Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

1982. FEBRUÁR 7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Beérett a tűszerpaprika. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fűszerpaprika ku­tató állomásán télen sem szünetel a fajtakísérleti munka. A jól fűtött üvegházakban évente háromszor érik be a termés Zárszámadás a termelőszövetkezetekben (Folytatás az 1. oldalról) igen hatásosnak bi.zon.vuH. az ágazatokra szabott költség­gazdálkodás elősegítette a termelés színvonalát, serken­tett a takarékos gazdálko­dásra. A hatékonyság a gazdaság számos területén javult. A tehenészet például korábban mindig veszteséges volt ta­valy viszont már nyereséggel zárt. A két tehenészeti tele­pen gondozott 1100 jószág át­lagában 5300 literes teihozia- mot értek el. A növényter­mesztési főágazat is 1981-ben produkálta a legtöbb nyere­séget. hiszen csak a folyé­kony energiából.- üzemanyag­ból 3 millió forint értékűt ta­karítottak meg. A cipőipari dobozokat gyártó melléküzem — csekély befektetéssel — 3 millió forinttal! növelte a tiszta nyereséget. Az új ösztönző rendszer­nek van egv másik vetülete is. Az egyes ágasatok, egysé­gek dolgozói — a korábbi időszakkal ellentétben — a gondjaikra bízott munkate­rületeken maguk is elvégez­nek olyan szakipari munká­kat. amelyekre korábban külső cégeknek fizettek ki pénzt. Ha nagyobb karban­tartási feladatokat kell elvé­gezni. több cégtől kérnek be pályázatot, és azt választják, amely gazdaságosabb. A tsz vezetősége következetesen ér­vényesíti a megszavazott ér­dekeltségi előírásokat. Azok. akik nem tartják -be a szigo­rúbb költséggazdálkodást, nem profitálnak többletnye­reséget. az év végén nem kaphatnak plusz részesedést. Ugyancsak kizárják magukat azok isi. akik túllépték a bér- színvonalat. egyes esetekben levonások eszközlésre is sor kerülhet. Most az év végén kis híján 2 millió forint több­letnyereséget vehetnek kéz­hez a vezetők és a tagok, ab­ból az összegből, amelyet a korábbi három év nyereség­átlagát 10 százalékkal meg­haladó összegen felül produ­káltak. A közgyűlés határo­zata szerint az úí rendszert az idén is alkalmazzák, to­vább finomítják, mivel már az első évben igazolta létio- gosultságót A jászberényi Kossuth Tsz — amely a megyében első­ként tartotta zárszámadó közgyűlését — 300 milliót meghaladó közös vagyont összegezett. A számvetésen kitűnt, hogy az időjárás okozta kiesést rugalmas gaz­dálkodással ellensúlyozták. Fokozták a saját a-laoanvag- feldolgozást. folyamatosan termelt a húsfeldolgozó, bő­vült a belkereskedelmi tevé­kenység. Űi takarmányboltot nyitottak, a külkereskede­lemmel ipari haszonfa érté­kesítésére kötöttek szerző­dést. Jó kiegészítőnek bizo­nyult a közös által segített háztáji gazdálkodási A taigok portáiról egyebek között 7.5 ezer darab hízósertést. 68 ezer liter tejet és 180 noven- dékmarhát vásároltak fel 39 millió forint értékben. A gazdálkodás nehézségeit át­hidalva a múlt évet 28 mil­liót meghaladó nyereséggel zárták. A tsz idei- tervei több gabona, cukorrépa, tej és hús előállítását tartalmazza, ke­vesebb energiával. A fegyvernek! Vörös Csil­lag Tsz 1981 évi gazdálkodá­sa — mint a zórs-zámadó köz­gyűlés tanúsította — jobb volt az előző évekhez viszo­nyítva. Egyebek között 118 tonna hússal és 600 ezer liter teilet értékesítettek többet. Bár a gyümölcsöst a tavaszi fagyok megsanyargatták, ió volt a termés. Négyezer-há­romszáz tonna gyümölcsöt takarítottak be. 911 tonnával többet, mint 1980-ban. A mi­nőség is megfelelő volt. 1400 tonna almát ési más gyümöl­csöt exportáltak;. A gazdaság termelési értéke kis híián 12 százalékkal nőtt. meghalad­ta a 200 millió forintot. A tsz gazdálkodási eredménye kel­lő biztosítékot ielent az 1982 évi sikeres gazdálkodáshoz. A csépai Tiszamenti Tsz-.t elemi csapás is sújtotta az elmúlt esiztendő'ben. 1273 hektár szántóföld szenvedett a belvíztől, ami 20 millió fo­rint terméskiesést eredmé­nyezett. A veszteséget rugal­mas tervmódosítással és a termelésszerkezet váltoatatár savai- pótolták. A nehézségek ellenére a tervezett nyeresé­get elérték. Ehhez hozzájá­rult a 850 hektár napraforgó jó átlagtermése és a teiérté- kesítés 35 százalékos -növelé­se. Az idén — a tavalyihoz képest — megközelítően ezer hektárral -növelik a kukori­ca és a búza vetésterületét. Folytatják a tavaly megkez­dett 258.5 hektár borszőlő te­lepítését. Az idén úiabb 58 hektár nagyüzemi művelésire alkalmas szőlőt ültetnek. Változó a múlt évi gazdál­kodás képe a jászdózsai Tar- namenti Tsz-ben — ígv ösz- szegezték a zárszámadó köz­gyűlésen. A tervezett árbevé­tel ötmillióval elmaradt első­sorban búzából, kukoricából, szőlőből volt kiesés a tava­szi fagykár révén. Többlet árbevételt .hozott viszont a dinnye és a cukorrépa. Jelen­leg a takarmán-vellátás bizto­sítása okoz gondot a szövet­kezetieknek. A megítélés sze­rint a gazdaság jelenlegi ki­látásai sokkal kedvezőbbek, minden őszi munkát időben elvégeztek. 55 százalékkal több búzát vetettek, mint amennyit betakar! tototak. \ hideg -időjárás ellenére a tél­utói műtrágyázást elvégezték, és -megkezdték a szőlő met­szését. Az állattenyésztés a rentábilisabb ágazat közé tartozik, növekedett a sertés értékesítése, hasznot hozott a liba. az idén a lúdállománv létszámát 65 százalékkal emelik. Endrész Sándor Kelendő a csizma, a kabát, a pulóver Jövő héten is lesz elegendő áru A hétfőn kezdődött és iö- vő szombatié tartó téli ru­házati vásár félidőiében megkérdeztük a három leg­nagyobb szolnoki áruházát: mit kerestek és találtak a vevők? A Sztár Áruház négymil­lió forint értékű eneedmé-, nyes árut adott. el. nagyid­ból annyit. mint a tavallyá téli vásár első hetében. A legkelendőbbek a gverek- holm-ik. közülük is elsősor­ban a kötött sapkák, sálak és kesztyűik. Sokan vásárol­tak baíkfis és kamasz mére­tű kabátokat. férfiingeket. ' női csizmákat. Sajnos, ez' Utóbbiak el is fogytak már. Tél3 vásár félidőben Ár áruház vásári árualapia még több mint három mil­lió forint, bízvást állják -te­hát a hátralévő hét ..roha­mát.” A Centruban is az úgyne­vezett szezon-cikkek keltek leginkább. A vásár első he­tét két és fél millió forint­tal zárták., az elmúlt téli vá­sár első heti forgalmához viszonyítva egymillióval többel. Náluk is a kabátok, kötött áruk voltaik a legke­resettebbek. Miután a vásárt tízmillió forintos készlettel kezdték, maradit még az en­gedményes árukból a iövő hétre is. A Skála Tiszavidék Áru­házban . hétfőtől szombatig huszonöt százalékkal na- evobb volt a forgalom, mint a tavalyi hasonló időszak­ban A 2 millió 100 ezerfo­rintos bevételit különösen a női csizmáknak, a férfi és női tglikabátoknak ..köszön­heti” a Skála. A hét köze­pén* cipőből és csizmából utánpótlást kaptak. hozzá­juk se hiába térnek be a vá­sár második hetébefl a ve­vők. A közművelődési dolgozók ifjúsági parlamentjén Élénk vita, hasznos eszmecsere, életrevaló javaslatok A megye közművelődési intézményeiben dolgozó fia­tal szakemberek tegnap dél­előtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban tartották ifjúsági parlamentjüket. A parlament elnökségében helyet foglalt Majoros Károly,. az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára és Sellmeczi László, a Művelődési Minisz­térium osztályvezető ie. Sípos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese. A művelődési háziak, klub- könyvtárak, múzeumok, könyvtárak, a levéltár és a moziüzemi vállalat küldöttei Vincze Sándornak, a megyei tanács művelődésügyi aszá­lya vezetőjének beszámolóját hallgatták meg, amelyben az előadó részletesen edémieizte megyénk közművelődési helyzetét, eredményeit, és kitért a jövő feladataira is. A feladatok végrehajtásában igen jelentős szerep jut a fiatal-oknak, hisz a közműve­lődési dolgozók csaknem negyven százaléka ebből a korosztályból -kerül ki, — mondotta, majd az 1978-ban megtartott ifjúsági parlament intézikédési tervének végre­hajtásáról adott számot. A beszámoló után élénk vi­ta bontakozott ki. Kökény Gábor, a jászapáti művelődési ház igazgatója a képesítés nélkül dolgozó népművelők alapfokú szak­mai képzésének szükségessé­gére hívta fel a figyelmet. Szabó Mihályné, a kunszent­mártoni járási-városi műve­lődési központ, munkatársa a népművelő szakma jövőjéről szólt. Annak az aggodalmá­nak adott hangot, hogy a je­lenlegi munka- és lakáskö­rülmények, a népművelők nem kielégítő anyagi megbe­csülése sok főiskolát, egyete­met végzett fiatalt kényszerít arra, hogy megváljon hiva­tásétól. Árkosi Árpád, a Szigligeti Színház (rendezője arról beszélt, hogy a megye közművelődési intézményei többnyire ndm alkalmasaik itájelőadásolk metgjta-rtásiára. Elmondta, hogy a fiatal szí­nészek közül sokan lakás­gondokkal, küszködnek, ugyanakkor javaslatot tett arra,, hogy a színiház dolgozói is kapjanak félóiru vasúti igazolványt. Nagy Mária, a Verseghy Ferenc megyei Könyvtár munkatársa a köz­ségi könyvtárakban dolgozók rossz munkakörülményeit tet­te szóvá. Különösen a falusi intézményiek fűtési problé­máira hívta fel a figyelmet. Kerékgyártó István, a jász- jákóhalmi művelődési ház igazgatója a népművelők posztgraduális képzésének bevezetését sürgettél Szita Ildikó, a karcagi könyvtár munkatársa szolgálati helyek bővítését, illetve garzonlaká- sok építését szorgalmazta a fiatal köziművelődési dolgo­zók lakásgondjainak megol­dására. Madaras László, a Damjanich Múzeum régésze a fiatal muzeológusok mun­kája erkölcsi megbecsülésé­nek hiányát tette szóvá. Ve­réb Erika, önmlónyesi klub- könyvtárvezető a fenntartó - szakigazgatási szervekkel való kapcsolatok hiányossá­gait vette számba. Csiásziné Papp Katalin, Tisza,gyenda klubkönyvtárának vezetője a pályakezdés gondjairól, va­lamint aa új közművelődési módszerek' elfogadtatásainak nehézségeiről beszélt. Ábra­hám Ildikó,, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ munkatársa a szolnoki sza­badtéri színpad társadalmi munkában való felújítására tett javaslatot. Vass Lajos, a KISZ Szolnok megyei Bi­zottságának titkára az ifjúsá­gi szervezet és a közművelő­dési intézményeik együttmű­ködésének lehetőségeit mér­legelte. Bányai János, a Közalkalmazottak Szakszer J vezetőnek megyei titkára pe­dig a népművelők szociális helyzetét, üdültetési és lakás­gondjaira tért ki hozzászólá­sában. A vitában szót kért Majo­ros Károly, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára, aki hangsúlyozta: szocialista közművelődésünk! alapvetően elhivatott és el­kötelezett a munkásosztály mellett, jövőjét a szocialista társadalom építésének ered­ményei határozzák meg. A társadalom jelenlegi helyze­te nem teszi lehetővé, hogy koz,művelődési célokra az ed­diginél magasabb összegéket fordítsunk. S noha a helyen­ként kétségtelenül rossz szo­ciális- és munkakörülményék sok gondot okoznak a közi- művelődési szakembereknek, meggyőződésem, hogy ez alapvetően nem lehet gátja az előrelépésnek. Szükséges azonban azoknak a lehetősé­gieknek feltárása, jobb ki­használása, amelyek a jelen körülmények között is adot­tak. Az ifjúsági parlament arról győzött meg, hogy a fiatat szakemberek felelősség­gel, hivatásszeretettel végzik munkájukat’ s ez egyik biz­tosítéka lehet közművelődési céljaink megvalósításának. A vitát Vincze Sándor foglalta össze, majd ,a kül­döttek egyhangúlag elfogad­ták a beszámolót és az intéz- kiadé-si tervjavaslatot. Ezt követően megválasztották a közművelődési dolgozók or­szágos ifjúsági parlamentjére delegált küldötteket Ugyancsak tegnap tartot­ták meg az ipari szövetkeze­ti fiatalok megyei parlament­jét is, melyről keddi lapunk­ban számolunk be. Ahol nutria a háziállat MOGYORÓSZÍN A LEGDIVATOSABB Szőrmefarm Jákóéknál Falusi udvarokon megszo­kott látvány a kani reálé ba­romfi. a legtöbb háznál disznó is röfög hátul, az ól­ban. Jákóéknál Rákóczifal- ván csendes a porta. Nem a kakas kukorékolása éb­reszti őket. nincs se szár­nyas. se malac. Ha bekuk­kant azonban, a látogató az ólakba, mozgalmas látvánv foeadia. — Mit. csinál szabad ide­iében e.g.v termelőszövetke­zet szaktanácsiadéia. akinek állattenyésztő az alaovég- zettséee? — A nutria lett. a hob­bim — nevet a kérdésen Ja­kó Tibor, a Rákóczi Tsz-ben. A házukig érve elmeséli, mi­iven régi érdeklődés előzte mer a Jókai úti ..szőrme- farm” kialakítását. — Ti- zennégv-tizenöt éve. szóval már az iskolában figyeltük, tanulmányoztuk. A többesszám a feleségét ielénti. akivel évfolyamtár­sak voltak, s aki ugvan át­engedte tériének a vezető szereoet — mármint a mun­ka naeviát —. de szívesen segíti — Ha kőműves szakmát tanultunk volna házat épí­tenénk magunknak. ígvmes kedvünkre van a kisállatte­nyésztés ma talán legdiva­tosabb ága. Igaz. amikor el­kezdtük Dár éve. -talán csak Pesten volt két szakcsoport.. Itt a községben se foglalko­zik vele senki rabunk kí­vül. és a megyében is keve­sen. Az átalakított kibővített disznóól rekeszeiben élénk nyüzsgés kezdődik, amint a gazda beszória a finom fa­latokat. Takarmány- és cu­korrépát. sárgarépát és krumplit kannak most. A lenfürgébbek felkapnak egv- eav cukorrépaszeletet. két hátsó lábukra ülve szátok­hoz emelik a zsákmá-to. és mohón rágcsálnak. — Ez a kedvencük.’ ..édes. száiúak”. Persze nem válo- eáA-toak. elfogy a lédús ta­karmány mellett, az abrak, a szánazkenvér is. A me­szel a sót se vetik meg. Nyáron előszerettel mágiáik a meggyfa ágát az akácgalv- lvat. ilyenkor a kukorica- szárait. a réti szénát, ami ott van az ólakban, bármikor ráiámbatnak. Egvik-másik kosztos lu­bickol kicsit táDlálkozás köz­ben. — Tűrik a hideget? — A fagvos napokat, is iól átvészelik. Felhordják a szé­nára a vizet, de rendszere­sen szárazra cseréltem, ők meg befűriák magukat, ott melegszenek. önerőből alakították ki a férőhelyeket szerezték be a törzsállományt, amit azóta már cseréltek. Nem volt ol­csó mulatság. Jelenleg har­minc anva és szaporulata ieénvli. s hálálta meg a gon­doskodást. Még az a ió. hogy nem túl munkaigényes a nutriatartás. Napi két-két és fél. órát fordít rátok Jakó Tibor, főként este. munka után. Amikor nincs hideg, önszorgalomból a két gve­rek — egyik másodikba iár. a másik negyedikes — is se­gít az etetésnél. Barátaik a prémesek. — Esti program,iuk ezek szerint nem lehet más? — Miért ne? Akár két­napra is itt lehet Ez a hároméves bak — mutatia egvik büszkeségét Jakó Tibor. — legalább 12 kilós. lm-’mi őket. nem igénves ál­latok. a betegségeknek is el­lenállnak. Tavaszra időzít­jük a szaoorulhtat. úgy a leggazdaságosabb, mert ami­kor a növendékek i génvliik a nagytömegű takarmányt, bőségesen áll zöld is rendel­kezésükre. Késő őszre, tél eleiére ..szüretelhettük” a prémeket, hét- kilenc hóna­pos korukban. Mibe kerül és miit hoz a házhoz? Mast a világos, mo- gvorószín a divat, azért egy százassal többet kapnak. De a sötétről se szabad megfe­ledkezni. mert a divat gyor­san változik. Az értékesítési lehetőség korlátlan, ők ott­hon váeiák. nyúzzák, s a gereznát, viszik piacra. Gyors felszámolás: a ta­karmány. a lucernaföld. a vízdíi. z ..szippantás”. 40— 45 ezerre iön ki a tavajvi költség. Eladtak 150 prémet. átl®p hatsaáz forintért. Ki- iön tehát oliyan. 50—60 szá­zalékos nyereség — megéri. — rónai — Fotó: Taroai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom