Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

1982. FEBRUAR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon a belkereskedelmi miniszter Sajtótájékoztató a Fészek áruházról Tegnap a délelőtti órákban Szolnokra érkezett Sáehv Vilmos belkereskedelmi mi­niszter. A míegyei pártbizott­ság székházában Andrikó Miklós, a megvei pártbizott­ság első titkára fogadta, maid megbeszélést foly­tattak időszerű kereskede­lempolitikai feladatokról. A tanácskozáson részt vett Sel- meczii Laiosné miniszterhe­lyettes és Barta László, a megyei tanács elnöke is. A megbeszélés után ellá­togattak a TÜZÉP úi. köz­ponti telepére megtekintet­te1'' az ország első. nyitás előtt álló Fészek Áruházát. A programban ezután az AMFORA Vállalat, szdlnoki raktárbázisának felkeresése szerepelt. A kora délutáni órákban a miniszter és kísérete visz­szautazott a fővárosba. * * * A Belkereskedelmi Minisz­térium és a TÜZÉP tegnap délelőtt, a szolnoki központi telepén saitótáiékoztatót ir­tott. amelyen ismertették a február 16-án nyíló, s az or­szágban először Szolnokon ..mindent esv helyen kínáló” Fészek Áruház rendszerét. Elmondták azt is. hogy a fő­városban és vidéken a követ­kező években több. hasonló rendszerű áruházat nvit a TÜZÉP. A termelőszövetkezetek gépműhelyeiben még javában tart a téli gépjavítás. A kisújszállási Tisza II. Tsz-ben — ahol fel­vételünk készült — közel száz erőgépet és mintegy három­száz vegyes munkagépet vizsgálnak át, s javítanak szükség szerint Országos adat szerint 1980- ban 20 ezren tettek felnőtt feii°1 szakmunkásvizsgát. Arról nem ad táiékoztatást a statisztika, hánvan voltaik, akik a második, vagy a har­madik szakmáinkat szerez­ték meg. Miért vág neki vallakii munka mellett, óira a tanulásnak? Megéri. nem éri? írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a vá­laszt. Az Alföldi Téglaipari Vál­lalat mezőtúri gyárában au­. — Nehéz volt ell helyez­kedni a mezőgazdaságban, a téeszek nem kereslek a szakmunkást. Letettem a la­katos átképző vizsgát, és üzemlakatos lettem a légi téglagyárban 1974-ben fel­merült hogy az úi gyárnak a villanyszerelésben is iár- tas szakemberekre lesz szük­sége ezért abból is szak- viz,s°át tettem. Kéz szinte nem ér a téglához viszont sokszor előfordul hogy a vé g á 1 láiska dcsoI ók elírom Iá­nak Jó hogy nem kell relőhöz szaladni, megjavít­juk magunk A két szak­mámmal iobbain keresek, mert két forinttal magasabb az. órabérem mint a velem egyidős munkásoké. Több a munka, die több a kereset A Szolnoki Papírgyárban sok munkásnak van több s.zak:máia. Munkahelyük leg­többször valamelyik karban­tartó részleg, ahol nemcsak megengedett, hanem egyene­sen kívánatos hogy minél több mesterséghez értsenek. A turbinaigéoésznek és a ka- zángéoésznek mini.szt'mi rendelet íria elő a lakatos vagy csőszerelő alapképzett­séget. Az összetettebb ..ösz- vérmunlkálk” ideién naav kincs az olyan ember, aki egv személyben hegesztő. V’-». és gázvezetékszerelő. Gvors munkáia értékes ner­cekkel csökkentheti mond­juk a oáoírgéo állásideiét, hiszen a oaoírgvántéshoz a víz. a hőenergia elengedhe­tetlen. Kerekes Attila tizenkét éve volt szakmunkás, ami­kor úgy gondolta, kevés ne­ki az egv szakma. — A gáz- és gőzvezetéke­ké" véazett munka soeciá­tomatizálták a téelaevártást csökkent a fiziikaii munka, javultak a munkakörülimé- nvék. ezzel együtt, nőt.t. a dolgozókkal szembeni szak­mai követelmény is. A ve­zetőknek aiz volt. az elkép­zelése hogy olvan szakem­berek kerüljenek a korsze­rű géoek mellé, akiik nem kiszolgálók hanem irányí­tók. Egyik közülük Szőllősii Ferenc Több. mint 20 éve dolgozik a gyárban, alap­szakmája mezőgazdasági ko­vács. is. A mezőtúri agyag na­gyon kénves nercenként há­romszáz forintot, ér a gép- soro" egv-egv elektromos hah', saiát érdekünk, hogv kevesebb legven az állásidő. — A fiam 19 éves. itt dol­gozik velem. Ö esztergályos, most tanulja a lakatos­szakmáit. Szerintem az a ió sztIt,munkás, aki többfélét megpróbál, az, az életben is iobban boldogul. Elégedett err Ker vagyok, mert amit egv szakmunkás elérhet én elérem Tavalvélőtt. meg­kaptam a Munka Érdemrend bronz íókozatát. csoportve­zető vagyok. Középfokú marxista iskolába iárok. mert az, élet nem áll meg. és követni kell. lás feladat, fűtőberendezés is énn elég akad a gyárban. Ezért kértem engedélyt arra!, hogv letehessem a szakvizs­gát. Egyedül vagvok iilven képesítésű, és ez a megbe­csülés mellett sokkal több munkát is ielent. Nem ta­gadom. hogv sok pénzre van szükségem. hiszen három gyerekünk van. Nemcsak ez ösztönöz a több munkára, hanem az is. — lehet hiú­ságnak nevezni — hogv töb­bet tud iáik. A vállalattól most várom a hozzájárulást, hogv elvégezhessem a mi­nősített hegesztő Pa n tolva - mot. ami után nagynyomá­sú erőművi berendezéseket is hegeszthetek. Ez. anyagi­lag is iellent valamit. ,a gvárnak is szüksége .van rá. mert nincs ilven szakembe­re én megint csinálhatok valami úiat. • A harmadik eset nem erő­síti mee az olvasóban a már kialakulóban levő kenet.. A MÁV Szolnok Körzeti Uzemfőnökségénék villamos- taraonca-kairbantart' részle­génél dolgozó Cseh István szerint nem mindenhol szá­mit az. iavekez.et. Ahol ez nem számít — Géplakatosként kezd­tem. több mint 25 éve. Tar­goncák. mérlegek kocsik, kerékpárok, meg ami csak létezett rakodási segédesz­köz mind hozzám tartozott. Sok mindent ellestem az­után. hogv oaioír is legven róla. letettem az autóvilla­mossági szerelő szakvizsgát, maid egv lendülettel még hegesztői és targöncavezető- iogosíitvánvt is szereztem. A vasútnál ez nem számít, ha egv szakmám lenne, ugyan­ennyi szolgálati évvel, ak­kor sem kapnék kevesebbet. Ügy 23 torint körüli óra­bért tartanék reálisnak, de nincs ennyi. A targoncasze­relést szeretem a legjobban, és megkönnyíti a dolgom, how nemcsak a lakatos­munkáikkal boldogulok, nem kell mást hívni, várakozni. A műhelyben minden ránk vár. mert segédmunkás nincs csak a helyé ígv mi szakmunkások takarítunk. fűtünk. Munkaidő után sem pihenek, valahol mindig keli! a segítség. Asztalos-, kőmű­vesmunkát egyaránt elvég­zek a rokonoknak. Mit te­gyek. szeretek dolgoz.ni. Szavai azt bizonvítiák. ho°y nem elég a dolgozó készsége a tanulásra, a leg- ifivekvőbb ember, is megke­seredik. ha nehezen meg­szerzett tudását nem kama­toztathatja. ha hiánvzik az elismerés. Egvre több válla­lat ismeri el azonban, hogv kulcspozíciókba érdemes ..többkezű” embereket rak­ni alkalmazásuk kifizetődő. A munkahelyi vezetők esv- ö-.+etű véleménye volt. hogv az ilven emberekkel1 a mun- kla hatékonyabb, rugalma­san alkalmazkodnak a fel­adótokhoz. és együtt élnek a gvár problémáival, még akikor is. ha bérük esetleg nem annyival több. mint ahogv azt érdemelné. Sokol­dalú emberek ők., akikre il­lik az átigazított mondás: ahánv szakma, annvi ember. F. E. Hány forint egy perc? Anyagilag is megéri Iparirányítás—korszerűbben Interjú Méhes Lajossal Gazdasági fejlődésünk in­tenzív szakasza, az egyre ma­gasabb követelményeket ál­lító világgazdasági változá­sok, s az ezekhez való ru­galmas alkalmazkodás a gaz­daságirányításban is a fel­adatokhoz jobban igazodó, összehangoltan működő szer­vezetek kialakítását. tette szükségessé. A gazdaságirá­nyítás korszerűsítésének egyik jelentős lépése volt három minisztérium egysé­ges szervezetbe való összevo­nása, az Ipari Minisztérium létrehozása. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, ipari miniszter, az egységes iparirányítási szer­vezet működéséről, az ered­ményekről és a feladatokról adott interjút a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának, Osváth Saroltának. Koncepciók az ezredfordulóig — Milyen vezérlő elvek alapján, mely koncepciók kidolgozásával foglalkozott a minisztérium, milyen el­képzeléseket alakítottak ki az ipar struktúrájának vál­toztatására, hatékonyságá­nak növelésére? — Az ipar szerkezetének egységes • elvek szerinti ala­kításában mindenekelőtt az a szándék vezet bennünket, hogy az iparvállalatok na­gyobb arányban járuljanak hozzá a népgazdaság egyen­súlyának helyreállításához, a nemzeti jövedelem termelé­séhez. Nem kevésbé fontos, hogy jelentősen javuljon a terme­lés gazdaságossága. E törek­véseink természetesen első­sorban a hosszútávú fejlesz­tésekben juthatnak érvény­re. A minisztérium megala­kítása idején a VI. ötéves tervet már jóváhagyták, s így az ipar fejlődésének fő irá­nyait a következő évre már rögzítették. Erre a középtá­vú tervidőszakra vonatkozó­an elsősorban az adott kere­teknek a hazai és külföldi gazdasági helyzet változásai­nak megfelelő kitöltése, a körülményekhez való alakí­tása lehet a célunk. A hosz- szútávú iparpolitikai koncep­ció kialakítására a részmun­kálatok még a különálló ágazati minisztériumokban megkezdődtek, de az elmúlt esztendőben — az Ipari Mi­nisztérium megalakulása után — erőteljesebb ösztön­zést kaptak. E részmunkála­tok átfogó és összefüggő rendszerré formálása — az egész ipart magába foglaló fejlesztési célok, irányok meghatározása, az iparirá­nyítás módszereinek, szerve­zetének korszerűsítése és a kiemelt, hosszútávú tervcé­lok, koncepciók kidolgozása jelenlegi legfontosabb fel­adatunk. Az ipar 13 terüle­tének hosszútávú fejlesztési koncepciótervezetén több száz szakember dolgozik. Ezek a koncepciók 1990-ig, illetve az alapanyagiparban és az energetikában 2000-ig érvényesek. Az energiagazdálkodás ész- szerűsítésére kidolgozott prog­ram eredménye, hogy a múlt évbení nem nőtt az ország energiafogyasztása. Az indo­koltnál köztudottan több anyag felhasználásának csök­kentésére határoztuk el az anyaggazdálkodás racionali­zálását, .egy átfogó program kidolgozását. Az iparszerke­zet fejlesztése szempontjá­ból nagy fontosságú a hát­téripar fejlesztése, amelynek rövid távú intézkedései után már a nagyobb időtávú prog­ram kidolgozását készítjük elő. Az ipar szerkezetének mó­dosítását egyes nagyberuhá­zások megvalósítása is szol­gálja, így például a Paksi Atomerőmű. Ugyancsak ener­giagazdálkodásunkat érinti a kőolaj másodlagos feldolgo­zása: széles körű vizsgálatok folynak még néhány fontos ipari alapanyag hazai terme­lésének bővítésére. — Hogyan látja a nagy­vállalatok és a kibontakozó kisvállalkozások kapcsola­tainak, együttműködésének lehetőségeit? Véleménye szerint a vállalatok ho­gyan fogadták az új vállal­kozási formákat ösztönző intézkedéseket? Indokolt­nak tartja-e egyes nagy­vállalatok vezetőinek kez­deti fenntartásait, például a munkaerő-elvándorlás miatt? — Az Ipari Minisztérium támogatja az új típusú, a kisüzemi termelés és a ki­egészítő tevékenységek fejlő­dését elősegítő kisszerveze­tek létrejöttét, a különböző méretű és tevékenységű gaz­dasági formák egymásra épülését. A kisszervezetek nem pótolják a szocialista gazdaságban alapvető szere­pet betöltő nagyüzemek funkcióit, de jól kiegészíthe­tik azokat. Éppen ezért a nagyüzemek igen sok terü­leten és sokféle módon lehet­nek a kisvállalkozások kez­deményezői, segítői. Ezt a lehetőséget a vállalatoknak feltétlenül ki kell használ­niuk, azt kell vizsgálniuk, hogyan fordíthatják saját hasznukra az új lehetősége­ket. Az új típusú kisszerve­zetek megalakulásának szük­ségszerű velejárója a mun­kaerő bizonyos mértékű át­csoportosítása. Tagadhatat­lan, hogy ez esetenként von­zó lehet a jó szakemberek számára. Attól nem tartunk, hogy a kisvállalkozások — egy elviselhető szinten túl — elszívják az iparvállalatoktól az ambíciózusabb mérnökö­ket, szakmunkásokat. Ahol ettől félnek, ott jobb lenne, ha önkritikusan magukba néznének: vajon kellően megbecsülték-e ezeket az ér­tékes embereket, kihasznál­ták-e eddig képességeiket? Ha nem, ne csodálkozzanak, hogy ezek a szakemberek él­ni kívánnak az új, törvényes lehetőségekkel. Ha saját szakmájukban máshol hasz­nosabban tudnak dolgozni, az a népgazdaság számára csak előnyös lehet. A nagy­üzemek a ió szakemberek iobb an,vasi és erkölcsi megbecsü­lésével a belső érdekeltségi rendszer fejlesztésével, az új kisszervezetek kezdeménye­zésével. támogatásával vála­szolhatnak a kihívásra. Ezzel ugyanis éppen a legjobb szakemberek megtartására, alkotó munkájuk kibonta­koztatására nyújtanak mó­dot. Kisüzem és nagyüzem — Milyen segítséget je­lenthetnek az új vállalko­zási formák az ipar számá­ra, és főként mely terüle­teken — ágazatokban, vál­lalatoknál — látja feltétle­nül szükségesnek a kisvál­lalkozások beépülését a termelés szervezetébe? — A kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek új formái alapvetően a dif­ferenciálódó, bővülő szükség-' letek és az eddig ki nem használt gazdasági energiák szervezettebb, ’társadalmilag ellenőrizhetőbb összekapcso­lását teszik lehetővé. Az ina­id kisvállalatok várhatóan nagyobb innovációs készsé­ge jobban elősegítheti — az ipari termelés bizonyos kor­látozott területén — a mű­szaki újdonságok bevezetését, gyorsabban alkalmazkodhat­nak a fogyasztói igények változásához. Mindezek ré­vén lehetővé teszik az ipari nagyvállalatok hatékonysá­gának, rugalmasságának nö­vekedését. Kis szervezetekre van tehát szükség a háttér­ipari kapacitások bővítésé­hez, a koncentrált ipari szolt gáltatókapacitások létreho­zásához, kis szériájú, divatos termékek előállításához, spe­ciális gazdaságszervező te­vékenységhez. A nagyvállalatok szerző­désesrendszerben üzemeltet­hetnének például javítást, karbantartást, szolgáltatást, háttéripari termékelőállítást végző kis egységeket — ezek jelenleg gyakran gazdaságta­lanok a vállalatok számára. Hangsúlyozom azonban, hogy a kisvállalatok bekap­csolódásának lehetőségei az innovációs folyamatba korlá­tozottak. — A yiagyar ipar hogyan kapcsolódhat be eredmé­nyesebben a nemzetközi munkamegosztásba, mely területeken bővítheti gyor­sabban kooperációs kap­csolatait a KGST-orszá- gokkal? — A jövőben elsősorban a jól bevált kapcsolatokat kell továbbfejlesztenünk, például a gépiparban, a közúti jár­művek, szerszámgépek, me­zőgazdasági gépek, műsze­rek és automatikaelemek, élelmiszeripari gépiek gyár­tásában. A vegyiparban a gyógy­szer-, a petrolkémia-, a ve­gyiszál gyártás és az agroké­mia területén szándékunk az együttműködés fokozása, de tervezzük a kohászati ter­mékcsere választékának bő­vítését. Továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a timföld— alumíniumegyezmény alap­ján és az energiaszállítások­ban is. A magyar iparnak az az érdeke, hogy elsősorban a viszonylag kevés anyagot és energiát, viszont nagy szellemi tartalmat és élő­munkát megtestesítő termé­kek gyártásában fejlessze ki­emelten együttműködését a KGST-országokkal. Műszaki-tudományos fejlesztés — Milyennek ítéli az ipar tudományos-műszaki fejlesztési munkáját, mi­lyen változásokat tart szük­ségesnek ahhoz, hogy a ku­tatási eredmények kellő tartalékot nyújtsanak az ipar későbbi, gyorsabb üte­mű fejlődéséhez? — Az elmúlt időszak gaz­dasági, irányítási reformjai a kutatóintézetek munkájá­ban nem hoztak lényeges változást. Az innovációs fo­lyamat fejlesztési-termelési- értékesítési részfolyamatait kézbén tartó vállalati, és a kutatást főtevékenységként művelő intézeti munka kö­zötti kapcsolat megszakadt, és a sajátos érdekeknek, ösz­tönzési formáknak megfele­lően, eltérő pályákon moz­gott. Az Ipari Minisztérium a jelenlegi helyzet megvál­toztatása érdekében meg­kezdte 16 kutató-fejlesztő intézetének gazdálkodási, szervezeti korsizerűsítését. így ezek a vállalatok közös kutatóintézetévé, vállalati kutatóbázissá vagy fejlesztő vállalattá alakulnak. Kutatás-fejlesztési tevé­kenységünknek az eddigiek­nél jobban kell szolgálnia a gazdaságosan előállítható, korszerű, piacképes termé­kek növekvő arányú gyártá­sának tudományos és tech­nológiai megalapozását. En­nek megfelelően műszaki fej­lesztési alapunk jelentős ré­szét az országos távlati tudo­mányos kutatási terv és az országos középtávú kutatás­fejlesztési terv kiemelt prog­ramjaira fordítjuk. Az Ipari Minisztérium ez utóbbi 14 — közvetlen gazdasági célra orientált — programból tíz­ben érdekelt. Hat progra­mért közvetlenül felelős, négy programban társfelelős. Irányítási munkánk és pénzügyi gazdálkodásunk legfontosabb feladata, hogy folyamatos ellenőrzéssel, a gazdasági folyamatokat és a piaci viszonyokat figyelem­mel kísérve, a kutatás-fej­lesztési tevékenységet csakis addig finanszírozzuk, amíg adottak a várható kutatási eredmények gazdasági hasz­nosításának feltételei. Az ipar műszaki-tudomá­nyos tevékenységének fej­lesztése várhatóan jelentő­sen javítja kutatóbázisaink eredményességét, a vállala­tokkal való együttműködés megteremtésével pedig mo­torjaivá lesznek az ipar mű­szaki előrehaladásának. < Ahány szakma, annyi ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom