Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

’XXXIII. évf. 55. sz. 1982. március 6., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Elmaradt haszon Egy tanácskozáson hallot­tam nemrégiben, hogy egyik vállalatunk remek üzletet kötött: késztermékeit egy nyugati cég vásárolta meg, sokmilliós haszonnal kecseg­tetve. Nagyszerű akció volt, rázták egymás kezét külke­reskedők és termelési, mű­szaki vezetők, annál is in­kább, mert fél évvel a szer­ződés előtt a vállalat majd­nem leült. Aztán megkezdték a ter­mékek szállítását. Az első so­rozattal nem volt baj, hanem a második után már érkeztek a reklamációk: hibás csoma­golás, gyenge szállítóanya­gok, s egyéb apró, de végül is minőségrontó kifogások sze­repeltek a listán. Végül a tervezett árbevétel tíz száza­lékkal csökkent; jókora ösz- szegtől esett el a vállalat. Ez pedig legalább a lehetőségek­hez képest — veszteség. A tíz százalékkal csökkentett árbevétel végül is nyereség volt, főként, ha a fél évvel korábbi helyzetet vesszük alapul. Mondani se kell, a vállalat a tényleges bevételt rögzítette s remek üzletről számolt be a sajtónak. Fiatal közgazdászjelöltek mór képzésük első felében megtanulják, mi az a „G”- mutató. Ezzel mérik a nép- gazdasági munka hatékony­ságát az elméleti szakembe­rek. Az eredményt hasonlít­ják össze a ráfordításokkal. Pofon egyszerű számításnak látszik: a tört számlálójába kerül az eredmény a nevező­jébe pedig a ráfordítás. Csak­hogy a valóság bonyolultabb, így a képlet is az: a nyeresé­get nemcsak a tényleges rá­fordításhoz hasonlítják, ha­nem ahhoz az elmaradt ha­szonhoz is, amely azért ma­radt el, mert az erőforráso­kat nem ott használták fel, ahol azt a legcélszerűbb lett volna. Mást gyártottak, mint ami nagyobb hasznot hajtott volna. Az elmaradt hasznot nem lehet mérni a gyakorlatban — mondhatná erre valaki, s igaza van. És ki tehet szem­rehányást ‘a meg nem kötött üzletekért, a középszerű munkáért? A minisztérium vagy egy tervszámonkérés semmiképpen. A vállalatnál senki sem tudja jobban, hogy mit lehetne tenni vállalaton belül; kívülről csak segíteni lehet. A szemlélet sem utasí­tások nyomán változik meg. Egyedül a belső kényszer vezethet el az önvizsgálathoz, amikor nemcsak azt nézzük, mit tettünk, hanem azt is, hogy mit tehettünk volna! A hazai vállalattörténetben még nemigen akadt arra pél­da, hogy egy vállalat igazán nagyot bukjon. Nálunk a bu­kás folyamata a következő: néhány vezetőt leváltanak, a vállalatot szanálják, újrahi­telezik az induláshoz szüksé­ges tőkét, (nem egyszer még akkor is, ha fenntartásához nem fűződik komoly népgaz­dasági érdek.) A mai gazda­sági helyzet, s mostanában a kisvállalkozások szele azon­ban már sejteti, hogy olyan időszak kezdődik, amelyben lehet nyerni, de bukni is. Ha a vállalat irányítóinak eg­zisztenciális jövője attól függ, hogy miként dolgoznak, miként préselik ki munkahe­lyük adta lehetőségeikből a legnagyobb hasznot — és csakis ez az elv érvényesül — akkor szükségképpen moz­gásba lendülnek a belső haj­tóerők. Víztornyok, kutak épülnek, vízműtársulatok alakulnak Elegendő tiszta vizet önthetünk a pohárba Szolnok megye az ivóvíz­zel jól ellátott megyék közé tartozik. Igaz ez még akkor is, ha egyelőre nem minden település mondhatja el ma­gáról, hogy semmi gondja a vízellátással. Az utóbbi időkben, külö­nösen a pár éve még csak­nem krónikus vízhiánnyal küszködő városokban sike­rült jelentős fejlődést elér­ni. Ezek közé tartozik Jász­berény, ahol tavaly két nagyhozamú kutat fúrtak. Ide sorolható Kisújszállás is. Ez utóbbi városban az elmúlt év végén megtartot­ták az új víztorony műsza­ki átadását, és ha a töltő­vezeték, valamint egy új kút elkészül, a nyári csúcs- fogyasztás kezdete előtt üzembe helyezik a tornyot. Szolnokon, a Széchenyi la­kótelepen befejezték egy háromezer köbméteres víz­torony alapozását, az idén elkészül a nyomásfokozó gépház; a torony üzembe állítását 1984-re tervezik. A megyeszékhely ivóvízellátá­sát javítja az új felszíni A Nagykunságban több év­százados hagyománya van a juhtenyésztésnek. Ennek szellemében úi gazdasági társulás alapjait vetették meg azon az alakuló ülésen, amelyet tegnap tartottak a túrkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben. A társu­lásban részt vesznek a Gyap­jú- és Textilanyag Forgalmi Vállalat, a túrkevei Vörös Csillag, a besenvszöai Kos­suth. a csépai Tiszamenti. a jászberényi Lenin, a tiszaie- női—vezsenyi Tiszamenti és a tiszaburai Lenin Termelő- szövetkezet. A társulás a juhtenyésztés fejlesztését segíteni olv mó­don. hogy a gazdasági lehe­tőségek fokozott kihasználá­vízmű bővítése. A 151) mil­lió forintba kerülő munká­latok révén naponta hatvan­ezer köbméter vizet kap a város. Megkezdték a stabil vízkivételi mű építését is. amely 1985-re készül el és lehetővé teszi, hogy a Tisza vízállásától függetlenül ele­gendő tiszta vizet juttassa­nak el a fogyasztókhoz. Bizonyára örömmel fogad­ják Rákóczifalván és Rákó- cziújfaluban, hogy a megyei Víz- és Csatornamű Válla­lat ebben az évben befejezi a Szandaszőlőst elkerülő úgynevezett expressz-vezeték építését. Azért van szükség az új vezetékre, mert ed­dig az öntözési idényben Szandaszőlősön ..megfogták’’ a Szolnokról Rákóczifalvára é<- Üjfaluba küldött vizet. Sokat segítettek és segít­hetnek településük vízel'á- tásában a társulatok. Jelen­leg Jászárokszálláson. Csá­pén. Tomajmonostorán, Űj- szentgyörgyön és Tiszate- nyőn van vízműtársulat, csatornamű építésére alakult sót. az ágazat jövedelmezősé­gét. ezen keresztül a tagok gazdálkodási eredményeinek növelését mozdítja elő. Ezt szolgálja az a terv is. misze­rint az értékesítést is közö­sen szervezik. A tartási, tenyésztési és hizlalási technológiák fej­lesztése a résztvevő gazdasá­gok szakembereiből alakuló szakbizottság véleménye és javaslatai alapján történik maid. amelyek kéthavonta más-más gazdaságban tarta­nak helyszíni szemlét. A szakbizottságban résztvevők feladata lesz a társaság gaz­dálkodásának koordinálása, a távlati tervek kidolgozása és egyeztetése az egyes üzemek célkitűzéseivel. közösség pedig Kunmadara­son, Kunszentmártonban, Cserkeszőlőn Jászberényben, Tiszafüreden és Tiszaföldvá- ron működik. A megyei ta­nács tervéi szerint az idén vízmű építésére Jászapáti­ban, Tiszakürtön, Nagyré­ven és Pusztalaksonyban alakítanak társulatot. Már folyik egy új kút építése Jásziványban, valamint a strandok ellátására Jász­apátiban. Tiszafüreden és Tiszaörsön. Fehérvári László, a me­gyei tanács vb építési- köz­lekedési- és vízügyi osztá­lyának helyettes vezetője és Benedek János csoportveze­tő, akiktől a tájékoztatást kaptuk, elmondták azt is, hogy tavaly 308 millió fo­rintot költöttek a tanácsok, a vállalatok és a társulatok az ivóvízellátás és a csator­názás javítására. Tőlük tud­tuk meg, hogy egy ’ köbmé­ter vízhozam-fejlesztés tíz­ezer forintba kerül. —bj — Izrael támadásra készül Dél-Libanon ellen Washingtoni sajtóértesülé­sek szerint az Egyesült Álla­mok már belenyugodott, hogy „elkerülhetetlen” egy újabb izraeli támadás Dél-Libanon ellen. Magasranigú amerikai kor­mányhivatalnokok „attól tar­tanak”, írja tegnap a The New York Times, hogy Mit­terrand francia államfő iz­raeli látogatásának végezté­vel és az időjárás javulásé­val „egy nagyobb izraeli csa­pás Dél-Libanon ellen szinte elkerülhetetlenül bekövetke­zik”. Washingtoni becslések sze­rint a következő hetekben a politikai és a katonai hely­zet a térségben „a legjobb pillanatot biztosítja Izrael számára egy támadáshoz, Heten a jobb eredményekért Gazdasági társulás juhtenyésztésre Szolnoki látogatása alkalmából Abrahám Kálmán építési és városfejlesztési minisz­ter tegnap megtekintette a szolnoki papírgyári építkezéseket — (Tudósításunk a 3. oldalon) B TflRTBLQMBÚL: Úgy szolgál a fáid, ahogy szolgálják Nem a készpénz a lényeg Pályázati leihívás láték az egész világ? Marjai József Mexikóba utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap Mexikóba utazott, ahol a kapcsolatok fejlesztésének lehető­ségeiről folytat tárgyalásokat a politikai, gazdasági, kereske­delmi és a pénzügyi élet. vezető személyiségeivel Salakheqyek a vásártéren Télen olcsóbb a szállítás Jászapátiban minden készen áll az útépítéshez Jászapátiban is- emlékeznek még azokra az időkre, ami­kor egy-egy fejlesztés azért késett, mert hol az építő­anyag, hol meg a dolgos kéz hiányzott. Arra is, . hogy amikor olcsón lehetett volna vásárolni, nem volt miből, és mire összejött a pénz, már kétszer annyiba került az áru. Ebből okulván, minden nagyojpb beruházást, de még a kisebb fejlesztést is átgon­doltan, a tényleges szükség­letek és lehetőségek figye­lembevételével tervezik meg. A tanácsnál is, amelynek szervezésében tavaly tíz ki­lométer kövesül épült, több mint az elmúlt tíz év alatt összesen. Az útépítés az idén folyta­tódik a tervek szerint és az utcák lakóinak eddig beje­lentett igénye alapján. A nagyközségi tanács a tavalyi­nál is jobban felkészült, az idei útépítésre. Figyelembe vette a MÁV felhívását, hogy télen — amikor keve­sebb a fuvarmegrendelés — gyorsabban és olcsóbban szál­lít. Már hónapokkal ezelőtt megvásárolták az ózdi Kohá­szati Műveknél a szükséges kohósalakot és a MÁV-nál megrendelték hazaszállítását. A téli hónapokban salak­kal megrakott szerelvények futottak be a jászapáti vas­útállomásra. A vásártéren, már salakhegyek várják a jó időt, és biztost hogy az idén az építőanyag-hiány egyetlen órával ss lassítja majd a hasznos akció üte­mét. Minden készen áll tehát ahhoz, hogy a tanácsnak az útépítésre tervezett másfél millió forint fejlesztési alap­jából és a település lakóinak, gazdasági szerveinek mintegy 6 millió forint értékű társa­dalmi munkájával, önkéntesi anyagi hozzájárulásával az év végéig újabb négy kilo- -méterrel nyúljon meg Jász­apátiban az úthálózat. — illés — M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom