Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

12 A tudomány világa 1982. FEBRUÁR 27. A tudomány termeiöerövó válik... lljabb növényvédő szerek az állati kártevők ellen A Kertészeti Egyetem Nö­vényvédelmi Tanszékén az ok­tatás és a termelőüzemek­nek nyújtott folyamatos szaktanácsadás mellett ál­landó kutatómunka is fo­lyik. Folyamatosan vizsgál­ták a kártevők, kórokozók elleni védekezés lehetőségeit. Melvek ennek a kutatásnak a legújabb eredményei? — kérdezzük Dr. Fairkas Ká­roly eavetemi docenst. — Jelenleg szabadalmi bmelentés alatt áll a fonál­férgek ellen iól alkaiimazha- tó növényvédő szer. amelyet eevik Pvőgyszeravárunk megbízásából az Eevetem Z oldsé.a t érmés ztési I n té zeté- vot közösen dolgoztunk kii. Ha a szer beválik, nem kell kemény valutáért imDor-tál- nunk a fonálférgek elleni növényvédő szert, és olvan — nagv mennyiségiben evár" tott — gvosvszer. gyógy­szertári melléktermékét használ iuk fel. amelvnek megsemmisítése körnvezet- sízennvezési szemoontok mi­att. különösen nagv gondot ielentene. Ilvmódon felhasz­nálva rendkívül előnyös, mert a környezetet nem szennyező, kis mennyiségben kerü-I felhasználásra. A tá­laiban lebomlik. és közben nemcsak a fonálférgeket, hane™ több talailakó gom­bát is elpusztít, A oalántra- dőlést okozó un. rizoktóniás betegség elleni hatásának vizsgálataikor a kezelt állo­mánynak több mint 90 szá­zaléka megmaradt a keze­letlen állományból pedig alig néhánv növénv. Sainos a szer nagyon agresszív, megtámadia a vasat is. Fo­lyadék formájában gondot okozhat a kijuttatása, de már granulátum foimá iában is rendelkezésünkre áll. Még nem tud iuk megmondani, melvik kerül forgalomba a kettő közül. — Miiven eavéb növénv- védőszer-kutatási eredménye van méa a tanszéknek? — A Pvrotox után — amelv az 1979. évi BNV nagvdíiát nverte el — a Pv­rotox ULV oermetezőszert is előállítottuk, amelyből na­gyon kis mennyiség (ezt jel­zi az angol Ultra-Low-Vo- lurr'-' = „ultra Jkis-mennvi- ség” rövidítés), mintegy 6 liter hektár mennyiség is bő­ven elegendő. Egyelőre azonban csialk zárt térben történő felhasználásra, rak­tári kártevők ellen engedé­lyezték. Kísérleteink szerint a zárt termesztőberendezé­sekben állati kártevők ellen is igen ió hatású. Forgalom- bahozatala szintén waluta- megtakarítást ielentene. és nemcsak a növényvédelem­ben hanem humán vonatko­zásban. a legvek és a szú­nyogok ellen is felhasznál­ható lenne. Éiiel kiperme- te^ve a szúnyogokat megfe­lelően gvérítené. — A következő úidonság a gvalogakáccal függ össze. Megfigyelték, hogv ennek a növénvfaitának szinte alig van állati kártevőié. Adó­dott. a feltételezés hogv. en­nek oka valamilyen, a nö­vényben található riasztó hatású anvag. Előállították ezt az anyagot; vizsgálják egyrészt a kémiai összetéte­lét. mi nedig kísérleteink­ben a tényleges riasztó ha­tást. — Visszatérve a ionáliér- aekre: az ellenük való véde­kezés kutatása miiven Gya­korlati eredményekkel jár­hat? — A hosszú élettartamú növények — szőlő, gyümölcs. — t"1 építésé előtt a leendő ültetvény talaiát sok szem­pontból vizsgálták, de na­gyon fontos állati kárte­vőkre nem tesztelnek, illet­ve sokszor naevon nagv költséggel végeznek talaifer- tőt.lenítést. Erre sok esetben nem lenne szükség, mert. a -leendő gyümölcsös talajából hiányoznak — vagv nagvon kis mennyiségben vannak ielen — a vírusokat, terjesz­tő fonálférgek, amelvek in­dokolttá tennék a drága vé­dekezést is. Ha a gyümöl­csös talaiát teleDítés előtt megvizsgáltatnák, a felesle­gesen végzett fertőtlenítés elhagyása a telem'tési költ­séget jelentősen csökkente­né: csonthéjasoknál 50. in­tenzív telepítésű almaültet- vénvéknél 25 .százalékkal. Szerencsés dolog lenne úira felfedezni a szervestrágvát. m'—*' a falaiba juttatott, trá­gva elősegíti a huirokvető — ragadozó — gombák szapo­rodását. amelvek a fonálfér­gek természetes ellenséged. B. Geges Mária Visszanyert fémek A nyersanyagok drá­gulásával olyan hulla­dékokból is visszanyerik az értékes fémeket, ame­lyekre néhány évvel ez­előtt még nem fordítot­tak figyelmet. Ilyen hul­ladékok a különféle ká­belek, a kiselejtezett jár­művek villamos alkatré­szei — dinamók, öni-ndí- tók és hasonlók — a hulladékba került ház­tartási készülékek stb. Francia hűtéstechnikai kutatók újabban egy nagyméretű berendezés­sel kísérleteznek az ilyen jellegű hulladékok visszanyerésére. Az eljá­rásban az. autóabroncsok feldolgozására már jól bevált folyékony nitro- génes hűtést alkalmaz­zák. A hulladékot folyé­kony nitrogénnel gyor­san mínusz 1Ö0 C-fokra hűtik, .majd az ezen a hőfokon üvegszerűan ri­deg anyagot egy aprító­berendezésben porrá tö­rik. Egy mágneses elvá­lasztó először kivonja a vasat, majd egyszerű fizikai módszerekkel el­választják az alumí­niumot és a rezet a mű­anyag- és a gumitönme- léktől. A szükséges be­rendezés viszonylag ol­csó, az eljárás egyszerű és gazdaságos. Tendenciák a motorkerékpár-gyártásban A szovjet gyártmányú IZ-PIaneta motorkerékpár nagy népszerűségnek örvend Az elmúlt évtizedekben szerte a világon sokszor ke­rült válságba a motorkerék­páripar, újabban azonban ismét erőteljes fellendülés­nek lehetünk tanúi. A küz­delem a szerkesztők rajz­tábláin zajlik, és nehéz len­ne megmondani, hogy a mo­torkerékpárok szerkesztő­mérnökei tanultak-e többet az „autósoktól" vagy viszont. Ma már nem ritkaság a 100 lóerő liter fajlagos tel­jesítmény a kismotoroknál sem, ugyanakkor az autók­nak ennél jóval szerényebb teljesítménnyel kell megelé­gedniük. A motorkerékpár­motorok sűrítési aránya a sorozatban gyártott típusok­nál is egyre inkább eléri a gazdaságos csúcsértéknek mondható 1:10 értéket, ugyanakkor a fordulatszá­mok is tekintélyesen emel­kednek. Szériamotoroknál sem ritkaság a percenkénti 6000, sőt ' 10 000 fordulat­szám. Nyilvánvaló. hogy mindezt a felhasznált szer­kezeti anyagok minőségének a javítása, a megmunkálási eljárások tökéletesedése, a gyártási mérőeszközök na­gyobb pontossága és a ja­vuló minőségű kenőanyagok, valamint üzemanyagok meg­jelenése tette lehetővé. A modern motorkerékpár nem­csak teljesítmény szempont­jából, hanem gyorsulóképes­ségével, fürgeségével is meg­előzte a legnevesebb autó­márkákat is. A további fejlődésnek a- zonban volt néhány jelentős akadálya. A íordulatszám növelése a hagyományosnál korszerűbb gyújtókészüléket igényelt. _A lendkerékmág­nesek, dé valamennyi is­mert gyújtási- rendszer is, mechanikusan működő al­katrésszel, jelen esetben a megszakítást végző üllővel és kalapáccsal kombinálva együttesen került alkalma­zásra. Ennek az alkatrész­nek a tehetetlensége eleve behatárolta a gyújtószikrák elérhető maximális számát és egy-egy szikra időtarta­mát, Nagyobb fordulatszá­moknál a gyújtás zavarok­hoz vezetett, ezen kívül — automatikusan előgyúj- tás-szabályozó híján — a gyújtási pont. a fordulatszám függvényében is állandó ma­radt, tehát csökkent a mo­tor hatásfoka, nagy fordulat­számon tökéletlenebb lett az égés, sok üzemanyag távo­zott a hengerből elégetetle- nüj. Ennek a problémának a megoldására több gyár fejlesztő-kutató tevékenysé­get folytat. A motorkerékpá­rok területén is megjelenő elektronikus gyújtási rend­szer utat nyit a még kedve­zőbb teljesítmények felé. un« :k und Schwärt« Aspik Sonka dobozban A dobozos sonka — amelynek Európában két specialistája van. Dánia és Magyarország — világszerte kényes húsipari produktum­nak. az ínyencek ételének számít. Gyártása tulajdon­iképpen már a megfelelő sertésfajták kiválasztásánál kezdődik. Az úgynevezett sonkasertéseket külön e cél­ra tenyésztik, féltő gonddal kezelik (terelésükhöz példá­ul elektromos ösztökélőt használnak, mert ha a hú­son a legkisebb ütésnyom is látszik, abból exportra ke­rülő sonka nem. készülhet). A megfelelő alapanyagnak bizonyult sertések csak többszörös állatorvosi ellen­őrzés után kerülhetnek le­vágásra. Az állatok húsát szalagon, az egyes munkafolyamatok nagyfokú gépesítésével dol­gozzák» fel. A kettéhasított sertések és a belsőségek párhuzamosan haladnak, mindkettőt külön-külön, de egy időben ellenőrzik a munkásokkal együtt jelenlé­vő állatorvosok. Ha valami­lyen elváltozást tapasztal­nak, megáll a szalag s a kifogásolt darabot azonnal kiemelik. A darabolás után. a sonkát nyolc órán keresz­tül hűtik, azután forró víz­ben, géppel átmossák. Egy másik gép eltávolítja róluk a felületi zsírréteget. A son­ka belsejében lévő inakat, zsigerekét és a csontot kézi munkával „operálják ki". A termék, jellegzetes ízét páco­lással érik el. A páclé ösz- szetételét régebben is csak a sonkamester ismerete, s ma is ipari titok, összeáll tásával i rendszerint k-ülc laboratóhium foglalkozik gyáron belül. A húsba sp ciális berendezés fecskend' zi be a pácanyagot, amely forgatógépben oszlik egyenletesen. Megfelelő id jű érlelés után a vákuum* töltőgép dobozökba prése a pontosan kimért adagoka Ezután a lezárt konzervdi hozok a főzőgépbe kerülne A hőkezelés sikerétől ,sc minden függ: a sonka szín íze, megfelelő puhaság zselétartalma, biztonság* eltarthatósága (a megrend- lő ezért ragaszkodik a- sói kük főzés közbeni maghi mérsékletének pontos mei határozásához, aminek 69- 75 C-foknak kell lennie.) hőkezelés alapján kerülne « készítmények a félkjoa zerv vagy teljes konzerv k: tegóriába. Az előbbi ki&s többet megtart természet* zamatéból, viszont csupá hat hónapig, csak folyami tos hűtőtárolás mellett szí vatolják a minőségét, magasabb hőfokon keze teljes konzerv szavatosság ideje hűtés nélkül is le* alább kétév. A konzervd* bozokból kiemelt és felv; gott sonkánál követeimén; hogy úgynevezett márványt hatást keltsen. Képünkön: az Eur< pában hagyományos, úgyn< vezeti mandolin alakú de bozban forgalomba kerül sonkakionzerveket láthatunil a nagy kankurrens, a dá húsipar produktumait. A szárított gyógy iszap Az Ogyessza környéki Kujalnyickij fürdő gyógyiszap- készletét 28 millió tonnára becsülik a kutatók. Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium gyógyvizekkel foglalkozó kutató- intézete három évig vizsgálta a sós fürdő vizének és iszap­jának összetételét. Megállapította, hogy a jelenlegi felhasz­nálási szint mellett ez az iszapmennyiség 1300 évre elegen­dő. Kidolgoztak egy olyan szárítási eljárást, amelynek sorár a gyógyiszap hasznos alkotóelemei nem károsodnak, és t por az iszap gyógyító tulajdonságait hosszú időn át meg­őrzi. A fürdő közelében üzemet építenek a gyógyiszap szá­rítására és csomagolására. így országszerte gyógyíthatna! majd a kujalnyickij fürdő iszapjával. Óriás turbogenerator Nincs párja a világon Tavaszi karosszériagondozás A lenimgirádi Elektroszila Villamosgépgyárban olyan hatalmas, 1 millió 200 ezer kiilowattos, szupergyors, két­pólusú turbogenerátort ké­szítettek, amelynek nincs párja a világon. Az üvegkalitlkában is fűi­vé dő-za j sz űr övei dolgoztak a vezérlő pult mellett a szakemberek. A főtervező vezetésével próbálták ki a mintegy 20 méteres henge­res testbe épített generátort. A percenkénti 3600 fordulat ilyen berendezéseiknél mind- ezideig ismeretlen volt. A konstruktőrök szinte minden egyes szerkezeti részegysé­get kénytelenek voltak kü­lön-külön újból megalkotni. Nagy esemény volt a ha­talmas méretű forgórész megmunkálása. A 104 ton­nás munkadarabot csak spe­ciális — erre a célra terve­zett — szerkezettel tudták bevinni a műhelybe. Egyet­len olyan esztergapadjuk volt, amely kiálhatta a nagy terhelést. A kosztromai erőmű ré­szére készülő turbogenerator sokoldalú kipróbálására, vizsgáztatására egy évet fordítanak. És hogyan to­vább? Az elsőt második tur­bógenerátor követi, majd jönnek az 1600 és 2000 kiilo­wattos teljesítményűek. A terveik már elkészültek. Minden egyes berendezést teljesen beszabályozva szál­lít ki a gyár. A gyár dolgozóinak az a törekvése, hogy új terméke­ik minél gazdaságosabbak legyenek. A rendkívül nagy teljesítményű gépegységeké a jövő a szovjet energetikai gépgyártásban. Az autók festett felületei sokféle rongálódásnak, van­nak kitéve. Ha elhanyagoljuk a bevonat ápolását, a kocsit idő előtt úira kell festeni, fé­nyezni. A. festett felületek rendszeres és szakszerű ápo­lásával jelentősen késleltet­hetjük az elöregedési folya­matot. A tavasszal amúav is naevon aktuális alanos felső mosást iobb saiátíkezűleg el­végezni. mert eközben alka­lom nvílik a lakkozott és krómozott felületek átvizsgá­lására is. Nagvon fontos, hogv a mosást csakis soeciá- 1 is autósamoon.nal végezzük. E—■k kicsit zsírosak, és í°v visszaadják a lakk rugalmas­ságához nélkülözhetetlenül s7-"Vséaes ..tápanyagokat”. Az erősen savas vagv lúgos kém­hatású mosószerek (például az Ultra) viszont megtámad­hat iák a Lakkozást, és a lak­kozásból kilúgozhatok a pigmenteket. A langyos vagv mele® víz segíti a szennye­ződések eltávolítását, a forró víz azonban semmiképpen nem ajánlható a karosszéria mosásához. A tisztáira mosott kocsit vattával és puha ronggval (flanellal) políroz­zuk. amihez valamilyen autó­fényező pasztát, krémet vagv emulziót is használhatunk. E készítmények eltávolítiák a lakkfelület elkrétásodott ré­tegét. kitöltik a repedéseket, s a felületet hosszabb időre víztaszítóvá teszik. Kerüliük a forgókoroingos Dolírozógéo használatát, mert igen nagv fordulatszámon dolgozik, és szakszerűtlen, kezelés esetén felsegítheti, sőt le is kop­tathatja a lakkot. A- mosás és a felületkiké­szítés közé kell beiktatni a karosszérián felfedezett ki­sebb -naavo-bb sérülések kija­vítását. Ha a lakkozáson vi­lágosabb foltokat látunk, az a kezdődő rozsdásodás iele. Ilyeneket felfedezve sürgős beavatkozásra van szükség. különben a lemez a lakkré­teg alatt tönkremegy, és már csak sokkal költségesebb iavítás • segít. Nem elég csu­pán befesteni a felihólvagoso- dott. leoattogzott helveket. ugyanis a rozsdafolt eltávo­lítása nélkül a festék alatt a korrózió tovább dolgozik. So­kan csiszolóvászonnal távo- lítiák el a rozsdát, de ezzel legtöbbször sokkal nagyobb, még ép felületet karcolnak össze, mint kellene. A he­lves eliárás. hogv a kis rozs­dafoltot késéllel vagv más hasonló szerszámmá1 óvato­san. a lemez még ép ..húsát” meg nem sértve lekapar iuk, maid pedig vízálló csiszoló- vászonnal a hiibahelvet és közvetlen 'környezetét — kör­körös mozdulatokkal — si­mára. összecsiszoliuki A mű­velethez ne durva, hanem egészen finom csiszolóvász­nat h asznál iurnk. . és csak nedves felülettel dolgozzunk. A lecsiszolt, sima és tiszta — benzinnel zsírtalanított - fémes felületre kevés, c egyenletesen eldolgozott fe: tékmennviséget vigyünk fe Szóródobozos festék baszni laténál papírral takariuk 1 azokat a könnyező helveke ahová nem akarunk festék* juttatni. Az éles. mély kaa colásokat nem érdemes ház lag javítani, mert az rendsz* ránt nem sikerül. Az úi gél kocsihoz kapott iavítófest* két tartsuk fenn az ilven k sebb hibakiigazításhoz, r ad iuk oda a nagyobb karos; szériaiavítások.nál véazend dukkózáshoz. A krómozott, részeken fé fedezett rozsdalkezdemémY két az erre a célra kaohal paszták valamelyikével leh* eltávolítani. Eközben v.iigváí ni kell. hogy e paszitából kocsi egvéb részeire ne k( rüliö-n. Különösen- a fénvszc ró-keretek tisztításakor iái iunik el óvatosan, mert krómfénvező paszták egv rt sze elhomálvosítia az üvege B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom