Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

Kulturális kilátó 1982. FEBRUÁR 27. Debreceni hívogató Debrecen idén is számos nemzetközi és országos kul­turális rendezvény" házigiaz- dája. Zenei estek, kiállítások várják a Hajdúság fővárosá­ba látogató turistákat. A vá­ros kulturális életének szer­vezői, irányítói különösen a tavasztól őszig terjedő né­na-k. Hangversenyek, balettest, népdalverseny Március ejején a Moszkvai Vonósnégyes ad hangver­senyt a Zeneművészeti Fő­iskolán; 16-án pedig a Ma­gyar Kamarazenekar, Szabó Csilla zongoraművész közre­működésével. Ugyancsak márciusban két zongoraestre kerül sor. A balett kedvelőit bolgár együttes vendégsze­replésére várják a Kölcsey Művelődési Központban már­cius 29-én. Áprilisban Debrecenben rendezik meg a negyedik Or­szágos Rézfúvós és Ütőhang­szeres Találkozót, s a zene­iskolák, valamint a pedagó­gusképző inézmények hallga­Üj látványossággal is gya­rapodik Debrecen központja. Társadalmi összefogással helyreállították a Nagytemp­lom melletti ro m kertet, amelyben középkori kápol­nát, s1 épületeket varázsol­tak újjá. A Medgyessy Fe­renc emlékházat pedig ápri­lis 2-án nyitják meg a nagy­hány hónapra koncentrálták r'endezvényeik nagyobb há­nyadát, így Debreceniben idén nyáron sem lesz ubor­kaszezon, a helybeliek s- a kirándulók zenei, művészi élményekkel gazdagodhat­ta in ajj. szolfézs- és népdal- éneklési versenyét, ez utóbbit Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére. Májusban a csehszlovák Janacek Vonósnégyes és Ella István orgonaművész ven­dégszerepei. a városban, 21- én, 22-én pedig a Ma,gyár Néphadsereg országos nép­táncfesztiváljára kerül sor. A nyári zenés rendezvé­nyek közül kiemelkedik a Bartók Béláról elnevezett nemzetközi kórusverseny, az országos modern zenei sze­minárium. a XI. Debreceni Jazz Napok, valamint a IV. Debreceni Folkhétvége. hazban 'állandó kiállítás mu­tatja be a szobrászművész életét és munkásságát. Az állandó kiállításon kí­vül márciustól szeptemberig huszonkét időszaki tárlat nyílik Debrecenben. Már­ciusban Józsa Lajos szob­rászművész, Imre Júlia textil iparművészt Molnár Sándor ési Menyhárt József festőmű­vészek alkotásaiból nyílik kiálítás, áprilisban és május­ban pedig Novák András', Bodó Károly, Tar Zoltán, Szántó' Piroska festményei­ből, Melega István grafikái­ból. s Tóth József reklámfo­tóiból kaphat ízelítőt a kö­zönség. Emlékkiállítást ren­deznek többek között Arany János, Kondor Béla, Zoltai Lajos tiszteletére. Kodály a képzőművészetben A képzőművészeti rendez­vények közül kiemelkedik a nyáron hetedik alkalommal sorra kerülő Debreceni Or­szágos Nyári Tárlat. A kiál­lítás rendezői ezúttal In me­móriám Kodály Zoltán címmel pályázatot hirdettek, ennek célja olyan művek alkotása, amelyek a képzőművészet eszközeivel mutatják be a nagy magyar zeneszerző, ze- zetudósi, zenepedagógus mun­kásságát. A pályázaton a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának, a Magyar Képző- és Iparművészek Szö­vetségének. valamint a Fia­talók Stúdiójának tagjai ve­hetnek részt. Az alkotások beküldési határideje június 3-a. A- zsűri által legjobbnak ítélt művekből júliusban nyí­lik meg a nyári tárlat a Kos­suth Lajos Tudományegye­tem díszudvarán. T. G. Medgyessy emlékház, romkert, kiállítások közönség előtt. Az emlék­A hódmezővásárhelyi müvésztelepen Látogatás Végvári Gyula kerámikus A Hódmezővásárhelyen élő vaßv vendégként alkotó képző" és inarművészek a város három különböző ré­szén — művészteilenén dol­goznak Végvári Gyula műtermé­ben a műhelyek megszokott, egészséges rendetlensége fo­gad. A falon nagyméretű, már kész kerámiák, tálak sorakoznak, a polcokon ki­sebb, égetésre váró figurák. — Rengeteg fiatalkori él­ményem fűződik Szolnok megyéhez. a Kunsághoz, ugyanis Karcagon jártam gimnáziumba, ott érettségiz­tem — mondja Végvári Gyu­la. — Barátaim, osztálytár­saim közül sokan élnek ma is a megyében, velük levél­ben tartom a kapcsolatot, időnként találkozunk. — Mikor kötött barátságot az agyaggal? — Az első élményeim Vá­sárhelyhez kapcsolódnak. 1958-ban tervezőként kezd­tem dolgozni a majolika­gyárban. Az évek során az­tán mélyrehatóbban foglal­koztam az épületkerámiák­kal. Itt a városban és Csong- rád megye több más telepü­lésén is található murális munkám. A Faenzába nevezett kerámia — Min dolgozik mostaná­ban? — Állandó a kapcsolatom a Képcsarnok Vállalattal, emellett igyekszem eleget tenni a meghívásoknak; kü­lönböző pályázatokon szere­pelek. Most egy osztrák— magyar kiírásra nevezett mű­műtermében Faenzai kiállításra készül vemet készítem.- Olyan cse­répkályhát állított össze, amely új és korszerű.’ n"rü- mazkodik a modern ízléshez, formákhoz. • de a hagyomá­nyos tüzelőtechnikával fűt­hető. Napjainkban igen nép­szerűek a kandallók is. — Legközelebbi kiállítása? — Budapesten tavasszal rendeznek egy kisplasztikái, keriáimiai tárlatot, amelyre meghívást kaptam. Mindig nagy megtiszteltetés és- öröm számomra amikor nemzetkö­zi bemutatón vehetek részt. 1964-ben egy olaszországi tár­laton aranyérmet nyert a munkám azóta a rendszeres szereplők közé tartozom. Ezt a kiállítást az idén is meg­rendezik, júniusban nyílik Faenzában. F. S. Fotó: Dede Géza Ladik Katalin Jugoszláviában élő magyar színész-költőnőről készített portréfilmet a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stú­diója. A portréfilmet Bubryák István szerkesztette, a rendező pedig Radó Gyu­la. Képünkön velük beszélget a színész- költőnő. A filmet „Ez már nem én va­gyok” címmel a nyáron sugározza a sze­gedi körzeti Stúdió Fotó: Hernádi Oszkár MEGJELENT A HISTÓRIA Mikor volt a honfoglalás? Politikai merénylet, vagy öngyilkosság? Kiéh­centenárium Makó emlékkiállítással tiszteleg száz éve született művészfiának Kléh János­nak. A korán elhunyt, méltat­lanul elfelejtett festőművész 1908-tól a szolnoki Művész- telep tagja, munkásságára Fényes Adolf művészete volt nagy hatással. Posztimpresszionista fes­tészete maradandó értékű alkotásokat hagyott az utó­korra, ezek egy része Szol­nokon van, vagy a család gyűjteményében. Nagy hatá­sú, dekoratív foltokkal épít­kező pikitúrája lágyan hajló vonalakkal tagolt, erős ér­zelmi töltésű. A makói tárlaton több je­lentős művét — Rózsafák, Téli táj. Tiszapart Szolno­kon stb. — láthatja szülővá­rosa közönsége. Meggyőződésünk, hogy a Kléh-emlék,kiállítást szíve­sein fogadná a szolnoki kö­zönség is. SZÍNHÁZI hírek Egyszemélyes darab Vallai Péter vendégjátéka Eavszemélves színpadi iá- tékot láthat a közönség március 17-én fél 8-kor Szolnokon, a Szobaszínház" ban. Esterházy Péter Spion- iáték című művét Vallai Péteri a evőri Kisfaludy Színház, művésze mutatia be. A darabot Dániet Ferenc állította színpadra. A szolnoki Szigligeti Szín­ház társulata március 1-én a Fővárosi Operettszíriház- ban vendégszerenel. A Ham­letét. — Paál István rende" zésében — mutatiák be Bu- daDosten. A Corvina kiadásában Ruzicskay-album A Corvina Kiadó jelentet­te meg A gyulai vár króni­kája címmel Ruzicskay György ötvennégy rajzból álló albumát. A szép kiállítású mű a honfoglalástól idézi a gyulai századokat, a neves szemé­lyiségeket, Szilágyi Erzsébe­tet. Kerecsényi László vár­kapitányt. A gyulai városi tanács tá­mogatásával megjelentetett díszes album híven repre­zentálja a város történelmi múltját, s mai pezsgő kul­turális életét. A napokban meaielent a História, a Magyar Történel­mi Társulat folyóiratának ez évi első száma. László Gyula a kettős hon­foglalás vitatott témáiéról feiti ki elképzelését... a magyar néiD két. rokon a”a. két alkalommal hajtotta vég­re a honfoglalást, az egv.ik (onugor) az avarlkorban tör­tént 670—680 táján, eevidő- ben a dunai bolgár állam megalakulásával, a másik pedig, (a turk. mag váci Árnád vezetésével a 9. század leg­végén,.” Idéztünk László nro- ‘íesszor tanulmányából, amelv így feleződik be: ..Sok kér­dést kell... még tisztáznunk ahhoz, hogv a ..'kettős hon­foglalás” a va'ószínűségből tén.nvé szilárduljon. Nyilván igaza van a töröknvelvű ma­gyar krónikának (Tarih i Üngürüsz) hogv a honfogla­láskor itt ..saiát nyelvünkön beszélő népet” találunk.” ! A folyóirat sorozatot indít a történelmi irodalom és a közönség előtt egyaránt ke­véssé ismert eurónai ..kisfa- sizmusok” történetéről. Szent Mihály Arkangyal Légiója cí'—°1 Ormos Mária Corne- liu Zelea Codreanu mozgal­mának eredetét mutatia be. elvezeti az olvasót a román ..Vasgárda” megalakulásáig. Az érdekes cikkek, tanul­mányok. emlékezések sorá­ból is kienjelkedik Az 1941. év legendái felcímű hétoldal- nvi összeállítás. Vaion miért elit és él to­vább évtizedekig egv olvan legenda, amelynek tengelyé­ben az all. ho"v gróf Teleki Pál 1941. április 3-ára virra­dó éiiel nem öngyilkos lett. hanem a németek, a Gestano embereinek áldozata? — te­szi fel a kérdést a szerkesz­Petőfi Sándor születésének közelgő 160. évfordulója tisz­teletére pályázatot hirdet a Kiskőrösi Városi Tanács és a Bács-Kiskun megyei Mú- zumok Igazgatósága „Pető­fi a néphagyományban” címmel. A pályázat célja, hogy ösztönözzön azoknak az emlékeknek, történetek­nek, anekdotáknak, mondák­nak az összegyűjtésére, me­lyek a néphagyo.mányban Petőfi életéről és cselekede­teiről szólnak. A pályázaton egyéni és csoportos munkák egyaránt részt vehetnek. Elsősorban nem irodalmi igénnyel .meg­fogalmazott adatközlések beküldését várják. A bekül­tőség. Üiabb adatok Teleki haláláról? címmel két vissza­emlékezést közölnek, ame­lyek percnyi pontossággal idézik a történteket. — illet­ve az egymásnak ellentmon­dó feltételezéseket. Üiabb adatok vagv úiabbí?) legen­dák? címmel Tilkovszkv Ló­ránt elemzi gróf Teleki élet­útját. a halála körüli tisztá­zatlanságokat. Borús József Kassa bombá­zásáról ír. vitatkozik dr. öl- vedi Ignáccal. bizonvítia. hogv Hitler uilótói ugyan bombázhatták Kassát. de nem német gyártmányú re­pülőgépekkel. Az Eitőennvősök a horthys­ta hadseregben című vissza­emlékezés gvűiteménv úev hisszük Bárczv János köny­vei és dokumentumfilmie után került az érdeklődés előterébe. A Szemtanú rovatban Föl­des László Ahogv én láttam 1956-ot címmel írt. A memo­ár egyes részei — a hadse­reg felbomlásával összefüg­gésben — nemcsak megdöb­bentőek. de úi területeket is tárnak fel a kutatók számá­ra. Nines módunkban hogv a aazda° tartalmú folyóirat minden egyes cikkét akár­csak megemlítsük, de a Sza­lon,nás 'káposzta Magyaror­szág címere című ióhanaula- tú olvasmánytól nem tekint­hetünk el. ahogyan a Tiszt­viselők, az első világháború után című 'írást is . az olvasók fi'-elmébe aiánliuk. A História e mostani szá­mától kezdve évente hat al­kalommal jelenik meg. min- d'-' páros hónapban. A fo­lyóiratot a Szolnoki Nvomda készíti. dött pályamunka tartalmaz­za hogy hol, kitől, milyen életkorú embertől gyűjtötték a történeteket. A pályázat jeligés, a pontos címet le­zárt borítékban kell mellé­kelni két példányban. Be­küldési határidő: 1982. októ­ber 1. a Katona József Mú­zeum (6001 Kecskemét, Pos­tafiók 6.) címre. A gyerekeiknek „Lovagolok szilaj nádparipán” címmel hirdetnek pályázatot, ame­lyen minden, 14. életévét be nem töltött, gyermek részt vehet. A pályázatra Petőfi költői világához (szemléleté­hez. verseihez, életéhez) kap­csolódó rajzokat és játéko­kat küldhetnek be. — ti Pályázati felhívás Petőfi a néphagyományban / Rengeteg élményem! űződik a Kunsághoz — mondja Végvári Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom