatják a vásárlókat az üzletek mélyébe. A teljes negyedet kitevő szabadpiac pedig külön fogalom: itt — borsos árért persze, sőt, le­hetőleg a második fizetőesz­köznek számító dollárért — majdnem minden kapható. A kínálat szinte a nyugat-eu­rópaival vetekszik: HI-FI- tornyok, szupermagnók., tele­víziók és kvarcórák, kazet­ták. zsebszámológépek, sely­mek, farmerok és edzőcipők — hihetetlenül bő az áruská­la. Az utánpótlás általában a saigoni bébrezsim 1975-ös összeomlásakor, vagy az az­óta külföldre távozott roko­nok küldeményeiből, az USA-ból, Kanadából, Fran­ciaországból származik. Nem tűnt el tehát nyom­talanul az egykori életforma. A rendszerváltozásnak — az elmeneíkülteken 'kívül is — megvoltak a kárvallottjai. Az életszínvonal csökkenése, az ország általános nehézségei délen is hatnak. Ám tagad­hatatlan: az a folyamat, mely az 1975-ös győzelem­mel, s az egy évvel későbbi hivatalos országegyesítéssel kezdődött, több alapvetően fontos szakaszon mégis túl­jutott már. Mindenekelőtt sikerült szétzúznia az előző, gyökeresen eltérő társadal­mi berendezkedés gazdasági- politikai alapjait. Megtört a komprádor nagytőke hatal­ma, az ipari termelés döntő részét már a szocialista szek­tor adja. Jórészt felszámol­ták az erős családi hagyo­mányokra támaszkodó ke­reskedő burzsoáziát — a kis­kereskedők és a magántér, melók működésére azonban a munkaerő lekötése és a lakosság ellátása érdekében ma is szükség van. A nagybirtokokat felosz­tották, alakulnak a szövet­kezetek. A nagyüzemeket ál­lamosították^ a kisebbeknél azonban sok esetben vegyes (közös állami-magán) tulaj­donforma mellett döntöttek, meghatározott részt juttatva a vállalkozás hasznából a volt tulajdonosnak. Hatal­mas erőfeszítéseket tettek a lakosság ideológiai átneve- lésére, a közoktatás és az egészségügyi hálózat kiépí­tésére. Eltűnteik a kábító­szer egykori rabjai, vissza­szorították a prostitúciót. Mindennek ellenére hiba lenne egyoldalúan az ered­ményeket hangsúlyozni. A két országrész közt fennálló különbségek, Dél speciális nehézséged letagadhatatla- nok. Eltérőek a tulajdonvi­szonyok. más a bér- és az árrendszer. Délen nincs ér­vényben a szűkös kvótájú, de mégis valamelyes biz­tonságot (jelentő jegyirend­szer. Az örökölt, jobbára összeszerelő üzemeket a nyu­gati alkatrészektől, techno­lógiától megfosztva nem si­került működésben tartani. A legnagyobb gondok forrá­sa azonban kétségtelenül a mezőgazdaság, illetve az élelmiszerellátás. A Mekong vidékén, amely a szakértők szerint túlzás nélkül egész Vietnam „éléskamrájává” válhatna, ma is alacsony ha­tékonysággal folyik a ter­melés. Kicsik a termésátla­gok. s távlati cél még az évi többszöri aratás általánossá tétele. Elhúzódó feladatnak tűnik, a kisparaszti gazda­ságok szocialista átszervezé­se: egyelőre csak a csaló­dok 9, a földterületek 7 szá­zaléka tartozik délen terme­lőszövetkezetekhez. Az amerikai uralom idején mesterségesen felduzzasztott Saigon lakossága még ma is nagyobb az optimálisnál; az 1975-ös 4,5 millió feletti csúcsról lecsökkent ugyan, de még mindig 3—3,5 millió között mozog, (összehason­lítási alapül: Hanoi népessé­ge a főváros közigazgatási körzetiéibe tartozó mintegy 270 faluval együtt is csak két millió körül jár.) A munkanélkülieket a mező­gazdaságiba kellene irányíta­ni, az új gazdasági terüle­tekről azonban sokan — in­kább a nélkülözést is vállal­va — visszaköltöznek a vá­rosba. Ellentmondásos, nehéz küzdelem folyik hát a régi és az új között a déli or­szágrészben, sajátos, bonyo­lult problémákkal. Ki kell tartani a mezőgazdaság át­szervezése mellett, fel kell éleszteni az ipari kapacitá­sokat. Nagy reményeket fűznek a kontinentális ta­lapzaton folyó kőolajkutatás- hoz. Gondos kultúrpolitiká­val meg kell nyerni az itte­ni. viszonylag nagyszáimú értelmiség támogatását. Üj körzeteket kell művelés alá vonni, összességében: egy­séges gazdasági-politikai vér­keringésbe kell kapcsolni Északot és Délt. E folyama­tok révén remélhető csak, hogy idővel az egykori Sai­gon szimbolikus értelmében is Ho Si Minh-várossá vá­lik. Szegő Gábor (Következik: 3. Az együtt­működés lehetőséged) Állóháború Salvadorban Cin-kommandók a nicaraguai hazafiak ellen Reagan amerikai elnök ió­A kiskereskedőkre fontos (szerep hárul a lakosság ellátásá­ban. Képünkön: déligyümölcs-árusok a nagypiacon A déli országrész fontos exportcikke a déligyümölcs. (Ké­pünkön: ananászültetvény Kien Glang tartományban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom