Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-19 / 66. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁRCIUS 19, Forradalmi Ifjúsági Napok '82 A KISZ negyedszázados jubileumán Immár történelmi tény: az 1957-ben alapított Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség generációkat ne­velt. tanított, segített — s döntő módon motiválta e generációik tagjait elkötele­zett, közösségi, társadalmi lényegű cselekvésre, mun­kára, tanulásra, politizálás­ra. S történt mindez a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt forradalmi hagyományainak, mindenkori tevékenységének szellemében. Innen tekintve: kivétele­sen szép ünnepnapokat tar­talmaz az idei tavasz, hiszen az ifjúsági szövetség ne­gyedszázados jubileuma szervesen, kapcsolódik tör té­nelmi-forradalmi eseménye­ink évfordulóihoz, március 15-höz, március 21-hez és április 4-hez. Kicsit szabad­jára engedve a képzeletet, úgy tűnik, adott a lehető­ség. a 48-as ifjak, a 39-es dandár fiatal vöröskatonái, a 45-ben percig sem tétová­zók, hanem építeni kezdők és a mai tizen,- huszon,- hanmincévesek egyfajta szel­lemi együttlétére kézszorí- tására. A Forradalmi Ifjúsági Na­pok Szólnoik megyei szerve­zői, rendezői tömegek szá­mára is vonzó, szórakoztató, látványos, egyszersmind in­tellektuális élményeket is ígérő programot állítottak össze, amelynek fénypontja lesz a ma kezdődő három- napbs megyei ifjúsági fesz­A Magyar Tudományos Akadémia első Ízben 1832- ben, utoljára pedig 1954-ben jelentette meg a helyesírási szabályzatot. Nem tévedés — több mint negyedszázada! Nyelvünk azóta is színese­dett, változott, ám mankó hiányában gyakorta nehéz el­igazodni a grammatika szö­vevényes útvesztőiben. A szokásjog vagy a szubjektív vélekedés sokszor kényszerű vakvágányra tereli a jó szán­dékú írástudót. Ám készül már az új sza­bályzat — 1973 óta! Lássuk, vajon mi indokolja a hézag­pótló munka megszületésé­nek — kívülálló számára fölfoghatatlan mérvű — el­húzódását? Dr. Keszler Bor­bála egyetemi adjunktus, az MTA helyesírási bizottsága titkárának válasza némi be­tekintést enged ebbe a téma­körbe. Nyelvi bürokrácia — A bizottság — közel húsz szaktekintélyt vonultat fel — az utóbbi nyolc esz­tendőben huszonegy tanul­mányt vitatott meg, sorra véve helyesírásunk vala­mennyi kérdéskörét, néme­lyiket többször is. A szerzők .mind a vonatkozó irodalmat, mind a közönség köriből ér­kező véleményeket feldolgoz­ták. Ennek alapján Fábián Pál professzor, a helyesírási bizottság társelnöke fogal­mazza meg az egyes feiezete- ket. Más nyelvészek átnézik, megbeszélik, majd elkészül a kézirat, amelvet a Kossuth Nyomda 400 példányban sokszorosít. Ezeket azután elküldik az Akadémia elnök­sége minden tagjának, vala­mennyi bizottságnak, a nyomdáknak, a kiadóknak, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Magyar Írók Szövetségének, a peda­gógusoknak, a szomszédos szocialista országok egyete­mi magyar tanszékeinek, és természetesen !a helyesírási bizottság tagjainak. A beér­kezettvéleményeket, javasla­tokat a bizottság átgondolja, mérlegeli, s így készíti el azt a fogalmazványt, amelyet az Akadémia elé terjeszt. Ma kezdődik a megyei ifjúsági fesztivál tiváil. A fesztiválra mintegy 500-an érkeznek a megye településeiről, városokból és aprófalvakból egyaránt. A fesztivál eseményeibe ter­mészetesen szolnoki és Szol­nok környéki fiatalok ezrei is bekapcsolódnak, bekap­csolódhatnak, hiszen bőség­gel lesz spontán érdeklődés­re is számot tartó, „nyitott” rendezvény. Ma — 14—17 óráig — a Papírgyár KISZ-védnökség­gel épülő létesítményein dolgozik száz fiatal a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskolán „Mozgalmi életünk a megye főiskoláin” címmel rendeznek vitafóru­mot, a tiszailigeti KlSZ-tá- borban konferenciára ülnek össze a megye mozgalom- történeti kutatói. A fesztivál első napi programijából természetesen nem maradhat ki a sport, a játék, a művészet sem. A sportcsarnokban és a tisiza- ligeti pályákon asztalitenisz, illetve kisoályás focibajnok- sá<j lesz. Este a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Köz­pontban ..A mi .művésze­tünk” című műsorral szinte +eliies keresztmetszetében h“mutatkozik a imegv“ ama­tőr művészeti mozgalma. — Hát... első hallásra ki­csit bonyolultnak, talán bü­rokratikusnak is tűnik. — Semmiképpen nem bü­rokratikus, inkább aprólékos és körültekintő folyamatnak mondható. S nagy a felelős­ség. Egy átgondolt, elhamar­kodott beavatkozás sokat árt- tana az ügynek. A j és az ly csatája Ez az elv érvényesül a szótári rész készítése során is. 1981 januárjában országos szógyűjtést hirdettünk. A fel­hívásra addig körülbelül nyolcvan levél, illetve gyűj­temény érkezett. Ezeknek anyagát Szemere Gyula Kossuth-díjas nyelvész dol­gozza fel a viszonylag sze­rény terjedelmű (20 ezer sza­vas) szótár részére. Ami eb­ből kimarad, azt a helyes­írási tanácsadó átdolgozása­kor használjuk majd fel. Bár tudjuk, hogy minden levélíró hozzászóló jót akar — s a bizottság illő tisztelettel is fogadja az érdeklődést, a ta­nácsokat —, mégis nyilvál- való, hogy nem lehet min­denkinek a kedvére tenni. A szakmai vita során bi­zonyára felmerültek olyan kérdések, amelyekről a szé­lesebb nyilvánosság is szíve­sen hallana. — A pontos j és az ly hasz­nálata adott okot némi vitá­ra. Sokan úgy vélték, hogy el kellene törölni az ly-t, mert ha kiejtéskor nincs hangzásbeli különbség, akkor az írott szövegben sincs rá szükség, mivel csak bonyo­lítja írásrendszerünket. Nos, sokan végül is az ly mellett szavaztak, s ezzel a bizottság is egyetértett. Csak csiszolás — Az ly tehát marad, de mi változik? — Megszületett' a je'entés- sűrítő összetételek (vámvizs­gálat, iskoláiéi, testvérváros stb.), esybeírásának sz&bálya. Igaz, ezek a típusok régóta élnek nyelvünkben, dé a tu­domány csak nemrég tisztáz­ta mibenlétüket. A külön­Holnap: délelőtt számos sportprogram — kocogás, harci túra, foci — várja a fiatalokat, s ezekíkel párhu­zamosan népművészerti — iparművészeti kirakodó vá­sár lesz a művelődési köz­pont előtti téren. A megyei KISZ-bizottságon 9 órakor kezdődik, „25 évesek va­gyunk” címmel a KISZ Szolnok megyei Bizottságá­nak kibővített ülése. Az 1919. március 21-i esemé­nyek „előestéjén” koszorú­zás és ünnepség lesz a szol­noki tanácsköztársasági em­lékműnél, délután pedig a művelődési központ nagy­termében tartanak emlék­ülést, amelyen — többek kö­zött — jubileumi és KISZ- imunkáért járó kitüntetése­ket adnak át, s amelynek fénypontjaként a KISZ Központi Művészegyüttes ad gálaműsort. A Helyőrségi Művelődést Otthon politikai cenltirumlmá alakul át. itt a fiatalok több heti- és napi­lap. folyóirat szerzőivel, szerkesztőivel vitatkozhat­nak beszélgethetnék. Az esti program a HMO elől induló fáklyás felvonu­lással kezdődik, a Sportcsar­nokban rendezendő Ifjúsági nagy gyűléssel folytatódik és három country eayütte<; be­mutatójával ér véget. (Lapunk holnapi számá­ban részletes, képes beszá­molót közlünk a fesztivál eseményeiről.) SZ. J. írás-egy beírás hagyományos rendszerét a bizonytalansá­gok csökkentésével, áttekint­hetőbben igyekeztünk meg­fogalmazni. Ugyanakkor tö­rekszünk az intézménynevek és mozaikszók írásának egy­öntetűvé tételére is. — Mikor forgathatjuk az új szabályzatot? — Szeretnénk 1982-ben, az első szabályzat megjelenésé­nek 150. évfordulójára kibo­csátani, de ez számos körül­ménytől függ, nem utolsósor­ban a vázolt munkafolyamat bonyolultságától, s a köz- megegyezés kialakításának olykor nem kis nehézségei­től. Egyébként nem helyes új szabályzatról beszélni, hi­szen csak írásrendszerünk csiszolásáról van szó. Kövess László Kevés fordulatosabb, élve­zetesebb könyvet olvastam, minit Vámbérv Ármin közéD- ázsiai utazását. Vámbérv ió száz évvel ez­előtt — európai voltát eltit­kolva — dervisruhába öltöz­ve járta végig Közép-Ázsia hallatlanul elmaradott, ziárt országait. Közén-Ázsia terü­lete akikor még önálló kunsá­gokból állt. amelyek szigo­rúan elzárkóztak az európai­aktól. Nélkülözések közepet - te. gyakran életveszélyben, karavánokhoz, zarándokok­hoz csatlakozva, de kíváncsi­ságtól és tudásszomjtól hait- va minden nehézséget vállalt a tudós utazó. . Az élő nyel­vek gyakorlati tanúimén- zása által óhajtottam, meg­győződni a ma^var és török- tatár nvelvek közötti rokon­ság tényleges fokáról, melv az elmélet gyönge világánál olv meglepőnek tűnt előt­tem” — írta Vámbérv. De Vámbérv igazi tudomá­nyos eredménye nem nyel­vészeti. (Bár a magvar nvelv eredetének és rokonsági vi­szonyának felderítése volt elsődleges célia Hibás elkép­zelés alap ián. melv szerint a rr"'rvar nvelv török erede­tű.) Etnográfiai megfigyelései A török fai ethnológiai és ethnográfiai tekintetben cí­mű munkáiéban elemzi a tö­rök nvelv iárásokat. népessé­gi viszonyokat, szokásaikat. Filológiai munikássáíga a csa- gatái és a mai üißur. kirgiz, türkmén. üzbég. száirt nyel­vekkel kapcsolatos. Tudomá­nyos és úti megfigyeléseinek alapja közép-ázsiai utazása volt. A 150 éve. 1832. március 19-én született Vámfoérv sze- génvsorsú családból szárma­zott. A fél lábára béna fiú már korán maga kereste ke­nyerét. házitanítóskodással. Több európai nvelv mellett törökül is megtanult, s a ke- 1“*’ nvelvek elméleti tanul­mányozása vonzotta őt a helvszínre. Néhánv jóakaró­ié adományából iutott el elő­ször török földre — ahol a szabadságharc magvar emig­ránsai támogatták. Tökéletes török és perzsa nyelvtudása révén beiutott az előkelő tö­rök körökbe, még a szultán is fogadta. A gazdag Húszéin Dáim pasa — akinek házá­ban tamitóskodott — adta ne­ki a Resid efendi nevet, amely hivatalos neve lett a mohamedán világban. ..Az oszmánok írott és nép­nyelve közt lévő eltérésből indulva ki. hittem és rernél­Vámvizsgálat, iskolatej Az új helyesírási szótárról Resid efendi utazásai tem. hogv az Oxuson túl élő pusztai és városi lakók be­szédléiben föllelem a nyelvnek olyan elemeit, melvek hatá­rozottabb hasonlatosságot és rokonságot mutatnak a ma­gvarak nyelvével, s hoav en­nek következtében fontos fel­fedezéseket tehetek, és ielen- tékerv módon hozzájárulha­tok eredetünk kérdésének tisztázásához. A közéo-ázsdai utazás gondolata tehát iákor belevette magát agwelőmbe. szüntelenül csak véle foglal­koztam. s míg egvnéiszről ki­tartóan raita voltam hogv érintkezésbe léphessek Kö- zép-Ázsia ikánsága,;iból Sztambulba iövő mekkai za­rándokokkal. másrészről éoo olvan hévvel szedtem ma­gamba a csasatái írások min­den foszlányát...” Vámbérv elnyerte az Aka­démia támogatását közép- ázsiai útitervéhez. 1862 tava­szán megkezdte vándorlásait Kis-Ázsián és Perzsián át Köziíip-Ázisiiába. Egv év múl­va Teheránban csatlakozott e"v Mekkából hazafelé tartó kelet-turkesztáimokiból álló za­rándok-csoporthoz. Fáradsá­gos és életveszélyekkel teli tíz hónap után tért vissza Te­heránba. A közép-ázsiai no­mád és városlakó népek éle­tét olvan időben figyelve meg. amikor még nem érin­tett“ e vidéket a civilizáció, amikor ezek a népek még a maguk . hagyományos élet­módiát folytatták, az idege­nektől szigorúan elzárkózva. ..Vámbérv európai mivol­tát mohamedán dervis inikog- nitóval cserélte fel — írta egv méltatóia —. ám ezt a látszatot a fanatikus és gya­nakvó környezettel szemben kellett fenntartania. A nvel­vek. a vallás, a népszokások milyen alapos és aprólékos ismeretére volt szüksége. 150 éve született Vámbéry Ármin hogv európai létére meaállia helvét az emibenraibló tuirko- mánok. a ravasz özbégek és afgánok között, a vadul fa­natikus Köziálp-Ázsiában. Mennyi nvelvi és tárgyi is­mereten kellett alapulnia an­nak a dervisszer ennek, amit kutatásai érdekében magára vállalt! Mennyi lelkierőre volt szüksége ahhoz, hogy béna lábával sán tikéivá be­járton óriási távolságokat, megmássza a zord hegyvidé­keket. átkeljen a kietlen pusztaságokon, elviselje az éhséget, szomjúságot, hideget és a halálveszélv állandó tu­datát!” Utazásai után hazájában ride“ fogadtatás, érdektelen­ség várta. Annál nagvobb tisztelet övezte An°liában. ahol először adták ki köny­viét közép-ázsiai útiáról Lon­donban tudományos előadá­sokat tartott, a legmagasabb körók rajongtak érte a kirá­lyi család is bizalmasául fo­gadta. Vámbérv mégis hazatért, s a budapesti egyetem tanára lett. Több ízben iáirt még Angliában. Törökországban, Tudományos és gazdaságpo­litikai írásokat publikált, a tudományos kutatásnak szen­telte életét, egészen 1913-ban bekövetkezett haláláig. Kádár Márta Turkoman fejvadászok (korabeli rajz' Pályázat népdalgyűjtőknek A megyei tanács művelő­désügyi osztálya, a Damja­nich János Múzeum és a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ pályázatot hirdet olyan jászkunsági népdalok, munkadaLok, summásdalok, szokásdalok gyűjtésére, ame­lyek eddig nyomtatásban, ki­adványban nem jelentek meg. A pályázaton részt vehetnek egyének, csoportok egyaránt. A munkákat kottázva, írott formában és valamennyi versszak mellékelésével együtt kell beküldeni. A le­jegyzett műveknél fel tünte­tendő a gyűjtés helye, ideje, az adatközlő neve, foglalko­Floriana A téli szünet után ismét munkához láttak a régészek Csákváron, a hajdani Floria- na temetőjében, ahol a na­pokban már a kilencszázhu- szadik jellegzetes háztető ala­kú római sírt bontották ki. Az 1300—1400' négyzetméter alap- területű temető rendkívül gazdag leletekben, s az egy éve tartó feltárás máris két­zása, az anyagfelvétel körül­ményei, a szokás-daloknál pedig a leírás is. A pályázato­kat a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ címére kell beküldeni ez év december 20-ig. A népdalgyűjtő pályázat eredményhirdetését 1983. március 6-án tartják. A leg­jobb hat pályamunkát pénz­jutalomban is részesítik. Az első helyezettek 5000—5000 forint, a második helyezettek 3000—3000 forintot, míg a harmadik helyezettek 2000— 2000 forintot kapnak az elis­merő oklevél mellé. temetője ezernél több tárggyal gazda­gította római kori emlékein­ket. Az idei munkálatok szenzációja egy díszesen fa­ragott csontfésű volt. Floriaha hajdani lakói a feltételezések szerit a harma­dik század elejétől az ötödik század közepéig temetkeztek a feltárt területre. Fenyők és árnyak Fotó: Hargitai Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom