Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
10 HatalokróMiataloknak 1982. FEBRUÁR 6. A szolnoki Kémes Sándor réaóta ifotózik. Munkáival nemcsak ábrázol, hanem aondolatolaat is suoall. mondanivalóiát vlasztikus. az ellentétekre évülő kévi eszközökkel iavekszik kifeiezni. A fiatal nyomdász kísérletező kedve remélhetőlea a iövőben sem csökken. Ezúttal két munkáiét mutatiuk be. Muzsika a könyvtárban Nagy népszerűségnek örvend a jászberényi városi- járási könyvtár zeneszobája, ahol 1500 hamglliamez, 800 szákikönyv áll a muzsikasze- retők, az érdeklődők rendelkezésére. Az elmúlt éviben másfél ezer vendége volt a zenesziobának, 497 hanglemezt, 182 magnókazettát kölcsönöztek, de az átjátszott zenei műsor mennyisége is jelentős, meghaladja az ötszáz órát. Ez az idő *— hozzávetőlegesen — 275 hanglemez sokszorosításának feleli meg. A könyvtár a Palotássy János zeneiskolával és a Miagyar Hanglemezgyártó Vállalattal közösen működteti a Hanglemezklubot. A havonkénti rendezvényeken kritikusok, élőadóművészek mutatják be az új felvételeket, adnak műsort. Nagy sikerrel vendégszerepeit a klubban Havas Judit előadóművész. Budai Ilona .népdalénekes, a Mozart fúvósitrió, a Kenderkóc együttes. Kiss Tamás lantművész. A ÍHanglemezktub legközelebbi összejövetelét hétfőn délután 5 órától tartják a zeneiskolában, amikor Ben- kő Dániel lant- és gitárművész és Bordás György operaénekes előadóestjére kerül sor. A Kollégiumi zene című műsorban a magyarországi református kollégiumok — Sárospatak. Debrecen — diákjainak megzenésített költeményeiből hallhatnak az érdeklődők. Nyári egyetemek Tizennyolc nyári egyetemet rendez az idén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A külföldi és hazai hallgatóságot hívogató rendezvénysorozat egyik érdekessége *— és ez hangsúlyosan dicséri a Társulatot >— hogy a tizennyolc nyári egyetemből tizenhetet vidéken rendeznek, örvendetes, hogy a nagyobb kulturális tradíciókkal rendelkező városok, — Szeged, Debrecen, Győr — mellett ' a kisebb megyeszékhelyek, vidéki városok is egyetemi székhelyivé lesznek, —• legalábbis a nyári hónapokra. Békés me- gve például két nyári egyediemet „vállalt”, Szarvas: mezőgazdasági, (Simula pedig eszperantó tagozatot. Kecskeméten pedagógiai fakultást nyitnak, Salgótarjánban. „Ifjúság ’82” jeligére a legkülönbözőbb témakörökre várják a fiatalokat. Egerben pedig — ahol az idén két nyár,i egyetem is működik ' majd — filmművészeti témakörökben tartják az előadásokat. Debrecen magyar nyelvi irodalmi fakultást Nyíregyháza pedig gazdaságpolitikai egyetemi kurzust fogad. A nyári egyetemeket általaiban júliusban, augusztusban tartják, s ezek a nyelvgyakorlásnak kitűnő fórumai lőhetnek, hiszen német, orosz, eszperantó. angol, francia, olasz szinkrontolmácsok segítik majd a neves előadók, tudósok kutatók munkáját. A kereskedelmi dolgozók megyei ifjúsági parlamentje úgy kezdődött ma 'egy hete, hogy az első sorból felállt egy alacsony termetű, fekete hajú fiatalember, szem- befordult társaival, s elmondta Holtai Jenő: Szabadság című versét. Nagy tapsot kapott, különösen a szövetkezeti küldötteik ünnepelték. Persze, hogy ők örültek a legjobban: később, -amikor bemutatkoztunk, JÁRJ ARANYBAN MINDIG, drága anyukám megtudtam áfész dolgozó, a kisújszállási nagy ABC-áru- házbain segéd. Lukács Pál a neve, tizennyolc éves, — Kisújszállási illetőségű is? — Szolnokon születtem, aztán, Szapárfalluban nevelkedtem. Hatodik éves voltam, amikor Kisújszálláson nevelőanyám lett. özvegy Kiss Endréné, ő az „anyum” azóta is. Nagyon -jó asszony. A szakmát is vele indultunk keresni, s nem bántam meg. Egy éve szabadultam, jövőre érettségizem' a Móricz Zsig- mond Gimnáziumban. Jó érzés. hogy a nagy realista író egykori iskolájába járhatok. Naigyon szeretem az irodalmad És sorolja a legkedvesebb költőit, műveiket. Van szebb Kosztolányi Ilonájánál ? Vagy József Attila Kései siratójónál? S a következőt már együtt mondjuk. Arany János gyönyörű, érett Epilógusát: Az életet már megjártam Többnyire csak gyalog járt am... A rövid beszélgetés', a parliament szünetében lassan véget ér. Szól a csengő, a küldöttekkel sétálunk a naigy terem , felé. — írok ám verseket én is — mondja. Egy úgy született, hogy megkért egyik ismerősöm, írjak anyák napi köszöntőt. Lehajtom a fejem, úgy hallgatom, a strófákat: „Járj aranyban . mindig Drága anyukám/ ... Rád gondolok ezernyi áldással... — Mondja. ismeri az édesanyját, a szülőanyját? i—, Nem, se őt se apámat. De tudja mit? Már nem is akarom megismerni őket. így van jó!l, ahogy van. Az én anyum. Bözsi néni, akivel nagyon szeretjük egymást. A fizetést is mindig hazaviszem,- s együtt beszéljük meg, mit költsék, mire. És adók is. nemcsak szeretatet és hálót. Időnként úgy behomályo- sodik az ember szemüvege hogy alig lát. Az ajtónál azért még megkockáztatok egy kérdést: — Kislány van? — Van — nevet fel —1 de előbb az érettségi, azután megpróbálok bejutni a művészeti főiskolára.. Ezek a terveim. És előre siet, a helyére. Fiigyei, jegyezhet. hiszen nem vendég, küldött. Ügy gondolom, érdemes a bizalomra ... — sj — — dg — ik elő egy ""«•* c~y * —.. niiii kiindult K|_ru. I ..Bocsánat, ■khy i — mentegei' MBL, z.ő tusinak . lapban egy i bites s/ür s/< A ban. sujráJíi HKjuüiih név« Vt-fli nsztúlyz WumaKum a Buráig épp c MW'lCtlem. AI. Brt a szóból, futja valami net. Hogyan rt "-bel nap l/t hiszem, l'k ludasak ^l'kbcn a/ el ^Vgy ..félre" ^■leret v.ilak ^Köknek a li. Wtelykor vissz wf jelentése. WI Hasonló elb ’** ais/l:iluk JÁTÉKOK Az EAST együttes első nagylemeze Aki nevel, mindig fiatalnak kell maradnia A fiatalok körében hamar népszerűvé vált együttesi már- elkészítette első önálló nagylemezét. Az EAST 1975- ben alakult Szegeden, 1976- tól Budapesten zenélnek. Eleinte a dzsess-z-rock- hoz közelíthető zenével próbálkoztak. olyan művészek közreműködésével. mint Szakcsi Lakatos Béla és Deseő Csaba. Az elmúlt évben csatlakozott hozzájuk Pálvöllgyi Géza billentyűs, és Zareczlky Miklós énekes. Igényesen komponált zenét játszanak, s ami külön öröeat a zenét — folytatja Za- reczky Miklós. —; Többek között mj magunk is. Nevezték például „patetikus- nock”-nak, „számifonákus- röck”-mak. Ügy érezzük, ezek az elnevezések kiemelnek bizonyos elemeket, amelyek jellemzőek zenei gondolkodásunkra. mégsem határozzák meg azt a maga egészében. A lényeget valóban, összefogó „szakkifejezés” tehát mindeddig nem született. Talán valamelyes tájékoztatásit ad mindazoknak, akik még sohasem hallottak A tavalyi diáknapok egyik „meglepetése” volt a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium színjátszó csoportjának produkciója. John Lennem. emlékére, a dalaival, eszméivel máig is jelen levő énekes, gitáros — aki versekben, novellákban is megfogalmazta gondolatait — vérbő humorral megírt kri- miparódiójét vitték színre. Sherlock Holmes és társai nagy sikert arattak Egerben, A négy megye diákjaiból alakult „legfelsőbb hatalom” a diáfctamács népszerűségi díjjal jutalmazta őket. Bálint Judit, a csoport vezetője ahhoz a korosztályhoz tartozik. amelynek tagjai még éjszakákat töltöttek a rádió mellett, hogy a „Luxemburgon elcsípjenek” egy- egy Beat les-slágert. Akkoriban volt annyi idős, mint most aiz Eddáékórt. vagy az „örökifjú” Hungáriáért rajongó ‘tanítványai. 1973-ban érettségiző diákként búcsúzott az altma matertől, hét évvel később pedig magyar-történelem szakos tanárként tért vissza a Verseghy Gimnáziumba. <— Egész nyáron át készülődtem. Ügy éreztem magam, mint egyetemista koromban. a vizsgaidőszakok idején. Hisz valóban, vizsgáztam. Régi tanáraim, előtt, mint ifjú kollégájuk és a gyerekek előtt. is. Vajon elfogadnák-e? A „vizsga” sikerült. Egy év sem telit el, Bálint Judit osztály főnök lett, e mellett KISZ-tanácsadó tanár és az irodalmi színpad vezetője. — Szegeden, a József Attila Tudományegyetem hallgatója voltam. Az egyetemi színpad akkor élte fénykorát. Minden előadásukon ott voltam. Néha felvetődött bennem, jó volna játszani, de igazi rátermettséget sohasem éreztem a színjátszásra. Annál inkább izgatott az irodalmi színpadok „belső élete”. az a nevelési lehetőség, amely bennük me.ilik. Harmadéves koromban aztán nevelési gyakorlatom színhelyéül. Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola irodalmi színpadát választottam. Több hónapot töltöttem a gyerekekkel. Az ott szerzett tapasztalatok birtokában mentiem a gimnázium sizínjátszócsopartjának vezetésére vállalkozni. Bálint Judit szerint a mai diákok felszabadultabbak, nyíltabbak. őszintébbek, minit az ő korosztálya volt. Bár — teiszi hozzá — ez meglehet äsen relatív. Az együttes civilben műnkre sztolgál, koncertjeik stúdd ó-t isztaságúak. Meggyőződésem, hogy ezt a zenét sokan szeretik — mondja Móczán Péter basz- szusigitáros, a zenekar vezetője. — A felvételekkel elégedettek vagyunk, remélem a hallgatók is. Azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, a lemez technikailag is egyedülálló. Nyolc billentyűs hangszer, akusztikus ztongora, polifonikus szintetizátor (amelyen egyszerre több hangot lehet játszani), és templomi orgona szólói meg a játékokban. Ezenkívül programozott szintetizátort is használtunk még. A keverésnél olyan szűrőberendezést alkalmaztunk, amely a lemez hangzását sóikkal „világosabbá” teszi — kapcsolódik beszélgetésünkbe Zareczky' Miklós. Egyszóval plasztikusabb lett a hangzás. Van-e olyan zenei szakkifejezés, amely pontosan definiálja azt a stílust, amelyet képviseltek? — Többen megpróbálták már az évek sorén, hogy találó kifejezéssel illessék bennünket, ha megemlítjük, legnagyobb oéldaképeinlket: a Pink Floyd^öt, a Genes is—.t, és a lengyel SBB-t. — Az említett példaképek hatása milyen formában fedezhető fel programotokban? — Többen véltek már konkrét hasonlóságokat felfedezni, és meg is kérdezték azok okait. Ha az ember bizonyos fajita zenét szeret, és főleg rendszeresen hallgatja, természetszerűleg kialakul benne egyfajta gondolati azonosulás. Ez azonban nem másolást, vagy konkrét elemek átvételét jelenti hanem rokonságot a zenei gondolkodásmódban. Hisz- szük. hogy sikerült kialakítanunk a magunk világét, amely csak az Easit-ire jellemző. és ezt a világot a jövőben is saját törvényei szerint szeretnénk továbbfejleszteni. A zenekar tagjai: Király István — dob1, Móczán Péter — basszusgitár, Pálvöl- gyi Géza — billentyűs hangszerek, Varga János — gitár, , Zareczky Miklós — ének. (szikszai> — Hozzánk: képest épp annyit változtak, mint amennyit azóta a társadalom változott. Üj gondok, problémák, kérdések foglalkoztatják őket. Megdöbbenéssel veszem tudomásul például, hogy néhány tanítványom mennyire magára- baigyatott. A család sok esetben nem jelent stabil érzelmi hátteret, fogódzót. Nekem ismernem kell a gyerekeket ahhoz, hogy megfelelő tanácsot tudjak nekik adni, ha bizonyos kérdésekkel hozzám fordulnak. S ez gyakran előfordul. Vitatkozunk. érvelünk, de mindenesetre beszélgetünk. Azt 'hiszem annak az embernek, aki a fiatalok nevelésére tette fel az életét, mindig nyitottnak, „fiatalnak” kell maradnia, fogékonynak az egymást váltó korosztályok problémáira, örömeire, legyen 20 vagy 50 éves. Közben persze a „tanár is ember”. S amellett, hogy sereenyj diákarcott őriz az emlékezete, önmaga „arcát” is formálnia kell. — Nem tudom, más szakmákban. hogy van ez. de ón pedaigógustársaságban jóné- hányszor tapasztaltam már, hogy tíz percnél tovább nem bírjuk a szakma nélkül. Magyarén, egy témánál! a pedagógiánál kötünk ki, bárhogy ig induljon a társalgás. Ez persze nem mindig hasznos, Olykor bizony jó volna kiikaocsolódni. megismerkedni olvan emberekkel is, akik más területéken dolgoznak. Az idő azonban nagy úr! (Ha nem tanítok, készülök a másnapi órákra, vagy dolgozatokat javítok, KlSZjmunikávai foglalkozom. Azért olvasásira, színházra, hangversenyre ■— ha másképp nem. a gyerekeikkel együtt — mindig jut időm. S talán így még az élmény is nagyobb. T. E. Verseghy bő! a Verseghybe
