Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

1982. MÁRCIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Ha volna pálmám, akkor a siker e szimbólumát az elmúlt hét tévéműsorai kö­zül a Gyerekeink című ri- portfilmnek adnám. Gyerekeink Megint Vitray! Három kis történetével ismét különle­ges élményben részeltetett bennünket. Egyébként, ha az ember Vitray-műsort lát — mostanában kicsit rit­kábban, mint régen, talán a „mester” is jobban takaré­koskodik az erejével — rög­vest az jut az eszébe: hogy van, hogy ez a Vitray min­dig talál valami rendkívül érdekesen emberit az élet­ben míg mások, ugyancsak riporterek, hiába vizslatják a valóságot; s mindig rádöb­bent valami mélységes igaz­ságra. Lám. Gyerekeink cím­mel péntek estére is kihalá­szott az élet tengeréből há­rom olyan esetet, amellyel igen fontos emberi tulajdon­ságra irányította a figyel­münket, az akaraterőre. S ami a fő benne, hogy a há­rom közül kettőben épp a fiatalságban meglevő aka­raterő- szép példáit mutatta fel, vonzóan és meghatóan. Hányszor, de hányszor halljuk a hamis vádat, oly­kor magunk is beleesünk a felszínes vádaskodás vétké­be, mondván, ezek a mai fi­atalok nem akarnak ezek semmit, csak léteznek, hi­ányzik belőlük az akarat ereje. Nos, Vitray Tamás fogadatlanul • is igaz próká­tor módjára ezekkel a „vá­dakkal” is szembeszállt: lássátok, íme néhány fényes, meggyőző erejű példa. Há­rom kis riportjában — fon­tos itt a birtokos személy- ragos cím is, Gyerekeink, s nem gyerekek, amiben jól tükröződik a műsorok készí­tőjének és a választott té­mának sajátosan vitrays viszonya — Vitray Tamás nem kívülről szól hozzá a tárgyhoz, belülről szemlél«, közösséget érez és vállal ve­le. Egyébként bármiről szól­jon is, úgy beszél, mintha legszemélyesebb, legbensőbb dolgairól mesélne nekünk felnőtteknek. És meséi nyo­mán mindig rácsodálkozunk a világra, akárcsak most is. jé, ez létezik, lám, milyen nagyszerű is ez a világ. Az. csak fel kell ismernünk. S ebben segítőtársunk Vifcrav. Mert hajlamosak vagyunk megfeledkezni az ember nagyszerűségéről világunk gazdagságáról. Tartalmi ér­tékein túl, ezzel egyetemben a forma is külön említést érdemel, az előadásmód egy­szerűsége és tömörsége; ke­véssel sokat: mondani, min­den alkotó ember leghőbb vágya, Vitraynak ezúttal is. mint már annyiszor, sike­rült. 1 ítélet és igazság Nem mondhatjuk hogy Málnay Levente tévéfilmje is időben hosszúnak tűnt volna, sok lett volna. Hisz az Ítélet és igazság mind­össze hatvan percig tartotta képernyőn. Ebben a vonat­kozásban „példás” rövidség. Külön öröm, hogy a fegyel­mezett játékot üres pillana­tok, üres járatok sem ter­helték. Pontosan kimért, do­kumentum szárazságé tár­gyalási jelenet az első rész­ben — a háborús bűnös mi­niszterelnök pere, halálos ítélettel — majd lelkiisme­reti vizsgálattá mélyülő lé­lektani dráma a második részben, amelyben az elítélt önmaga megnyugtatására bűnös cselekedeteinek okát és .magyarázatát másokban Igyekszik megkeresni és fel­találni. A hozzá igen közel­álló lelkíatyában. aki élete során legbizalmasabb társa is volt. Csakhát fogalmazó­dik meg a tévéfilm képsora­inak láttán bennünk, a né­zőben. a bűnért, amelyet el­követett. bizonv saját ma­gának kell felelnie, és vál­lalnia érte a következmé­nyeket. S a gondolat még szélesebbé válik, sőt mai érvényre is vált: azaz bár­mit teszünk mj is, azért mindenkor csak magunk vállalhatjuk a felelősséget, s nekünk magunknak kell számot adnunk róla — szűr­hetjük le a tanulságot. Ez egyébként minden emberi cselekedet, döntés igazi sú­lya. az átháríthatatlan fele­lősség nagy dolgokban épp­úgy. mint az élet apró dol­gaiban. Egy háborús bűnös önvizsgálatában, a halál előtti eredménytelen öniga­zolás! kísérletben valójában általánosan érvényes morá­lis tartalmakat fejezett ki a íílm. Tisztán, jólérthetően, igen korrekt módon, de ta­lán kissé szenvtelenül és hi­degen. Igazán ezért is netm vállhatott lélekkavaró drá­mává az ítélet és igazság, pedig Mécs Károly a fősze­repben elmélyült alakítással állította elénk a miniszter­elnök figuráját Míg az Ítélet és igazság kissé hidegnek hatott, addig a szombat tóti filmsorozat, A 78-as körzet — két epi­zódja láttán nyugodtan mondhatom — teljesen hi­degen hagy, sőt ellenkezőleg dühít és bosszant. A bemu­tatkozáskor még remény­kedtem. hátha kikerekedik belőle valami épkézláb do­log. Most már véglegessé vált a meggyőződésem: en­nek a filmnek se füle se farka. Az egyik baja, hogy nincs megírva — rendkívül gyatra forgatókönyv — a másik pedig, hogy nincs el­döntve, társadalmi szatíra legyen-é, vagy humoros tár­sadalomrajz, netán kabaré, röhögjünk együtt gyerekek alapon. Vagy drámának szánják, mely közélet és ma­gánélet konfliktusairól be­szél. Abból, amit eddig lát­tunk: ehhez hasonló zagy­valék még jiem került mű­sorba a televízió képernyő­jén. És hogy jó színészek is. Schütz Ila és Sztankay Ist­ván például mennyire csak „vergődnek” hálátlan szere­pükben, mert igazi felada­tuk nincs, azt is sajnálattal tapasztalhatjuk e felfújt semmiségben. A 78_as kör­zet egy-egy mozzanata sok­kal inkább illenék a Sze­szélyes évszakok című humo­ros összeállításiba, semmint egy olyan drámába, amely­nek műfaji törvényei és kö­vetelményei is vannak. De nem sértem meg még ezzel sem Antal Imre műsorát, ami ha nem is a humor te­teje, de legalább nem is hi­szi ezt magáról. Sőt a mű­sorvezető iróniájából az is kitűnik, hogy maguk az al­kotók is tisztában vannak az átnyújtott humor minőségé­vel. Ettől végül is, amit ka­punk, elfogadhatóvá válik. Röviden Ki vagy te? — Ezzel a címmel sugárzott nőnapi műsort a televízió. Három asszonyt ültettek a kamera elé egy csepeli munkásasz- szonyt. egy téeszben dolgozó nőt, és egy értelmiségit, aki egyetemen tanít. E kissé osztályszempontokból sema­tikus képlet szerencsére csak a riportfilm kereteit jelntette és nem hatott ki a lényegére. Az asszonyok ugyanis ünnep ide, ünnep oda. örömeik mellett gond­jaikról, bajaikról is nyíltan és bőséggel beszéltek. Ma­gunkról őszintén, ezt is viselhette volna alcíműi a versekkel megspékelt három prózai vallomás.- Kiderült belőlük, hogy a női sorsok­ban ugyanazok a problémák sűrűsödnek, mint amelyek társadalmunk egészét jel­lemzi k, feszítik. Nem vala­mi új felfedezés ez de mert igaz és ezt az igazságot az ünnepi alkalom se színezte áf másfajta igazságra, ezért a Koltay Gábor rendezte film mégis az újdonság va­rázsával hatott. V. M. Egy sikeres könyvsorozat Tények és tanúk Könyvkiadó 1975-ben in­dított Tények és tanúik című memoársoro­zata 1981 végén 56. kötetéhez érkezett A sorozat keneté­ben kiadott lakkfekete színű könyvecskék legtöbbje meg­jelenését követően szinte azonnali „hiánycikké” vált a könyvesboltokban; az 56. kötet, Székely Éva olimpiai úszóbajnoknőnk Sírni csak a győztesnek szabad című írá­sát is, mely az idei téli könyvvásár újdonsága volt, valósággal szétkapkodták az olvasók. A siker titka mindenek­előtt e könyvek műfajában keresendő. A memoár, az emlékirat — a. Magyar Iro­dalmi Lexikon megfogalma­zása szerint — műfajilag a napló tó a történetírás Kö­zött elhelyezkedő, a szerző személyes élményeiről beszá­moló írói 'mű, melyben a szerző — ellentétben az ön­életírással’ — elsősorban ném önmagával, hanem azokkal az eseményekkel foglalkozik, amelyeknek részese, szemta­núja volt. A Tények és ta­núk elnevezés tehát a műfaj lényegét fejezi ki, s ha mind­ehhez hozzászámítjuk azt a körülményt, hogy a sorozat szerzőinek többsége történel­münk közielmúltjából, vagy éppen napjainkból meríti té­máját, máris megfejtettük a sorozat iránt megnyilvánuló hatalmas érdeklődés rejté­lyét; A fentiekhez ismernünk, kell azt a körülményt is, hogy könyvkiadásunk hossuú éveken ét mostohán bánt az emlékirat műfajával, márpe­dig az olvasót mindig is ér­dekelte a dokumentumihite­les seggel ábrázolt ‘ közelmúlt és a jelen, melynek maga is cselekvő részese. Adva volt tehát egy vá­kuum, egy kielégítetlen va­lósi igény, nem csoda tehát, ha a sorozat megindításával a kiadó és az olvasó egymás­ra talált. S az sem érdekte­len, hogy a Magvető szeren­csés kézzel válogatott, illet­ve válogat a rendelkezésre álló kéziratok, valamint a műfaj klasszikusainak szár mító művek között, amelyek újrakiadását eléggé indokol­ja a fentebb jelzett több éves vákuum. Előnyére szolgál a sorozat­nak a tematikai változatos­ság ds: színésznő, politikus, immár klásszikusnak számí­tó és kortárs író, jószemű sziociográfus és világjáró zsurnaliszta művével egy­aránt. találkozhatunk a köte­tek között S~ természetesen néhány olyan személyiség írásával ist, aki nem sorol­ható az említett kategóriák egyikébe sem, de akit a tör­ténelem szeszélye olyan posz­tokra állított, amelyek bizto­sították számára a körülötte zajló események áttekintését, pontosabban: betekintést a lényegbe. Nem «véletlen, hogy ezaknek az „amatőr” íróknak a művei minden te­kintetben állják az összeve­tést a hivatásos tollforgatók munkáival. Nem foglalkozhatunk va­lamennyi eddig megjelent kötettel, inkább azokra kí­vánjuk a figyélmet felhívni, amelyek a műfaj iskolapél­dádnak tekinthetők. Az in­duló 1975-ös évjáratból Ma­rosán György „Tüzes kemen­ce” és Germanus Gyula „Ke­let varázsa” című könyveit emelnénk ki. Az előbbi egy számottevő politikussá fej­lődött fiatal munkás ifjúkori küzdelmeinek, eszmélkedé- séneto hallatlanul izgalmas leírása, az utóbbi nagy ori­entalista tudósunk lebilin­cselő elbeszélése a mohame­dán világgal és szellemiség­gel való megismerkedésének és az ebből fakadó életre szóló élményeknek. Az 1977. évi termésből Füst Milán Naplója emelke­dik ki, no meg Moldova György válogatott riportjai­nak gyűjteménye, az Ellen- szél. Ez utóbbiban olyan nagy sikerű írások olvasha­tók, mint Az őrség panasza, vagy a Tisztelet Komlónak. Az 1978-as esztendő Tények és. tanúk-beli sikere Kádár Gyula: A Ludovikától Sop­ronkőhidáig című visszaem­lékezése; a szerző a II. világhá­borús hon véd vezérkar illuszt­ris. magas beosztású tisztje volt, s pozíciójában igyeke­zett ellenállni a hitlerista orientációnak. 1979 és 1981 között megszaporodik az évenként kiadott kötetek száma, és több külföldi mű jelenik meg a kezdeti évek­hez képest. A prímet termé­szeteken a hazaiak viszik. Politikusok tó a magyar munkásmozgalom veteránjai :• Fehér Lajos, Hidas Antal, Marosán. György, Vasi Zol­tán ; ismét visszatér a II vi­lágháborús téma Bárczy Já­nos, Fazekas György, Sallai Elemér könyveiben; több művel képviseltetik magukat a szomszédos országok ma­gyar kisebbségének irói: Ko­vács Endre, Balogh Edgár, Szilágyi András; a külföldi­ek közül pedig olyan ismert személyiségek vallomásait ol­vashatjuk,, mint a Rosenberg háziaspár gyermekeié, Carlos Prats tábornoké, aki az Al- lende fémjeliazte haladó chi­lei kormány vezető embere volt, vaigy Indira Gandhi in­diai miniszterelnöké. Azi utób­bi száz év magvar történel­mét reprezentálja Jókai Mór 1848—49-es naplója, Táncsics Mihály: Életpályám című munkája és Kosáry Domokos Széchenyi Istvánról, ponto­sabban a nagy reformpoliti­kus utolsó éveiről szóló tör­ténelmi esszéje. S végérvényesen betört a sorozatba a legközelebbi múlt is: idős Váci Mihályné — a tragikus hirtelenséggel elhunyt Váci Mihály költő édesanyja — fiai pályafutár- sától vall, Székely Éva pedig már említett könyvében örö­meiről és1 csalódásairól ír; tehetsége, írói vénája külö­nösen a könyv utolsó harma­dában érvényesül, amikor a megvakuló» közeli rémének lelki és fizikai megrázkódta­tásait boncolgatja Végezetül ejtsünk néhány sízót a Mágívető Könyvkiadó 1982. évi terveiről is a Té­nyek és tanúk sorozatéival kapcsolatiban!. A szerkesztő­ség hat mű kiadását tervezi, köztük Balázs Béla Naplódat, Marosán György Emlékezé­sek című könyvét, mellyel a szerző memoárjait, trilógiává fejleszti, Takács Ferenc írá­sát az 1848-as szabadság- harcban nagy szareoet ját­szó Madarász' testvérekről, s Máté György riportját Kam­bodzsa modem tragédiájáról. láthatóan hű marad önma­gához: az utóbbi száz év keretein belül maradva közérdeklődésre számot tartó témákkal gaz­dagítja az eddigi sikerköny­vek sorát. Izgalmakra vá­gyó olvasó és legújabbkori történelmünkkel foglalkozó szakember egyaránt talál magáinak való témát a Té­nyek és tanúk újabb évjára­tában. Tasnádi András Mától ismét: „Mindennapi dolgaink" Az öltözködés kultúrája Tavaly nagy érdeklődés kísérte a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központ „Mindennapi dolgaink” cí­mű rendezvénysorozatát, melynek keretében nagyon érzékletes, komplex módon, a mindennapi élet — a táp­lálkozás. a lakberendezés, az emberi kapcsolatok kultúrá­ja, stb — egy-egy részterü­letéről bővíthették ismerete­iket a látogatók. A sorozat mától péntekig tartó újubb rendezvény­nyel folytatódik: témá­ja: ezúttal az , öltöz­ködés kultúrája. Mind a bárom napon 16-tól 20 órá­ig zajlanak az események. Többek között óránként is­métlődő divatbemutatóval, amelyen a Skála tavaszi modelljeit, valamint a Bu­dapest Divatszalon reprezen­tatív ruhakölteményeit lát­hatják az érdeklődők. Emel­lett hangosított diasorozat mutatja be az alapruhatárat, lehet a helyszínen ruhát igazíttatni vagy igazítani, szabásmintákat beszerez­ni. szaktanácsot kér­ni ruhaipari mérnöktől, ter­vezőtől s az öltözködés hi­giéniájával foglalkozó or­vostól. Fotópályázat A Balaton ési az idegenfor­galom címmel országos fotó- pályázatot hirdetett meg a Balatoni Intéző Bizottság, a Balatontourist Nord, a Sio- tour, a Zalátouir és az Uta­zási Magazin szerkesztősége. A tó és közvetlen környéké­nek idegenforgalmi életét megörökítő felvételek be­küldését június 1-ig várják. Nevezési lap a Zala megyei idegen forgalmi Hivatalban (címe: 8900 Zalaegerszeg, Ko­vács Károly tér 1.) igényel­hető. Pályázni színes és fe­kete-fehér papírképekkel (a legkisebb méret 30x40 cm), illetve 6x6 cm-es, keretezett színes diapozitívekkel lehet, kategóriánként legfeljebb 10 fotóval. A legjobb fotókból, amelyeket értékes pálya- és különdíjakkal jutalmaznak, július 3-án kiállítás nyílik Keszthelyen. A tárlat anya­gált később Baliatonföldváron és Balatonalmádiban is be­mutatják. A Magvető A sorozat Régiségek az előszobában sok poros padlásra, eldugott kamrába, udvarvégi fészer­be, csűrbe, lomtárba eljut — olykor nem feleslegesen. Ki ingyen, kj pénzért. ki cserealapon gyarapítja kol­lekcióját, amely ma már há­romjegyű számmal jellemez­hető. Előszobájában látható német és magyar váza. he­rendi porcelán, jónéhány tá­nyérremek és régiség, rokka, fali-í és borotválkozótükör, díszes láncos- és falióra, ré­gi faragott szekrény, mozsár, talpas lámpa, százhúsz éves sárgaréz függönytartó, zsá­moly. kancsó, mosdóállvány. cserép ételhordó, porcelán lavór, japán és magyar le­gyező. több ecetes butella, korsó, öntöttvas vasaló stb. Akad nála kancsó az egyko­ri híres tiszafüredi Bezerédi fazekasmester fekete kerá-- miájából, és büszke a kézzel faragott élőszobafogjasána. Gyűjteménye egyik legfél­tettebb kincse: egy mángor­lófa Hátlapjára az isme­retlen, ügyes kezű ezermes­ter a készítés éveként 1807- et véste bele. D. Sz. M. Juhász Józsefné virágbolt- vezetőt jószerével min­denki ismeri Tiszafü­reden. Azt viszont már kevesebben tudják róla, hogy négy éve a régi házi­eszközök, a hajdani paraszti és társasági élet fennmaradt tárgyi emlékeinek lelkes gyűjtője. Jártában keltében A rokka egy kamrából ke­rült elő, a zsámoly papi ha­gyaték, a kancsó pedig a mosdótállal együtt a múlt században még egy falusi orvos rendelőjének volt a mindennapi, nélkülözhetet­len doktori kelléke Juhász Józsefné az előszobájában kedves tárgyai között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom