Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-10 / 58. szám
1982. MÁRCIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Átadás előtt a műhely Új műhelyben Jobb és gyorsabb munka A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának központi üzemében átadás előtt áll egy zárt technológiai rendszerű személygépkocsijavító műhely. A régi raktárhelyiségből közel 150 négyzetméter alapterületen alakították ki. melynek műszerezettsége az igények magas színvonalon történő kielégítését teszi lehetővé. Az úi műhelyben lehetőség nyílik a személygépkocsik műszaki vizsgáztatására és garanciális javítására. Lengéscsillapítók beállítása Milliárdos vasútrekonstrukció Nemzetközi vásár Lipcsében Harminchét magyar vállalat állítja ki termékeit Harminchét magyar külkereskedelmi és iparvállalat állít ki a hét végén, nyíló tavaszi Lipcsei Nemzetközi Vásáron. A HUNGEXPO szervezésében ezúttal 3500 négyzetméternyi fedett és nyitott kiállítási területen láthatók a magyar ipar újdonságai. A lipcsei vásárnak hazáink hagyományos résztvevője, immár harmincötöd- ször vesznék részt vállalataink ezen a tavaszi seregszemlén. A magyar vállalatok egész sor új cikket is elvisznek Lipcsébe, köztük az MGP 80 típusú mikroszámítógépet, az alumíniumvázas térelemrendszert, új elektronikus telefon-alközpontot, a háztartási-fogyasztási termékek közül egyebek között az Energomat automata mosógépet. A magyar üzletkötők ezúttal is sok szerződéskötést remélnek a vásáron. Nagykőrösi Konzervgyár Már a szezonra készülnek Már a szezonra készül a Nagykőrösi Konzervgyár: javítják, előkészítik a gépeket az első szállítmányok fogadására. Ezzel egyidőben saját maguknak és különböző üzemeknek csomagolóanyagokat, dobozokat gyártanak. A tervek szerint több mint százezer tonna terméket állít elő az idén a konzervgyár, amiből kétmilliárd forint bevétele származik. Az áruk javarészét, csaknem 65 százalékát a szocialista országokba szállítják, a többit belföldön és a tőkés piacokon értékesítik. A konzervgyár három-öt-tíz dekagrammos csomagolásiban dzsemek gyártását is megkezdi, melyekhez külföldről vásároltak gépsort, Egymilliárd forintos költséggel felúiították a Szeged— Békéscsaba közötti. csaknem száz kilométer hosz- szú vasútvonalat. Az építők néhány éve fogtak hozzá Szegednél a nagyszabású munkához s folyamatosan a Dél-Alföld legkorszerűbb vasútvonalát építették ki az idei tavaszra. Eközben számos különleges műszaki feladatot oldottak Földerül a tekintetünk, szinte megbabonáznak bennünket, bár már tízszer, százszor is1 láttuk őket. önkéntelenül elmosolyodunk a közelükben. Megszoktuk jól szabott - egyenruhájukat, amint tárcsával a hónuk alatt tisztelegnek az állomásról kihúzó szerelvénynek, ahogy bérleteinket, jegyeinket ellenőrzik az autóbuszon, amint magabiztosan terelik az autó- és gyalogosáradatot az útkereszteződésben. Egy hely van mégis, ahol mi férfiak máig szokatlannak, olykor feltűnőnek találjuk jelenlétüket: a laktanyák beton- vagy drótkerítés övezte zárt világa. Ök persze mit sem sejtenek — vagy nem akarnak észrevenni — ebből. Természetesnek, olykor unalmasnak, máskor élvezetesnek tartják munkahelyüket. Egy kicsit azért mégis szokatlanok így, bár hónapokat, éveket dolgoznak, élnek is közöttünk. A nőnap alkalmából szólunk róluk most, nőkről a laktanyában. Az egyik alföldi alakulatnál öten dolgoznak. Mindannyian fiatalok. csinosak. Esy egész raj kitelik belőlük. Van közöttük újonc, és ..sereget tapasztalt” öreg katona is. Három Zsuzsa, Edit és Marika. Csarvási Zsuzsa őrmester -két pályát dédelgetett gyerekkorában : — Színésznő leszek vagy katona — fontogatta. Éppen három éve vonult be szabd meg. A munkálatokon helyezték először üzembe az ország legnagyobb vasútépítő gépét. amely óránként háromszáz méter hosszúságban újította fel a vasúti töltés ásyaz-üát. Kicserélték az algyői vasúti Tisza-híd vasszerkezetét is. Az új hídsza- kaszt először cölöpökre építették, majd csörlőkkel húzták a régi helyére. lyos behívóparanccsal. Alig akar' kézbesíteni neki a postás. Elírásnak hitte a címzést. Azóta sem látott „női behívót”. Zsuzsa őrmester most az ügyviteli részleg vezetője. Néhány hete új beosztottja van. Takács Pálné „újonc” szakaszvszető. Editet a tiszti étkezdéből vezényelték át az irodára, ahol az első perctől fogva nagy szorgalommal tanulmányozza a hatalmas irattömeget. Fecske Zsuzsa törzsőrmester éppen egy tartalékos tiseti hallgatónak adja át a napidíjat, amikor a pénztár előterébe nyitunk. Ziska Jánosmé (Marika) őrmester és Nagyné Pamrner Zsuzsa törzsőrmester, a had- tápszolgálati ág könyvelői. Mindkettőjüket két nagylány várja otthon munka után. Ha rajparancsnokot kellene jelölnünk, bizonyos, hoev Nagyné Pamrner Zsuzsára es,ne a választás. Zsuzsa törzsőrmester ugyanis kilenc éve viseli az egyenruhát, eközben több helyőrséget is megismert A ..lányok” nemcsak fotósunk kedvéért öltik magukra a gyakorlóruhát, a gázálarcot. Rendszeresen járnak lövészetre. részt vesznek a vv- normaayakorlásokon és a testnevelési foglalkozásokon. Mint mondják, meg is sértődnének. ha nem gyakorolhatnák a ..fegyverforgatást.”. — Tavaly teljesítettük a 2. számú lőfeladatot! — száNők egyenruhában Három Zsuzsa, Edit és Marika Termelési rendszerek exportra Jól kamatoztatható a magyar szakemberek tudása awarorszáe külgazdasági kapcsolataiban. mindenekelőtt kivitelében fontos szerepük van az agrártermékeknek. az élő állatoknak és áz élelmiszereknek. Ezek részesedése a teljes kivitelben 22—23 százaiék. aránvuk a rubelért és a szabad devizákért értékesített exportban egyaránt íven mértékű. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar árukivitele természetesen, még növelhető. Mindennek figyelembevételével — miközben a mező- gazdasági termelés és külpiaci értékesítés szféráiéban a gazdaságos kivitel növeléséire törekszünk — indokolt, sőt szükséges a magvar mezőgazdaság fejlettségéből adódó más jellegű exportlehetőségek kihasználására is. A termelési rendszerexport potenciálisan felvevő piacán, a harmadik világ szinte minden országában fejleszteni akariák saiát élelmi szertermelésüket. gyakran még akkor is. ha a természeti feltételiek nem kedveznek a termelés gazdaságosságának. A számítástechnikából kölcsönzött terminológiával élve. a termelési rendszernek is van szoftverie és hardver - ie. Az előbbi a rendszerben megtestesülő komplex szellemi — a biológiából a szervezésig teriedő — termék, míg az utóbbi a mezőgép- és az élelmiszergéogyártó ipar által szolgáltatott gépi technika. Egyöntetű az a véleméinv hoev a magvar termelési rendszerek szoftverie ver- senvképes. Szerencsésnek mir nősíthető az a ténv. hogv egyazon célra több rendszer kínálható — egyebek között nésv kukoricatermelési néw sertéstenvésztési. több szarvasmarha- és három nvúltenvésztési rendszer — s how e rendszereket különböző üzemméretekre adaptálták. A rendszerexport eddisi eredményei arra utalnak, hoev a magvar szakemberek kiválóak a termelési tényezők kombinálásában a rendszerszemléletben. s ezzel 'hellvel-közzel még a technika. a hárdrev hiányosságait is ellensúlyozzák. Mexikóban például — ahová az amerikai technika szabadon áramlik be — a foaiai kukorica- termelési rendszerrel 1000 hektáron — olvan területen, ahol korábban egv hektáron még 2 tonna sem termett — 4.2 tonna átlaetermlslst értek el a magyar szakemberek. A szoftver versenyképességét azonban szüntelenül őrizni. sőt erősíteni kell. Részben azért mert a termelési rendszerek know-how-ia nem élvez iogi oltalmat, a rendszerek megfelelő alkalmazását a' vásárló országok szakemberei előbb-utóbb elsaiátítiáik meghonosítiák és elteriesztik. Ezért a versenyképesség növelése érdekében mindig valami úi elemet — iobb génét, úi vegyszereket, fajtákat — kell alkalmazni, ami egyúttal a termelés hatékonyságát, eredményéit növeld. Másrészt: a hazai termelési rendszerekben alkalmazott technológia és biológiai anvas — elsősorban az eltérő ökológiai viszonyok miatt — sok vevő számára eleve alkalmatlan a termelésre vagy tartásra, tehát e tekintetben is folyamatosan szükség van adaptálásra. fejlesztésre. A versenyképesség vitathatatlanul gvenee láncszeme a hazad iparra támaszkodó hardver. A rendszerexnortő- rök legfeliebb a kukoricatermelési rendszerhez ajánlhatnak és szállíthatnak hazai — Rába — génsort. ám annak betakarító gépiit, az adapter kivételével, már importálni kell. Az állattenyésztési rendszerek ipari háttere döntően a rendszergazdákra támaszkodik, ipari kapacitása azonban csak két vállalatnak van. Az élelmiszergén- wártásban például a korábbi évtizedekben számos profilt megs züntettek. Az elmúlt; években kialakult a rendszerexport, s azon belül a mezőgazdasági terme- llábi rendszerek szervezete és profillá. A magvar népgazdaság ilven iellefiű exnorttel- iesítménveit a rendszerexportőrök ielkéoesen szólva: rendszerszemléletű együttműködése is erősítheti, növelheti. Nehéz lenne meghatározni. hol, mivel kezdődik a termelési rendszerek ex- nortia. az exportot előkészítő, megalapozó piaci munka. Az viszont bizonyos hogv a potenciális piacokon dolgozó magvar agrárszakemberek ennek érdekében hasznos munkát, végezhetnek. Ezért az A grober, a termelési rendszerék export-fővállalkozója, együttműködési megállapodást kötött a Tescóval. s már az eddigiek során is több üzlet született oly módon, hogv az Agroiber a Tesco tevékenységéhez kapcsolódott, tervdokumentációkat dolgozott ki számára, s végül termelési rendszer-exportra nvílt lehetősége. rendszerszemléletű együttműködést az indokol ia. hoav az igénvek. a szükségletek nem a magvar gazdaság. külkereskedelmi. ágazati-vállalati struktúráját veszik alapul. Előfordul hogv egv növénytermesztő vagy állattenyésztő farm létrehozását kérik, máskor a nyersanyagtermeléstől a feldolgozott áru fogyasztó5 csomagolásáig tériednek a vevő igényei. Ilyenkor van nagv ielentősége a rendszergazdák, az exportőrök, a fővállalkozók együttműködésének. (Például egv állattenyésztési rendszer exportiához valószínűleg csatlakozik a takarmánybázis megteremtése, ahhoz viszont víznverési és öntözési beruházásra lehet szükség; az állattenyésztési telephez vágóhíd és húsfeldolgozó is társulhat.) Fontos tehát. ho«v a hazad termelési rendszerek élelmiszserfeldol- eozó-üzemek exoort-főváillal- kozói és külkereskedelmi szakvállalatai a külpiacokon egvmás keze alá dolgozzanak. B P. Téglaipar Befejeződtek a téli nagyjavítások A téglaiparban befejeződtek a téli nagyjavítások, kicserélték az elkopott, hibás alkatrészeket, kiegészítő felszereléseket, s a hagyományos gyárak már február vége óta teljes készenlétben várnak a kedvező időjárásra, amikor fagyveszély nélkül száríthatják a szabadtéri színekben a téglaprése- lőkből kikerült nyers terméket. A hosszúra nyúlt tél ellenére lényegében a tavalyival azonos időpontban, március elején az ország legmelegebb tájain, elsősorban Baranya, Tolna, Somogy és Békés megyében megkezdődött a téglagyártási idény, megindították a présgépeket, s most már naponta megközelítően 1 millió megformázott nyerstéglát, halmoznak fel a szárítószínek- ben. Az utóbbi években megvalósított jelentős fejlesztések, s új_ gyárak építése révén egyre kevésbé függ az időjárástól a téglaipar,, mert tavaly temelésének 64, s az idén már 65 százalékát állítják elő olyan korszerű üzemekben amelyek égetés előtt nem a szabadban, hanem az üzemi technológia folyamatában szárítják, szikkasztják a téglát, mai be lőtéri sikereikről Marika. Jókedvűek, derűsek, ha kell, szigorúak, és nagyon jól dolgoznak. — Egyszóval nagyszerű lányok — mondja róluk a parancsnok. Nem csoda, hogy Edit szívesen állt be közéjük újoncnak. És az év egy napján valamennyi asszonytársuknál több virággal térnek haza ők ötm a laktanyából. A három Zsuzsa, Edit és Marika. . Egri Sándor Fotó: Kiséri N. Ferenc M n
