Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

■

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1982. MÁRCIUS 26.

Népdalsorozat a televízióban

Gyes után a munkahelyen III,

AZ ANYASÁGOT NEM LEHET ÁTRUHÁZNI

A szívós nemzedék

Oj burkolatot kap Jászberényben a Táncsics Mihály utca. /A munkát a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat szakemberei végzik

Bernáth Búréi szolnoki képei

Éjszakai üevelet a Heté- nvi Géza Kórház evermek- imtenzív osztályán. — Jól időzített ebben a oillanait- foan ültümki le — foeadott nem< túl szívélyesen a két doktornő. Nem titkolták, nem örülnek, hoev notesszal a kezeimben írásra készein várom a beszélgetést. Nem értik, mit akarok ezzel -z egésszel. Nincs kedvük a két műszakban fogyasztott asz- szonvéletük miatt siránkozni. A gyógyító orvos és az anya szűnni nem akaró belső konfliktusát kiteregetni. — Nehéz is erről beszélni — oldódott fel lassan Gv. doktornő. — Nem kórházi, hanem körzeti orvos vagyok eav környékbeli községben, s nem azért vállalom minden héten a kórházi űgveletet. mert álmatlanságban szenvedek. Örülök, hogy megtehetem. Nem önfeláldozásból, hanem a szakmai fejlődésem miatt. Itt készültem fel a szakvizsgára, itt találkozhatok rendszeresen a kollégákkal. itt kaohatok naorakész ismereteket az alameliátéson túli gyógyításról. De maradiunk a körzetnél. Két fiam van. és nem tudtam csak anya lenni, még akkor sem. ha megbetegedtek, mert a váró tele volt lázas evere- kekkel. Pedig a kicsi, aki már ’hálisiten tíz éves. minden kórral. nvavailvával megszenvedett, amivel csak gyerek szenv~^het. F-^'eitlen naoig nem voltam sem gyesen. sem táppénzen — fúita ki egy szuszra. — Mint orvosnak nem. de mint anyának sokszor volt lelkiisme- retfurdalásom — fűzte hozzá csendesen.

— És tudia! Én vagyok a leeiobban felháborodva, amikor a rendelőben elkezdenek alkudozni az anvák. hoev de értsem meg nem tudnak a gyerekkel otthon maradni, mert a műhelv. mert az üzlet mert a brigád, mert az év végi haisza. mert a negyedévi elszámolás, mert az export... Szívből eevüttér- zaek velük, hiszen mit tehetnek. ha nincs segítőkész nagymama vagy fizetett Dóf- mama kéznél. A mi családunk még a szerencsésebbek közé tartozik. Amik"- a gyerekek kicsik voltak. befogadtunk a családba egv egyedül élő nagynénit. De a kolléganőim! Huszonöt gyerekorvos között mindössze öt a férfi. A doktornők közül több mint tíznek kicsi gyereke van. nem is egv. Idegeneké fizetnek azért, hogv nyugodtan dolgozhassanak. Van. akinek havi kétezerhétszáz for int iába kerül ez a ..nyugalom” (egv kezdő orvosnak csak néhán" száz forinttal több a fizetése), de a evóeví- tó orvos nem szállhat ki. nem vonulhat vissza három évre. hat évre. még ha ezerszer is anva.

Egyetemistaként

egyszerűbb

K. doktornőről tudom, hogv orvostanhallgatóként szülte az első két gyerekét. — A tanulás és a gyereknevelés .talán könnyebben összeegyeztethető?

— ~K~ férjem is én is néhány évvel idősebbek voltunk az évfolyamtársainknál. és egyetemistaként vala- hopv könnyebb, egvszerűbb elboldogulni a gyerekekkel is. Még az albérletet sem éreztük nyomasztónak. Az előadásokról el-el lehet maradni. az orvosi rendűiből már nem! Nem véletlen, hogv évről évre több orvostanhallgató vállalja a szülést. A harmadikra nekem már nem volt időm az egyetemen — mosolvodott el a szűkszavú doktornő.

— Három "verek a legnagyobb nvolc. a legkisebb kétéves. ön is. a férie is most

szakvizsgázott. Hogv bíriák ddőveL energiával?

— A kérdései azt sugallják. hogv a gyerekek csak terhet, plusz terhet jelentenek. Azt is. de tegvük hozzá, rengeteg örömet. Igaz. hogv a kórházban végigügvelt éi- szaka után. ha hatvan-hetven beteg gyerek vár a körzeti rendelőben, mire túljutok az utolsó vizsgálaton. néha maid összesek a fáradtságtól, de még soha sem estem össze. Otthon már az ajtóban rohan elém a három csemetém, és akkor úev érzem, szép az élet. És másnap ügyelek. Helyettesítek. ha kell. Nem tartok igényt megkülönböztetett bánásmódra, kiváltságokra. dolgozom és kész

Valóm hánvan vélekednek hozzá hasonlóan ? Hánvan állítják. hoav az a tétel, melv szerint az anyaság és a hivatás kizárja eevmást, az emanoioációs irodalom legnagyobb hazugsága. Nem tudom. de azt igen. hogv nem tehetik ki. a rendelő aitaiára: gyermeknevelés miatt zárva. Nem vehetik észre a betegek. ho"v elnőiesedett. „el- anvásodott” a gyermekorvosi oálva.

Hajnalban az iskolában

Az iskolákban ugyanez a helyzet Már csak elvétve találni férfit a tantestületekben. mint, például a martfűi általános iskolában, ahol reggel hétitől este hétig ..nagyüzem,” van.

— A ..nagyüzem” tényleg hétkor, de az élet már ötkor kezdődik. Akkor iönmek azok az első és második osztályos gyerekek (vagv kétszázhatvanán) akiknek a szülei reggeli műszakiban dolgoznak. Felügyelet nélkül nem maradhatnak. És ezt. a majdhogynem éjszakai üeve- letet tízegvnéhánv forintért vállal iák a pedagógusok, akiknek már hajnali négykor csörög a vekkeriük és végigdolgozzák a napot Vállalják azok helvett, akiknek saiát kisgyerekükkel kell törődni hajnalban. Az örökös ügyelők és hrtvette-'1 "k a független fiatalok és a neev- ven éven felüliek, az én koros zitálvom. Ez nem panasz, h-nem tény.

A nagymamák generációja

Álljunk meg az igazgatónő. Angyal Józsefné korosztályánál. Nem mintha az lett volna a fő mondandója a helyettesítések megszervezéséről, hogy ki állt helyt. Nem. Azt mondta. • hoav az az általában havi negyven óra. amikor a hiányzó anva heAlulírott. Kiss Béla nyugdíjas szakoktató, született Jászberényben ... Közérdekű célra az alábbi kötelezettséa- vállalást teszem. Az Országos Takarékvénztár- nál 20 000, azaz húszezer forint induló tőkével ..., amelynek évi kamata ezer forint. Ezt az összeget a szakmunkás- vizsgán legjobb eredményt elért esztergályosnövendék kavia minden évben. Első kifizetés a ’82183-as tanév végén ...”

Az idézet az alaoítóok- mánvból való. A jászberényi 606-os számú Ipari Szakmunkásképző Intézet fennállásának több mint három évtizede alatt ez az első alapítvány.

Hasonló nemes tettek mögött általában híres emberek találhatók, akik a szűkebb szülőföld, a kibocsátó alma

ivott más áll a katedrára, n—> okoz gondot. A helyettesítő a besorolásának megfelelő óradíiat kap érte. Tulajdonképpen. plusz iövédelmet jelent. Csak egv félmondattal utalt a negwen-ötven évesekre.

Szívós nemzedék — mondta. Nem mellét döngetve. nem „bezzeg az én időmben” mártírkodó felhangiával.

Amikor az ő korosztálya szült, az ötvenes években, nem volt eves. gvermékápo- 1 p"' táppénz. Senki sem törődött az asszonyok szülési kedvével, a gyermekáldást csak akarni volt szabad.

— 1955-ben született meg az első gyerekem. Három hónapig lehettem otthon vele. Négv évvel később már öt hónap szülési szabdaságoti kaptam. Nagv szp volt az akkor. De vadidegenek nevelték mindkét "kerekemet, maidnem annyiért. mint amennyit kerestem. Rohantam vissza dolgozni. Akkor három és öt hónapra nem lehetett helyettesítőt szerződtetni. Most. ért . tesszük. Egv. kettő, három évre ígv pótoljuk a gyesen lévőket.

— Valamennyit. ?

— Igen.

— És ha visszajön a evesen lévő kismama, mi lesz a szerződésesekkel? Ajtót mu- tanak nekik?

— Ilven mé" nem fordult elő. Mindig úiabbak szülnek s maradnak otthon a kicsijükkel legalább egv évig.

— A oedagógusnők közül meglepően kevesen használják ki a gves lehetőségét, még tíz százalékuk *-°m megv el evesre. Míg általában az elnőiesedett de nem értelmiségi pálván dolgozó nőknek több mint harminc százaléka (például a FÉKON kisújszállási gyárában).

— A pedavóeuseverékek egészen pici korukban kerülnek közösségbe, ezért ,gyakori a fiatal kolléganőim váratlan távolléte A kicsik mindig egvik pillanatról « másikra lázasodnak be. kezdenek hányni köhögni, és ha a családiban nincs kéznél a nagymama, az ifiú anvák helvett a munkahelyen áll helvt a nagymamák generációja.

Kovács Katalin

Következik:

Szerepcsere az üzemiben

mater iránt érzett hálát, tiszteletet kívánják ezzel honorálni. Vaion mi indította a 3400 forint nyugdíjából, élő Béla bácsit Sz alapítvány megtételére? Erről beszélgettünk a Kossuth és a Szív utca sarkán lévő nagvon szerény hajlékában.

— Nagvon szeretem a gyerekeket. miivel sajátom nincsen. hát a vér szerinti helvett is őket tartom édesnek. Gyakran találkozom a volt kollégákkal, és egvre többen panaszkodnak, hogv nehéz a forgácsoló szakmára, különösen az esztergálvosra az utánpótlás biztosítása. Pedig de szép szakra! Emlékszem, a háború után a Ganz gyárban nyakkendőben doleozÉlő népdal címmel a népzenét népszerűsítő újabb sorozat sugárzását kezdi meg a televízió április 9-én. A heti 5 perces adásokban Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtötte népdalokat, valamint a két zeneszerző feldolgozásait mutatják be Ra- jeezky Benjamin zenetudós kalauzolásával.

Egy-egy népdal eredeti előadásban szólal meg, hol az egykori fonográf-felvételekről, hol a harmincas évek lemezéről, vagy mai paraszténekesek, pávakörök tolmácsolásában. A feldolgozások bemutatására neves opera- és népdalénekesek vállalkoztak.

A Szolnoki Művésztelep az 1940-es években, is a magyar képzőművészet számos kiválóságát tudta magához kapcsolni.

Idézzünk fel néhány doku- Iméntumolt. amely Bemáith Aurél szoinoki munkásságát világítja meg, és egyúttal betekintést enged a művészkollektíva akkori életébe. „Szolnok városa 1941-ben a Művésztelep egyik lakását Bemáth Aurél rendelkezésére bocsátotta — olvashatjuk Fruchter Lajos műgyűjtő emlékezéseiben. — Azóta nyaranta ott is dolgozik. Munkásságának néhány legszebb darabja ebben az évben. Szolnokon született Egy női figura és a Verandán — különösen az utóbbi remekműve a festőnek — Szöllős Henrikhez került. A Vidéken címűt, és a Zagyva-parti tájat ábrázoló pasztellt én szereztem meg. Az első nagy lélekzetű alkotása, életörömben fogant új összefoglalása a művész gazdag festői sé gének ...”

Bernáth Aurél monográ- fusa a Művészeti Lexikonban ugyanezt állapítja meg: „... E korszak fő műve a Vidéken (1941, Nemzeti Galéria) a magánosán borongó férfival s mögötte a kerítéslécen ülő kakassal”.

A kép címéből ugyan nem tűnik ki, de a festmény személője láthatja a Zagyvát, a Tabánt jellegzetes házaival. Az előteret maga a Művésziden parkja képezi. Nem megalapozatlan a feltevés, hogy a töprengő, ülő férfi, maga Bernáth Aurél. A művészettörténet vitathatatlan értékei közt tartják számon a szakemberek ezt a szolnoki tájképet, amelyet az 1977-es jubileumi kiállításon a szolnoki közönség is láthatott.

A Művészeti Egyesület ülésén az üres vendégmű- termekibe Basilides Barnát, Bernáth Aurélt és Gáborjá- ni Szabó Kálmánt hívják meg 1942-ben is. A Nemzeti

tunk, és naavon büszkék voltunk a szaktudásunkra.

Kiss Béla az A öntőgépe vár alaoítótaaia. Az első gének üzembe állításánál, az első alkatrészek es/tereálvozásá- nál már megmutatta szakértelmét. szakmás zeretetét.

— Az igazgató kedvence voltam. Minden ünnepségen ma°a mellé állított, mint élmunkást. Hallani se akart arról, hogv oktató legvek. pedig egvre iobban vágytam erre. Szerettem volna mindaz átadni, amit nekem é<*v. kellett ellesnem a szakma fortélyaiból, ’55-ben teliesült a vágyam, ami® az igazgató külföldön volt. Neheztelt ;- rám néhány évig. de amikor a tanulóim ió szakemberek lettek, kiengesztelődött.

Jövőnk május 5-i száma közli az indoklást is: „Ber- néth Aurél a legnagyobbak közül való művészi problémák megoldását kereső művész. hatalmas intellektus, aki mondanivalóit a legtisztább festőiséggel adja elő. Az őszi Rippl-Rónai—Bernáth kiállítás művészeti életünk kimagiasló eseménye volt..Ugyanez a lap interjút is közöl július 28- án: „A magyar festészet egyik kiválósága, Bernáth Aurél, másodízben vendége a szolnoki Művésztelepnek. Tavaly két-háro.m hetet töltött itt csupán ... ebben az évben már a nyár elején ideköltözött követte festőiskolájának több növendéke is. Ügy látszik, a telep és a művész között kifejlődőben van az a bensőséges viszony, amely annyi festőt kötött már szétszakíthatatlan szálakkal városunkhoz. Ez egyre hosszabb ideig tartó vendégeskedéssel kezdődik és a mű vészi telepi törzstagsággal végződik...

— Szolnok megtetszett, jól erzem itt magam. Szép a művésztelepi kerít, egy fél életre szóló festenivalót találni benne. Itt folyik a Tisza és a Zagyva, s a víz engem mindig különösképpen vonzott. — A pesti festőiskolának, ahol tanítok, 10 növendéke jött le Szolnokra. Cslodálatosan valamennyien lakást találtak, augusztus közepéig itt maradnak. Délelőtt iskolai munkát végeznék, aktot rajzolnak. délután tájképet festenek, reggelenként korrigálom őket... Tíz óráig a festőiskolában vagyok, azután jönnek hozzám a modellek, délelőtt- délután festék. Sok képet elkezdtem, befejezve egy sincs, remélem. majd csak elkészül ...”

Bernáth Aurél szavad is igazolják, milyen komoly munka folyt nyaranként a Művésztelepen, nogy azután a nyári termés a szeptemberi tárlatokon bemutatásra kerüljön...........Az 1943 szeptemberében rendezett műElső tanítványai huszonöt éve dolgoznak az „Aorító- ban” és készülnek a nevezetes évforduló megünneplésére. A o verek ek — ahoevan Béla bácsi ma is nevezi a negyvenen túli férfiakat — különösen az ellenforradalom nehéz naoiait emlegetik, ha találkoznak a mesterrel. Béla bácsi éiiel-nappal egvütt volt velük, nehogy valami ..buliba” keveredjenek. Még nótázni is tanította őket. pedig ez távol esett egyéniségétől.

Az alapítványról elmondta: — Nem áldozat. szívesen adom. én már megélek kevesebből is. A kis udvar hátsó részében virágokat termelek. A szegfű és krizantém is hoz 3—4 ezret... Meg szeretném. ha ismét nagyobb vonzereje volna az esztergó- dyozásnak. Nagyon szén szakma, sőt hivatás. Nélküle nincs gépgyártás.

Horti János

vésztelepi tárlaton ... Bernáth Aurél bársonyos tónusú pasztelieket s három ak- varellt állított ki. A „Gyil- kostó” és a palettás csendélete a kiállítás legjobb darabjai ... A szolnokiak ízlését dicséri, hogv a kiállítás első napján négy képét vásárolták meg”. (Nemzeti Jövőnk. 1943. saept. 7.)

A Művészieden őszi tárlatának anyaigat Nagyvárad is bemutatni kívánta. így az ottani pemutaukozás sikereiről is szóljunk. Erre a nagy jelent őség ű kulturális eseményre üzolnokröd valóságos kulturális delegáció érkezett, a festőművészek közül ott volt Basilides Barna, Ghio- vini Ferenc, Gáborjáni Szabó Kálmán, Mattion! Eszter, Pafay Mihály. Vidovszky Béla és Zádor István, a szobrászim űvészek közül Bor- beneki Kovács Zoltán. Fényes Adolf képeinek ismertetése után a nagyváradi Magyar Lapok 1943. okit, 12—i számában ez.t találjuk: „Bermáth Aurél, akit festészetünk legmaibb lírikusának neveznek, lenyűgözően hat tájképeinek mély hangulatával. A természet látásának megdöbbentő élményét tolmácsolja hatalmas, víziószerű színharmóniákban, amelyekben a táj részletei csodálatosan egybeolvadva lehelik a belső összefüggések titokzatos erejét A Gyilkiostó félelmetessége, a Zagyva tájkép meleg varázsa. a Szolnoki tájikép tüneményszerűsége a színek költőjének bámulatnarnéltó megjelenítései...” A két utóbbi festmény szolnoki ihletésű, s lehetséges hogy a szolnoki táj azonos azzal a képpel, amely egy debreceni magángyűjteményben van, és a régi • Tisza-hidat ábrázolja.

1944. február l-én a megyeháza kistermében a Művészeti Egyesület közgyűlésén „Bernáth Aurél festőművész nemesveretű szavakkal méltatta Jancsó Lajos igazgató érdemelt. A szolnoki Művésztelep az ország egyik legszebb kulturális intézménye. Mindez nagyrészt Jancsó Lajos érdeme...” (Nemzeti Jövőnk 1944. febr. 4.) A megtartott képsorsoláson három Bernáth-mű (Művésztelep, akvarell, Pusztai táj. krétarajz Kutyafej, krétárajz) került szolnoki magángyűjteménybe.

1944. május 31-én is részt vesz Bernáth Aurél is a Művészeti Egyesület igazgatói ülésén, de június 2-án bombázták a várost, a szolnoki nyaraknak vége szakadt. A Művésztelep újjáépítési munkáiban Bernáth Aurél tevékenyen közreműködött. 1947-ben „Szolnok a magyar képzőművészetben” című kiállításon is szerepel. Levelez Szolnok polgármesterével, még 1948. október 8-án is, a művésztielepi törzstagok nevében, fenntartva jogukat a műtermekre. Az egyesületi élet országos megszüntetése Bernáth Aurél szolnoki kapcsolatainak, is végét jelenti. (K. Gy.)

Béla bácsi alapítványa