Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

1982. FEBRUÁR 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 [A tévé I képernyője előtt Lassan a vége felé jár, már csak két rész van hátira a tíz­ből, s netm hiszem, hogy dön­tően változnék eddigi össz­benyomásom, illik hát és le­hetséges valamit fakítanom róla; igen, a kedd esténként mindig pontban nyolckor je­lentkező sorozatról,. Hisz — ezt bevallhatom — bármily sürgős dolgom akad is, elha­lasztóm, elodázom, csakhogy ne maradjak le a talpraesett Thomas Lieven újabb ka­landjáról, csakhogy kövessem ennek a netm túl szép, de mindig elegáns úrnak meg­lepetéseket tartogató lépése­it, aki éppúgy otthonosan mozog a hírszerzők világá­ban, miként az őt vendégül látó asszonyok konyhájában, v-aigy épp szépen megvetett ágyában, aki vadkacsa mód­jára ügyesen bukik alá, hogy ellenfeleit tévútra vezesse, s ravasz rókaként csúszik ki mindig 8i neki állított csap­dákból, Kaviár-e a kaviár? Pusztán kíváncsiságból,, és különben is, abban egyetért­hetünk a sorozat készítőivel, hogy a nézőnek sem kell mindig kaviár. Azaz megte­szi a képernyőn olykor a si­lányabb, soványabb eledel is. Még világosabban: jól jön olykor egy kis gondűző ki- kapcsolódás. Amikor nyugod­tan adhatjuk át magunkat egy időre, a felhőtlen mulat­ságnak, mert tudván tudjuk: mindabból, amit hallunk és látunk, semmit nem kell — nem szabad! — komolyan vennünk; amikor nem szük­séges (sőt, káros, mert el­rontja az élvezetet) hallgat­nunk a logika belső szavára, hisz a történetből alapvetően hiányzik a- realitás, az ész­szerű józanság igénye, a kép­zelet ügyes játékával állunk szemben csupán. Magunk is tudjuk, hogy amit Thomas Lieven véghezvisz — egyszál magában három nemzet jól szervezett hírszerző szolgála­tának meg-megújuló roha­mainak sikerrel áll ellent, hosszabb ideig — józan ése- sízel elképzelhetetlen, egysze­rűen nem lehet igaz. Nincs tehát túl sok köze e kalandsorozatnak a valóság­hoz, még ha magáról igyek­szik is a valóság látszatát kelteni. Annál inkább a já­tékhoz. És van egy tulajdon­sága, amivel meg tudja hódí­tani a nézőt: az előadásmód eleganciája, a iáték charme- ja, az a felelőtlen könnyed­ség, ahogyan a mi Thoma- sunk egyik kalandból a má4- síkba lép. nem is lép. inkább szökell, ahogyan mint virá­gos réten a tarka pillangó, egyik nő szívéről a másikra száll, szedegetvén közben az alkalmi szerelem édes mézét, ahogyan a lélekjelenlétnek, a főzésnek, a csábításnak ez a grállovagja tesizi a dolgát.; mindez megejtő. Lényegében romantikus figurával van dolgunk* egy modemesített „aranyemberrel” — küllemé­ben hozzánk, a mai ember ízléséhez igazítva. Azt hi­szem, vonzó voltának ez a legfőbb titka, hogy benne önkéntelenül romantikus hajlamainkat, újromantikus vágyainkat éljük ki. Impo­nál, tetszik minden helyze­tet megoldó leleménvessésg, máir-már mesébe illő. de va- gánysággal .párosuló lelki- ereie, bátorsága. Ügye=ség, elegancia, köny- nyedség — olyan mesterség­beli jártasságról tanúskodó tulajdonságok. amelyekkel eladhatóvá válik a silányabb áru is. vonzóvá is tehető a gyanútlan vásárló szemében. Ügyesség a cselekményszo- vésben, elegancia a párbeszé­dekben. a szövegben, köny- nyedség a játékban: olyan erények, melyek hiányai nem es.y tisztes szándékú magyar sorozatot ,,üt el” a népszerű­ségtől. Amikor Okos ötlet., jó gondolat marad hatástalan a kidolgozatlanság, a megfor­málás egyenetlenségeinek következtében. Mert nehéz- kefe a cselekmény, darabos, dadogó a dialógus, ügyetlen a bonyolítás. Itt van -például a szombat este útnak indított, afféle televíziós Szabó család, a hatrészes 78-as körzet, mai történetek, mai szereplőkkel, azaz olyan kérdések derűs felvezetése a képernyőn, me­lyekbe magánéletünkben és közéletünkben gyakorta be­leütközünk, melyek örömnek és bosszúságnak egyaránt forrásai. Egy lakóbizottsSgi elnökké választott asszony közösségért való fáradozásai­nak keretében ágyazva Je­lennek meg majd a problé­mák, remélhetőleg, több.tar­talommal és élvezhetőbb tá­lalásban, mint az első rész­ben tapasztaltuk. De hát minden kezdet nehéz, meg az is igaz, jobb rosszul kezdeni és jól végezni, mintsem for­dítva. Reménykedjünk tehát: a 78-as körzet is úgy vonzza majd a képernyőhöz szombat esténként a nézőt: mint ked­di napokon a Nem kell min­dig kaviár- jellegű sorozatok. Arisztophanészről keveset tudunk, pedig már Arany János lefordította a nagy gö­rög nevettető szinte vala­mennyi komédiáját. E paj­zán vígjátékok vérbő humo­rából mégis ali-alig élvezhet valamit a mai néző. Ritkán fordul elő színpadjainkon, s még ritkábban a képernyőn. Sajnos, a pénték esti televí­ziós bemutató, a Nőuralom bemutatója sem gyarapíthat- ta élvezeteinket. Szilágyi Ákosnak és Szikárosi Endré­nek „sikerült” ugyanis úgy átdolgoznia az eredeti művet, Mihályfi Imrének pedig úgy megrendeznie e komédiát, holmi diszkóhanigulatot. pro­dukálván a tévéjátékban, hogy ez a Nőuralom ' csak romjaiban emlékeztetett Arisztophanész munkájára. Nem az a baj, hogy moder­nes! tették a több mint két­ezer éves vígjátékot, hanem az* hogy nem született új ’ minőség, csupán holmi koty- valék került ki a televíziós konyhából: az átdolgozok és az alkotók rossz szakácsnak bizonyultak. És egy rekord, a Kapcsol- tam-ban született; több mint kilencvenezer megfejtés, az*- az ugyanennyi levél, Szép posta! És még mondja vala­ki, hogy nem szeretünk ját­szani ! Egyre népszerűbb te­hát ez a vasárnap esti szói'a- kozás, s már lassan fenntar­tásaink is — már akinek voltak — él-oszlóban vannak. Sokan, tapasztalni, a műsor vezetőjét is csak Rózsa Gyu­rinak becézik, mert belopta magát a szívükbe. Bizony, ha így haladunk, népszerű­sége akár a Rózsa Sándoré­val is vetekszik majd. Hisz már most közbeszéd tárgya, hogy „miként ugratja” tele­fonját. s mikor és hogyan „vonja össze szemöldökét’’. Pedig semmi köze a híres ne­vezetes alföldi betyárhoz, legfeljebb azoknak, akik „te­lei onbetyár” módjára kese­rítik meg Rózsa György éle­tét, mint legutóbb is, s ter­mészetesen a nézők örömét. * Uj szín Üj szín, friss mozzanat a televízió kulturális magazin­jában: megjelent a glossza, mint műfaj. Déri János kö­vette el* és jól teilte, hogy tollhegyre tűzite a Kosztoló - nyi-varset otrombán meg­csúfító embertelen cseleke­detet. (A vers alkalomra illő átalakítása az egyik társa­dalmi ünnepségeket rendező iroda megrendelésére tör­tént,) Kár volt azonban hall­gatni az elkövetőkről, akár személy szerint is. Aki ugyanis így meri sárba tipor­ni a költészet jogát, arról fel­tételezhető, hogy másféle jo­gokkal is hasonlóképpen bánna. Jó lenne, ha a Stúdió ’82 a továbbiakban rendsze­resítené az efféle, elevenbe vágó témájú glosszáik jelent­kezését. V. M. Pécsi grafikák Szolnokon Kiállítás a művelődési központban Válogatás a pécsi Modern Magvar Képtár grafikai gyűjteményéből címmel nyí­lik kiállítás ma délután öt órakor Szolnokon, a Meevei Művelődési és Hiúsági Köz­pont második emeleti gale­ri árán. A tárlatot dr, Aknai Ta^"s a művészéttörténeti 'tudományok kandidátusa ad~ ia át a közönségnek. A művelődési központ a pécsi Janus Pannonius Mú­zeum -grafikai anyagából két alkalommal rendez be­mutatót az idén. melvek a s zá zadf ordúló tél nao i a inkis teriedő időszak magvar képzőművészetéből adnak ízelítőt, A ma nvfló tárla­ton ötvenöt mű — többek között Kassák Laios .Aba Novák Vilmos. Riol-Rónai József Barcsav Jenő alko­tásai — látható. Az érdek­lődők március 9-ig nézhetik még a kiállítást. Siklóson Kerámiamúzeum a dzsámiban Siklóson helyreállítják Malkocs bej dzsámiját és kerámiamúzeumot rendeznek be a török épületben. A négyszáz éve emelt mohame­dán templom csaknem telje­sen elfeledve állít egy kis mellékutcában a legutóbbi időkig. A városi tanács —a műemlékvédelmi programjá­nak megfelelően — lebontat­ta a hozzáépített házacská­kat, szabaddá téve a dzsámit a régészeti kutatás számára. A dzsámit eev magas rangú török személyiség, a XVI. század második felében élt Malkocs bej emeltette. A hí­res utazó, Evlia Cselebi ia említést tesz útleírásában a dzsámiról, kiemelve, hogy egy szép rózsafaligetben áll. A török kiűzése után még sokáig használták az épüle­tet, a múlt században példá­ul a városi szegényház volt. Az idők, folyamán erősen megromlott az állaga, ezért azután sorsára hagyták a legutóbbi időkig. Az Országos Műemléki Felügyelőség a lehetőségek­hez képest eredeti alakjában fogja helyreállítani a dzsá­mit. Az épületben állandó kiállítást rendeznek be: a Gerencsér Sebestyén fazekas­pályázat díjnyertes munkáit mutatják be a közönségnek. Szakács­és cukrásztanulók országos versenye A Royal Szállóban a napokban kezdődött meg a vendéglátóiparban dolgozó szak­munkástanulók országos versenye. A két­napos vetélkedőn — amelyet azúttal már a hetedik alkalommal rendeztek meg — szakácsok, cukrászok, felszolgálók és el­árusítók — összesen 76-an vettek részt. A képen: a szakácsok verseny közben Házigazdák: a mezőtúri hallgatók Egyetemisták, főiskolások kulturális seregszemléje Az országos1 egyetemi és főiskolai napok egvik terű. leti bemutatóiénak a DATE mezőtúri Mezőglazdasági Gé­pészeti Főiskola. Kara lesz a házigazdája. A forradalmi ifiúsáei napok keretében sorra kerülő háromnapos bemutatón március 13—15-iß a Semmelweis Orvostudomá­nyi Eavebem. a Budapesti Tanárképző Főiskola, a Ke­reskedelmi és Vendéglátó- ipari Főiskola, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, va­lamint -a Jászberényi. Taní­tóképző Főiskola, a Keres­kedelmi és Vendéglátóipar! Főiskola szolnoki Tagozata, a Killián György Repülő- Műszaki Főiskola és a házi­gazda intézmény művészeti esooortiai — irodalmi szín­padok. zenekarok, kórusok, néotáncosok. szólistáik — vesznek részt. Az együtte­sek minősítésüket is kérhe- .t.ik a zsűritől. A több mint ötszáz hall­gatót vendégül látó főiskola március 13-án és 14-én ti- szaföldvári kirándulást is szervez az érdeklődőknek. A leendő orvosok, pedagógu­sok. kereskedelmi és ven­déglátóipart üzemmérnökök, pénzügyi szakemberek. s tisztjelölteik megismerked­hetnek. az országos hírű Le­nin Termelőszövetkezet éle­tével. Ugyancsak „fakultatív” programként találkozót ren­deznek a megve felsőokta­tási intézményei KISZ-bi- zottsáeainak. A fiatalok az eszmecserén beszámolnak munkájukról, s megvitatják, kidolgozzák a meeve négv főiskolája közötti szorosabb együttműködés lehetőségeit. A területi bemutató utolsó estéién március 14-én p leg­sikeresebben szereplő egvüt". tesek gálaműsorára ikerül sor s a tervek szerint más­nap a nvolc felsőoktatási in­tézmény képviselői egvütt emlékeznek meg a márciu­si ifiakról. az 1848-as for­radalom esemén veiről. Az ünnepségen a házigazda fő­iskola irodalmi színpada ad műsort, maid a fiatalok megkoszorúzzák Petőfi Sán­dor mellszobrát, s annak a mezőtúri háznak az emlék­tábláját. amellvben egvkor eev éjszakáit töltött el a költő. Mint a program kísérő rendezvényei — amelyből ízelítőt adtunk csupán — jelzik a mezőtúri főiskola igyekszik emlékezetessé ten­ni a vendég felsőoktatási intézmények hallgatói szá­mára a területi bemutatót. A házigazdák munkáiét kü­lönböző nagyságú összeggel intézmények, vállalatok — többek k özöt t a meg vei és városi tanács, a KISZ me­gyei és városi bizottsága, az Aieroker. a Magyar Agrár­tudományi Egyesület Szol­nok megyei Szervezete — is segítik. Még a tél az úr a Hortobágyon, de dr. Kovács Gábor ter­mészetvédelmi területkezelő már mesterséges fészkelőhe­lyeket épít a befagyott kunkápolnási mocsarakban. A ta­vaszi madárvonulásig a nyáriludaknak és az énekes ma­daraknak kétszáznál több fészekalap készül, amelyekben szívesen költenek a nádasok madarai Vaddisznókaland a nádasban Avagy: vadászfarsang Tiszafüreden Szombaton este rendezték a tiszafüredi Vadász Étte­remben a vadászok, a halá­szok farsangiát. iSnortnveL- ven szólva dugig telt. ház előtt. A nevezetes esemény­re eljöttek a Tiszán innen, meg, .túlról a vadászok,, a ha­lászok. sőt még az NSZK" bóil és Csehszlovákiából, is érkeztek vendégek. Ami az es!t ételválasztékét illeti. íze­lítőül néhánv: halkocsonya, vagdalt özhús. halleves, ha­lászlé süllőbőL fácánleves. vaddisanópörkÖlt. szarvasto- kánv. őzDörkölt. süllő hatfé­le oontvkészítménv stb. Meglepetés az áraknál ie- lientkezett: a legolcsóbb yad- étel 20 forint volt. de a leg­drágább is innen maradt a negyvenen, Ä megfelelő hangulatot Burai 'U.rbán és néni zenekara, maid a m-- gvarnóta-énekes Vörös Sári és együttese szolgálta. Közben fogyott, a vörös bor az asztaloknál folvt a vacsorázás és az anekdota- özön. Nag" József bácsi hal- őrcsooort"vezető hangulatos történeteket sorol kocaha­lászokról. kétméteres har­csáról. horograbló süllőről. Varga János a vadászok ne­vében védte a mundért. El­mesélte kalandiát amikor Füred környékén, nádasba tévedt és eav megzavart vaddisznó szó szerint fel­lökte. Nem tudható melvi- kőiük volt, rémültebb, de az ténv: az agvaras tért hama­rabb magához, és széléit el lóhalálában a szomszéd ku­koricás irányába. Történet történetet köve­tett, és kiderült: a rókára csuda nehéz vadászni, és ha valaki a nvúL mellé lő. az a szórás ülteti: nein talált, de lehúzta róla a kabátot. Az is elhangzott: mindig arra a halra a . legnehezebb hor­gászni. amelvik az istennek: se harap a horogra, és hogv a vadászfeleség abban külön­bözik a fácántól hogv ak­kor magányos, amikor a fá­cán páros. Eev szó mint száz: vasár­nap hainailli négy óra is el­múlt. miire az utolsó vadász is becserkészte a hazafelé vivő utat. Kinek könnyeb­ben kinek nehezebbén sike­redett mert úgv tűnik: nemcsak a vadászat, halá­szat. iár bizonvos ..veszé­lyekkel”. hanem olv-kor egv hangulatos vad”acsora is. Akik eljöttek: vallószínű nemcsak a legközelebbi kör- vadászatról. de a következő, hasonló farsangról sem hiá­nyoznak maid. ha csak te- hf*KU D. Sz. M,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom