Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

1982. MÁRCIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP % 3 Vetélkedő a divatról Volt móka, kacagás csak nőknek Egyszerre három feladaton dolgozik a csapat: készül a szendvics, a koktél-analizálás és a divattotó , „... A ruha merev volt, a női test formája teljesen elveszett benne. A férfiak magasan csukódó inget hord- talki, kis fodros gallérral, amely idők folyamán egyre nagyobb és merevebb lett, úgyhogy végül az igen talá­ló malomkerék nevet kap­ta...” Ugyan melyik kor, melyik ország divatját is­merteti a játékvezető: Pá- kozdy János Jászai-díjas színművész, a Szigligeti Szín­ház tagja” A Szolnok megyei KISZÖV Területi Szövetkezeti Bizott­sága ezen a március 13-i szombat délelőttön rendezte meg a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban játékos vetélkedőjét Korok divatja, stílusa címmel. A résztvevők — valamennyien szövetke­zetek női vezetői voltak — összesen 19 csapatban — két £Zö vetkezel asszonyai neun jöttek el erre a hangulatos találkozóra — ötvenhét leány és asszony, elnök, főkönyve­lő, brigádvezető versengett egymással. Jeleskedniük kel­lett abban is, melyikük ké­szít ötletesebb, szebb szend­vicset. ki ismeri a koktélke- verés titkát, ki tud legügye­sebben tálcán felszolgálni egy pohár kólát úgy, hogy köz­ben a két térde fölött össze­kötötték a lábát egy selyem­szalaggal. A sok móka, ka­cagás mellett divattörténe­tet, sok hasznos háztartási tanácsot is tanultak a részt­vevők: versenyzők és szur­kolók. A vetélkedőit a szolnoki FÉNYSZÖV csapata nyerte, második a jászberényi Mű- sizeri pari, harmadik a me­gyei Fodrász Szövetkezet csapata lett. Ök is, és még további öt csapat tagjai /ér­tékes kerámiákat kaptak ju­talmul és minden résztvevő egy Ikis ajándékcsomagot emlékként. Mi legyen a mérce? Eredményes nyereségcsökkenés A vártnál rosszabbul sikerült az elmúlt év a mező­túri Ruhaivari Szövetkezetnél. Nem tudták meaismételni a tavaly előtti bravúrt, amikor a nyereségszint 30 száza­lékos volt. Ehhez kévést a ’81-es év 17.2 százalékos nve- reséaszintie kevés, méa akkor is. ha Ravelembe vesszük, hoav a szakmai átlaa a meavében méa ezt sem éri el. A 25 millió forintos árbevétel a tervezettnek csak 88 szá­zalékát jelentette. ..Mi volt az ok?” tettük fel a kérdést Kara Istvánnak, a szövetkezet elnökének. — Induljunk el kívülről, azaz az országhatáron túlról — kezdte. — A forint és a nyugatnémet márka értékvi­szonya — mint tud'- — vál­tozott. ami a szövetkezet szempontjából azt jelentette, hogy több munkával hozhat­tunk létre ugyanakkora ex­portértéket. Ezzel egvidőben a sportruházat piacán olvan pangás volt. ami jelentős nyugati cégeket is nehéz helyzet elé állított. A síruha — szövetkezetünk fő export­cikke — szezonielleae méa élesebben jelentkezett, a kí­nálat nagy volt. a kereslet viszonylag kicsi. Ennek meg­felelően jó néhány biztosra vett megrendelés elmaradt, illetve kevesebb lett a várt­nál. A- müncheni szakmai ki­állításon teljesen úi fazonok jelentek meg. bőséges díszí­téssel. munkaigényes, bonyo­lult formákkal. A sok rossz tényező között mindössze e°v biztató akadt. Néhány héttel ezelőtt olvashatta a Heti Vi­lággazdaság című lapban, hoav a sílécek közül a vevők a drágább, de márkás termé­ket keresték. Ez a síruháknál is érvényes volt. a mi szeren­csénkre. A tőkés partner pró­bálkozott máshol gyártott cső tömegcikkel, de nem vált be. így mi a ió kidolgozású darabokkal helyenként dik­tálhattuk az árakat. — Milyen hosszúnak íaér- kezik a kereslet visszaesése? — A beérkezett megrende­lések alaoián most fellendü­lés érezhető. Az eddigi 25— 30 ezer darabnál többet kér­nek. de — és most jön a bel­ső ok — mi csak 30. maxi­mum 32 ezer készítését vál­lalhatjuk. Régebben gyártot­tunk már többet is ennél, de most csak ennyire van kapa­citásunk. Nehezíti a dolgot, hogy márciustól októberig tart a gyártási szezon de az alapanyagot csak elég későn tudják szállítani a tőkés partnerek. Erre az időszakra a kapacitásunk ígv is maxi­málisan le van kötve, külö­nösen ha figvelemb“ vesszük az állandóan csökkenő lét­számot. — Ezt úgy értsem, hoav kevesebben vannak. mint kellene? — Pontosan. Mezőtúri vi­szonylatban nem járunk élen a 34 200 Ft-os bérszínvonal­lal. Egyre többen mennek nyugdíjba, családalaoító kor­ban lévő lányaink máshová mennek férjhez, elköltöznek, ha meg maradnak, számít­hatunk a gves-re. A helyze­tet rontja, hogy a munkahe­lyi körülmények sem ideáli­sak. Mezőtúron négv. Túrke- vén két egységben dolgo­zunk. az épületek zsúfoltak, nem erre a célra készültek. A szociális létesítmények kö­zül sem mind megfelelő, az étkeztetés nem oldható meg. Ez mind közrejátszik a lét­szám csökkenésében. '— Mi a megoldás? — Alapvetően egv úi épü­let lenne, ahol megfelelő kö­rülmények között dolgozhat­nának az asszonyok" Egyelő­re nem tudjuk felépíteni, mert fejlesztési alapunk ki­csiny és még törlesztiük a ’76-ban felvett exportfeilesz- • tő hitelt is. Ezen speciális gépeket vásároltunk, amivel biztosítottuk, hogv egyálta­lán a porondon tudjunk ma­iadni. Az. akkor vállalt több­lettermelést viszont a kilépők nagy száma miatt nem sike­rült elérni. — Erre mondják azt. hoav ..ördögi kör”, hiszen a körül­ményeket javítani csak fej­lesztésből lehetne, amihez többlettermelés kell. ez utób­bi pedig a létszám fiiaa vé­nye. ami évv a körülmények miatt állandóan csökken. — Valóban körnek tűnik, de reméljük, mégis ki tudunk lépni belőle. Tartalék mun­kaerő. háztartásokból bevon­ható ember Mezőtúron már nincs, erre tehát nem számít­hatunk. A bedolgozást a ma­gas minőségi követelmények miatt nem alkalmazhatjuk. — egyébként helyünk sincs az anyagkiadásra, áruátvé­telre. A tartalékunk a 46 ipa­ri tanuló, akiknek belépő"" sokat segíthet, még akkor is. ha az előbb említett, ténye­zőkre (elköltözés, ‘gyermek) náluk is számítanunk kell. — De számíthatnak az elő­ző korosztályokra is. hiszen ha a averek felnő, az anyuka visszajön dolaozni. — Ma összesen 460 kisgye­rek édesanyja dolgozik ná­lunk. Már a negyedik egvmű- szakos. úgynevezett kisma- maszalagot" hozzuk létre ne­kik. Ezzel is van azért gond. hiszen a szalagokat naoomka újra kell szervezni, a gyere­kek gyakran betegek. — Mi várható tehát az idén? — Nem lehet a mércét egv olvan kiemelkedő év alaoián felállítani, ahol az ugrássze­rű termelésnövekedésbe az anyagárak jelentős növeke­dése is belejátszott. Számol­va a nehézségekkel, a tava­lyi tényleges teliesitménvt 10 százalékkal megemeltük, és ezt tüztíjk magunk elé célul. Ha az utóbbi 'éveket nézzük, a kiugró évet leszámítva, a mostani tervszámúnk arány­ban áll az előző évek teljesít­ménynövekedésével. Ez reá­lis. ennvit biztosan el tudunk végezni. Fe.iszés Edit Ecuadori pártküldöttség Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására teg­nap Budapestre érkezett az Ecuadori Kommun,ista Párt küldöttsége, amelyet. René Maugé. a párt főtitkára ve­zet. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Nagv Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője fo­gadta. Szegeden Hallássérültek ifjúsági parlamentje Tavaly szeptembertől] nyolc­száznál több hallássérült fia­tal vett részt helyi tanácsko­zásokon és választott kül­dötteket a hét végén Szege­den megrendezett országos ifjúsági parlamentre. A terü­leti tanácskozásokon elhang­zott problémákat, javaslato­kat, ötleteket vitték a fontos fórum elé a megyei küldöt­tek, köztük Szolnok megye képviseletében Fehér Mária Tiszaugról és Pályi Ferenc Mezőtúrról. Az országos tanácskozáson megemlékeztek az ifjúsági mozgalom 25 éves történeté­ről, a Forradalmi ifjúsági napok jelentőségéről is. A parlapient rendezői — a hal­lássérültek szegedi csoportja és megyei egyesülete — mel­lett a KISZ városi bizottsá­gának képviselője is köszön­tötte a tanácskozáson egybe­gyűlteket. IHésfalvi Béla, a Hallássé­rültek Országos Szövetségé­nek főtitkára összegezte a te­rületi parlamentek tapaszta­latait, ismertette az öt évre szóló intézkedési tervet, amely a szövetség számára épp úgy megfogalmazta a hal­lássérült fiatalok érdekében teendőket, mint ahogy prog­ramot kínált a területi cso­portokban működő- ifjúsági k'uboknak, KlSZ-alapszerve- zeteknek. , IKeddl jegyzetünk | Fura A Ludas' Matyi kará­csonyi számában olvas­hattuk a nyíregyházi Hi­vatal esetét. Egv sokeme­letes lakóházban heti né­hány órára csökkentette a melegvíz szolgáltatást. Ez volt a szankció ami­ért néhány család nem, fizette, a Hivatal pedig nem tudta behajtani a fűtés és melegvíz-szol­gáltatás dí;át. Nyolcvan család bűnhődött néhány miatt, a nagy többség, aki aggályos pontosság­gal fizette minden hó­napban a víz- és gázdí- iat. Fura egvenlősdi! Szolnokon csak panasz­kodnak. nem szabott ki szankciót az Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatója a notórius adósokra, akik egvre többen vannak. Már kétezer család, több mint kétmillió forint lak­bérrel. melegvíz- és fű­tési díiial tartozik, s a Hivatal tehetetlen. Ezer­számra küldik a felszólí­tásokat de mivel a Hiva­tal nem sértheti meg a törvényes rendet, a papí­roknak végig kell járni­uk az eljárási szabályok tucatjaival kirajzolt labi­rintus útjait, míg a fel­szólítástól eljutnak a hát­raléknak egv töredékét letiltó határozatig. S ha már van határozat, nem biztos, hogv van hová megcímezni, s hogv a hátralékot van miből le­vonni. Az adósság letil­tásának ugyanis állandó munkahely és havibér a feltétele. Mit tegyenek? Lakoltassáik ki azokat, akik évekig nem fizet­nek? Elméletileg megte­hetnék. De gyakorlatilag! Az igazgató nem emléke­zett olvan esetre, amikor bárkit is az összkomfort­ból szükséglakásba kénv- szerítettek. lev hát két­ezer család maven élve­zi mindazt, amiért mások — akik tudják, hogv nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is- vannak — fizetnek. Fura egyen­lőtlenség ! Szigorú — és szigorú­an betartott — szabályok írják elő. hogv ki miiven lakáshoz juthat. A jöve­delem és a családnagv- sáe dönti el alapvetően, hogv kinek jár tanácsi, szövetkezeti vagy OTP­lakás. Természetes és ör­vendetes. hogv előnyben, fokozott támogatásban a sokgyermekes és a sze­rény jövedelműek része­sülnek. A jog nem tesz köztük különbséget. Azt a Hivatalra bízza. Meg­különböztetni a naoír szerint egyenlőket? Ki vállalja ezért a felelőssé­get? Ki mond nemet egv olvan nagy családnak, ahol egv kereső van és sok gverek? Ki mer ne­met. mondani még akikor is. ha tudia. hogv abban a családban minden szü­lés a veszélyeztetett gye­rekek számát növeli? A gyámügyi előadó, akinek joga és- tisztségéből fa­kadó kötelessége lenne a differenciállást segíteni, arra panaszkodott, hogv az ördögi körben tehetet­lenül kering. Nem gátol­hatja meg. sőt kötelessé­ge segíteni, hogv vérsze­rinti szüleikhez kerül­hessenek az újszülöttként elhagyott, vagy később állami gondozásba vett gyerekek. Nem lehet ele­ve bizalmatlan, kétkedő. Hinnie kell a fogadkozás soknak, a könnyeknek. ‘ bízni abban, hogv nem csupán az évek alatt fel­gyülemlett és a vérsze-» ■riinti szülőket terhelő gondozási díi eltörlésé­nek reménye, és a lakás­kiutalás lehetős:é°" élesz­tette fel a szülői érzése­ket. a szülői felelősséget. Sokszor érte keserű csa­lódás. mert a gyerekek­hez való ragaszkodás csak az olcsó bérű taná­csi lakás kiutalásáig tar­tott. Utána jött a szom­széd. az óvónő, a tanító, és beszélt az alultáplált gyerekek véraláfutásai- ról. Természetesen ilyen­kor a gyámhatóság min­dig közbelép. Elveszi a szülőktől a gyereket, de marad a lakás. Nincs olyan Hivatal, ahol tudnák, hogy az ál­lami gondozottak szüle­iknek hány százaléka él tanácsi lakásban, abban a lakásban, amelyhez meglehet, hogv soronkí- vül. jutányosán, a gyere­kekre való tekintettel ju­tott. Fura nagyvonalú­ság! K. K. Megemlékezés a Damjanich-szobornál (Folytatás az 1. oldalról) ünnepeljük, hanem segítőiket is akik minden nehézségeik és gyengeségeik mellett na­gyok voltak a helytállásban, akik Petőfi. Kossuth. Damja­nich tls a többiek mellett je­len voltak. A nép fiait — pa­rasztokat. iparosokat, polgá­rokat. értelmiségieket — tiszteljük a halhatatlanok között, akik férfias bátorság­gal küzdöttek a világszabad- sáaért. Ezután Sándor László az 1649 március 5-i szolnoki csata napjairól beszélt, amely 133 évvel ezelőtt a dicsősé­gei tavaszi hadiárat, kezde­tét maid a táoiöbicskei és az isaszegi győzelmet indította el. Az, ünnepi megemlékezés után a hála koszorúit helyez­ték el a Damianich-eml.ikmű talapzatán. Elsőnek a KISZ Szolnok megyei és városi Bi­zottságának képviselői rótták le kegyeletüket, őket követ­te a Hazafias Népfront váro­si elnöksége, a KISZ KB Vö­rös Vándorzászláiával kitün­tetett MÁV Járműjavító KISZ Bizottsága, maid az ugyanezzel a kitüntetéssel rendelkező Varga Katalin Gimnázium diákjai és taná­rai. a Killián Gvörpv Repülő Műszaki Főiskola KISZ-bi- zottságának képviselői a 70.3- as és a 2626-os Damianich úttörő csapatok tag iái he- népség a DÍVSZ induld lvezték el koszorúikat. hangjaival ért végeit. A március 15-i emlékűn- — sze — Sándor László ünnepi beszédét tartja Fotó: T. K. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom