Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
1982. MÁRCIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közel 80 erőgépet javítanak, tartanak karban az öesödi Szabadság Termelőszövetkezet 2-es számú gépműhelyében. A javítással március végére készülnek el Vállalkozás kicsiben Három ember, hat szakma A szolnoki Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet központjában a „Könnyűipari szolgáltató és beruházó gazdasági munkaközösség” képviselőjét keresem. A portás- fülkényi szobában két íróasztal és négy ember, az ajtó a mögötte lévő páncélszekrénytől épp akkorára nyitható, hogy egy nem túl testes ember oldalt fordulva beléphet. A bentiek közül szolgálatkészen búcsúzik egy idősebb'férfi, hogy jusson hely az új látogatónak. Lakatos László (29 éves gépészmérnök, villanyszerelő) fogad a munkaközösség megbízottjaként, társai egy közibejött vidéki munka miatt nem tudtak megvárni. A társak? Török Antal (48 éves műszerész, ív- és lánghegesztő) és Gitye János (34 éves géplakatos és villanyszerelő). — Mindhárman szövetkezeti tagok, és mellékfoglalkozásként vágtak bele a „pénzes öllet”-nek tűnő új vállalkozásba. — A konfekciógyártásban két tendencia uralkodik: vagy drága, automatagép vagy normálgép sepciálisi készülékkel felszerelve — vázolja az indulást a szószóló, Lakatos László. — Utóbbi olcsóbb, de Magyarországod senki nem gyártotta ezeket a kisméretű kiegészítő egységeket, tehát csak importból, valutáért lehetett megvásárolni. Itt jön a mi ötletünk. A Pannónia Külkereskedelmi Vállalattal tárgyaltunk, szerintünk nem csak hazai, hanem külföldi vevőket is találhatunk az általunk készített egységekre. Az alapanyag sav- és rozsdaálló vékony acéllemez, amiből magunk gyártotta szerszámok segítségével hajtogatjuk a munkaigényes apró alkatrészeket. Most a mintadarabokat készítjük, ezek a zsebfedő varrását, a szegőszalag felvezetést segítik majd a varrógépre szerelve. Az anyagellátás egyelőre egyszerű, a dobozos sör külső acéllemez burka pont jó erre a célra. Persze, ezt nem tekintjük állandó alapBetonpumpák sorozatgyártását kezdték el az Építőgép- gyártó Vállalat pécsi gyárában. A tehergépkocsi alvázra szerelt, hidraulikusan mozgatható, csuklós csőrendszer húsz-harminc méteres körzetben közvetlenül a felhasználás helyére továbbítja az odaszállított vagy a helyszínen megkevert betont. Eddig az ÉPGÉP soproni gyárában szerelték — a pécsinél lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között — az „óriás- pumpákat” amelyek megPénzes ötlet Mintadarab sörösdobozból Mindenki mindenes anyag forrásnak, mert annyi sört ki bírna meginni! — Az alkatrészgyártás tehát a vállalkozás alapja? — A tevékenységi kör — amint az a működési engedélyünkben is szerepel — ennél sokkal bővebb. Háztartási és konfekcióipari gépek és berendezések készítése, átalakítása, javítása, építőipari beruházások előkészítése és bonyolítása, könnyűipari szervezés, gépipari tervezés így szól a teljes felsorolás. Sok szövetkezet vág bele félmilliós, egymilliós beruházásba, amire nem találnak bonyolítót, beruházót. Ebben is. van fantázia — és már gyakorlatom is, mivel saját szövetkezetünknél a hamarosan befejeződő új telephely építkezésénél volt alkalmam a rutinszerzésre, mint műszaki fejlesztőnek. Ha egy-két héttel később jön, talán már az új épületben beszélgethettünk, volna, ennél tágasabb helyen. — A szövetkezetben hogyan jogadták a vállalkozás hírét? — A vezetőknek semmi kifogása nem volt az akció ellen. Két társam 15—20 éve, én két éve dolgozom a „Vörös CsiUafí”-ban. Eevikünk sem akarja itthagyni a munkahelyét, csak a fölös energiánkat, szellemi kapacitásunkat szeretnénk pénzre váltani. A munkatársak között akadt drukker és ellendrukker is, utóbbiak főleg azért haragszanak, mert másnak jutott eszébe ez a kézenfekvő ötlet. — A vállalkozásnak ez a formája még elég ritka, mondhatni, hogy önök az „első fecskék” a megyében. könnyítik és gyorsabbá tes'zik az építkezéseken a cementhabarcs bedolgozását. A vállalat százharminc- millió forintos beruházással korszerűsített mecsekal- jai üzemében az új termék sorozatgyártásának átvételével teljessé vált a tervezett technológiai lánc, a gyáregységek közötti szakosodás keretében Pécsett készülnek a jövőben a kerekeken mozgó építőgépek: a betonkeverő kocsik, a hidraulikus pumpák. — Éppen ezért az induló évtől nem is várhatunk sokat. Első konkrét munkánk a szolnoki Háziipari Szövetkezetnek készített állványos ruhaakasztő még csak véletlenül került hozzánk. Meg kell ismertetni magunkat. Indulásként szórólapokat készíttettünk, és leadtuk a névjegyünket a KISZÖV-nél. A tervek szerint a már említett külkereskedelmi vállalat az import varrógépek márka- szervizét 5—6 hozzánk hasonló kis csoportra szeretné bízni az országban. Mi vagyunk az első jelentkezők, és ha sikerül 50—100 kilométeres körzetben végezhetnénk az átalánydíjas javítást. — A szervizmunka hogyan egyeztethető össze a kötött munkaidös föfnglalkozással? — Gondolom, egy cég sem haragszik meg érte, ha nem munkaidőben, hanem szombat-vasárnap állunk neki gépet szerelni. Két társamnak van gépkocsija, így az anyag- és a személyszállítás megoldható. — És milyen a munka- megosztás? — Mindenki csinál mindent. Ha kell, szakmunkát, ha kell, segédmunkát. Persze, ezen belül azért kialakulnak területek, például az, hogy munka után elsősorban én megyek, mert munkakörömből adódóan is én találkozom gyakrabban más területek szakembereivel. Most gazdasági mérnökire járok levelező tagozaton, amit ott tanulok, azt is kamatoztathatom. — Milyen forgalomra számítanak? — Úgy gondoltuk, hogy 2—3 ezer forintos havi plusz hozható össze annyi munkával, amennyit a fő munkaidő mellett, még tisztességesen el lehet vállalni. Ha ennél nagyobb lesz az igény, legíejebb új tagokat vésziünk fel. Jelentkezők máris lennének Fejszés Edit. Bányászbakancs „próbaúton” A föld mélyének munkahelyein is kényelmesen és biztonságosan viselhető lábbeli előállítására fogott össze a Veszprémi Szénbányák Vállalat és a Tisza Cipőgyár. Az orrmerevítővel, bordázott talppal ellátott bőrbakancsokból az elsők már jól vizsgáztak a nedves, csúszós vágatokban. A tervek szerint a mélyművelésben -több mint hétezer dolgozót foglalkoztató Veszprémi Szénbányák üzemeiben a gumicsizmát cserélik majd fel ezzel az egészségügyi előírásoknak is jobban megfelelő lábbelivel. Guruló építőgépek Versenyben maradni Érdekazonosság termelők és külkereskedők között Az utóbbi 'időben több külkereskedelmi vállalat közös kockázatvállaláson is alapuló társasági szerződést kötött ipari partnereivel, osztozva a nvereségen és veszteségen, közösen vállalva a további feilesztéseket is. Számos iparvállalat pedig mindinkább él azzal az. úi lehetőséggel. hogv maga válassza k ü lk ereskede Imi na r t.ne re i t. A tapasztalatok szerint mindez jobban .elősegíti versenyképességüket. a világpiacon és ezzel az exportlehetőségek kihasználását. A Generálimpex már eleve azzal a céllal iötí létre másfél éve. hogv versenvre keljen a többi külkereskedelmi vállalattal. Azóta sok termelő vállalat — gvártási profiljától függetlenül — átpártolt az fii céghez. A Generálimpex kezdettől fogva társasági szerződéseket köt a termelő vállalatokkal, legutóbb például a Debreceni Konzervgyárral. Az exportszerződéseket. közösen íriák alá. de az azt megelőző tárgyalásokon is részt vesznek a termelő vállalat képviselői. A gyártó megszabja azt az árat. amely alatt nem érdemes eladni az árut. A külkereskedelmi vállalatnak érdemes jobb árat elérni, mert a nvereségen arányosan osztoznak. A Chemokomplex az országban elsőként kötött közöj kockázatvállaláson alapuló társasági szerződést. még 1967-ben a Chemimas Vegvi- géptervező Vállalattal. Azóta ezt. a megállapodást, továbbfejlesztették. mégpedig úgv. hogv a nyereségből, illetve veszteségből 25—75 százalékban részesül a külkereskedelmi és az iparvállalat. Az együttműködés elsősorban a komplett festékgyárak szállítására teried ki. d~ ilven alapon exportálnak már vegyipari létesítményeket, is a Közép-Keletre. Néhány hónapja ti Chemokomplex exportálja az Egyesült Izzóból kivált Gábor Áron Vasöntöde és. Gépgyár gázaenerátorait is. pedig a gvár ..örökölte“ export ingát de eddig nem élt, vele. Az Intercooperat ion Kereskedelemfejlesztési Rt korábban csak termelési kooperációkat hozott K'tre a hazai és külföldi vállalatok között. Újabban — élve az időközben biztosított exportioggal — sikeresen vállalkoznak egv sor olvan termék külpiaci értékesítésére is. amelyekből eddig vagv egyáltalán nem sikerült: eladni, vagv csak kisebb tételekben, más külkereskedelmi vállalatokon keresztül. így megkezdték a ió minőségű, de nem márkás borok, a különféle gvümölcs- ivólevek és pürék exportját. Üzletkötőik ió lehetőséget láttak a szép kivitelű és ismét reneszánszát élő kálvha- csempék-kivitelére is. Egyre keresettebb a magvar élő juh' külföldön, ezt mutatja, hogv a Terimoex tavaly már 30 ezer tonnányit adott- cl. s az. idén a kivitelt tovább fokozza. Ehhez azonban biztonságos árualapra van szükség. Ezért a vállalat előnyös feltételeket teremtett a iuhtnrtó gazdaságok számára. Érdekeltté tette őket az exportban, mégpedig úgv hogv nemcsak a fel- vásárlási árat fizeti ki számukra. hanem az exportból származó nyereség döntő hányadát. visszajuttatia partnereinek. amelvek aztán ezt az összeget is felhasználhatják a tartási, takarmányozási technológiák korszerűsítésére, a tenyésztési munka javítására, o'vségés állomány kialakítására. A Hungarotex az. utóbbi két. évben már több külkereskedelmi társaságot, hozott létre ipari partnereivel. A gyapjú, a pamut-, a selvem-. a kötő- és a konfekcióipari társaságok a tőkés export 83. a szocialista kivitel 70 százalékát bonyolítja le. Az, ilven e°vüt (működési forrná1' váltak, azóta ugyanis a résztvevők közös ár- és piacpolitikát. dolgoznak ki. koordinál iák a munkákat elkerülik a párhuzamos gyártást, bővebb információkhoz jutnak, s egyeztették például a VI. ötéves tervidőszak gyártmányfejlesztését is. Közösen segítik elő a különféle kooperációs kapcsolatok kiépítését, jelenleg íőleg pamutipari témákban nvolc együttműködésről tárgyalnak külföldi cégekkel. Bővülő kapcsolatok, új szolgáltatások (Folytatás az 1. oldalról) a GABONAMAG-tórsulást felhasználva megszervezi a partnereknél az elit szaporítási fokú napraforgó-vetőmagvak előállítását. Ez a munka tavaly mintegy 350 hektárnyi területen megkezdődött, és így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a tavalyelőtti „hiánygazdálkodással” szemben _a GABONAMA® társuláson belül mintegy kétezer mázsa tartalékkészlettel ren del keznek. A rendszer közvetítésével mintegy 216 millió forint értékű vetőmag került a gazdaságokhoz. Műtrágyából és növényvédő szerekből az adaptált technológiának megfelelően több mint 800 millió forint értékűt vásároltak á GITR partnerei. Munkájuk színvonalasabbá tételét segítették a gépbeszerzések, ezeknek az értéke meghaladta a 260 millió forintot 1981-ben. Egy tavaly lezajlott TOT- vizsgálat felvetette, hogy a termelési rendszer műhelytérrel egyáltalán nem rendelkezik — a szerviz hálózat szolgáltatásait esetenként így csak hiányosan tudják biztosítani a GITR szakembered. A megállapított tényeken változtatni még nem tudtak. Viszont éppen ma írják alá a rendszer és az Alföldi Téglaipari Vállalat képviselői azt, a tervezetet, amely a problémákra megoldásul szolgál. Egy másik műszaki jellegű fejlesztésük már megvalósulóban van, hiszen a száj öli műszaki bázistelepen három gépalkatrészraktár építése megkezdődött, s várhatóan néhány hónap múlva be is fejeződik. A Gabona- és Iparinövény ek Termelési Rendszere a partnereken kívül is kiterjedt kapcsolathálózattal rendelkezik. Néhány szál ezen kapcsolatok közül tavaly megerősödött, a GITR-el együttműködő vállalatok száma növekedett. Üj szerződést kötöttek például az Országos Növényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalattal, és öt esztendőre szól a tavaly rögzített megállapodás az Országos Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalattal. S egy érdekesség; a GITR közösen dolgozik a zágrábi mezőgazdasági egyetem növénytermelési és növény nemesítő intézetével. Így, a jogszabályok adta lehetőségeket kihasználva sor kerülhet az intézet által előállított, és Magyarországon eredményesen termeszthető vetőmagok importjára. nagyüzemi próbatermesztésére. A tanácskozáson felszólalt Mohácsi Ottó is, aki hangsúlyozta. hogy a rendszer taggazdaságainak jelentős hányada a gyenge természeti adottságnak közül kerül ki, s nem csekély — a partnerek egyharmada, — azoknak az aránya, amelyek eszközökben szenvednek hiányt. Ennek ellenére a rendszer eredményei elismerésre méltóak, s igen fontos volt például a közreműködése a tiszamenti ár- és belvizes gazdaságok terméseredményeinek javításában. Az elképzelésiek, a szolgáltatási tervek között pedig figyelmet érdemelnek az újdonságok.. A tanácskozás után a jelenlévő 26 termelőszövetkezet elnöke kerékasztal beszélgetésen tárgyalt az időszerű problémákról, aktuális tennivalókról. A Délalföldi Pincegazdaság tiszakürti pincészetében megkezdődött a borok előkészítése a palackozásra. Képünkön: Kiss Balázs gépkezelő a SUT—160 típusú kovaföld szűrőberendezésen ellenőrzi a bor minőségét