Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

A jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet központi gépmű­helyében tavaly év végén kezdték Imeg az erőgépek és munka­gépek téli karbantartását. Eddig ötven traktort és tizennégy tehergépkocsit, és az ezekhez tartozó ikisegítő munkagépeket javítottak ki. Május közepén fejezik be a munkát. Képünkön cukorrépa-betakarító gép szerkezetét (ellenőrzik flz alkatrészgyártásról tárgyalt a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki ülésén a Gazdasági Bi­zottság jelentése alapján át­tekintette az alkatrészgyár­tás és -ellátás helyzetét. Meg­állapította hogy elsősorban , a mezőgazdasági gépek, a köz­úti és vasút] járművek, a híradástechnikai berendezé­sek és a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-szükségle­teinek jobb kielégítéséhez van szükség további össze­hangolt intézkedésekre. E célból kötelezte az illetéke­seket, mérjék fel és az eddi­ginél nagyobb arányban ve­gyék számításba az alkat­rész-gyártás gazdaságos bő­vítésére felhasználható hazai kapacitásokat, valamint az új vállalkozási formák nyújtot­ta lehetőségeket.' A kormány a belkereske­delmi miniszternek a Gazda­sági Bizottságban elfogadott jelentése alapján megállapí­totta, hogy a szerződéses for­mában működő és a bérbe adott üzletek hozzájárulnak a lakosság ellátásának javí­tásához, a fogyasztók igé­nyeinek választékosabb ki­elégítéséhez. A Miniszterta­nács a kedvező tapasztala­tokból kiindulva felhívta a belkereskedelmi minisztert, hogy megfelelő intézkedések­kel segítse elő az új üzemel­tetési formák gyorsabb el­terjesztését. s ugyanerre kér­te fel a Fogyasztási Szövet­kezettek Országos Tanácsát is. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ha­tározatát a miniszterek fel­ügyeleti hatáskörébe utalt egyes feladatok felülvizsgá­latáról, s a vonatkozó jog­szabályok módosításának előkészítéséről. A tervezett módosítások célja a felügye­leti szervek mentesítése a vállalati hatáskörbe adható operatív feladatok alól. Nagy laltás félmillióért KISZ-iakótelep Szandaszölösön Májusban kezdik meg Szolnokont Szandaszölösön épülő KISZ-lakótelep alapor zását. A KISZ Szolnok váro­si Bizottsága a Fekete István utca és a Sport utca által közrefogott régi. elhagyott sportpálya területét kapta meg ingyén a városi tanács­tól tartós használatra. A mintegy ezerkétszáz négyszögöl telekre telepsze­rű családi lánc- és átrium­házakat építenek. A 44 szö­vetkezeti lakás mindegyiké­nek alapterülete a tetőtérrel körülbelül 98 négyzetméter lesz. és kis élőkért tartozik hozzájuk. A kivitelezési mun­kálatokat előreláthatóan az ÁÉV végzi (most folynak a tárgyalások), az alapot a KÉV Metró Vállalat készíti el. Az alapozás és az építés során számítanak a jövendő lakók munkájára isi A ha­gyományos technológia alap­ján és a lakók segítségével, valamint a kivitelező és ter­vező vállalatok KlSZ-eseinek társadalmi munkájával, meg- való.suló házak olcsóbbak lesznek a szokásosnál. Egy- egy lakás körülbelül félmil­lió forintba kerül. így a be­költözőknek viszonylag kis összegű „belépőt” kell fizet­ni. Az új otthonokat félkész állapotban kapják meg a tu­lajdonosok. A földszinti 2 szoba összkomfortos részt teljesen készen adják át, a tetőtér beépítését pedig min­den család maga végzi el. A KISZ Szolnok városi Bi­zottsága a vállalati és intéz­ményi alapszervezetek javast- lata alapján jelöli ki a lakó­kat. Elsősorban olyan fiatal házaspárokat választanak, akik albérletben, garzonban vagy egyszobás lakásban él­nek, és a mozgalmi munká­juk kiemelkedő. Az új házak építésével a KISZ-biziottság olyan lakás­hoz szeretné juttatni a fiata­lokat, amely véglegesen meg­oldaná lakásgondjaikat, és esetenként több nemzedék együttélését is bizosítaná. A garzonban, egyszobás la­kásban élők minőségi cseré­vel kapják meg az új ott­hont. Ha a szandaszőlősi akció eredményei, tapasztalatai kedvezőek lesznek, a város más részén is hasonló mó­don építenek majd lakáso­kat. Szandaszölösön az építés nagy része nyárra várható, s ha jó ütemben halad, ősszel már beköltözhetnek az első lakók, a jövő év nyarára pe­dig elkészül az egész lakóte­lep. P. É. Kell-e elektronika? Budapesten Kádár János a belvárosban Az elektronika, ami né­hány évtizeddel' ezelőtt még a világ nyolcadik csodájának számított, ma már nélkülöz­hetetlen tárgyaink „lelkét” Jelenti. Túlzás nélkül meg­állapítható, hogy az elektro- nizálódás mértéke, színvona­la egyik legbiztosabb jele egy ország gazdasági fejlett­ségének. Az elektronika fej­lődésére a szédítő gyorsaság jellemző. A gyártmányok er­kölcsi kopása 3—5 év, vagy ennél is rövidebb. Az iparág­ban évről-évre 10—12 száza­lék az új konstrukciók ará­nya. Hol, a helyünk nekünk ma- gyarokpak ebben a minden mást fölülmúlóan gyors hala­dásban? Hiba lenne tagadni, hogy meglehetősen nagy a lemaradásunk, a világ élvo­nalához képest. Szembe kell néznünk a ténnyel: ha to­vább nő a távolság köztünk és az élenjárók között, egész gazdaságunk nemzetközi ver­senyképessége forog kockán. Hiszen az elektronika a ter­melés és irányítás egész rendszerét áthatja. Olyan időket élünk, mikor nem dúskálhatunk a fejlesz­tésre fordítható javakban. Alaposan meg kell gondolni, hogy mire költjük a pénzt, annál is inkább, . mert egy- egy hosszútávú program bi­zonyos kényszerpályát jelent, nemcsak eredményességét te­kintve, de a költségekben is. 1 Joggal kérdezheti bárki: ha ilyen ütemű a fejlődés a világban, nem dobjuk-e ki feleslegesen a milliárdokat pusztán azért, hogy a leg­jobbak mögött haladhas­sunk? Nem vitás, ha az elektronika minden ágában a csúcsot vennénk célba, alig­ha jutnánk a japánok, ame­rikaiak, franciák közelébe is! Ezért a tízéves program az alkatrészek, részegységek fejlesztésére, gyártására össz­pontosítja az erőket. Azaz: a hazai szakember gárda meg­kereste azokat a stratégiai pontokat, ahol van keresni valónk. r Első lépés a híradástechni­kában már alkalmazott épí­tőelemek, szerelvények egy­ségesítése, és a KGST-orszá- gokkal egyeztetett alkatrész- csere. Nem titkoltan a mik­roelektronikai alkatrészgyár­tás az a viszonylag szűk, ám annál bonyolultabb terület, ahol a nemzetközi színvonal meghaladása a cél, és nem a hátrányok ledolgozása. A leg­nagyobb ellenfél most, a kez­det kezdetén nem a világpi­ac. hanem az idő. Éppen ezért a tervek szerint 1985- ben indulni kell a tömeg- gyártással. A feladat nehéz­ségét jelzi, hogy vadonatúj technológia honosítására, gyors fejlesztői eredmények­re, és — főként a Szovjet­unióból — licensz, know­how, gépek vásárlására van szükség. Mindez csak úgy le­hetséges, ha a kutatás-fej­lesztés, gyártás és értékesítés láncolatának megújítása, az­az — divatos szóval — az in­nováció egy kézben összpon­tosul. A programban részt vevő öt kutató intézet, és ti­zenhat vállalat, szövetkezet egytől-egyig az átfogó terv­ből vállal részfeladatokat. Az erők koncentrálására pedig megalakul a Mikroelektroni­kai vállalat, amellyel remél­hetőleg nem a „hivatalok” száma gyarapszik majd, ha­nem igazi gesztor, rendszer- gazda kerül a program élére. G. L. F. Titkári aktíva a budapesti pártbizottságon A megújuló arcú belváros úi létesítményeivel, az V. kerületben, a Duna-soron át­adott úi kulturális intézmé­nyekkel, idegenforgalmi ne­vezetességekkel ismerkedett tegnap Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. A Központi Bizottság szék­hazából indult a városnéző útra Kádár János, budapest vezetőinek — a házigazdák­nak —. Maróthy Lászlón"T\ az MSZMP Politikai Bizott­sága tagiának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Szépvölgyi Zoltánná1- az MSZMP KB tagjának, a Fő­városi Tanács elnökének kí­séretében. mi miniszter. Szűcs Istvánná, az MSZMP KB tagja .az V. kerületi pártbizottság első titkára és Parti János, a Hungar-Hotels vezérigazgató helyettese várta itt a vendé­geket. Előbb Sághv Vilmos tájékoztatta a Központ! Bi­zottság első titkárát, arról, hogy turizmusunk — egészé­ben — egészségesen fejlődött, az elmúlt három esztendő alatt bevételeit jószerivel megkétszerezte. Pedig szál­lodai helyeink száma ma még nem haladja meg a 33 ezret, s ez bizonv kevés. A bővítés­hez nem bizonyultak elegen­dőnek a hazai források, a kí­nálkozó lehetőségek közül az osztrákok ajánlata bizonyult el. hogy már a felszabadulás után közvetlenül formálódtak szerényebb vagy nagvobb igénvű tervek a Duna-raarti szállodasor úiiáépítésére. Az elképzeléseket végül is az 1960-as évek eleién meghir­detett o’-szágos tervDálvázat helyezte reális alapokra, az évtized végére megépítve itt az első hotelt, az Interconti­nentalt. Parti János arról adott számot, hogv a Fórum a vál­lalatnak már negyvenharma­dik szállodája: tüneményes gyorsasággal épülit: 1979 szeptemberében volt az alap­kőletétel. amelyet 1981. októ­ber 28-án már az átadás kö­vetett. Elsőrendű feladata a Kádár János és kísérete a Duna-korzón A 2-es villamossal érkez­tek a program első helvszíné- re. a Fórum Szállóhoz. Ked­ves epizóddal kezdődött a lá­togatás : Kádár János maga mellett kínálta hellvel a Pest megyei Tésáról származó Di- vénvi Péternét. aki bevásá­rolni jött a fővárosba. Be­szélgetéssel telt az idő a Fó­rumig. amelv modern épüle­tével immár negved éve vá­rosképi nevezetesség is a Lánchíd pesti hídfőiénél. Sághv Vilmos belkereskedel­legmegíelelőbbnek. 1978-ban kötötték meg azt a 300 mil­lió dolláros hitelmegállaoo- dást, amelynek segítségével már a Fórum is épült. Ez a pénz természetesen még to­vábbi szállodák, egvéb ide­genforgalmi létesítmények tető alá hozatalához is ele­gendő. s — igen kedvező ka­matokkal — csak tizenöt esz­tendő alatt kell visszafizetni. Gáspár Tibor. Budapest fő­építésze — kicsit a hátteret is megvilágítva — mondotta nemzetközi idegenforgalom szolgálata, hiszen ennek a szállodának saiát bevételeiből kell ..visszafizetnie” magát, s nem is keveset: 595 millió schiUinget. — Lendületbe iött a szállodaipar! — Je­gyezte meg a Központi Bi­zottság első titkára, hozzáté­ve: az idegenforgalom fej­lesztésével kettős célunk van. Politikai alapállásunkból táplálkozik nyitottságunk. (Folytatás a 3. oldalon) Húsz ember munkáját helyettesítő új sertetisztító, szárító és osztályozó gépet helyez­tek üzembe a kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál. A berendezéssel évente 100—120 tonna állati szőrt — sertét — lehet előkészíteni további feldolgozásra, (mely­nek az értéke csaknem 20 millió forint. A sertéből készülő. puha ruhakefék, borotva- ecsetek, fogkefék több, mint felét exportálják. A' képen: az új gép kezeléséhez mind­össze három emberre van szükség Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 1XXXIII. évf. 54. sz. 1982. március 5., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \

Next

/
Oldalképek
Tartalom