Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

1982. MÁRCIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közel 80 erőgépet javítanak, tartanak karban az öesödi Szabadság Termelőszövetkezet 2-es számú gépműhelyében. A javítással március végére készülnek el Vállalkozás kicsiben Három ember, hat szakma A szolnoki Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet köz­pontjában a „Könnyűipari szolgáltató és beruházó gaz­dasági munkaközösség” kép­viselőjét keresem. A portás- fülkényi szobában két író­asztal és négy ember, az ajtó a mögötte lévő páncélszek­rénytől épp akkorára nyitha­tó, hogy egy nem túl testes ember oldalt fordulva belép­het. A bentiek közül szolgá­latkészen búcsúzik egy idő­sebb'férfi, hogy jusson hely az új látogatónak. Lakatos László (29 éves gépészmér­nök, villanyszerelő) fogad a munkaközösség megbízottja­ként, társai egy közibejött vi­déki munka miatt nem tud­tak megvárni. A társak? Tö­rök Antal (48 éves műsze­rész, ív- és lánghegesztő) és Gitye János (34 éves gépla­katos és villanyszerelő). — Mindhárman szövetkezeti ta­gok, és mellékfoglalkozás­ként vágtak bele a „pénzes öllet”-nek tűnő új vállalko­zásba. — A konfekciógyártásban két tendencia uralkodik: vagy drága, automatagép vagy normálgép sepciálisi ké­szülékkel felszerelve — vá­zolja az indulást a szószóló, Lakatos László. — Utóbbi ol­csóbb, de Magyarországod senki nem gyártotta ezeket a kisméretű kiegészítő egysége­ket, tehát csak importból, valutáért lehetett megvásá­rolni. Itt jön a mi ötletünk. A Pannónia Külkereskedel­mi Vállalattal tárgyaltunk, szerintünk nem csak hazai, hanem külföldi vevőket is találhatunk az általunk ké­szített egységekre. Az alap­anyag sav- és rozsdaálló vé­kony acéllemez, amiből ma­gunk gyártotta szerszámok segítségével hajtogatjuk a munkaigényes apró alkatré­szeket. Most a mintadarabo­kat készítjük, ezek a zsebfe­dő varrását, a szegőszalag felvezetést segítik majd a varrógépre szerelve. Az anyagellátás egyelőre egy­szerű, a dobozos sör külső acéllemez burka pont jó er­re a célra. Persze, ezt nem tekintjük állandó alap­Betonpumpák sorozatgyár­tását kezdték el az Építőgép- gyártó Vállalat pécsi gyárá­ban. A tehergépkocsi alvázra szerelt, hidraulikusan moz­gatható, csuklós csőrendszer húsz-harminc méteres kör­zetben közvetlenül a felhasz­nálás helyére továbbítja az odaszállított vagy a helyszí­nen megkevert betont. Eddig az ÉPGÉP soproni gyárában szerelték — a pécsinél lénye­gesen kedvezőtlenebb körül­mények között — az „óriás- pumpákat” amelyek meg­Pénzes ötlet Mintadarab sörösdobozból Mindenki mindenes anyag forrásnak, mert annyi sört ki bírna meginni! — Az alkatrészgyártás te­hát a vállalkozás alapja? — A tevékenységi kör — amint az a működési enge­délyünkben is szerepel — ennél sokkal bővebb. Háztar­tási és konfekcióipari gépek és berendezések készítése, át­alakítása, javítása, építőipa­ri beruházások előkészítése és bonyolítása, könnyűipari szervezés, gépipari tervezés így szól a teljes felsorolás. Sok szövetkezet vág bele fél­milliós, egymilliós beruhá­zásba, amire nem találnak bonyolítót, beruházót. Ebben is. van fantázia — és már gyakorlatom is, mivel saját szövetkezetünknél a hamaro­san befejeződő új telephely építkezésénél volt alkalmam a rutinszerzésre, mint műsza­ki fejlesztőnek. Ha egy-két héttel később jön, talán már az új épületben beszélgethet­tünk, volna, ennél tágasabb helyen. — A szövetkezetben ho­gyan jogadták a vállalkozás hírét? — A vezetőknek semmi ki­fogása nem volt az akció el­len. Két társam 15—20 éve, én két éve dolgozom a „Vö­rös CsiUafí”-ban. Eevikünk sem akarja itthagyni a mun­kahelyét, csak a fölös ener­giánkat, szellemi kapacitá­sunkat szeretnénk pénzre vál­tani. A munkatársak között akadt drukker és ellendruk­ker is, utóbbiak főleg azért haragszanak, mert másnak jutott eszébe ez a kézenfekvő ötlet. — A vállalkozásnak ez a formája még elég ritka, mondhatni, hogy önök az „első fecskék” a megyében. könnyítik és gyorsabbá tes'zik az építkezéseken a cement­habarcs bedolgozását. A vállalat százharminc- millió forintos beruházás­sal korszerűsített mecsekal- jai üzemében az új termék sorozatgyártásának átvételé­vel teljessé vált a tervezett technológiai lánc, a gyáregy­ségek közötti szakosodás ke­retében Pécsett készülnek a jövőben a kerekeken mozgó építőgépek: a betonkeverő kocsik, a hidraulikus pum­pák. — Éppen ezért az induló évtől nem is várhatunk so­kat. Első konkrét munkánk a szolnoki Háziipari Szövet­kezetnek készített állványos ruhaakasztő még csak vélet­lenül került hozzánk. Meg kell ismertetni magunkat. In­dulásként szórólapokat ké­szíttettünk, és leadtuk a név­jegyünket a KISZÖV-nél. A tervek szerint a már említett külkereskedelmi vállalat az import varrógépek márka- szervizét 5—6 hozzánk ha­sonló kis csoportra szeretné bízni az országban. Mi va­gyunk az első jelentkezők, és ha sikerül 50—100 kilométe­res körzetben végezhetnénk az átalánydíjas javítást. — A szervizmunka hogyan egyeztethető össze a kötött munkaidös föfnglalkozással? — Gondolom, egy cég sem haragszik meg érte, ha nem munkaidőben, hanem szom­bat-vasárnap állunk neki gé­pet szerelni. Két társamnak van gépkocsija, így az anyag- és a személyszállítás meg­oldható. — És milyen a munka- megosztás? — Mindenki csinál min­dent. Ha kell, szakmunkát, ha kell, segédmunkát. Per­sze, ezen belül azért kiala­kulnak területek, például az, hogy munka után elsősorban én megyek, mert munkakö­römből adódóan is én talál­kozom gyakrabban más te­rületek szakembereivel. Most gazdasági mérnökire járok levelező tagozaton, amit ott tanulok, azt is kamatoztat­hatom. — Milyen forgalomra szá­mítanak? — Úgy gondoltuk, hogy 2—3 ezer forintos havi plusz hozható össze annyi munká­val, amennyit a fő munka­idő mellett, még tisztessége­sen el lehet vállalni. Ha en­nél nagyobb lesz az igény, legíejebb új tagokat vésziünk fel. Jelentkezők máris lenné­nek Fejszés Edit. Bányászbakancs „próbaúton” A föld mélyének munkahe­lyein is kényelmesen és biz­tonságosan viselhető lábbeli előállítására fogott össze a Veszprémi Szénbányák Vál­lalat és a Tisza Cipőgyár. Az orrmerevítővel, bordázott talppal ellátott bőrbakan­csokból az elsők már jól vizsgáztak a nedves, csúszós vágatokban. A tervek szerint a mélyművelésben -több mint hétezer dolgozót foglalkozta­tó Veszprémi Szénbányák üzemeiben a gumicsizmát cserélik majd fel ezzel az egészségügyi előírásoknak is jobban megfelelő lábbelivel. Guruló építőgépek Versenyben maradni Érdekazonosság termelők és külkereskedők között Az utóbbi 'időben több kül­kereskedelmi vállalat közös kockázatvállaláson is alapuló társasági szerződést kötött ipari partnereivel, osztozva a nvereségen és veszteségen, közösen vállalva a további feilesztéseket is. Számos iparvállalat pedig mindin­kább él azzal az. úi lehető­séggel. hogv maga válassza k ü lk ereskede Imi na r t.ne re i t. A tapasztalatok szerint mindez jobban .elősegíti ver­senyképességüket. a világpia­con és ezzel az exportlehető­ségek kihasználását. A Generálimpex már ele­ve azzal a céllal iötí létre másfél éve. hogv versenvre keljen a többi külkereskedel­mi vállalattal. Azóta sok ter­melő vállalat — gvártási pro­filjától függetlenül — átpár­tolt az fii céghez. A Generál­impex kezdettől fogva társa­sági szerződéseket köt a ter­melő vállalatokkal, legutóbb például a Debreceni Kon­zervgyárral. Az exportszerző­déseket. közösen íriák alá. de az azt megelőző tárgyaláso­kon is részt vesznek a terme­lő vállalat képviselői. A gyár­tó megszabja azt az árat. amely alatt nem érdemes el­adni az árut. A külkereske­delmi vállalatnak érdemes jobb árat elérni, mert a nve­reségen arányosan osztoznak. A Chemokomplex az or­szágban elsőként kötött közöj kockázatvállaláson alapuló társasági szerződést. még 1967-ben a Chemimas Vegvi- géptervező Vállalattal. Azóta ezt. a megállapodást, tovább­fejlesztették. mégpedig úgv. hogv a nyereségből, illetve veszteségből 25—75 százalék­ban részesül a külkereske­delmi és az iparvállalat. Az együttműködés elsősorban a komplett festékgyárak szállí­tására teried ki. d~ ilven ala­pon exportálnak már vegy­ipari létesítményeket, is a Közép-Keletre. Néhány hónapja ti Chemo­komplex exportálja az Egye­sült Izzóból kivált Gábor Áron Vasöntöde és. Gépgyár gázaenerátorait is. pedig a gvár ..örökölte“ export ingát de eddig nem élt, vele. Az Intercooperat ion Ke­reskedelemfejlesztési Rt ko­rábban csak termelési koope­rációkat hozott K'tre a hazai és külföldi vállalatok között. Újabban — élve az időköz­ben biztosított exportioggal — sikeresen vállalkoznak egv sor olvan termék külpia­ci értékesítésére is. amelyek­ből eddig vagv egyáltalán nem sikerült: eladni, vagv csak kisebb tételekben, más külkereskedelmi vállalatokon keresztül. így megkezdték a ió minőségű, de nem márkás borok, a különféle gvümölcs- ivólevek és pürék exportját. Üzletkötőik ió lehetőséget láttak a szép kivitelű és is­mét reneszánszát élő kálvha- csempék-kivitelére is. Egyre keresettebb a ma­gvar élő juh' külföldön, ezt mutatja, hogv a Terimoex tavaly már 30 ezer tonnányit adott- cl. s az. idén a kivitelt tovább fokozza. Ehhez azon­ban biztonságos árualapra van szükség. Ezért a válla­lat előnyös feltételeket te­remtett a iuhtnrtó gazdasá­gok számára. Érdekeltté tet­te őket az exportban, mégpe­dig úgv hogv nemcsak a fel- vásárlási árat fizeti ki szá­mukra. hanem az exportból származó nyereség döntő há­nyadát. visszajuttatia partne­reinek. amelvek aztán ezt az összeget is felhasználhatják a tartási, takarmányozási tech­nológiák korszerűsítésére, a tenyésztési munka javítására, o'vségés állomány kialakítá­sára. A Hungarotex az. utóbbi két. évben már több külke­reskedelmi társaságot, hozott létre ipari partnereivel. A gyapjú, a pamut-, a selvem-. a kötő- és a konfekcióipari társaságok a tőkés export 83. a szocialista kivitel 70 száza­lékát bonyolítja le. Az, ilven e°vüt (működési forrná1' váltak, azóta ugyanis a részt­vevők közös ár- és piacpoli­tikát. dolgoznak ki. koordi­nál iák a munkákat elkerülik a párhuzamos gyártást, bő­vebb információkhoz jutnak, s egyeztették például a VI. ötéves tervidőszak gyárt­mányfejlesztését is. Közösen segítik elő a különféle koope­rációs kapcsolatok kiépítését, jelenleg íőleg pamutipari té­mákban nvolc együttműkö­désről tárgyalnak külföldi cégekkel. Bővülő kapcsolatok, új szolgáltatások (Folytatás az 1. oldalról) a GABONAMAG-tórsulást felhasználva megszervezi a partnereknél az elit szaporí­tási fokú napraforgó-vető­magvak előállítását. Ez a munka tavaly mintegy 350 hektárnyi területen megkez­dődött, és így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a ta­valyelőtti „hiánygazdálko­dással” szemben _a GABO­NAMA® társuláson belül mintegy kétezer mázsa tarta­lékkészlettel ren del keznek. A rendszer közvetítésével mintegy 216 millió forint ér­tékű vetőmag került a gaz­daságokhoz. Műtrágyából és növényvédő szerekből az adaptált technológiának meg­felelően több mint 800 mil­lió forint értékűt vásároltak á GITR partnerei. Munkájuk színvonalasabbá tételét segí­tették a gépbeszerzések, ezek­nek az értéke meghaladta a 260 millió forintot 1981-ben. Egy tavaly lezajlott TOT- vizsgálat felvetette, hogy a termelési rendszer műhely­térrel egyáltalán nem rendel­kezik — a szerviz hálózat szolgáltatásait esetenként így csak hiányosan tudják bizto­sítani a GITR szakembered. A megállapított tényeken vál­toztatni még nem tudtak. Vi­szont éppen ma írják alá a rendszer és az Alföldi Tég­laipari Vállalat képviselői azt, a tervezetet, amely a prob­lémákra megoldásul szolgál. Egy másik műszaki jellegű fejlesztésük már megvalósu­lóban van, hiszen a száj öli műszaki bázistelepen három gépalkatrészraktár építése megkezdődött, s várhatóan néhány hónap múlva be is fejeződik. A Gabona- és Iparinövé­ny ek Termelési Rendszere a partnereken kívül is kiter­jedt kapcsolathálózattal ren­delkezik. Néhány szál ezen kapcsolatok közül tavaly megerősödött, a GITR-el együttműködő vállalatok szá­ma növekedett. Üj szerződést kötöttek például az Országos Növényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalattal, és öt esz­tendőre szól a tavaly rögzí­tett megállapodás az Orszá­gos Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalattal. S egy ér­dekesség; a GITR közösen dolgozik a zágrábi mezőgaz­dasági egyetem növényter­melési és növény nemesítő in­tézetével. Így, a jogszabályok adta lehetőségeket kihasznál­va sor kerülhet az intézet ál­tal előállított, és Magyaror­szágon eredményesen ter­meszthető vetőmagok import­jára. nagyüzemi próbater­mesztésére. A tanácskozáson felszólalt Mohácsi Ottó is, aki hangsú­lyozta. hogy a rendszer tag­gazdaságainak jelentős há­nyada a gyenge természeti adottságnak közül kerül ki, s nem csekély — a partne­rek egyharmada, — azoknak az aránya, amelyek eszközök­ben szenvednek hiányt. En­nek ellenére a rendszer ered­ményei elismerésre méltóak, s igen fontos volt például a közreműködése a tiszamenti ár- és belvizes gazdaságok terméseredményeinek javí­tásában. Az elképzelésiek, a szolgáltatási tervek között pedig figyelmet érdemelnek az újdonságok.. A tanácsko­zás után a jelenlévő 26 ter­melőszövetkezet elnöke ke­rékasztal beszélgetésen tár­gyalt az időszerű problémák­ról, aktuális tennivalókról. A Délalföldi Pincegazdaság tiszakürti pincészetében megkezdődött a borok előkészítése a palackozásra. Képünkön: Kiss Balázs gépkezelő a SUT—160 típusú kovaföld szűrőberen­dezésen ellenőrzi a bor minőségét

Next

/
Oldalképek
Tartalom