Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

■ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. FEBRUÁR 6. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) teres acélművéhez elkészült az évi 500 000 tonna kapaci­tású, I. sz. konverter. Meg­valósult a Magyar Vagon- és ftépgyár futóműgyártásának jex portbővítő beruházása, a BM® híradástechnikai vál­lalat rekonstrukciós bővítése, a kőbányai Könnyűfémmű évi 5600 tonna alumánium- fóliatermelő kapacitása. A Szekszárdi Húskombinátban átadták a marhavágó vona­lat. Az ipari termékek kivite­le 1981-ben az előző évi szin­tet valamelyes,! meghaladta A belföldi értékesítésen bedül 4,2 százalékkal nőtt a lakosságnak eladott termé­kek mennyisége. A beruhá­zási célú értékesítés 1,6 szá­zalékkal, a termelő ágazatok vásárlásai 1,5 százalékkal emelkedtek Építőipar Az országos építési-szere­lési munkák volumene — a beruházások mérséklődésével összefüggésben ,— 3,5 száza­lékkal csökkent. A kivitele­ző építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, a csökkenés az állami építőipari vállalatok­nál következett be, a szövet­kezeti kivitelezők kismérték­ben fokozták termelésüket 1981 folyamán 6 százalék­kal több építmény kivitele­zését kezdték el, mint az előző évben. A kivitelezés alatt álló építmények száma ennek ellenére csökkent, mi­vel az átadások ütemesebbek voltak, mint korábban. Az Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összessé­gében megegyezett az előző évivel. A növénytermelés az 1980. évi (szintnél 2,4 száza­lékkal kevesebb volt. Az ál­lattenyésztés termelése 2,2 százalékkal! emelkedett. A növénytermelés csökkenésé főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében vesztesé­geket okozott Az ország szántóföldjein 1981-ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előiző évben betakarítottnál. Búzából, a korábbinál kisebb területen az előző évinél 24 százalékkal kevesebb ter­mett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal alacsonyabb a kiemelkedő 1980. évinél. A szántóföldi kukoricatermés 4.4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi leg­magasabb, 5860 kg-os hektá­ronkénti 'hozam 10 százalék­kal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorré­pából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés1 az elő­ző évinél nagyobb vetésterü­let és a termésátlagok nö­vekedésén,ek együttes ered­ménye. A burgonyatermelés 14 százalékos emelkedése a hozamok növekedéséből adó­dott A rízstermés 45 száza­lékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismér­tékben csökkent, a gyümölcs- termés lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 százalékkal kevesebb ter­mett az 1980. évinél, de a bor minősége sokkal jobb. Az év végén a szarvasmar­ha-állomány 1 945 000 volt. 1.4 százalékkal több. mint egy évvel korábban. A 8.3 milliós sertésállománv lénye­gében megegyezett az 1980. év végivel, az anyakocák szá­ma viszont lényegesen meg­haladta az utóbbi évekét. A nagyüzemek juhállománya 2 százalékkal csökkent, és az év végén 2.4 milliót tett ki. A vágóállat-termelés 1 szá­zalékos növekedésén belül a vágósertéstermelés lényegé­ben az előző évi szinten ma­radt. a vágóbaromfi és a vá- eóiuh termelése nőtt. a vágó­marháé csökkent. Az állati termékek közül a teitermeiés 4 százalékkal, a gyaoiúter- melés 2 százalékkal megha­ladta az előző évit. a toiás- termelés 2 százalékkal elma­radt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági (ipari, építőipari, szolgáltató stb.) tevékenysége számottevően bővült. Az állami mezőgaz­daságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban együtte­sen a foglalkoztatottak átla­gos állományi létszáma 22 Tovább erősítették az ár­vízvédelmi fővédvonalakat, az év végén a védvonalak 61 százaléka felelt meg az élő­írt maximális követelmé­nyeknek. A belvíz elvezetés átlagos időszükséglete vala­melyest csökkent. Szállítás és hírközlés építőipari vállalatok növekvő mértékben vállaltak és tel­jesítettek építési tevékenysé­get külföldön. 1981-ben folytatódott az építőiparban foglalkoztatot­tak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fő­vel, 3,7' százalékkal keveseb­ben dolgoztak a kivitelező építőiparban, mint azi előző évben. Az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 1,1 szá­zalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magánerőből épült la­kások száma. A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 0.7 százalékkal nőtt. ezen belül a közúti szállításban 2.5 szá­zalékkal. a vízi szállításban 7,1 százalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegé­ben nem változott. A távol­sági személyszállításban az utasok száma 8.1 százalékkal csökkent, az átlagos utazási távolság azonban nőtt. A he­lyi tömegközlekedésben az előző évinél 3,0 százalékkal többen utaztak. A villamosok kevesebb, a metró és az autó­buszok több utast szállítot­tak. mint 1980-ban A vasút az év folyamán 46 villamos és Diesel-mozdonvt. 105 személy- és 824 teherko­csit vásárolt. 66 km vasúti pályát villamosítottak. 268 ksm-t korszerűsítettek és 63 km vonalat szereltek fel ön­működő vonalbiztosító bérén- ‘ dezéssel A közúti szállításban közel 19 ezer új tehergépkocsit a tömegközlekedésben 1029 úi autóbuszt. 50 metrókocsit ál­lítottak forgalomba. Az év végén megindult a forgalom a metr ó észak-déli vonalának Deák tér—Élmunkás tér kö­zötti szakaszán. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezerrel, ezen belül a lakáso­kon felszerelteké közéi 14 ezerrel bővült A szállításban és hírközlés­ben foglalkoztatottak száma 1.1 százalékkal, mintegy 4300 fővel kevesebb volt az előző évinél. Külkereskedelem ezer fővel. 2,8 százalékkal több volt az 1980. évinél. El­sősorban a termelőszövetke­zetek nem mezőgazdasági munkát végző dolgozóinak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágya ellátása az 1980. évihez ké­pest valamelyest javult, egv hektár mezőgazdasági terü­letűé számítva 216 kg-ot tett ki. Az év folyamán/a mező- gazdasági üzemek többek kö­zött 3600 traktort. 850 arató­cséplőgépet. 5000 tehergépko­csit szereztek be. Az erdőgazdálkodás faki­termelése 1981-ben 7,7 mil­lió m3 volt. némileg megha­ladta az előző évit. Az erdő- telepítés és az erdőfelúiítási tevékenység összességében több mint 10 százalékkal bő­vült 1980-hoz képest. Víz­gazdálkodás A Vízgazdálkodás 1981. évi fő céljai teljesültek. A köz­üzemi víztermelő kapacitás mintegy 2 százalékkal, napi 90 ezer m3-rel, nőtt. A köz­műves vízellátásban részesü­lők száma 160 ezer fővel nö­vekedett. s ezzel az ország la­kosságának 77 százaléka te­kinthető ellátottnak. . A szennyvíztisztító kapacitás 13 százalékkal bővült. A tervezett vízügyi beru­házások többségét befelezték és üzembe helyezték. Elké­szült a kiskörei vízlépcső II. üteme. A külkereskedelmi forga­lom a kedvezőtlen világgaz­dasági helyzetben is növeke­dett. Az áruforgalom beho­zatali többlete kisebb volt az 1980. évinél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest meg­haladta. Ezen belül csökkent az energiahordozók, valamint a beruházási célú gépek im­portja. míg a termeléshez szükséges anyagoké és a la­kosság ellátását szolgáló ter­mékeké nőtt. A kivitel menv- nyisége mintegy 3 százalék­kal több volt az 1980. évinél. Ezen belül a mezőgazdasági- élelmiszeripari termékekből kedvező árakon jelentősen nőtt az, export. Fokozódott — bár lényegesen kisebb mér­tékben — az ipari késztermé­kek külpiaci értékesítése is. az anyagok, félkésztermékek vi­Beruházások A beruházások volumene mintegy 7 százalékkal csök­kent. A szocialista szervek beruházásainak összege folyó áron 183.5 milliárd forint volt. 6.2 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami döntési körbe tartozó beruházásaknái következett be. Ezekre 9 szá­zalékkal kevesebbet folyósí­tottak. 1981-ben három úi nagyberuházást kezdtek meg és hármat fejeztek be. egv továbbit részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati és a szövetkeze­Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság A népesség számának az utóbbi években tapasztalt lassuló növekedési ütemét 1981-ben csökkenés váltotta Befejezéséhez közeledik a téli nagyjaví­tás a TRW tisznbői géptelepén. A jászsági és a nagykunsági öntözőcsatornákon, vala­mint a Tisza mentén dolgozó öntözőberen­dezéseik, vízkivételi művek gépei közül több mint százhúsznak végezték el kis- és közép- javítását, illetve felújítását a télen. 1981 folyamán 143 ezer gyer­mek született 5800-zal keve­sebb. mint 1980-ban. A csök­kenés oka elsősorban a szü­lőképes! korú nők számának mérséklődése. 1981-ben 145 ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben, A cse­csemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszü- löttre 20.6 egy éven aluli ha­láleset jutott, az 1980. évi 23.2-dei szemben. 1982. január 1-én a népes­ség 46,6 százaléka. 4 995 000 fő volt aktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20 ezer fő­vel. 0.4 százalékkal csökkent. Ennek oka. hogy a nyugdí ja­zásból és a halálozásból adó­dó kiesés meghaladta az el­ső ízben munkába lépett fia­talok és a gyermekgondozási segélyről visszatértek számát A létszám ágasatok közötti átrendeződése a korábbiak­hoz hasonlóan folytatódott: az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt az aktív keresők száma. Az anyagi ágakon belül az ipar­ban. az építőiparban és a szállítás-hírközlésiben mér­séklődött. a kereskedelemben némileg, a mezőgazdaságban jelentősebben emelkedett az aktív keresők száma. 1981. július 1-vel megkez­dődött az ötnapos munkahét­re való áttérés a folyamato­san és a három vagy több műszakban termelő üzemek­ben, Az év végén mintegy 900 ezren dolgoztak ötnapos munkarendben., és megtör­téntek az előkészületek az 1982. év eleji általános átté­résre. A lakosság jövedelme és fogyasztása és alkatrészek kivitele szánt mérséklődött. A külkereskedelmi forga­lom 55 százalékát a szocialis­ta országokkal bonyolították le, A KGST-országokkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehangolt együttműködés. A rubel el­számolású behozatal folyó áron — az erőteljes áremel­kedés miatt — 5,3 százalék­kal. a kivitel 8,9 százalékkal növekedett. A behozatali többlet kisebb volt. mint 1980-ban. Nem rubel elszámolások­ban a behozatal1 és a kivitel értéke nagyjából hasonló mértékben bővült. Az egyen­legre kedvezően hatott, hogy a .kiviteli árak a behozatali áraknál jobban emelkedtek, így a cserearány valamelyest javult ti beruházások összege az előző évinél nagyobb válla­lati saját források és a szigo­rúbb követelmények 'alapján odaítélt hitelek révén, vala­melyest nőtt. A fejlesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve az export áru­alapok bővítését szolgálta. A beruházási ráfordítások mérséklődése nem volt álta­lános. Egyes ágazatokban, pl. a vegyiparban, a mezőgazda­ságban. a belkereskedelem­ben. valamint az oktatás és az egészségügy területén nőt­tek a beruházási kifizetések. A munkások és alkalma­zottak egv keresőre jutó ha­vi átlagkeresete a bérkiegé­szítésekkel együtt 4720 forint volt. nominálértékben több mint 6 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A mezőgaz­dasági szövetkezetekben dol­gozók közös gazdaságból szár­mazó nominális átlagkerese­te — ugyancsak a bérkiegé­szítéssel együtt — nem egé­szen 8 százalékkal emelke­dett. és havi 4230 forintot tett ki. A pénzben! társadalmi jut- tattások összege több mint 8 százalékkal nőtt és megha­ladta a 94 milliárd forintot. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi. oktatási, kulturális — juttatások ösz- szege is. Nyugdíjakra 61 milliárd forintot fizettek ki. ami 9 százalékkal több mint 1980- ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy egv év alatt 49 ezerrel. 2 millió 131 ezer­re nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az úi nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hoz­zájárult továbbá az emelke­déshez. hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 100 forint lett. az eddigi 70 forint helyett. Egyidejűleg a házas­társi pótlék összege .100 fo-: rinttal emelkedett. 1981-ben az egv nyugdíjasra jutó nyu/dí' átlagos havi összege 2415 forint volt. Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,6 milliárd forint­tot fizetett ki. ami 8 százalé­kos növekedést jelent. Gver- mjekgóndózési segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítot­tak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. 1981 végén 241 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. 13 ezerrel kevesebb, mint 1980 decemberében. A. munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése vala­mint a fogyasztói árszínvonal 4.6 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése or­szágos átlagban 2.2 százalék volt. A lakosság összes fogyasz­tása 2,4 százalékkal emelke­dett. A többlet döntő része a kereskedelmi . forgalomban jelentkezett. A belkereskede­lem a beszerzések fokozásá­val. készleteinek növelésével javította a kínálatot. A kis­kereskedelmi forgalom volu­mene 3.4 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Az élelmi­szerek és élvezeti cikkek, va­lamint a ruházati cikkek el­adása 2—2 százalékkal, a ve­gyes iparcikkeké 5 százálék- kal nőtt. * A takarékbetét-állománv az év folyamán 14.8 milliárd forinttal emelkedett, és de­cember 31-én 160,1 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás fel. 1982. január 1-én. az or­szág népessége 10 711 000 fő volt. 2 ezerrél kevesebb, mint egy évvel korábban. A lehúzódott tiszai árhullám vastag jégtakaróba ágyazta az úszó Vízkivétel! műveket Az egészségűim ellátás személyi és intézményi felté­telei Í981-ben tovább javul­tak. A 10 ezer lakosra iutó orvosok száma 29 fölé emel­kedett, A kórházi á«vak szá­ma 1200-zai nőtt. 68 úi álta­lános és gyermekorvosi kör­zet létesült. Csökkent a be­töltetlen körzeti orvosi állá­sok aránva. A bölcsődei helyek száma 3300-zal bővült. 1981 végén 68 ezer bölcsődei hely állt rendelkezésre. Az óvodai helyek száma 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvo­dába járt a megfelelő korú gyermekek 82,8 százaléka. Az óvodák zsúfoltsága mérséklő­dött. Az 1981/82-es tanévben 51 ezerrel nőtt az általános is­kolák nappali tagozatán ta­nulók száma. Az általános is­kola 8. osztályát beíeiezettek 93 százaléka tanul tovább, megközelítően fele-fele arányban középiskolában, il­letve szakmunkásképző isko­lákban. Az előző tanévhez képest valamelyest emelke­dett a szakmunkástanulók és a középiskolák nappali tago­zatán tanulók száma. A múlt évben 68 ezer diák tett ered­ményes érettségi vizsgát, eb­ből 42 ezer nappali tagozaton. Az esti és a levelező tagoza­ton érettség,iz^ttek száma 2600-zal kevesebb volt. mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intéz­ményekbe 102 600 hallgató jár. 1400-zal több. mint egv évvel korábban. Az ország különböző felsőoktatási in­tézményeiben 25 200 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 700 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osz­tálytermeinek száma 1700-zal haladja meg az előző évit. Az alsófokú oktatásban a .tan­erők száma 2600 fővel 78 ezerre emelkedett. A közép­iskolákban 16 ezer pedagógus tanít. 500-zal több. mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátottsága. Az általános is­kolai tanulók 39,9 százaléka részesült napköziotthonr- el­látásban. az 1980. évi 38.2 százalékkal szemben. A diák­otthonban vagv kollégiumban lakó szakmunkástanulók, ill. egyetemi-főiskolai hallgatók aránva emelkedett. ,a közép­iskolásoké némileg csökkent. Idegenforgalom 1981-ben 14,8 millió kül­földi érkezett az országba. 850 ezerrel. 6 százalékkal több mint 1980-ban. közülük 10,5 millió volt a turista. 11 százalékkal több az előző évi­nél. A turisták átlagosan 7 napot töltöttek hazánkban. Az év folyamán magyar ál­lampolgárok 5,5 millió eset­ben utaztak külföldre, ez 7 százalékkal volt több mint 1980-ban.. Az idegenforga­lomból származó bevételek és kiadások aktív' egyenlege 1981-ben nagyobb volt az előző évinél. 1981-ben a szállodák befo­gadóképessége mintegv ezer­rel. az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — turista- szállások, nyaralóházak, kempingek, fizetővendéglátás — 19 000-rel bővült. Budapest. 1982. február 5. Központi Statisztikai Hivatal (MTI>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom