Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

1982. MÁRCIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az elmúlt hét úidomsáaa: kedd este útiána indult kép­ernyőnkön a Thomas Mann resáfnvéből: készült, eev csa­lád bukásának, széthullásá­nak útiát ábrázoló, ti zen eev - részes tóvéf.iillm. A könnven íoevasztható Kaviár után kétsóetelen. eev nehezebben emészthető tévéeledel. Ezt már az első rész láttán is rögzítheti ük. A továbbiakra vonatkozóan, kérdés: vaion az alkotóknak sikerült-e a szélesen hömDölvfíő elbeszélő mű. a hatalmas csalédrefiénv csomÓDontiait megragadni olv módon, hoev az olvas­mányból átélhető dráma vál- iék Egyelőre erről csak azt mondhatom: a szereplőikkel való tüzetes megismerkedés után várom ezt a drámát. \ Kellemes meglepetés A hét kellemes mealeoeté- se: a Palotai Bonis két tévé- novelláiából készített Záró- ielen.tés (csütörtök este). Izáe-vérde mai törtélnetek, élet sűrűsödik bennük, s az élet eev-eev kiélezett hely­zetében mutatják fel az em­bert. a maga gyötrelmeivel, belső küzdelmeivel Az em­berség iátókad. íev is ielle- mezhetném őket. Különösen a második történetben — Eutanázia — hatolt a iáték emberi mélységekbe (a halá­losan beteg féri mellett az élet örömeit ..hazudia” az odaadó és megértő feleség), s hoz fel onnan igazi értéke­ket. A tárgy önmagában szo­morú. de az a humánum, az a szeretet, az a megértés, amely az asszony cselekede­tében megnvilvánul. végered­ményben felemelő. Ugyanak­kor nagyszerűen ábrázalitatik a féri figuráiéban az is. hogy e különlegesen nehéz helyzetben hogyan deformá­lódik az emberi iellem. Jor­dán, Tamás, ő iátssza a féri szereméit, mesterien állítia elénk, lélektani nontossággai. azt a drámai küzdelmet, amely e halálosan beteg em­berben leiátszódik. Kiemel­kedő színészi alakítás ez. s Iglódi István rendezése is hasonlóan éri el a maga tö­kélyét. A Záróielentés az író Palotai Pásnak is eddi­gi talán legsikerültebb be­mutatkozása a kéoemvőn. Ez a film valóban rádöbben­tett embermivoltunkina. S ez bizony nem csekély, hisz bokros naná teendőink köze­pette éoo erről feledkezünk meg a leghamarabb, s a leg­gyakrabban. Furcsa És egv furcsaság; Fókusz csütörtökön. Fókusz vasár­nap délelőtt. De korántsem egv sorozat két darab iáról van szó. a kát Fókusznak semmi köze- egymáshoz Az egyik témáia ugyanis a vi­lággazdaság. a másiké meg ezúttal a ritmus világa. Az egyik felnőtteknek szól. a másik meg gyermekeknek Igv hát csak a címükben közösek. Két különböző mű­sornak Ugyanaz a címe. De hát ilyen szegények lennénk? A televíziónál már címekre sem futia? Hogy minden egyes műsornak saiát címe legyen? Egyébként a Drogra- mokkal semmi bai. a -maga nemében mindkettő tartal­mas. színvonalas. L Emelkedett pillanatok Az elmúlt hét emelkedett pillanatai közül az Illyés drámai műhelyében tett lá­togatást említeném. Minde­nekelőtt gondolati igényes­sége miatt. De hát ez szin­te természetes. Nincs ugyanis olyan téma. amelyről ha Plvés Gyula beszéd, ne mon­dana. ne fogalmazna meg az immár ..írófeiedelem” igazán fontos dolgokat. Történelmi tárgyú drámáinak kaDCsán is súlyos gondolatokat gör­getett nézői elé. de bámulat­ra méltó iátszi könnyedség­gel. Múlt és ieden viszonyá­ról szólott, a művészetnek arról a kötelességéről, ami a törtánelemalkotásban szere­pe szerint reá hárul. A múl­tat is teremteni kell — hangzott el a beszélgetésben, annyi marad meg belőle, amennyit az utókor kéoes belőle birtokba venni maga számára. Illyés Gyula hűsé­ges dramaturgiának társasá­gában. Cziimer József is részt vett a találkozón, tömören feiezite ki drámaírói törekvé­seinek lényegét az Ungvári Tamás vezette beszélgetés­ben. S az ewes drámarészle­tek — Fáklvaláng. Tiszták. Különc. Sors választók — igazán ihletett tolmácsolás­ban elevenedtek meg. Rende­ző Sík Ferenc. Volt azonban egv szépséghibája is ennek a műsornak, s erről egyáltalán nem az alkotók tehetnek, ve­títési ideie: ugyanis a be­szélgetés már több mint egv éve elkészülhetett, másként miként beszélhettek volna egv már régóta játszott drá­máról is. a Sorsváliasatókról úav. mint egv még születő, úi műről. (Pécsett volt a bemutatói'» és most már a fővárosban is iátsszák.) Va­ion mi indokolhatta ezt a hosszú vr-qkozási időt. hogy csak ilyen későn került kiéro- emvőre ez a beszélgetés? De ha már így is történt, vaion nem lehetett volna-é ódá­kig s veszteni a műsor végére a film elkészültének dátu­mát? Akkor talán nem ál­lott volna elő ilyen faramu­ci eset mint amilyet: vasár­nap este tapasztalhattunk, s ami keserű száű'zt hagyott maga után. Reklám? Érdekes módszerre is fel­figyelhettünk a múlt héten: miág kis<»é szokatlan, de úgy tűnik, beválik. A néző fi­gyelmének ew-eav program­ra való felkeltésére a képer­nyőn. Vasárnap a politikai magazin tartalmát ismerhet­tük meg előzetes híreléssel már ió előre. S többek között megtudhattuk belőle hogy az ország német megszállásá­val kapcsolatban ritkaság- számba menő dokumentumot tár maid élénk, nézők elé \ Hét: hogy kivételes élmény­ben lehet maid részünk. Így ezután, azt hiszem, sokan vártuk kíváncsian este azt a bizonyos ' pillanatot. ami­kor... Ügy látszik, a televí­zió is megtanulja értékeinek, érdekességeinek reklámozá­sát! És ez ió. segít a nézőnek is a válogatásban. a válasz­tásban. Egy bejelentésről Végül, egy bejelentésről: nehezebbek lesznek a felad­ványok a Kapcsoltamban — hallhattuk a »átékmestertől. Vasárnap este már ki is pró­bálták az ..újítást” sainos. az eredmény egyelőre nem igazolta a szándék helyessé­gét. Nem is igazolhatta, mert valami, akár egv feladat is. nem föltétlenül attól váLik faisúlvosabbá (márpedig itt erről van szó), hogy bonyo­lultabbá tieszik a feladata­ikat. hanem attól, hoev tartalmában erősödik. Egy negatív Példa az előbb említettekre: két kö­vér alak láttán, fejük között e,gy árva vessző — ezt mu­tatta az ábra — arra a kér­désre hogy ..mivel iárnak”. normális eszű embernek ugyan hogyan is 1uthatott az eszébe, hogy a helves felelet — ..kerékpáron” — lenne, mert hát. ew kerek pár meg egv vessző hozzá, ugve ebből ez világos. Hát. nem. ellenke­zőleg: sötét dolog ez ígv. ..Rózsa úr”. Az efféle boga­ras reitvénvfeitőknek illő feladványok helvett iobb len­ne olyan -feladatok elé állí­tani a játszótársakat, s min­ket nézőket is. akik eevüfct látszunk a mindenkori tele­fonos partnerrel, amelyek az aw értelmetlen tomártatása helvett az emberi tudás, a hasznos ismeretek ..iskoláié­vá” tenné ezt a lassan-lassan népszerűségre vergődő iáté- kot. V. M. Kígyós Sándor szobrászművész kiállítása A Magyar Nemzeti Ga­léria műhelysorozatá­ban kiállítás nyílt Kí­gyós Sándor szobrászmű­vész alkotásaiból. A mű­vész zenészből, majd népművelőből vált szob­rásszá. Jelenleg Pécsvá- radon él és dolgozik. A képen: Próba Kígyós Sándor harangszobrán A kora Árpád-kor emlékeit kutatják A Szabolcsban feltárt föld­várnak és környékének anyagát dolgozzák fel ezek­ben a hetekben, hónapokban a Magyar Nemzeti Múzeum középkor-kutatói. _ A magyar állam, a nemzetiségi és is­pán! központok régészeti ku­tatásának egyik fontos állo­mása a legnagyobb magyar- országi földvár napvilágra kerülése. A kutatók nemcsak a földvárat szabadították meg az idők során rárakó­dott rétegéktől. hanem a korabeli vámén és fegyveres kíséret temetője, az egyik legkorábbi, többször átépí­tett Árpád-kori templomot, s azoknak a kistelepülések­nek egyikét is amelyekben a vár urát és népét kiszolgá­lók laktak. Az időjárástól függően né­hány hét múlva országszerte folytatódnak az ásatások. A Borsod megyei Sályon már korábban előkerült egy X. századi templom, egy szol­gáltató település és egy ké­sőbbi időből származó lakó­torony. Itt a munkát eddig egy miskolci régész végezte, ez év tavaszától már a Nem­zeti Múzeum szakemberei is részt vállalnak a feladatból. Az eddigi kutatások szerint úgy tűnik, ez a település volt az, amelyet Anonymus Örsur várának nevezett. Több tucat földbe ásott ház bukkant már elő Viseg- rádon, a Várkert dűlőben, ahol már harmadik éve ku­tatják a közértkor emlékeit. Kora Árpád-kori telepü­lést tárnak fel a Békés me­gyei Dobozon is. ahol ki- sebb-nagyobb megszakítá­sokkal 20 esztendeje vallat­ják a föld mélyét a szakem­berek. Ezeknek az ásatásoknak mindegyike a X—XI. század­ban élt emberek életmódjá­ról szokásairól feltárt kuta­tási eredményekhez szolgál újabb adalékokkal. Gyes után a munkahelyen I. AZ ANYASÁGOT. NEM LEHET ÁTRUHÁZNI A nagypapa-ügyelőt „A munkahely nem jóté­konysági intézmény. A veze­tőtől elsősorban az ered­ményt ■ kérik számon, és ő csak hadrafogható emberek­kel képes produkálni. Neki nem fiktív létszám kell, ha­nem valóságos munkaerő, akiről ma biztosan tudja, hogy holnap is ott van a helyén, testben és lélekben, aki helyett kiszámíthatatlan rapszodikussággal nem az orvosi igazolás érkezik. Az­zal ugyebár nem lehet ter­vet teljesíteni, mint ahogyan egyszerre két lovat megülni sem lehet. Márpedig a kis­mamák ezzel kísérleteznek. Ne nézzen úgy rám, mint aki a Holdból jött!” — csap­ta az asztalra a jelenléti ívet. — Ma reggel olyan volt az üzem, mint a bolondok háza, amelyben én voltam a főőrült, aki öszekutyulva a munkabeosztást, összetrom­bitálva a szabadnapon levő­ket próbálta menteni a menthetőt, hogy legalább a munkakezdés után két órá­val indulhasson az üzem. legalább minden második gép mellé kerüljön em­ber... Miért? Mert lebabá- zott a fél üzem. Most azt hi­szi, hogy nemcsak gyerekel­lenes vagyok, hanem még antivezető is, akinek fogal­ma sincs arról, hogy manap­ság eretnekség ilyeneket mondani. De nekem kérem, egy üzemrészre korlátozó­dott gondjaim vannak, meg prémiumfeladataim, amit teljesítenem kell, mert ne­kem is van két gyerekem, egy gyesen levő feleségem és harminc évig törlesztendő OTP-lakásrészletem. De nincs nevem.” (Két példányban aláíratta hogy őszinteségéért cserébe nem írom ki a nevét, és nem teszem felismerhetővé.) — Fel a fejjel! — vigasztalt búcsúzóul — lesznek, akik megcáfolnak majd, és sok szépet, jót mondanak. Kölcsönös kompromisszum Nem szépet és jót, csak igazat, a színtiszta igazat akartam hallani a két lovat nyergelő, gyereket és mun­kát egyszerre vállaló asszo­nyokról. Hiszem, hogy az üzemvezető nyers cinizmusa is hordozott részigazságot. Neki nem a népesedési gon­dok, hanem az üzem mun­kaerő-problémái miatt fő a feje. Kell a női munkaerő, kell az utód. És ebben, a szükség teremtette helyzetben komp­romisszumok köttetnek — hol az egyik, hol a másik rovására. Hogy mikor me­lyikére, azt egy ideig az anya döntheti el. El is dönti, miután az anyaság ősi ösz­tönei, magasztos érzései megvívták csatájukat a szakmaszeretet, az ambíció és esetenként a pénzszűke prózai érveivel. A lehetőség ekkor még kétesélyes. Élhet csak a gyereknek, ha igény­be veszi a gyest, amely nem vitás, hogy sok nő helyzetét megkönnyíti. Megkíméli a hajszától egy ideig az anyát és a gyereket. Igaz, hogy növeli a munkaerőgondokat, de ugyanakkor valamelyest csökkenti a népgazdaság terheit, hiszen egy gyerek bölcsődei gondozása évente (például a Szolnok megyei átlag szerint) több mint hu­szonháromezer forintba ke­rül, ami kétszerese annak, amennyit az édesanya se­gélyként kap. Maradjunk Szolnok megye határai kö­zött, ahol hatvanegy bölcső­dében kétezerkilencszáz gye­reknek jut hely, s majdnem tízezer anya van gyesen a megyében, sokuk nem is egy gyérekkel. Hová tennék a kicsiket, ha nem volna le­hetőségük a fizetett anyaság három évére? Igaz, a három év letelte után már nincs más választásuk, mint hogy megpróbálják — sokszor le­hetőségüket, erejüket meg­haladóan is — összeegyez­tetni a gyereket, a munkát (hivatást), és ez az össze­hangolás feszültségektől rit­kán mentes. Hacsak ... Hajnalban a vonaton — Apám minden este át­jön hozzánk és azzal kezdi: „Na gyerekek, kell holnap nagypapaügyelet?” És örül, ha igent mondunk, hogy ott lehet hajnalban az unokája ágyánál, aki ha felébred őt látja meg először. Ilyenkor négykor kel. „Az öregeket már kakaskukorékolás előtt kiveti az ágy”, tér ki a há- lálkodásunk elől, ő is és a nagymama is. Ha nem itt laknának a szomszédban, ha nem lelnék örömüket az unokájukban, nem lehetnék kereskedő, legalábbis Szol­nokon, a Jólét ABC-ben, kétműszakban, biztos nem. Novák Sándorné és Pata­ki Mihályné egy véleményen voltak. Nem beszéltek össze csak egyformán szerencsé­sek, amin gondolom nem akkor ott, a raktár gyümöl­csösládáján ülve töprengtek el először. Patakiné Űjszászon lakik. Ha délelőttös, már hajnal­Nyitásra kész a göcseji falumúzeum Április 1-én nyit ki ismét a zalaegerszegi göcseji fa­lumúzeum. Az őszi zárás óta serény munka folyt a sza­badtéri bemutató területén, s így az új szezonban újdon­ságok is fogadják a hazai és külföldi látogatókat. Felújí­tották a növényzetet; kivág­ták azokat a fákat, amelyek idegenek a göcseji faluban, s olyanokat telepítették — szilva, cseresznye, szeder — amelyek hozzátartoznak a tájegység portáihoz. Több ház új zsúpfedelet kaipíott, s a kányavári pince mellett egy jellegzetesen zalai, tég­lából épült, cseréppel fedett épülettel is gyarapszik majd a múzeum. Megoldottak egy sürgető feladatot is: a Zala folyónak a skanzen te­rületén levő holtágába föld­alatti vezetéken friss vizet juttatnak a Zalából, s ezzel megakadályozzák az ág el- posványosodását. ban fél ötkor a vonaton ül, Novákné alig negyedórával később száll fel a Kertvá­rosból induló buszra. Hová cipelnék hajnalok hajnalán a pöttöm gyereküket? — A férjem három mű­szakban dolgozik. Bonyolult egyeztetéssel talán megold­ható lenne, hogy fordított műszakot vállalhassunk. Hé­be-hóba találkoznánk ugyan, de a gyerek miatt nem len­ne más választásunk. Bár, azt hiszem a férjek munka­helyén nem igen lehet a műszakokkal alkudozni. Nemcsak a kisfiam hajnali nyugalmát, de az előmene­telemet is a szüleimnek kö­szönhetem. Ha nem számít­hattam volna rájuk, felelőt­lenség lett volna a műszak­vezetői beosztást elvállal­nom. A hiányzó eladó mun­kája megoszlik - a kollegái között, de műszakvezetőből csak egy van. Ügy kell meg­szerveznie az életét, hogy mindig számíthassanak rá. — Mikor nevezték ki? — Amikor gyesen voltam. Eladóként mentem el, és műszakvezetőként jöttem vissza. Nem hisz a fülének? — nevetett Novákné. — Itt nem írják le az asszonyokat, nem feledkeznek meg róluk akkor sem, amikor vissza­vonulnak a „gyerekszobá­ba”. Hogyan csinálják? Kinek, kiknek szívügye, hogy az asszonyok ne szakadjanak el teljesen, ne váljanak közö­nyössé a munkájuk, a mun­kahelyi közösségük iránt, még azokban az esztendők­ben sem, amelyeket kizáró­lag a gyereküknek, gyere- Keiknek szentelnek? — Bár azzal dicsekedhet­nénk, hogy megtaláltuk már a módját. De hol vagyunk még attól! Az elmúlt évti­zedben sok mindennel pró­bálkoztunk, több kevesebb sikerrel. — Kovács Mihály­né, a Szolnok és Vidéke Áfész szakszervezeti bizott­ságának titkára a sajátos nehézségekkel kezdte. — Nem azért, hogy előre ment­ségeket keressek. Több mint ezerkétszáz dolgozónk van, köztük kilencszáznegyven a nő. de az elsősorban érintett harminc éven aluli korosz­tályhoz háromszázhatvanan tartoznak. Tulajdonképpen nem sok, de több mint tíz település van a körzetünk­ben és aki bármit is kezde­ményez, vagy szervez, annak a besenyszögiek körülmé­nyeit éppúgy ismernie kell, mint a tószegiekét, vagy a rákócziújfaluiakét. Évekkel ezelőtt körlevelet küldtünk a kismamáknak. Megkérdez­tük mit hiányolnak, mire tartanának igényt, mire, s mikor tudnának időt szakí­tani. A válasz: köszönjük, tárgytalan, a gyereket nem tudjuk kire hagyni. Szervez­tünk kismamaklubot a TIT keretein belül. Érdektelen­ségbe fulladt. Maradtak az ünnepi találkozók: mikulás napján és a nőnapon, — Azt is hallottam, hogy szakmai továbbképzést szer­veznek a gyesen levőknek. Újrakozdás előtt — Akit érdekel, izgat a munkája, az az újrakezdés előtt részt vesz a kétheten­te néhány órás elfoglaltsá­got jelentő továbbképzésben. Mi megteremtjük a lehető­ségét, ő pedig megkönnyíti magának a másodszori „pá­lyakezdést”. i — A munkában. És a munkahelyi közéletben? Ha volt megbízatása, választott fúnkciója a pártszervezet­ben, a KISZ-ben, á szak- szervezetben, de míg „csak” anya volt, más került a he­lyé^. Mi lesz, amikor visz- szajön? — Nem ugyanaz az em­ber jön vissza, aki elment. Tudomásul kell venniük, hogy még utána jóidéig (ha problémamentes, egészséges is a gyerek, mindegyik gyerek) figyelme, energiá­ja megoszlik a család és munka között. Nem beszél­ve arról, hogy a bölcsődei, óvodai nyitvatartási nem a munkaidő utáni társadalmi munkához, a közéleti elfog­laltságokhoz igazítják. — Tehát kénytelenek le­mondani róluk? — Ne legyen ilyen kate­gorikus, a mozgékonyak, akiket érdekel a közösség,^ amelyben dolgoznak, kevés­bé időigényes megbízatáso­kat is a kisgyerekük, gye­rekeik mellett is elvállal­nak és tisztességgel teljesí­tik. A szakszervezeti titkár Pataki Mihályné nevét em­lítette, aki mielőtt a máso­dik gyereke megszületett, tagja volt az szb-nek. Most brigádvezető. Le sem tudná tagadni, hogy jól érzi magát — aho­gyan ő mondta — a csapat­ban. — Jól összeszoktunk, ismerjük már egymás gon­dolatát is. Tudjuk, hogy egyikünk szaporázza a lép­teit, a másik hallgataggá vá­lik, nekem a fülem lesz vö­rös. ha valami nincs rend­ben. Addig nem nyugszunk, amíg nem engedi meg, hogy segítsünk. Patakiné egyetlen kínos esetre emlékezett. Évekkel ezelőtt nem tudott elmenni a szakszervezeti továbbkép­zésre. Akkor szb-tag volt. — Szívesen okosodtam vol­na, de a hároméves Éva lá­nyomat szűnni nem akaró lázzal vittük a kórházba. Reszkettem érte. Funkció ide, vagy oda, ilyenkor az anyaságot nem lehet átru­házni. Kovács Katalin Következik: HA BETEG A GYEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom