Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

1982. MÁRCIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szombathelyi Lakástextil Vállalat törzsgyárában új szalagkötőgépet helyeztek üzembe a jelenleg hiánycikknek számító felsőruházati műszőrme gyártására. A próbaüzem után a gép évente 350 ezer négyzetméter műszőrmét készít Karcagon, Kunszentmártonban, Kisújszálláson Ifjúsági nagygyűlés, koszorúzás, fogadalomtétel A döntés kockázata Hétfőn megkezdődtek Karcagon a Három tavasz ünnepi eseménysorozatai. Mintegy másfélezren vettek részt délben a Petőfi-szo- ibomál rendezett ifjúsági nagygyűlésen, általános- és középiskolások dolgozó fia­talok és felnőttek. A Gábor Áron Egészségügyi Szakkö­zépiskola irodalmi emlék­műsora után Kocsis Kál­mán, a KISZ városi bizott­ságának titkára emlékezett meg ünnepi beszédében a ’48-as szabadságharc ese­ményeiről, a dicső elődök­ről, majd egyidejűleg meg­koszorúzták a fiatalok Pe­tőfi, Kossuth szobrát és a Gábor Áron Szakközépisko­la előcsarnokában lévő szobrot is. Holnap délután 4 órakor a KISZ városi bizottságánál rendezik meg a FIN-totó vetélkedő döntőjét, amelyet március elején a KlSZ-szer­vezeteknek és szocialista brigádoknak hirdettek meg. A háromszor 13+1 kérdésre a választ 38 közösség küldte be, s a legjobb kilenc mér­kőzhet egymással. Pénteken ugyanott, szintén 4 órakor emlékeznek meg az ifjú- kommunisták a KISZ zász­lóbontásának 25. évforduló­járól. Az ünnepségen kitün­tetések átadására is sor ke­rül. Kunszentmártonban már­cius 15-én a ’48-as emlék­tábla koszorúzási ünnepsé­gét este a Pilvax—82, az irodalmi kávéház műsora követte. Szabadságharcos da­lokkal a helyi ifjúmunkás kórus szerepelt, fellépett a Híd irodalmi színpad és a Deák Ferenc úti Általános Iskola úttörőinek irodalmi csoportja. Pénteken koszorúzási ün­nepség lesz a Tanácsköztár­saság emléktáblájánál. Este 6 órától a fáklyás felvonu­lással egybekötött ifjúsági nagygyűlésen nemcsak a já­rási székhely fiataljai vesz­nek részt, égy-egy autóbusz- nyi ifjúkommunistát várnak a járás településeiről is. az ifjúsági szövetség megalaku­lásának 25. évfordulója al­kalmából szervezett sereg­szemlére. Kisújszálláson is pénte­ken, délután 4 órakor emlé­keznek a Magyar Tanács- köztársaság dicsőséges nap­jaira a városi tanácsnál, elvben a KISZ 25 éves tör­ténetét is felidézik. Emlék- plaketteket valamint 'kitün­tetéseket adnak át az alapí­tó KlSZ-tagoknak. Mintegy 200 új KISZ-tag ünnepélyes fogadalomitételével folytató­dik a városi ünnepség, majd a tanács pinceklubjában if­júsági találkozót tartanak. Törökszentmiklóson Felüljárót épít a METRÓKÉ» A jövő év végéig befejezik A KPM Szolnok megyei közúti igazgatósága verseny­tárgyalást hirdetett meg a törökszentmiklósi vasúti fe­lüljáró generálkivitelezésére az Aszfaltútépítő Vállalat, a Hídépítő Vállalat és a MET- ROKÉV között. A legjobb ajánlatokat ez utóbbi válla­lattól kapta az igazgatóság, így a METROKÉV-et bízta meg a munkálatok elvégzésé­vel. Jelenleg a temetőben végez exhumálást a törökszentmik­lósi városgazdálkodási válla­lat, és ha a még hátralévő síráttelepítést, kriptaáthelye­zést befejezik, a felüljáró építését megkezdheti a félév végén a METROKÉV. A felüljáró teljesen új nyomvonalon lesz majd, így tehát az építkezés alatt a forgalom zavartalan lehet. A felüljáróról a 46-os út egye­nesen csatlakozik majd a 4-es fő közlekedési útba, vagyis a jelenlegi kanyart „levágják”. Az új szakasz két kilométer hosszú és 9 és fél­méter széles lesz, természete­sen kétsávos. A kivitelezők vállalták, hogy amennyiben a városgazdálkodási vállalat mielőbb befejezi a temető néhány sírjának áttelepítését, a 95 millió forintba kerülő felüljáró és új út a jövő év végéig elkészül. Társulás hizlalásra Üj gazdasági társulás sza­porítja azok számát, amelyek korszerű technológiák kiala­kításán fáradoznak. A mar- hahízlalásra létrehozott kuta­tási-tervezési társaság több kutatóintézet, mezőgazdasági üzem, a cukorgyár, valamint a kereskedelmi és feldolgozó ágazat képviselőiből alakult. A közös gazdasági érdekelt­ségen nyugvó társulás tagjai cukorgyári és mezőgazdasági melléktermékek felhasználá­sára alkalmas technológia ki­dolgozására és bevezetésére szövetkeztek. Olyan marha- hizlaló telepek kialakítása a cél, amelyek az abraktakaré­kos marhahízlalás bázisai lesznek. Közéleti szótárunkban a jelzőknek és a jelzett szavak­nak sajátosan állandó von- ziataik alakulnak ki. Íme a próbalkérdés: milyen az a gazdasági vezető, aki kockáz­tat? A válasz szinte gépiesen beugrik; ez a vezető feltör. Ügy gondolom, éppen ideje kérdőjelezni ezt a. szó párosí­tást, és róluk is szólni — azokról, akikről alighanem méltatlanul kevés szó esik közéletünk fórumain, pedig ők még bátrabbak, már-már vakmerőek. Igen, róluk — a bátran nem kezdeményezők­ről, a haláltmegvető vakme­rőséggel mozdulatlanná me­revedett vezetőkről — van szó, róluk, akik igazán bát­ran megkockáztatják a ma­gatartást, amely óvatosan ke­rül minden kockázatot. Nem tréfás nyelvészkedés, nem is cinikus újságírói bű­vészmutatvány, ha a „bátor”, a „vakmerő” jelzők efféle áthelyezését teszem szóvá. A gazdálkodás tényei teljes ko­molysággal indokolják, hogy azt a vezetőt minősítjük, iga­zén béitornak, aki veszi a bátorságot a kockázatmentes élet kényelmes-kellemes lát­szatának megőrzéséhez. Akár tudja, akár nem. kétségkívül ő kockáztat a legvakmerőb- hen. Nézzük csak ezeket a bizo­nyos gazdasági tényeket. Nos, az elmúlt év népgazdasági mérlege azt jelezte, hogy az 1980-as esztendőt az ország egyetlen iparvállalata sem zárta veszteséggel vagy ré­szesedési alaphiiónnyal. Ebből — látszólag — az következ­hetne, hogy igazán semmi ok a nyugodt vállalati vezetést holmi kockázatvállaló nyug­talanságra buzdítani. Valóiá­ban éppen ez a teljes és min­A mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet jó kapcso­latot tart fenn a mesterszál­lás! községi közős tanáccsal és a többi környező telepü­léssel. Az, utóbbi években Rákó­czi újfaluban ,tornaterem épí­téséhez járult hozzá, Mezőhé- ken négylakásos', kétszintes házat „húzott fel”, Mester­szálláson 320 méter szilárd burkolatú utat épített. Az idén a termelőszövetkezet be­denre kiterjedő nyereségesség jelzi a legnyilvánvalóbban, hogy lépni, mozdulni, koc­káztatni kell, — mert hiszen a nyereséges vállalat és a sokkai kevésbé nyereséges ország ellentmondása aligha tartható. S ha még közelebb­ről vesszük szem ügyre a té­nyeket, az is kitűnik, hogy mind nehezebb a külpiaci ér­tékesítés — ugyanúgy és ugyanazt gyártani tehát ez­után is, mint azelőtt — nos; ez az igazi vakmerőség. Meg aztán: mind kevesebb a munkaerő — a népgazdaság­ban foglalkoztatottak száma az idén is mintegy 30 ezer­rel csökken —, ugyanolyan szervezettséggel dolgozni te­hát most, mint eddig — nos: elképzelhető-e ennél vakme­rőbb' vállalati szándék? Ke­vesebb pénz jut fejlesztésre- beruházásra — következés­képp : arra alapozni a nyugal­mat, hogy majd csak csur- ran némi támogatás valahon­nan aa irányítás magaslatai­ról — kell-e mondani, mi­lyen bátor szembenézés a le­hetetlennel. ha valaki effé­le pénzekről ábrándozik? Nemcsak illő, de társadal­mi értelemben múlhatatla­nul fontos, hogy gondosab­ban bánjunk a jelzőkkel is1. Aki nem kockáztat — az koc­káztat igazán,, megilleti te­hát, hogy bátornak minősít­sük. Más kérdés — és fontos kérdés, természetesen —, hogy szabad-e elismernünk, méltányolnunk ezt a bátor­ságot? Elvégre aki a kivárás­nak. a nyugalomnak ezt a kockázatos szerencsejátékát űzi, az a közjavak terhére- kárára kockáztat. Dicséret aligha illeti érte. Tábori András ruházasában és kivitelezésé­ben kétszintes szolgáltatóház- zal lesz gazdagabb Mester- szállás, ahol fodirászüzűet, Patyolat-felvevő, Gelka-szer- viz, cipőjavító műhely és posta kap majd helyet. — Ugyanott négy szolgálati la­kást is átadnak. A szolgálta­tóház építésére 3 millió 200 ezer forintot fordít a gazda­ság, de természetesen számí­tanak a társadalmi munká­ra is. 0 mezőhéki Táncsics Tsz építi Szolgáltatóház Mester­szálláson Erre a műszak vál­tásra megváltozott a műhelv belső kéoe. Az irodákból, öltözőkiből ösz- szehordott asztalokat leterí- tették a Hűtősén?vár téamká üzemcsarnokéiban, virágokat is kölcsönöztek a kertészet­ből. Több mint háromszázan várták a nagy eseményt, az ..öreg” alapító búcsúztatását — ezúttal senkinek nem akadt halaszthatatlan dolga. Zavartan ült a vezérkarral szemben a köztiszteletben ál­ló eszitergálvos. K; ~s József, pedig ünneplésben többször is volt már része. Csakhogy a kiváló dolgozókét megillető ieívénv. a neevedsizázados hűségért kapott aranygyűrű, a Munka Érdemrend aranv fokozatának átvitele után másnap ismét odaadhatott a háromezres MVE-pad mellé, nem úgv mint most. — Nagyon fog az öreg hiá­nyozni — súgta egvik volt tanítványa, aki néhány éve főnöke, művezető. — Ha van egyáltalán rohanó világunk­ban a munkáin-k hőse. ró il­lenék ez a iel'ző. Egvszer ta­gadta Tv',eg az utasítást — tet­te hozzá nevetve. — Hétvége volt. Láttam az embereken, hotgv mindenki menne már. így aztán a szokásosnál fél­órával előbb mondtam: ak­kor viszontlátás, hétfőn taláír > kozunk. Egyedül ő maradt a géo mellett, perenvi pontos­sággal ledolgozta a munka­időt. mint mindig ... Az ünnepség nem, szűköl­ködött hozzászólásokban. Munkatársai, felettesei mél­tatták példás életét. A Kivá­Nyugdíjba ment a gyáralapító ló Munkáért kitüntetés mellé sokféle aiándék került. Akadt köztük néhány, amely­nek átadását harsány kaca­gás kísérte. A banfentesek ugyanis iól tudták, mit ielké- pez az egyméteres borotva, s a többi móka. Néhány nappal később mások is megtudták, azon a disznótoroson, amely­re hivatalos volt a Koméni- usz Szocialista Brigád min­den tagi a és az üzem veze­tői is. I I Ezt a szűkebb körű j ..forgácsoló bulit” I---------1 Kiss József tanyá­i én rendezték meg. A házi­gazda nem volt már zavar­ban. A nagvszobáb'm terített asztal mellett — saiát termé­sű borát kínálgatva. — el­mondta a borotva történetét, no meg azt is. hogyan lett ő gyáralapító. — A szegénvember akkori álma. hogv szakmát tanul­hasson. nekem teljesült. ’38- ban fodrászlegénv lettem Alattvánban. azóta is sokan Borbély Jóskának hívnak. Nem sokáig örülhettem, előbb, a borravaló csőikként, aztán a fizetés, a munka. Jöt­tek a bevonulási parancsok, a frontra indulók legtöbb iét én borotváltam utol iára... ,Ő sem kerülhette el a ka­tonáskodást. a hadifogságot. de szerencséié volt. hazatért. ’45 márciusában az úi iászer- vezett mag var hadsereg tiae- ia lett. ahol igazán ió hasz­nát vette mesterségének. Ahoav mondta: ..nulilásgén- pel harcoltam.” A következő évben leszerelt. Pénze nem volt műhelyt, nyitni, segédet sehol nem vettek fel. mert fi­zetni nem tudtak. — Töprengtünk az asszonv- nyal. Ö értette a mezőgazda­sági munkát, cselédlány volt. Nem maradt más választá­sunk. tanvára költöztünk, napszámosok lettünk Ahogy féltem tőle. úgv megszeret­tem a paraszti munkát. Lát­ták ezt a tanvasiak, gyorsan maguk közé fogadtaik. Sokat tanultam tőlük.. . Aztán csak egvre nagyobb munka- erőfölösleg lett napszámos­ból. Nem éheztünk, de min­dig nehezebb lett. Ráadásul az egyik gazda, akiinek dol­goztam,. becsapott: három nap múlva már a Csepel Autógyárban dolgcTztam. Ment minden, mint a kart le­csapás. eev év nem múlt el. háromszor részesültem dicsé­retben. De még me" se mele­gedtem Csepelen egy hír ho­zott izgalomba: Berénvben gyárat építenek, munkásokat toboroznak. Akkor lettem gyáralapító. Túl a harmin- cort. úi szakmát tanultam; Történetéből kiderült. ho?v ,az 53—54-es évek számukra a ..meggazdagodást” ielentet- ték. Kétszer kapott sztahano­vista oklevelet Kiss József. 150—170 százalékos átlagtel- iesítmónvével havi 2500— 3000 forintot keresett — env- nv.iért egv hold földet lehe­tett venni. Vettek is. bírta erővel. Kikapcsolódás, hobbi volt már akikor neki. Sokan mondták. miinek hajtom magam, úgyse viszem el a feiern alatt. Bosszant, mert munka nélkül nem tu­dok meglenni. Igaz. nvolc esztendeié egv vérröe a lá­bamban figyelmeztetett. Jö1t hat hét pihenés, hát abba be­tegedtem bele. Aztán könv- nvebb munkára akartaik ten­ni. de én nem tágítottam a gépem mellől, összenőttünk . ■meg ezekkel a ..rossz” köl-- kökkel is — fordult szeretet­tel a közeliben ülő munkatár­sak felé. — Gyakran kifun- dóltak valamit, amin bosz- szan.kodni m,eg nevetni lehet, de igazából sose haragudtam ráiuk. Ü?v éltünk együtt, mint egv nagy csalód. Hiá­nyozni fognak nagvon ... Közben-közben megemel­ték. összakoccintották a po­harakat. Emelkedett a han- gula't. Már iócskán a hátunk mögött hagytuk a tanváit a_ 31-es közút,' 71-es kilométer­köve mellett — azt. amibe, nemrég vezették be a vil­lanyt. s amit gazdáia oda nem adna egv rózsadombi villáért. — horti — Tizenöt éves lombos fákat szállítanak ezekben a napokban a Kertészeti és Parképítő Vállalat pécsi faiskolájából Ajkára. Százötven mecseki hárs és platánfa (Uszíti majd az észak- dunántúli bányászváros utcáit, tereit. Az ezerkilós földlab­dával szállított felnőtt fák gyorsan regenerálódnak, és már az idén lombot hoznak. A képen: óvatos munkát kíván a fák berakása

Next

/
Oldalképek
Tartalom