Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

1982. FEBRUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 kOzmüvelOdési küldetéssel A Jászság zenekara lesz Tavaly az országos szövet­kezeti daikxsitalálkozó záró­akkordjaiként kétszáz énekes, ztenész és táncos népesítette be a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színpadát, s nagy síikerrel előadták Ko­dály Zoltán Kállai kettősét. Az „alkalmi együttesben” a szolnoki Kodály kórus, a szekszárdi Madrigál kamara- kórus, a nyírbátori Afés-z ve­gyészkara, a nagykátai műve­lődési ház tánccsoportja, va­lamint a Jászberényi kama­razenekar szerepelt. A mű­sorra való felkészülés kissé szokatlan módon történt A jászberényiek kezdeménye­zésére „levelező úton” a cso­portok külön-külón tanulták meg a Kállai kettőst, s egyet­len közös próba után léptek a közönség elé. A Jászberényi kamaraze- nekaimak ez vo'it az első, s máris sikeres bemutatkozá­sa a meeveszékhelven. Neve mégsem ismeretlen a szak­emberek. s a Jászság néhány településének közönsége előtt, noha a zenekar egye­lőre rövid múltra tekinthet vissea, „anyakönyvezése” is csak most fejeződött be. Szü­letésnapjául 1978 novembe­rének második vasárnapja tekinthető, ez volt a zené­snek első nyilvános fellépése, méghozzá nem is akárhol, a Nemzeti Galériában a jász­berényi Tanítóképző Főisko­la énekkarával adták elő Rargolesi Stábot Mater, cí­mű szerzeményét. A aanekar megszületésé­nek előzményeiről csak any- nyit, hogy Czeglédi Zoltán, a Palotásy János Zeneiskola 1977-ben kinevezett fiatal igazgatója örömmel látta, hallgatta a növendékek ma­gas színvonalú játékát Úgy érezte, hogy egy-egy na­gyobb mű élőadlására is ké­pesek lennének, természete­sen az iskola tanáraival kö­zösen. Az ötletből egy év múlva valóság lett. A Sta- bat Matert a budapesti ven­dégszereplés után a Jászság falvaiban is előadták, majd egy múlt századi kisopera bemutatásával örvendeztet­ték meg közönségüket, amely jobbára a tájegység lakóiból áll. Nem elsősorban a közel­ség miatt, hanem mert az alakuló zenekar céljául tűz­te ki a komoly zene népszerű­sítését, a zenei ismeretter­jesztést azokban a falvak­ban, aihoVá nem jutnak el az Országos Filharmónia együt­tesei. A Jászság tíz-tizenöt helysége jeleníti ezt a fehér foltot. Érthető, hogy a város, s a járás vezetői örömmel fogad­ták e nemes küldetéssel je­lentkező zenészeket Jászbe­rény gyárai, üzemei, gazda­ságai, intézményei az anya­gi ösztönzéssel sem fukar­kodtak. A jelenleg negyven zenészből álló együttes csekkszámláján szaporodnak a befizetések — a zeneisko­la tanári hangversenyének bevétele is a zenekaré lett —, elkészült az alapszabályzat, s a műsorten-v is. A zenekar teivei ben főként barokk és korai klasszikus szerzők, Bach, Vivaldi művei, vala­mint mai kamarazenei alko­tások előadása szerepel. Áp­rilisban a jászberényi mú­zeumban Régi táncok cím­mel adnak műsort, májusban a Székely Mihály zenei na­pok keretében Jászárokszál- láson szerepelnek, majd jú­niusban az Országos Filhar­mónia minősítő bizottsága előtt játszanak. Az év hátralévő részében — a minősítő vizsga után — előadássorozatot indítanak a Jászságban. Úgy tervezik, hogy szombatonként lépnek közönség elé zenei ismeret- terjesztéssel egybekötött mű­sorukkal, amely bizonyára közkedvelt szabad szombati időtöltése liesz a Jászságban élőknek. T. G. Nyitás kedden TJj helyen a szolnoki „Szigligeti” könyvesbolt 70 éve született JÁNOSSY LAJOS Jánossy Lajos a kiváló magyar fizikus 1912. márci­us 2-án Budapesten szüle­tett. Édesapja a Mértékügyi Intézet matematikusa volt. s a Tanácsköztársaság ide­jén tanúsított tevékenysége miatt 1919 után emigrációba kényszerűit ezért fia Bées- ben végezte középiskolai ta­nulmányait, majd az ottani egyetemre is beiratkozott. Később Berlinbe került, ahol egyetemi doktorátust szer­zett 1936-ban, huszonnégy - éves korában, a kozmikus sugárzás tárgyában írott disszertációja sikeres megvé­désével. A később Nobel-díj- jal is kitüntetett P- M. S. Blackett meghívta a londo­ni egyetemre, majd Man­chester egyetemén tanított. A fiatal fizikusprofesszor neve ekkor már egész Euró­pában jól csengett. 1947-ben az ír kormány meghívására elvállalta az Institute for Advanced Studies — az ír egyetem — Kozmikus Fizi­kai Intézetének vezetését. Egyidejűleg megválasztották az ír Tudományos Akadémia tagjául is. A dublini egye­tem egyik vezető professzora volt, amikor kézhez vette a magyar kormány meghívá­sát. 1950-ben tért haza Bu­dapestre. Az Akadémia azon­nal rendes tagjául választot­ta. Itthon Jánossy először az akkoriban éDÜlő'szeirveződő. Szabadság-hegyi MTA Köz­ponti Fizikai Kutató Intézete kozmikus-sugárzási labora­tóriumát irányította, majd 1956-ban — a legnehezebb pillanatokban — az ország egyik legfontosabb kutatóhe­lyének az igazgatójává ne­vezték ki. Több mint egy évtizeden keresztül állt a KFKI élén; ez az időszak meghatározó fontosságú az intézet történetében is. Jánossy munkásságból a kozmikus sugárzás témakö­rére vonatkozó dolgozatait a világon mindenütt használ­ják, idézik. Elsősorban az úgynevezett levegőzáporok, mégpedig különösen az átha­toló és kiterjedt záporok el­méletével vívta ki az őt világszerte- övező szakmai megbecsülést. A nagy koin­cidencia-berendezésekkel végzett nevezetes kísérletes vizsgálataira — melyek az áthatoló levegőzáporokban előforduló elemi részecskék természetét segítettek feltár­ni — máig sokan hivatkoz­nak. Fontos eredményeket tulajdonítanak neki a me­zon-keltés és a levegőzápo­rok problémáinak kvantita­tív tárgyalására vonatkozó­an is. Ezekért a dolgozatai­ért alig egy évvel hazatele- pedése után, 1951-ben meg­kapta a Kossuth-díjat. Jánossy Lajos azok közé a tudósok közé tartozott, akik tudományos alkotómunkájuk­tól nem választották el az ismeretterjesztést sem. A kö­zépiskolai fizikaoktatás re­formjában is szívesen köz­reműködött, rendszeresen lá­togatta a gimnáziumok fizi­kaóráit. Emlékezetes televí­ziós ismeretterjesztő előadás- sorozata mellett a lapokban is gyakran felbukkantak szí­nes és érdekes cikkei. A gra­vitáció és az atomok közötti kapcsolatról éppoly termé­szetességgel értekezett, mint az oktatás és iskolai túlter­helés kérdéseiről. Köztudott, hogy Jánossy az MSZMP Központi Bizott­ságának tagjáként a hazai tudománypolitikai irányítás egyik kulcsszereplője volt. A legkülönbözőbb fórumokon: kongresszusi előadásain, aka­démiai bizottsági üléseiken, a magyar tudomány eredmé­nyességéért, de az ehhez szükséges feltételek megte­remtéséért is síkraszállt. Mindazokon az őrhelyeken szolgált, ahol a magyar fi­zika és matematika ügyét — akár hazai, akár nemzetközi testületekben. — hatékonyan képviselni lehetett. Négy esztendeje, 36 éves korában — szívroham kö­vetkeztében — hunyt el. Szimbolikus, hogy éppen óralátogatásra indult egy középiskolába: az utánpótlás ügye volt talán utolsó gon­dolata. Szántó György Tibor A könyvesbolt belső tere, még költözködés közben A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat Szigligeti Könyvesboltja eddig elavult, korszerűtlen, kis alapterüle­tű üzlethelyiségben fogadta vásárlóit. A zsúfoltság, a megjelenő kiadványok ési az olvasók számának növekedé­sével évről évre nőtt, és egy­re nagyobb gondként jelent­kezett. A nyolcvanezer lako­sú város ési a környék lakói­nak kulturált kiszolgálása, igényeik megfelelő kielégíté­se úgyszólván lehetetlenné vált. A boltban ennek elle­nére évemként 12 mill 1 ó fo­rint értékű könyv talált gaz­dára. Az éves forgalom egy fizie­débe, 1 millió 200 ezer fo­rinttá került most a felújí­tás«, amelynek kösznhetően korszerűbby ízlésesen beren­dezett könyvesboltban vá­sárolhatnak a szolnokiak. A Ságvári körúti üzlet — a volt orvosi műszerbolt helyén — kedden a déLi óráktól fogad­ja első vásárlóit. A Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat, a szolnoki városi tanács és az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat — amely az orvosi műszerbolt elhelyezé­sét megoldotta — könyvek­hez méltó környezetet terem­tett. A vásárlóikat 5 millió Vendégszereplések Schiller: Ármány és sze­relem című drámájával sze­repel a Népszínház társulata március 1-én délután 3-kor és este fél 7-kor Győrött, a megyei művelődési központ­ban. Az előadás rendezője Meczner János. Két előadást tart a jövő héten a szegedi Nemzeti Színház társulata. Március 1-én a paksi, március 2-án a tótkomlósi művelődési házban egyaránt' Fényes Szabolcs: Maya című ope­rettjét adják elő. A szolnoki Szigligeti Szín­ház március 5-én pénteken Dunaújvárosban és 6-án szombaton Vácott Jid Menzel: A három megesett lány esete című komédiáját játssza. forintos árukészlet várja, a könyvek mellett 'komoly- és könnyűzenei hanglemezeiket is árusítanak ezentúl a Szig­ligeti könyvesboltban. A nyi­tás napján néhány meglepe­téssel szolgál a bolt: rég ke­resett, kuriózumnak számító kiadványokkal is kedveske­dik vásárlóinak. A 180 négyzetméter alap- területű üzletben megoldód­nak a korábbi raktározási gondok, és lényegesen javul­nak a dolgozók munkakörül­ményei is. Előadóművészek fesztiválja Győrött rendezik meg az idén az előadóművészek V. fesztiválját. A találkozón, amelyre április 15-én kerül sor, 20 neves művész mu­tatja be pódiumra szánt mű­sorát. Mindegyikük átlago­san 15 percig lehet a szín­padon, s ezt az időt tetszése szerint használhatja fel. A szaktekintélyekből álló zsűri műfajilag sem köti meg a résztvevők kezét. Egry — Tihanyi — Vaszaiy Kiállítás a pécsi Modern Magyar Képtár grafikai gyűjteményéből Szolnokon, a Megyei Mű­velődési Központ galériáján látható a pécsi Modem Ma­gyar Képtár grafikai anyagá­ból rendezett kiállítás. Ritka művészi élmény­ben van része mindazoknak, akik szakítanak egy-másfél órát idejükből, s végignézik e nagyszerű tárlatot, amely a pécsi múzeum közel négy- ezernyi grafikai művéből történt gondos és értő válo­gatás eredménye. Az ötven- egynéhány kiállított mű hű keresztmetszetét adja a XX. századi magyar művészet jellegzetes periódusainak. A bemutatott anyaggal a szá­zadfordulótól az ötvenes évek elejéig követhetjük nyo­mon az egyedi grafika segít­ségével a hatásokat és ered­ményeket, melyekkel jele­nünk művészének — idézünk a kiállítást megnyitó dr. Ak­nai Tamás művészettörté­nésztől — számolnia kell. Aba Novák még a cézanne-i hagyomány nyomán készíti tusrajzát, Berény Róbert a Nyolcak szenvedélyes világát hozza közel szerkezetes női aktjával, a Szocialista Kép­zőművészek Csoportjának vi­lágképét Dési Huber István. Derkovjts Gyula és mások sugározzák, Szentendre mű­vészetének jellegzetességeit pedig Barcsay Jenő, Ámos Aba Novák Vilmos: Álló női akt. (1922. p. tus. toll) Imre, Anna Margit grafikái­ról élvezhetjük. A könnyed eleganciával rendezett nagyszerű kiállí­tás március 9-ig tart nyitva. Szőnyi István: Anyám (p. lav. tus.) Dési Huber István: Önarckép (p. szénrajz) Sxajay Lajos: Kivégzés (p. tusrajz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom